Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

1950. évi III. törvény

az 1951. évi állami költségvetésről[1]

Az 1951. évi állami költségvetés az ötéves terv második évében végrehajtandó feladatoknak megfelelően, a népgazdasági terv keretszámai alapján, az egyéb pénzügyi mérlegekkel, továbbá az anyag- és munkaerőmérlegekkel összhangban készült. Szerves egységben foglalja össze közületi gazdálkodásunk 1951. évi kiadásait és bevételeit, tartalmazza az állam központi és helyi szerveinek, valamint a társadalombiztosításnak várható kiadásait és bevételeit, felöleli az állami vállalatok gazdálkodásának a költségvetéssel kapcsolódó tételeit.

Az 1951. évi költségvetés jelentősen megnövekedett keretszámai mutatják egyrészt azokat a hatalmas feladatokat, melyeket ötéves tervünk második évében népgazdaságunk fejlesztése, népünk anyagi, szociális és kulturális életszínvonalának emelése, békénk védelme érdekében végre kell hajtanunk, másrészt mutatják, hogy a termelés erőteljes emelkedése, dolgozó népünknek a munkához és államunkhoz való alapvetően megváltozott viszonya a szocialista akkumuláció olyan forrásait tárja fel, melyek biztos fedezetet nyujtanak ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítására.

1. § (1) Az 1951. évre a magyar állam rendes kiadásai:

Tizenkettőmilliárdnégyszázötvenkettőmillióegy-száznegyvenkilencezerhétszáznegyvenkettő 12,452,149,742) forintban,

rendkívüli kiadásai:

Tizenhétmilliárdhatvanhárommilliónyolcszáz-hatvanháromezerkilencszázhatvan (17,063,863,960) forintban,

összes kiadásai tehát:

Huszonkilencmilliárdötszáztizenhatmilliótizenháromezerhétszázkettő (29,516,013,702) forintban határoztatnak meg.

A kiegyenlítő kiadások összege:

Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.

(2) Az 1951. évre a magyar állam rendes bevételei:

Huszonkilencmilliárdhetvenkilencmillióhétszáz-kilencvenhétezernégyszáznyolcvan (29,079,797,480) forintban,

rendkívüli bevételei:

Ötszáznegyvenhárommillióháromszáznyolcvan-kettőezerkilencszáztíz (543,382,910) forintban,

összes bevételei tehát:

Huszonkilencmilliárdhatszázhuszonhárommillió-egyszáznyolcvanezerháromszázkilencven (29,623,180,390) forintban határoztatnak meg.

A kiegyenlítő bevételek összege:

Egymilliárdnégyszáztizenhárommilliónégyszáz-ezernyolcszáznyolcvanhét (1,413,400,887) forint.

(3) Az 1951. költségvetési évre az (1) bekezdésben meghatározott és összesen 29,516,013,702 forintot kitevő rendes és rendkívüli kiadásokat a (2) bekezdésben meghatározott és összesen 29,623,180,390 forintot kitevő rendes és rendkívüli bevételek - 107,166,688 forinttal haladják meg. Ezt az összeget a pénztári készletek gyarapítására kell fordítani.

2. § Az 1. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott kiadásoknak és bevételeknek az egyes költségvetési ágazatok, fejezetek, címek és alcímek rovatok és alrovatok szerint való megoszlására a részletes állami költségvetés irányadó.

3. § Az egyenesadók, forgalmi adók, vámok, illetékek, vállalati nyereségek és az állam egyéb bevételei a mindenkor fennáló törvényes rendelkezések keretében az 1951. költségvetési évben az 1. § (1) bekezdésében megjelölt állami kiadások fedezetéül szolgálnak.

4. §[2] A minisztertanács felhatalmazást nyer arra, hogy az év közben felmerülő póthiteligények elbírálást rendjét szabályozza.

5. § (1) A költségvetésben a kiadásokra megállapított összegeket a kiadásoknak csoportjai, fejezetei, rovatai, alrovatai között általában nem lehet átruházni.

(2) Kivételnek van helye az 5 ágazat, 1 fejezet, 0 cím, 0 alcím összes rovatai és alrovatai között.

6. § A kiadásokra az 1951. évi költségvetésben megállapított összegeket a költségvetési éven túl felhasználni nem szabad.

7. § A jelen törvény az 1951. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] A törvény a Magyar Közlöny 1950. évi 199-203. számában jelent meg.

[2] Megállapította az 1952. évi V. törvény 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1953.01.01.