1950. évi 40. törvényerejű rendelet

az ipari technikumokról[1]

I. FEJEZET

Az ipari technikumok feladata és szervezete

1. § A középfokú ipari szakoktatás korszerű fejlesztéséről ipari technikumok létesítésével kell gondoskodni.

2. § Az ipari technikum feladata, hogy fejlődő iparunk részére a szocialista nevelés elveinek megfelelően jólképzett, általános műveltséggel és önálló kezdeményező erővel rendelkező technikusokat neveljen és a felsőbb műszaki tanulmányokra előkészítsen.

3. § (1) Az ipari technikumokat az ipar egyes szakágainak (szakirányainak) megfelelően kell megszervezni.

(2) Az ipari technikumok számát, székhelyét és szakirányát a gyakorlati szükségletnek megfelelően az iparág szerint érdekelt miniszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

4. § (1) Az ipari technikum négy évfolyamos tanintézet.

(2) Ipari technikumot csak más tanintézettől függetlenül lehet megszervezni és fenntartani. Ipari technikumot csak az állam tarthat fenn,

(3) Az ipari technikumban a fiúk és leányok általában együttesen részesülnek oktatásban, a vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban a szükséghez képest elrendelheti külön leányosztály (osztályok) szervezését is.

(4) Az ipari technikummal kapcsolatban a gyakorlati műszaki oktatásra alkalmas, kellően felszerelt gyakorlóhelyről (laboratórium, tanműhely, ipartelep, stb.) kell gondoskodni.

(5) Az üzemi dolgozók szakképzésének biztosítása érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes technikumokkal kapcsolatban az érdekelt szakminiszterrel egyetértésben a dolgozók ipari technikumait is megszervezi.

5. §[2]

II. FEJEZET

Az ipari technikum igazgatása, tantestülete és egyéb személyzete

6. § (1) Az ipari technikum élén az igazgató áll, aki a technikum felelős vezetője.

(2) Az ipari technikum igazgatójává olyan - kellő pedagógiai, illetve nagyüzemi gyakorlattal rendelkező - személyt lehet kinevezni, aki

a) műszaki egyetemi vagy műszaki főiskolai oklevéllel, vagy természettudományos szakra szóló középiskolai tanári oklevéllel rendelkezik, vagy akinek

b) a technikum szakirányának megfelelő iparágra kiváló gyakorlati szakképzettsége van.

(3) Az igazgatót az iskola vezetésével vagy igazgatásával járó tennivalók elvégzésében az Igazgatóhelyettes, gazdasági ügyeinek intézésében pedig a gondnok támogatja; az ügyviteli tennivalók elvégzésére az iskola osztályainak számához igazodóan egy vagy több ügyviteli alkalmazottat lehet beosztani.

7. § (1) Az ipari technikum tantestülete főhivatású és óraadó nevelőkből áll.

(2) A közismereti tantárgyak és az elméleti műszaki tantárgyak tanítására középiskolai tanári

képesítésű, illetve mérnöki oklevéllel vagy műszaki főiskolai végzettséggel rendelkező személyeket, vagy műszaki képzettséggel rendelkező más kiváló szakembereket lehet alkalmazni.

(3) Az ipari technikum szakirányának megfelelő különleges műszaki gyakorlati ismeretek tanításához és a gyakorlatok vezetéséhez megkívánt szakképesítést az érdekelt miniszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(4) Az ipari technikum gyakorlóhelyeinek vezetését ellátó műhelyfőnököt a tantestület magasabb műszaki szakképesítéssel vagy nagyüzemi gyakorlattal rendelkező főhivatású tagjai közül kell megbízni.

III. FEJEZET

A tanulók felvétele

8. § Az egyes ipari technikumokon nyitható osztályok, valamint az egyes osztályokba felvehető tanulók számát az Országos Tervhivatallal egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

9. § (1) Az ipari technikum első osztályába azt a személyt lehet felvenni, aki

a) az általános iskola nyolcadik osztályát, illetve - átmenetileg - a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte,

b) 17. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig még nem töltötte be és

c) a felvételi vizsgát sikeresen letette.

(2) A felvételi vizsga anyagát és rendjét az érdekelt szakminiszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

10. § (1) Az ipari technikumban magántanulót felvenni nem lehet.

(2) Más iskolafajból az ipari technikum II-IV. osztályaiba, továbbá az ipari technikum egyik tagozatából más szakirányú tagozatába átlépni nem lehet. Kivételes esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyt adhat az átlépésre; az átlépést különbözeti vizsga sikeres letételéhez lehet kötni.

IV. FEJEZET

Az ipari technikum tanulmányi rendje

11. § (1) Az ipari technikumban közismereti tantárgyakat, általános szaktárgyakat és a technikum szakirányának megfelelő különleges műszaki elméleti és gyakorlati tantárgyakat kell tanítani.

(2) A közismereti tantárgyak, az általános szak-tárgyak és a műszaki tantárgyak óratervét és tantervét az illetékes szakminiszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(3) Az üzemi élettel való szoros kapcsolatok kiépítése, valamint az iskolai tanulmányok során szerzett ismereteknek gyakorlati ismeretekkel való kiegészítése céljából az ipari technikum I-III. osztályát végzett tanulói a nyári szünetben valamely nagyüzemben gyakorlatokat kötelesek végezni.

12. § (1) Az ipari technikum tanulóinak osztályozása és továbbhaladása tekintetében a többi középiskolára vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az ipari technikum felsőbb osztályába csak az a tanuló léphet, aki a megfelelő tanulmányi előmenetelen felül a nyári üzemi gyakorlatot [11. § (3) bekezdés] elvégezte, kivéve, ha annak elvégzésében igazolt betegsége akadályozta meg.

13. § (1) Az ipari technikum negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tesz.

(2) A képesítő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll.

(3) A képesítő vizsga anyagát az érdekelt szakminiszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg; a vizsga rendjét, valamint az eredmény elbírálását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.

14. § (1) A képesítő vizsga sikeres letétele után a tanuló ipari technikusi oklevelet kap.

(2) Az ipari technikusi oklevél a technikusi cím viselésére jogosít; képesít mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyeket a kollektív szerződések technikusi munkakörként állapítanak meg.

(3) Az ipari technikusi oklevél az egyes tagozatok eszerint képesít a műszaki egyetemek és főiskolák megfelelő karán, illetve tagozatán, a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán, a testnevelési főiskolán, valamint a honvéd műszaki akadémián folytatandó tanulmányokra.

(4) Azt a kérdést, hogy az ipari technikusi oklevél alapján a (3) bekezdésben nem említett egyéb egyetemeken, illetve egyetemi karokon és főiskolákon mennyiben és milyen kiegészítő tanulmányok alapján lehet folytatni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter - amennyiben pedig az egyetem, vagy főiskola más miniszter felügyelete alá tartozik, a felügyeletet gyakorló miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben - külön rendeletben szabályozza.

V. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

15. § (1) Az ezidőszerint működő ipari gimnáziumokat - ideértve a dolgozók ipari gimnáziumait - az 1950/51. iskolai évvel a jelen törvényerejű rendelet szerint működő ipari technikumokká kell átszervezni. Az átszervezés módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(2) A műszaki középiskolák IV. osztályai az 1950/51. tanévben a műszaki középiskolákra érvényben lévő tanításterv szerint működnek, de a tanulók ipari technikusi oklevelet nyernek.

(3) A jelen törvényerejű rendelet nem érinti a folyamatosan megszűnő ipari leányközépiskolák további működését.

16. § Az ipari technikumok eredményes működése érdekében minden technikum részére a szakirányának megfelelő nagyüzem pártfogását kell biztosítani; a pártfogói kapcsolat kiépítésének módját az érdekelt szakminiszterrel egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel szabályozza.

17. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az ipari és műszaki középiskolákra vonatkozó valamennyi jogszabály - a 15. § (2) és (3) bekezdésében foglalt korlátozással - hatályát veszti.

18. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az állami költségvetést érintő költségkihatással járó kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára