1950. évi 32. törvényerejű rendelet

az állami vállalatról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § (1) Állami vállalat az a vállalat, amelyben az állam tulajdoni érdekeltsége teljes és kizárólagos.

(2) Az állami vállalat kötelezettségeiért az állam egyszerű kezesként korlátlanul felel.

2. § (1) Az állami vállalat jogi személy: jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat és perben állhat.

(2) Az egyesülésről szóló jogszabályok az irányadók arra vonatkozólag, hogy az egyesülés hozzájárulása mennyiben szükséges az alája tartozó állami vállalat ügyleteinek érvényességéhez.

3. § A vállalat tárgya szerint illetékes miniszter az állami vállalat felett főfelügyeletet gyakorol. E főfelügyeleti jog alapján az illetékes miniszter a jogszabályok korlátai között minden intézkedést megtehet, ami a vállalat eredményes működésének biztosításához szükséges.

4. §[1] (1) Az állami vállalat irányító szerv közvetlen felügyelete alatt működik. Irányító szerv lehet

1. az illetékes miniszter,

2. a helyi tanács,

3. ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ,

4. miniszter alá tartozó tröszt vagy egyesülés,

5. helyi tanács alá tartozó tröszt vagy egyesülés.

(2) Az illetékes miniszter valamely főfelügyelete alá tartozó vállalat közvetlen felügyeletével egy másik vállalat, igazgatóját is megbízhatja.

5. § (1) Az állami vállalat elnevezésében rendszerint a vállalat tárgyára kell utalni. Ha ugyanabban a tevékenységi körben több állami vállalat működik, az elnevezésbe fel lehet venni annak a helységnek a megjelölését is, ahol a vállalat telephelye van. Ha ugyanabban a helységben több azonos tárgyú állami vállalat működik, az elnevezésbe olyan szót is fel kell venni, amely a vállalatok elnevezésének megkülönböztetésére alkalmas.

(2) Politikai vonatkozású elnevezéshez a minisztertanács hozzájárulása szükséges.

6. § A jogszabályoknak a Kereskedelmi Törvény alá eső vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit - ha a jogszabályból más nem következik - az állami vállalatra megfelelően alkalmazni kell.

II. FEJEZET

Az állami vállalat szervezete

7. § Az állami vállalat élén igazgató áll. Az igazgató irányítja a vállalat működését és képviseli a vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és hatóságok előtt. A kinevezésre illetékes hatóság a vállalat vezetőjét kivételesen vezérigazgatói címmel ruházhatja fel.

8. § (1) Az igazgató a vállalat működéséért egyénileg felelős. A felelősség a büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősségre egyaránt kiterjed.

(2) A büntetőjogi és a fegyelmi felelősség tartalmát, valamint a felelősségrevonás módját az erre vonatkozó külön szabályok határozzák meg.

(3) A kártérítési felelősség abban áll, hogy az igazgató köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a vállalatnak szándékosan vagy gondatlanságból okozott. A kártérítési igényt a törvény rendes útján kell érvényesíteni. A kártérítési perben a vállalatot az irányító szerv által kijelölt külön megbízott képviseli.

9. § (1) Az igazgató kinevezése a következő szabályok szerint történik:

a) ha az irányító szerv az illetékes miniszter, ipari, kereskedelmi, illetőleg egyéb központ, vagy miniszter alá tartozó egyesülés, az igazgatót a miniszter nevezi ki;

b) ha az irányító szerv a helyi tanács vagy alája tartozó egyesülés, az igazgatót az államhatalom helyi szerve nevezi ki; a miniszter, illetőleg a felettes helyi tanács a kinevezés jóváhagyását magának tarthatja fenn.

(2) A kinevezés a vállalat és az igazgató között szolgálati jogviszonyt létesít. E jogviszony körében a munkáltató jogait az irányító szerv gyakorolja.

10. § Nagyobb állami vállalatokban az igazgató tennivalóit akadályoztatása esetében az igazgatóhelyettes látja el. Az igazgatóhelyettes egyébként az igazgató által átruházott jogkörben jár el. Kinevezésére a 9. § rendelkezései irányadók.

11. § (1) A főkönyvelő az az alkalmazott, akit - ilyen minőségben - a vállalat számvitelének vezetésével bíztak meg.

(2) Az irányító szerv a főkönyvelő alkalmazásának kötelezettsége alól felmentést adhat.

12. § (1) A főkönyvelő a vállalat szabályszerű pénzgazdálkodásáért és ügyvitelének rendjéért az igazgatóval együtt egyénileg felelős.

(2) A főkönyvelő a könyvekbe bármilyen bejegyzést vagy törlést csak akkor teljesíthet, ha a bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló esemény megtörténtéről kétséget kizáró módon meggyőződött.

(3) A főkönyvelő köteles megtagadni minden olyan utasítás vagy intézkedés végrehajtását, amely a jogszabályokkal vagy a vállalatra vonatkozó egyéb rendelkezésekkel ellentétben van. A főkönyvelő megtagadhatja annak az intézkedésnek a végrehajtását is, amelyet a vállalatra bármely szempontból aggályosnak tart.

(4) A főkönyvelő a (3) bekezdés eseteiben sem tagadhatja meg a könyvekbe való bejegyzést vagy törlést, illetőleg az utasítás vagy intézkedés végrehajtását, ha észrevételeit az igazgatóval közli, és az igazgató a közlés után az utasítás vagy intézkedés végrehajtására, illetőleg a bejegyzés vagy törlés teljesítésére írásban utasítja. A főkönyvelő azonban köteles ebben az esetben, valamint akkor is, ha az a veszély áll fenn, hogy valamely üzleti esemény vagy gazdasági művelet rögzítése a vállalat könyveiben nem történik meg, az irányító szervnek jelentést tenni.

(5) A főkönyvelő jelentésének másolatát az illetékes miniszternek és az Állami Ellenőrző Központnak is köteles megküldeni.

(6) A főkönyvelő alkalmazása, állásából felfüggesztése, illetőleg elbocsátása tekintetében fennálló jogszabályok hatályát a jelen törvényerejű rendelet nem érinti.

13. § (1) Az állami vállalat alkalmazottait - a megállapított létszámkereten belül - az igazgató alkalmazza.

(2) Az alkalmazottak büntetőjogi, fegyelmi és kártérítési felelősségéről az erre vonatkozó külön szabályok rendelkeznek.

14. § (1) Az állami vállalat nevében aláírásra az igazgató és az az alkalmazott jogosult, akit az igazgató aláírási joggal ruház fel. Aláíráskor a vállalat elnevezését is fel kell tüntetni.

(2) Az állami vállalat nevében az igazgató önállóan ír alá. Egyébként az aláírás érvényességéhez arra jogosult két személy aláírása szükséges.

III. FEJEZET

Állami vállalatok alapítása, összevonása és megszüntetése

15. §[2] (1) Állami vállalatok alapítása, összevonása és megszüntetése felől

a) a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben az illetékes miniszter határoz, ha a vállalat közvetlenül a miniszter, ipari, kereskedelmi vagy egyéb központ, miniszter alá tartozó tröszt vagy egyesülés közvetlen felügyelete alá tartozik,

b) az illetékes miniszter hozzájárulásával a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága határoz, ha a vállalat a megyei (budapesti városi) tanács vagy az alája tartozó tröszt, illetőleg egyesülés közvetlen felügyelete alatt áll,

c) a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságának hozzájárulásával az alsóbb helyi tanács végrehajtóbizottsága határoz, ha a vállalat az alsóbb helyi tanács vagy alája tartozó tröszt, illetőleg egyesülés közvetlen felügyelete alatt áll.

(2) A minisztertanács kimondhatja, hogy állami vállalatok alapításához, összevonásához és megszüntetéséhez meghatározott körben a Népgazdasági Tanács előzetes hozzájárulására van szükség.

(3) Állami vállalat alapításához, más vállalattal való összevonásához, megszüntetéséhez, valamint minden egyéb olyan változás érvényességéhez, amely a vállalati törzskönyvbe felvett adatokat érinti, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzés szükséges.

16. § (1) Az alapításról szóló határozatba fel kell venni

a) a vállalat elnevezését, székhelyét és tárgyát,

b) az irányító szerv megjelölését.

(2) A vállalat elnevezésének, székhelyének, tárgyának, valamint az irányító szervnek megváltoztatása felől az illetékes miniszter, a 15. d) pontja alá tartozó esetekben a megyei tanács határoz.

17. § Az összevonásról szóló határozat tartalmára a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha ez a határozat máskép nem rendelkezik, az összevont vállalatok jogai és kötelezettségei az összevonás folytán keletkező új vállalatra szállanak.

18. § A vállalat megszüntetéséről szóló határozat alapján az irányító szerv jelöli ki azt a Szervet, amelyre a megszüntetett vállalat jogai és kötelezettségei átszállanak.

IV. FEJEZET

Vegyes és átmeneti rendelkezések

19. § (1) A nemzeti és a községi vállalatokat, valamint az állami telepeket a jelen törvényerejű rendelet rendelkezései szerint alakult állami vállalatoknak kell tekinteni. E vállalatok elnevezéséből a "nemzeti" vagy "községi" toldatot, illetőleg ezek rövidítését el kell hagyni; a már meglévő nyomtatványokon, hirdetéseken, cég- és címtáblákon azonban ezek a toldatok továbbra is használhatók. Az elnevezések esetleg szükséges egyéb módosítása felől az illetékes miniszter határoz. Ugyancsak az illetékes miniszter határoz a jelen §-ban fel nem sorolt állami vállalatok szervezetének fenntartása vagy jelen törvényerejű rendeletnek megfelelő átalakítása felől.

(2) A minisztertanács engedélyével egyes állami vállalatok részvénytársasági formában is működhetnek.

20. § (1) A nemzeti vállalatról szóló 1948. évi XXXVII. törvény, valamint a községi vállalatról szóló 1949. évi X. törvény, valamint az állami telepről szóló 1949. évi 21. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

(2) Ahol valamely jogszabály közületi vállalatról tesz említést, ez alatt az állami vállalatot kell érteni.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára