Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

295/1950. (XII. 23.) MT rendelet

az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról

(Közigazgatási rendszám: 6.470.)

1. § Az öröklési és az ajándékozási illeték kulcsa

(1) Az öröklési vagy ajándékozási illeték összegét az egy-egy örökösnek, illetőleg megajándékozottnak jutott örökség, illetőleg ajándék tiszta értéke alapulvételével az alábbi táblázatban foglalt kulcsok alkalmazásával kell kiszámítani:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt táblázat egyes csoportjaiba a következő örökösök, illetőleg megajándékozottak tartoznak:

az I. csoportba az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó lemenője és házastársa,

a II. csoportba az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó felmenője,

a III. csoportba az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó édes- vagy féltestvére és ezeknek gyermeke, továbbá az örökbefogadott, valamint a mostohagyermeke és ezeknek lemenője, végül a lemenőjének házastársa,

a IV. csoportba az örökhagyó, illetőleg az ajándékozó édes- vagy féltestvérének unokája és ennél távolabbi lemenője, továbbá szülőjének édes- vagy féltestvére és ennek gyermeke,

az V. csoportba az I-IV. csoportba nem tartozó örökös, illetőleg megajándékozott.

2. § A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kulcsa

A visszterhes ingatlanvagyon-átruházási illeték kulcsa 14 százalék.

3. § Egyes illetékek megszüntetése

(1) Az öröklési és az ajándékozási illetéken felül szedett ingyenes vagyonszerzési illeték megszűnik.

(2) Az illeték-egyenérték az 1950. év végén megszűnik.

4. § Az ügyvédi meghatalmazás

(1) Az ügyvédi meghatalmazás illetékének állami bélyeges űrlap használatával való lerovása, valamint az ügyvédi jóléti hozzájárulásnak, "ügyvédi meghatalmazás" űrlap útján beszedése megszűnik. Az 1938. VI. törvény hatályát veszti.

(2) Ha az ügyvédi meghatalmazás szabályszerű illetéke leróva nincs, a bíróság vagy más hatóság előtt a meghatalmazást nem lehet igazoltnak tekinteni és az e tekintetben irányadó jogszabályok szerint kell eljárni. Ebben az esetben a meghatalmazási illeték lerovásának hiánya miatt hivatalos lelet felvételének nincs helye.

5. § Feljegyzett illetékek megfizetése

Ha a feljegyzésre jogosított fél ellenfele egészen vagy részben vesztes, a feljegyzett illetékeket vagy azoknak a bíróság által megállapított hányadát az ellenféle kiszabás alapján megfizetni köteles. A bíróság feljegyzésre jogosított fél ellenfele által fizetendő illetékek mértékét a veszteség arányához képest a feljegyzett illetékek 25, 50, 75 vagy 100%-ában tartozik megállapítani.

6. § A közületek, állami vállalatok és termelőszövetkezeti csoportok illetékmentessége

(1) Személyes illetékmentességet élvez:

a) az állam, az államvasutak, a posta, valamint az a közintézet vagy közintézmény, amelynek hiányait az államnak kell viselnie;

b) az állami vállalat (1950. 32. tvr. 1. §) az állami gazdaság, valamint a termelőszövetkezeti csoport; ez a mentesség azonban nem terjed ki a váltó és a fuvarlevél illetékére, valamint - az általános tételű beadványi illeték kivételével - az eljárási illetékekre.

(2) Tárgyi illetékementesség illeti:

a) az (1) bekezdésben felsoroltaknak ingyenes vagyonszerzését és visszterhes ingatlanszerzését;

b) az a) pontban említett szerzésről kiállított okiratot;

c) az (1) bekezdésben felsoroltakkal kötött ingó adásvételi, áruszállítási, vállalkozói (mű-előállítási), önálló munkavállalási szerződéséről kiállított okiratot, valamint az ilyen szerződés alapján teljesített szolgáltatásról kiállított nyugtát (átvételi elismervényt).

7. § Bírság illetékhiány és bejelentési kötelesség elmulasztása esetében

(1) A kiszabott illetéken felül annak 50%-át kell bírság fejében kiszabni annak a lerovásra, illetőleg bejelentésre kötelezett félnek a terhére,

a) aki a bélyeges űrlappal, a bélyeggel vagy közvetlen fizetéssel lerovandó illetéket egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben rótta le;

b) aki az illetékkiszabás céljából való bejelentési kötelezettségének egyáltalán nem, vagy nem a megszabott határidőben tett eleget.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabandó bírság mulasztásonkint 5 forintnál kevesebb nem lehet.

(3) A bélyeggel lerovandó illetéknek szabálytalan lerovása esetében a szabálytalanul lerótt illeték 50%-ával egyenlő bírságot kell kiszabni, amely azonban 100 forintnál több nem lehet.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett eseteken kívül minden más esetben a bejelentési, továbbá az adatszolgáltatási és felvilágosításadási kötelezettségnek a kitűzött határidőben elmulasztása esetenkint 1000 forintig terjedhető bírsággal sújtható.

(5) A jelen § alapján kiszabott bírságnak mulasztásonkint 5 forintot meghaladó részét a fél kérelmére a kiszabó hivatal, kivételes méltánylást érdemlő esetekben mérsékelheti, rendkívüli esetekben el is engedheti.

(6) A jelen §-on alapuló büntethetőség a cselekmény elkövetésétől számított 5 év alatt évül el. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni.

8. § Bírság egyezségi tárgyalásról elmaradás esetében

Aki az illeték alapjául szolgáló érték megállapítása céljából kitűzött egyezségi tárgyaláson nem jelenik meg és a távolmaradását kellően nem igazolja, illetőleg az egyezségkötésre szóló felhívásra a kitűzött határidőn belül nem válaszol, esetenkint 100 forintig terjedhető bírsággal sújtható.

9. § Eljárási illetékek

(1) A bírói és közigazgatási eljárásokban eljárási illetéket kell leróni.

(2) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyes eljárásokban jelenleg járó törvénykezési, illetőleg közigazgatási illetékeket és külön szedett díjakat összevonja s azoknak - eljárásonkint külön-külön szabályozva - vagy az eljárást megindító beadványon, vagy pedig az eljárást befejező határozaton, illetőleg egyéb kiadványon (bizonyítványon, határozaton, engedélyen stb.) lerovását rendelje el.

10. § Díjak

(1) Egyes bírói és közigazgatási eljárásért, valamint egyes közintézmények szolgálatának igénybevételéért díjat kell leróni.

(2) Azt, hogy mely eljárásért vagy szolgáltatásért kell díjat leróni, továbbá a lerovandó díj mértékét az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az eljárás illetékét is magában foglalja.

(3) A díjat vagy illetékbélyeggel, vagy illetékek módjára pénzfizetéssel kell lerovatni.

(4) Ha a díjat pénzfizetéssel kell leróni, azt a fizetésre kötelezett lakóhelye szerint illetékes kiszabó hivatal írja elő és szedi be.

(5) Az illetékek módjára fizetendő díjat - amennyiben az annak megállapítására vonatkozó felhívás vagy határozat más időpontot nem állapíthat meg -, a felhívás vagy határozat kézbesítésétől számított 15 nap alatt kell az illetékes kiszabó hivatal számlájára befizetni.

(6) Az illetékek módjára fizetendő díj késedelmes fizetése esetében a hátralékos összeg után a fizetésre megállapított határidő utolsó napjától kezdődően havi 3% adópótlék jár. Az adópótlék számítása tekintetében az illetékekre megállapított szabályok irányadók.

(7) Az illetékek módjára fizetendő díj fizetésére kötelező felhívásnak, illetőleg határozatnak tartalmaznia kell a fizetés jogcímét, a fizetendő összeget, a fizetés határidejét, végül hogy késedelmes fizetés esetében a fizetési határidő utolsó napjától havi 3% adópótlék jár.

(8) A (7) bekezdésben említett felhívás vagy határozat másolatát a fizetendő díj előírása és beszedése céljából a felhívás vagy határozat kiadásával egyidejűleg az illetékes kiszabó hivatalnak meg kell küldeni.

(9) Az illetékek módjára fizetendő díjak kezelésére vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter állapítja meg.

(10) Eltérő rendelkezés hiányában a jelen § rendelkezései megfelelően irányadók abban az esetben is, ha valamely térítmény, bíróság, pénzbüntetés vagy egyéb szolgáltatás megfizetésére az érdekelt miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az illetékek módjára való fizetést rendeli el. Polgári peres vagy nem peres, büntető, fegyelmi vagy felügyeleti eljárás során kiszabott pénzbüntetés és pénzbírság után adópótlék felszámításának azonban nincs helye.

11. § Felhatalmazások

(1) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy az illetékekre vonatkozó szabályokat a mindenkori viszonyokhoz képest rendelettel állapítsa meg. Az illetékek és bírságok mértékének megállapítása, továbbá a fennálló mentességek és kedvezmények megszüntetése, illetőleg új mentességek és kedvezmények engedélyezése tekintetében a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterrel egyetértésben intézkedik.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra is, hogy a jelen rendeletben foglalt, valamint az illetékekre vonatkozó hatályban lévő szabályokat az (1) bekezdésben foglalt felhatalmazáson alapuló szabályokat az (1) bekezdésben foglalt felhatalmazáson alapuló módosításokkal egységes rendeletbe foglalja és a korábbi illeték-jogszabályokat hatályon kívül helyezze.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján új illetéket bevezetni nem lehet.

12. § Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az 1951. évi január hó 1. napjával lép hatályba.

(2) A vagyonátruházási illetékekre vonatkozó 1-3. §-ok rendelkezéseit azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor az öröklést vagy jogügyeletet illetékkiszabás céljából az 1950. évi december hó 31. napja után jelentették be.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék