1950. évi 38. törvényerejű rendelet
a katonai büntetőbíróságok hatáskörének kiterjesztéséről[1]
1. § A katonai büntetőbíráskodás hatálya kiterjed arra a polgári személyre is, aki
1. a honvédelmi igazgatás körében vagy katonai parancsnokságnál, katonai hatóságnál, illetőleg katonai intézetnél, szervnél teljesít szolgálatot;
2. olyan bűncselekmények felbujtója, bűnsegéde, bűnpártolója vagy orgazdája, amelynek tettese katonai büntetőbíráskodás alá tartozik;
3. olyan bűncselekmény tekintetében szegi meg a feljelentési kötelességét, amelynek elkövetője katonai büntetőbíráskodás alá tartozik;
4. az 1930: III. tv. 65., 67. és 78. §-aiban, az 1939: II. tv. 181. §-ának (2) bekezdésében vagy az 1942: XIV. tv. 29. §-ában meghatározott valamely bűncselekményt követ el, valamint az is, aki olyan bűncselekményt követ el, amely a honvédelem, illetőleg a hadviselés érdekeit sérti vagy veszélyezteti, ideértve az ilyen bűncselekmény előmozdítása vagy leplezése végett elkövetett bűncselekményeket. A 220/1949. (I. 8.) Korm. számú rendeletben meghatározott bűncselekmények elkövetői akkor tartoznak katonai büntetőbíráskodás alá, ha a cselekmény a honvédelem, illetőleg a hadviselés érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
2. § Az 1. §-ban említett bűncselekmények esetében az ország egész területére nézve a budapesti katonai törvényszék jár el, ha a vádiratot a budapesti katonai ügyészség a budapesti katonai törvényszékhez nyújtja be.
3. § E törvényerejű rendeletet a hatálybalépése napjáig a polgári büntetőbíróság előtt már folyamatban lévő ügyben csak akkor kell alkalmazni, ha abban a polgári büntetőbíróság a tárgyalást még nem tűzte ki.
Rónai Sándor s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Szabó Piroska s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] A törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 1950. évi 180-182. számában jelent meg.