Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

1950. évi III. törvény

az 1951. évi állami költségvetésről[1]

Az 1951. évi állami költségvetés az ötéves terv második évében végrehajtandó feladatoknak megfelelően, a népgazdasági terv keretszámai alapján, az egyéb pénzügyi mérlegekkel, továbbá az anyag- és munkaerőmérlegekkel összhangban készült. Szerves egységben foglalja össze közületi gazdálkodásunk 1951. évi kiadásait és bevételeit, tartalmazza az állam központi és helyi szerveinek, valamint a társadalombiztosításnak várható kiadásait és bevételeit, felöleli az állami vállalatok gazdálkodásának a költségvetéssel kapcsolódó tételeit.

Az 1951. évi költségvetés jelentősen megnövekedett keretszámai mutatják egyrészt azokat a hatalmas feladatokat, melyeket ötéves tervünk második évében népgazdaságunk fejlesztése, népünk anyagi, szociális és kulturális életszínvonalának emelése, békénk védelme érdekében végre kell hajtanunk, másrészt mutatják, hogy a termelés erőteljes emelkedése, dolgozó népünknek a munkához és államunkhoz való alapvetően megváltozott viszonya a szocialista akkumuláció olyan forrásait tárja fel, melyek biztos fedezetet nyujtanak ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítására.

1. § (1) Az 1951. évre a magyar állam rendes kiadásai:

Tizenkettőmilliárdnégyszázötvenkettőmillióegy-száznegyvenkilencezerhétszáznegyvenkettő 12,452,149,742) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Tizenhétmilliárdhatvanhárommilliónyolcszáz-hatvanháromezerkilencszázhatvan (17,063,863,960) forintban,

összes kiadásai tehát:

Huszonkilencmilliárdötszáztizenhatmilliótizenháromezerhétszázkettő (29,516,013,702) forintban határoztatnak meg.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.

(2) Az 1951. évre a magyar állam rendes bevételei:

Huszonkilencmilliárdhetvenkilencmillióhétszáz-kilencvenhétezernégyszáznyolcvan (29,079,797,480) forintban,

rendkívüli bevételei:

Ötszáznegyvenhárommillióháromszáznyolcvan-kettőezerkilencszáztíz (543,382,910) forintban,

összes bevételei tehát:

Huszonkilencmilliárdhatszázhuszonhárommillió-egyszáznyolcvanezerháromszázkilencven (29,623,180,390) forintban határoztatnak meg.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.

(3) Az 1951. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen 29,516,013,702 forintot kitevő rendes és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és összesen 29,623,180,390 forintot kitevő rendes és rendkívüli bevételek - 107,166,688 forinttal haladják meg. Ezt az összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.

2. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési ágazatok, fejezetek, címek és alcímek rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó.

3. § Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennáló törvényes rendelkezések keretében az 1951. költségvetési évben az 1. § (1) bekezdésében megjelölt állami kiadások fedezetéül szolgálnak.

4. §[2] A minisztertanács felhatalmazást nyer arra, hogy az év közben felmerülő póthiteligények elbírálást rendjét szabályozza.

5. § (1) A költségvetésben a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet átruházni.

(2) Kivételnek van helye az 5 ágazat, 1 fejezet, 0 cím, 0 alcím összes rovatai és alrovatai között.

6. § A kiadásokra az 1951. évi költségvetésben megállapított összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem szabad.

7. § A jelen törvény az 1951. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A törvény a Magyar Közlöny 1950. évi 199-203. számában jelent meg.

[2] Megállapította az 1952. évi V. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1953.01.01.