1950. évi 42. törvényerejű rendelet
az óvónőképzésről[1]
I. FEJEZET
Az óvónőképző feladata és szervezete
1. § Az óvónők képzéséről az óvónőképzőkben kell gondoskodni.
2. § Az óvónőképzők feladata az óvódák és az óvódáskorú gyermekek napköziotthonai részére a szocialista nevelés elveinek megfelelően képzett, általánosan művelt nevelők elméleti és gyakorlati képzése.
3. § (1) Az óvónőképzők számát és székhelyét a gyakorlati szükségletnek megfelelően a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
(2) Új óvónőképző szervezését vagy már működő óvónőképző megszüntetését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el.
(3) óvónőképző átmenetileg tanítónőképző kapcsolt tagozataként is működhetik.
(4) Az üzemi dolgozók óvónőképzésének biztosítása érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a dolgozók óvónőképzőit is megszervezheti.
(5) Óvónőképzőt csak az állam tarthat fenn.
4. § (1) Az óvónőképzőben a képzés időtartama három év.
(2) Az óvónőképzőbe csak leányok vehetők fel.
(3) Az óvónőképzővel kapcsolatban a gyakorlati oktatásra alkalmas, megfelelően felszerelt minta óvoda és napköziotthon megszervezéséről is gondoskodni kell.
5. § Az óvónőképzők a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a megyei tanácsok (Budapesten a városi tanács) végrehajtóbizottságának, közvetlen irányítása alatt működnek.
II. FEJEZET
Az óvónőképző igazgatása, tantestülete és egyéb személyzete
6. § (1) Az óvónőképző élén igazgató áll, aki az Iskola felelős vezetője.
(2) Az óvónőképző igazgatójává csak olyan - kellő pedagógiai gyakorlattal rendelkező - rendes tanárt lehet kinevezni, akinek tanítóképző vagy középiskolai tanári oklevele van.
(3) Az igazgató munkakörét az igazgató akadályoztatása esetében az igazgatóhelyettes látja el.
(4) A gazdasági és ügyviteli teendők ellátására - nagyobb intézetekhez - gondnokot, az irodai teendők végzésére az iskola osztályainak számához mérten egy vagy több irodai alkalmazottat lehet beosztani.
(5) Az óvónőképző igazgatója a mintaóvóda és napköziotthon igazgatását a mintaóvódában működő egyik nevelő - mint vezető mintaóvónő -útján látja el.
7. § (1) Az óvónőképző tantestülete főhivatású és óraadó nevelőkből áll.
(2) Az óvónőképzőben rendes tanár csak olyan személy lehet, akinek tanítóképző vagy középiskolai tanári oklevele van.
(3) Az óvónőképzővel kapcsolatos mintaóvódában mintaóvónői képesítéssel rendelkező nevelők működnek.
(4) Az óvónőképzőben óraadó nevelőként a jelen § (2) bekezdésében megjelölt képesítésű, a mintaóvódában pedig a (3) bekezdésben megjelölt képesítésű nevelőket lehet alkalmazni.
III. FEJEZET
A tanulók felvétele
8. § Az egyes óvónőképzőkben a megnyitható osztályok, valamint az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
9. § (1) Az óvónőképző I. osztályába az vehető fel, aki
a) az általános iskola nyolcadik osztályát - átmenetileg a polgári iskola vagy gimnázium negyedik osztályát - sikeresen elvégezte,
b) 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig még nem töltötte be és
c) a felvételi (óvónői alkalmassági) vizsgát sikeresen letette.
(2) A felvételi (alkalmassági) vizsga anyagát és rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
10. § (1) Az óvónőképzőbe magántanulót felvenni nem lehet.
(2) Az óvónőképző II. osztályába középiskolából sikeres különbözeti vizsga alapján lehet átlépni. A különbözeti vizsga anyagát és rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
(3) Az óvónőképző III. osztályába középiskolából nem lehet átlépni.
(4) Az óvónőképző három évi tanulmányainak sikeres elvégzése után az óvónők tanulmányaikat a tanítónőképzők IV. osztályában folytathatják; az ehhez szükséges különbözeti vizsga anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
IV. FEJEZET
Az óvónőképző tanulmányi rendje
11. § (1) Az óvónőképzőben közismereti tárgyakat és az óvónőképző szakirányának megfelelő elméleti és gyakorlati tantárgyakat kell tanítani.
(2) Az óvónőjelöltek gyakorlati kiképzésének helye az óvónőképzővel szervezetileg összefüggő mintaóvóda.
(3) A közismereti és szaktantárgyak óratervét és tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
12. § Az óvónőképző tanulóinak osztályozása tekintetében a középiskolákra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. § (1) Az óvónőképző III. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítő vizsgát tesz.
(2) A képesítő vizsga anyagát, rendjét, a vizsgaeljárás szabályait és a vizsgabizottság összetételét a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.
(3) Az óvónőjelölt az I. és II. osztály elvégzése után egyhónapos kötelező nyári óvónői gyakorlatot köteles végezni.
(4) A nyári óvónői gyakorlatra az óvónőjelöltet az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságának oktatási osztályba osztja be. E működésének tartama alatt az óvónőjelölt illetményének összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
(5) Az óvónői képesítő vizsgát sikerrel letett tanuló óvónői oklevelet kap, mely az óvódákban és az óvódáskorú gyermekek számára létesített napköziotthonokban való működésre jogosít.
V. FEJEZET
Vegyes és záró rendelkezések
14. § Az ezidőszerint működő pedagógiai gimnáziumok óvónői tagozatait az 1950/51. iskolai évvel a jelen törvényerejű rendelet szerint működő óvónőképzővé kell átszervezni. Az átszervezés módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
15. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az óvónőképzésre vonatkozó összes korábbi jogszabályok hatályukat vesztik.
16. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az állami költségvetést érintő költségkihatással járó kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.
Rónai Sándor s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Szabó Piroska s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára
Lábjegyzetek:
[1] A törvényerejű rendelet a Magyar Közlöny 1950. évi 187-189. számában jelent meg.