1950. évi 2. törvényerejű rendelet

az államigazgatás gazdálkodásának, számvitelének és a gazdálkodás ellenőrzésének reformjáról

Tervgazdálkodásunk megköveteli, hogy a régi rendszer maradványait az államigazgatás költségvetési hiteleivel való gazdálkodás és a számvitel terén is felszámoljuk. Ehelyett a tervgazdálkodásba beilleszkedő, a költségvetési reformmal összhangban álló olyan gazdálkodási rendszert kell kiépíteni és a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás belső ellenőrzésének olyan reformját kell megvalósítani, amely megfelel a népi demokratikus államigazgatás követelményeinek és emellett jelentős számviteli egyszerűsítéseket is tartalmaz.

Ebből a célból e törvényerejű rendelet intézkedik az államigazgatásban a szakigazgatásnak a gazdálkodástól és a gazdálkodásnak a gazdálkodás belső ellenőrzésétől való szétválasztásáról. Rendelkezéseket tartalmaz az egyéni felelősségnek a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás terén is érvényre juttatására, a számvitel terén pedig a felesleges és sokrétű nyilvántartási rendszer helyett egyszerű, áttekinthető és a gazdálkodás valamennyi lényeges mozzanatát egyhelyen tartalmazó nyilvántartási rendszer megvalósítására vonatkozóan. Az eddig kizárólag alaki ellenőrzést gyakorló számvevőségeket a gazdálkodó szervtől független, érdemi ellenőrzést végző belső ellenőrző szervezet váltja fel.

E törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések vállalatok gazdálkodására és annak ellenőrzésére nem vonatkoznak.

Költségvetési osztályok szervezése

1. § (1) Az államigazgatás valamennyi főhatóságánál, valamint hitelszámlával rendelkező hatóságánál (az elsőrendű utalványozó hatóságoknál) a költségvetési hitelekkel kapcsolatos gazdasági ügyintézést - a 3. §-ban foglalt kivételekkel - a szakfeladatok ellátásától külön kell választani. A költségvetési hitelekkel kapcsolatos gazdasági ügyintézés összpontosítása céljából költségvetési osztályt kell szervezni, kisebb létszámú hatóságoknál költségvetési előadót kell kijelölni.

(2) A költségvetési osztály keretén belül kell működnie a gazdasági hivatalnak, házipénztárnak, továbbá a könyvelési és illetményszámfejtő csoportoknak, valamint a gazdasági ügyintézéssel foglalkozó egyéb munkacsoportoknak, amennyiben ezekre a feladatkörök ellátásához szükség van. Ugyancsak a költségvetési osztály keretében lehet megszervezni a gondnoki hivatalt és a gépkocsi csoportot.

(3) A költségvetési osztálynak a jelen §-ban meghatározott szervezetétől eltérni csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával lehet.

A költségvetési osztály ügyköre

2. § (1) A költségvetési osztály feladata általában a költségvetési hitelekkel való tervszerű, szakszerű, eredményes és takarékos gazdálkodás. E feladat keretében ügykörébe tartozik:

1. a költségvetési hitelekre vonatkozó évi és havi költségvetési előirányzatok összeállítása és előterjesztése; költségvetési hitelek, hitelelőlegek, póthitelek igénylése az érdekelt szakosztályok bevonásával;

2. a hitelszámlákon rendelkezésre bocsátott hiteleknek az alárendelt gazdálkodó szervek között felosztása, illetőleg javadalmak utalványozása;

3. a szakosztályok által költségvetési hitelek terhére kezdeményezett gazdasági ügyekkel, valamint a hatóság dologi szükségleteivel kapcsolatos kötelezettségvállalás [3. § (2) bek.]; beszerzések [4.029/1949. (V. 12.) Korm. számú rendelet 2. § a) pontja] esetében megrendelések kiadása (megrendelőlevél aláírása és az erre kijelölt könyvelési alkalmazott által ellenjegyzése);

4. a szakosztályok részére fenntartott kötelezettségvállalás [3. § (3) és (4) bek.] esetében előzetes állásfoglalás a hitelfedezet szempontjából; kinevezési, illetőleg központilag történő alkalmazási ügyekben állásfoglalás a létszámkeret kérdésében;

5. a hatóság beszerzéseinek lebonyolításával, az átvétellel, raktározással és rendeltetésszerű felhasználással kapcsolatos tennivalók ellátása, ha külön gazdasági hivatal nem működik;

6. a költségvetési hitelek terhére kiadásoknak véglegesen vagy elszámolás kötelezettsége mellett (előlegképpen) utalványozása; inkasszórendszerben teljesítendő fizetésekkel kapcsolatos teendők végzése; házipénztári kifizetések elrendelése; (az ellenjegyzést erre kijelölt könyvelési alkalmazott végzi);

7. előlegek elszámoltatása, javadalmak felhasználásáról felterjesztett számadások felülvizsgálása, bevételek és térítmények kezelése;

8. utalványozott kiadások, illetőleg az inkasszórendszerben teljesített fizetések jogszerűségének és számszerű helyességének vizsgálata (érvényesítés, számszaki ellenőrzés);

9. a költségvetési hitelekkel és az utalványozott kiadásokkal (előlegekkel), továbbá a bevételekkel és térítményekkel kapcsolatos mindennemű nyilvántartás és könyvelés; létszámnyilvántartás vezetése;

10. a hatóság leltárába tartozó ingó- és ingatlanvagyon kezelése, anyagkezelés (esetleg gondnoki, illetőleg gazdasági hivatal útján);

11. leltárak, anyagszámadások és a vagyonkezeléshez szükséges egyéb nyilvántartások vezetése, ha külön gazdasági hivatal nem működik;

12. a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás tényleges eredményeiről elszámolások (számadások, kimutatások, összesítések stb.) készítése, valamint azoknak az alárendelt szervek által felterjesztett alrovat elszámolási ívek, anyag- és leltári számadások, valamint összesítések adataival együtt főösszesítésbe foglalása és előterjesztése;

13. a hatóság és az alája rendelt szervek beszerzési tervének [4.029/1949. (V. 12.) Korm. számú rendelet 7. § (2) bek.] elkészítése és az azzal kapcsolatos egyéb tennivalók ellátása;

14. Letéti ügyek intézése, letéti számlák kezelése.

(2) A tárca (minisztérium vagy ugyanegy költségvetési fejezetbe tartozó szervek) központi költségvetési osztályának az (1) bekezdésben említetteken felül további feladata az egész tárca tervszerű költségvetési gazdálkodásának és gazdálkodási ügyintézésének irányítása. Ebből a célból ügykörébe tartozik még:

1. a tárcához tartozó, hitelszámlával rendelkező összes hatóságok hiteligényeinek [(1) bek. 1. pont] felülbírálása, összesítése és a tárca igényeinek együttes előterjesztése;

2. a tárcán belül más költségvetési osztályok keretében működő illetményszámfejtő csoportok irányítása és felügyelete;

3. az (1) bekezdés 12. pontjában foglaltakkal kapcsolatban tárcafőösszesítők készítése;

(3) Egyes költségvetési fejezetek tekintetében a tárca központi költségvetési osztályainak a (2) bekezdésben meghatározott ügyköre ellátására az illetékes miniszter - a pénzügyminiszter hozzájárulásával - a fejezet keretén belül más költségvetési osztályt is kijelölhet.

Kötelezettségvállalás

3. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából kötelezettségvállalás alatt költségvetési hitel terhére kihatással bíró, fizetési vagy más teljesítési kötelezettséggel járó rendelkezést vagy intézkedést kell érteni (pl. megrendelések kiadása; alkalmazás, átminősítés, kiküldetés, áthelyezés; mellékjárandóságok, segélyek, céltámogatások megállapítása; tanfolyamok rendezése; befizetések téves vagy tartozatlan voltának megállapítása).

(2) A kötelezettségvállalási jog gyakorlása körében - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a költségvetési osztály jár el.

(3) Személyi (1 rovat) és egyes szolgálati kiadások (20, 21, 22, 26, 28 és 29 alrovatok), valamint hozzájárulások (7 és 8 rovat) és céltámogatások (9 rovat) tekintetében a kötelezettségvállalási jog gyakorlása a személyzeti osztályok, illetőleg az illetékes szakosztályok ügykörébe tartozik.

(4) A kötelezettségvállalási jog gyakorlása tekintetében, egyes alrovatokra vonatkozóan az illetékes miniszter csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával tehet a (3) bekezdésen túlmenően kivételt akkor, ha a kötelezettségvállaláshoz különleges szakismeret szükséges vagy ha azt egyéb körülmények indokolják.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés alapján engedélyezett kivételek esetében is előzetesen meg kell szerezni a költségvetési osztály állásfoglalását a fedezet (megállapított létszám, felhasználható hitel) szempontjából.

Utalványozás

4. § (1) A jelen rendelet alkalmazása szempontjából utalványozás alatt a kötelezettségvállalás alapján kiadások, vagy bevételek teljesítésének, illetőleg inkasszórendszerben való kiegyenlítésének elrendelését kell érteni.

(2) Az utalványozási jog gyakorlása a költségvetési osztály ügykörébe tartozik.

(3) A költségvetési osztály utalványoz abban az esetben is, ha a kötelezettségvállalás valamelyik szakosztály ügykörébe tartozik. E rendelkezés alól - indokolt esetben - az illetékes miniszter a pénzügyminiszter hozzájárulásával kivételt tehet; ez a kivétel a 2. § (1) bekezdése 9. pontjának alkalmazására is kiterjed.

A költségvetési gazdálkodás ellenőrzése

5. § (1) A költségvetési hitelekkel való gazdálkodás és a számvitel rendjének belső ellenőrzését a minisztériumokban és egyéb államigazgatási szerveknél szervezett - közvetlenül a miniszter, illetőleg az államigazgatási szerv vezetője alá rendelt - ellenőrzési osztályok, illetőleg azoknak a fenti célra szervezett alosztályai (a fenti feladattal megbízott előadók) látják el.

(2) Amelyik minisztériumban vagy ezzel azonos jogállású főhatóságnál ellenőrzési osztály még nem működik, ott az (1) bekezdésben meghatározott célból ellenőrzési osztályt kell szervezni.

(3) Ha valamely alsóbb fokú államigazgatási szervnél ellenőrzési osztály nem működik, akkor az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatot a felettes hatóság ellenőrzési osztálya közvetlenül látja el.

(4) Az ellenőrzési osztály érdemi ellenőrzést gyakorol. Ehhez képest az (1) bekezdésben említett feladatköre kiterjed a saját hatóság, valamint az alája tartozó valamennyi államigazgatási szerv (költségvetési osztályok, szakosztályok, előadók) költségvetési hitelekkel való gazdálkodásának, és pedig a költségvetés végrehajtásának, a póthitelek rendeltetésszerű felhasználásának, a számvitel rendjének és helyességének, az ingó- és ingatlanvagyon megóvásának, kellő kihasználásának és a vagyonkezelés biztonságának ellenőrzésére, továbbá a költségvetési hitelekkel kapcsolatos gazdasági működésnél a szükségesség, tervszerűség, gazdaságosság és szabályszerűség vizsgálatára. E feladatok ellátása érdekében ügykörébe tartozik:

1. a kötelezettségvállalások ellenőrzése a gazdasági működésnek az előző bekezdésben említett követelményei szempontjából;

2. az utalványozások és inkasszórendszerben teljesített fizetések felülvizsgálata és az ellenőrzött tételeknek a "Hitelnyilvántartás"-okban, illetőleg egyéb számadási nyilvántartásokban kézjeggyel megjelölése;

3. a költségvetési osztályok (költségvetési hitelekkel gazdálkodó szakosztályok, gazdasági hivatalok, gépkocsi-előadók) ingó- és ingatlanvagyon kezelésének, valamint anyaggazdálkodásának helyszíni ellenőrzése;

4. a létszámmal, a pénz- és anyaggazdálkodással, az érték- és vagyonkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások, feljegyzések ellenőrzése;

5. a hitelszámlákról továbbadott javadalomból gazdálkodó szervek gazdálkodásának és számadásainak helyszíni ellenőrzése;

6. az előlegek nyilvántartásának és elszámoltatásának, továbbá a bevételek, térítmények kezelésének helyszíni ellenőrzése;

7. az észlelt rendellenességekért, illetőleg az okozott károkért felelős személyekkel szemben a megfelelő eljárás kezdeményezése és a marasztaló fegyelmi határozat végrehajtásának figyelemmel kísérése;

8. a költségvetési hitelek tényleges lerovási adataira vonatkozó kimutatások (jelentések stb.) helyességének ellenőrzése.

(5) Az ellenőrzési osztály a miniszter (államigazgatási szerv vezetője) által jóváhagyott munkaterv alapján végzi vizsgálatait. A vizsgálatokat - a miniszter (államigazgatási szerv vezetője) által meghatározandó kivételektől eltekintve - kémpróbaszerűen kell elvégezni.

(6) Az ellenőrzési osztály észrevételeit közvetlenül közli a gazdálkodó szerv vezetőjével.

(7) Az ellenőrzési osztály tevékenysége a gazdasági ügyintézés menetét nem akaszthatja meg.

(8) Az ellenőrzési osztály a gazdálkodás gyakorlásában (2-4. §) nem vehet részt.

A számvevőségek megszüntetése

6. § (1) A számvevőségek működése a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az államigazgatás valamennyi hatóságánál megszűnik.

(2) A számvevőség könyvelési és nyilvántartási [2. § (1) bek. 9. pont], valamint e törvényerejű rendelet értelmében a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás körébe tartozó egyéb teendőit a szervezendő költségvetési osztály, a költségvetési osztállyal még nem rendelkező többi érdekelt hatóságnál pedig a költségvetési hitelekkel való gazdálkodásért (ideértve bevételeket is) felelős szakosztály (elnöki osztály, csoport, előadó) látja el. Az utóbbi esetben az utalványok ellenjegyzésére megfelelő, volt számvevőségi alkalmazottat kell kijelölni.

(3) A megszűnt számvevőség ellenőrzési tevékenysége helyett a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás ellenőrzését a jelen törvényerejű rendelet 5. §-a értelmében létesített ellenőrzési osztályok látják el.

(4) A számvevőségek nem költségvetési hitelekkel kapcsolatos ügykörét az illetékes szakosztályok keretében kell ellátni.

Nyilvántartások

7. § (1) A költségvetési osztályok az eddigi tárcakönyvelés és az ezzel összefüggő nyilvántartások helyett a költségvetési kiadási hitelekkel kapcsolatos gazdálkodás nyilvántartására alrovatonkint a "Hitelnyilvántartás" című nyomtatványt kötelesek vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyomtatvány vezetését a pénzügyminiszter szabályozza, aki egyszersmind felhatalmazást kap arra, hogy a jelen törvényerejű rendelet végrehajtása céljából szükséges létszám- és egyéb nyilvántartások vezetését elrendelje, nyilvántartások vezetését megszűntesse vagy megváltoztassa.

Hatálybaléptető és vegyes rendelkezések

8. § (1) A jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit az 1950. évi január hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni.

(2) A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetési hitelekkel való gazdálkodás és a belső ellenőrzés reformjának az államigazgatás közép- és alsófokú szerveire, a területi önkormányzatokra, az állami támogatásban részesülő intézményekre, általában az államigazgatás költségvetési rendszere szerint gazdálkodó összes szervekre - a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseinek megfelelő - kiterjesztése iránt az illetékes miniszter meghallgatásával, alkalmas időpontban intézkedjék.

(3) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter által idevonatkozóan adott irányelvek alapulvételével az illetékes miniszterek (főhatóságok vezetői) gondoskodnak.

(4) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

Szakasits Árpád s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Olt Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára