1950. évi III. törvény
az 1951. évi állami költségvetésről[1]
Az 1951. évi állami költségvetés az ötéves terv második évében végrehajtandó feladatoknak megfelelően, a népgazdasági terv keretszámai alapján, az egyéb pénzügyi mérlegekkel, továbbá az anyag- és munkaerőmérlegekkel összhangban készült. Szerves egységben foglalja össze közületi gazdálkodásunk 1951. évi kiadásait és bevételeit, tartalmazza az állam központi és helyi szerveinek, valamint a társadalombiztosításnak várható kiadásait és bevételeit, felöleli az állami vállalatok gazdálkodásának a költségvetéssel kapcsolódó tételeit.
Az 1951. évi költségvetés jelentősen megnövekedett keretszámai mutatják egyrészt azokat a hatalmas feladatokat, melyeket ötéves tervünk második évében népgazdaságunk fejlesztése, népünk anyagi, szociális és kulturális életszínvonalának emelése, békénk védelme érdekében végre kell hajtanunk, másrészt mutatják, hogy a termelés erőteljes emelkedése, dolgozó népünknek a munkához és államunkhoz való alapvetően megváltozott viszonya a szocialista akkumuláció olyan forrásait tárja fel, melyek biztos fedezetet nyujtanak ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítására.
1. § (1) Az 1951. évre a magyar állam rendes kiadásai:
Tizenkettőmilliárdnégyszázötvenkettőmillióegy-száznegyvenkilencezerhétszáznegyvenkettő 12,452,149,742) forintban,
rendkívüli kiadásai:
Tizenhétmilliárdhatvanhárommilliónyolcszáz-hatvanháromezerkilencszázhatvan (17,063,863,960) forintban,
összes kiadásai tehát:
Huszonkilencmilliárdötszáztizenhatmilliótizenháromezerhétszázkettő (29,516,013,702) forintban határoztatnak meg.
A kiegyenlítő kiadások összege:
Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.
(2) Az 1951. évre a magyar állam rendes bevételei:
Huszonkilencmilliárdhetvenkilencmillióhétszáz-kilencvenhétezernégyszáznyolcvan (29,079,797,480) forintban,
rendkívüli bevételei:
Ötszáznegyvenhárommillióháromszáznyolcvan-kettőezerkilencszáztíz (543,382,910) forintban,
összes bevételei tehát:
Huszonkilencmilliárdhatszázhuszonhárommillió-egyszáznyolcvanezerháromszázkilencven (29,623,180,390) forintban határoztatnak meg.
A kiegyenlítő bevételek összege:
Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.
(3) Az 1951. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen 29,516,013,702 forintot kitevő rendes és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és összesen 29,623,180,390 forintot kitevő rendes és rendkívüli bevételek - 107,166,688 forinttal haladják meg. Ezt az összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.
2. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési ágazatok, fejezetek, címek és alcímek rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó.
3. § Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennáló törvényes rendelkezések keretében az 1951. költségvetési évben az 1. § (1) bekezdésében megjelölt állami kiadások fedezetéül szolgálnak.
4. §[2] A minisztertanács felhatalmazást nyer arra, hogy az év közben felmerülő póthiteligények elbírálást rendjét szabályozza.
5. § (1) A költségvetésben a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet átruházni.
(2) Kivételnek van helye az 5 ágazat, 1 fejezet, 0 cím, 0 alcím összes rovatai és alrovatai között.
6. § A kiadásokra az 1951. évi költségvetésben megállapított összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem szabad.
7. § A jelen törvény az 1951. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.
Rónai Sándor s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Szabó Piroska s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] A törvény a Magyar Közlöny 1950. évi 199-203. számában jelent meg.
[2] Megállapította az 1952. évi V. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1953.01.01.