1950. évi 43. törvényerejű rendelet

a tanítóképzésről[1]

I. FEJEZET

A tanítóképző feladata és szervezete

1. § Az általános iskolai tanítók képzéséről a tanítóképzőkben kell gondoskodni.

2. § A tanítóképzők feladata az általános iskola alsó tagozata (I-IV. osztály) részére a szocialista nevelés elveinek megfelelően képzett, általánosan művelt, felsőbb tanulmányokra is képesített nevelők elméleti és gyakorlati képzése.

3. § (1) A tanítóképzők számát és székhelyét a gyakorlati szükségletnek megfelelően a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(2) Új tanítóképző szervezését vagy már működő tanítóképző megszüntetését a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el.

(3) Tanítóképző átmenetileg általános gimnázium kapcsolt tagozataként is működhetik.

(4) Az üzemi dolgozók tanítóképzésének biztosítása érdekében a vallás- és közoktatásügyi miniszter egyes tanítóképzőkkel kapcsolatban a dolgozók tanítóképzőit is megszervezheti.

(5) Tanítóképzőt csak az állam tarthat fenn.

4. § (1) A tanítóképzőben a képzés időtartama négy év, amelyet egy gyakorlóév követ.

(2) A fiák és leányok oktatása általában külön igazgatás alatt álló és külön elhelyezett intézetekben folyik. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest külön leányosztályok vagy vegyes osztályok felállítását engedélyezheti.

(3) A tanítóképzővel kapcsolatban a gyakorlati oktatásra alkalmas, kellően felszerelt, nyolcosztályos gyakorló általános iskola megszervezéséről is gondoskodni kell.

5. § A tanítóképzők a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a megyei tanácsok (Budapesten a városi tanács) végrehajtóbizottságának közvetlen irányítása alatt működnek.

II. FEJEZET

A tanítóképző igazgatása, tantestülete és egyéb személyzete

6. § (1) A tanítóképző élén az igazgató áll, aki az iskola felelős vezetője.

(2) A tanítóképző igazgatójává csak olyan - kellő pedagógiai gyakorlattal rendelkező - rendes tanárt lehet kinevezni, akinek tanítóképző vagy középiskolai tanári oklevele van.

(3) Az igazgató munkakörét az igazgató akadályoztatása esetében az igazgató-helyettes látja el.

(4) A gazdasági és ügyviteli teendők ellátására - különösen nagyobb iskolákhoz - gondnokot, az irodai teendők végzésére pedig ezenfelül az iskola osztályainak számához mérten egy vagy több irodai alkalmazottat lehet beosztani.

(5) A tanítóképző igazgatója a gyakorló általános iskola igazgatását a gyakorló általános iskola alsó tagozatában tanító egyik gyakorlóiskolai nevelő - mint vezető tanító - útján látja el.

7. § (1) A tanítóképző tantestülete főhivatású és óraadó nevelőkből áll.

(2) A tanítóképzőben rendes tanár csak olyan személy lehet, akinek tanítóképző vagy középiskolai tanári oklevele van.

(3) A tanítóképzővel kapcsolatos gyakorló általános iskola alsó tagozatában (I-IV. osztályában) gyakorlóiskolai tanítói képesítéssel, felső tagozatában (V-VIII. osztályában) tanítóképző, középiskolai, polgári iskolai tanári, szaktanítói vagy gyakorlóiskolai tanítói képesítéssel rendelkező nevelők tanítanak.

(4) A tanítóképzőben óraadó nevelőként a jelen § (2) bekezdésében megjelölt képesítésű, a gyakorló általános iskolában pedig a (3) bekezdésben megjelölt képesítésű nevelőket lehet alkalmazni.

III. FEJEZET

A tanulók felvétele

8. § Az egyes tanítóképzőkben és a velük kapcsolatos gyakorló általános iskolákban megnyitható osztályok, valamint az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

9. § (1) A tanítóképző I. osztályába az vehető fel, aki

a) az általános Iskola nyolcadik osztályát, illetve átmenetileg a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte,

b) a 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig még nem töltötte be és

c) a felvételi (tanítói alkalmassági) vizsgát sikeresen letette.

(2) Magasabb osztályba való felvétel esetén a korhatár az első osztályra megállapított korhatárhoz igazodik.

(3) A felvételi vizsga anyagát és rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

10. § (1) A tanítóképzőbe magántanulót felvenni nem lehet.

(2) A tanítóképző II. osztályába más középiskolából sikeres különbözeti vizsga alapján lehet átlépni. A különbözeti vizsga anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(3) Az óvónőképző háromévi tanulmányának sikeres elvégzése után az óvónőjelöltek (óvónők) tanulmányaikat a tanítóképző IV. osztályában folytathatják. Az ehhez szükséges különbözeti vizsga anyagát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. Más iskolafajból a tanítóképző III-IV. osztályába átlépni nem lehet.

IV. FEJEZET

A tanítóképző tanulmányi rendje

11. § (1) A tanítóképzőben közismereti tantárgyakat és a tanítóképző szakirányának megfelelő elméleti és gyakorlati tantárgyakat kell tanítani.

(2) A tanulók tanítási gyakorlati kiképzésének helye a tanítóképzővel szervezetileg összefüggő gyakorló általános iskola.

(3) A közismereti és szaktantárgyak óratervét és tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

12. § A tanítóképző tanulóinak osztályozása és továbbhaladása tekintetében a többi középiskolákra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1) A tanítóképző IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tesz.

(2) Az érettségi vizsga anyagát, rendjét és a vizsgaeljárás szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(3) Az érettségi vizsgát sikerrel letett tanuló az illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságának oktatási osztálya által kijelölt általános iskolában egy évig fizetéses gyakorló tanítójelölti minőségben működik. E működésének tartama alatt a gyakorló tanítójelölt tiszteletdíjban részesül.

(4) A gyakorlóév elvégzése után a gyakorló tanítójelölt abban a tanítóképzőben, ahol az érettségi vizsgát letette, tanítóképesítő vizsgát tesz. A képesítő vizsga anyagát, a vizsgabizottság összetételét és a vizsgaeljárás szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

(5) A tanítóképesítő vizsgát sikerrel letett jelölt a vizsga eredményéről oklevelet kap, amely oklevél az általános iskola alsó tagozatában való tanításra képesít.

14. § (1) A tanítóképző érettségi vizsgát sikerrel letett tanuló gyakorlóév helyeit egyetemi, illetve főiskolai tanulmányokat is folytathat.

(2) A tanítóképzőben szerzett érettségi bizonyítvány a tudományegyetem bölcsészettudományi karán, az agrártudományi egyetemen, a közgazdaságtudományi egyetemen, a közgazdasági főiskolán, a pedagógiai főiskolán, a gyógypedagógiai tanárképző főiskolán, a "művészeti főiskolákon, a testnevelési főiskolán és a honvéd műszaki akadémián folytatandó tanulmányokra Képesít.

(3) Azt a kérdést, hogy a tanítóképző érettségi bizonyítványa alapján a (2) bekezdésben nem említett egyéb egyetemeken, illetve egyetemi karokon és főiskolákon mennyiben és milyen kiegészítő tanulmányok alapján lehet tanulmányt folytatni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter - amennyiben pedig az egyetem, vagy főiskola más miniszter felügyelete alá tartozik, a felügyeletet gyakorló miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben - külön rendeletben szabályozza.

(4) A tanítóképző érettségi bizonyítványa az államigazgatásban és a népgazdaság egyes ágaiban mindazon állásokra képesít, amelyek betöltéséhez jogszabály, illetve a kollektív szerződés középiskolai érettségi vizsgát kíván meg.

V. FEJEZET

Vegyes és záró rendelkezések

15. § Az ezidőszerint működő pedagógiai gimnáziumok tanítói (tanítónői) tagozatait az 1950/51. iskolai évvel a jelen törvényerejű rendelet szerint működő tanítóképzőkké kell átszervezni. Az átszervezés módját a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

16. § A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével a tanítóképzésre vonatkozó összes korábbi jogszabályok hatályukat vesztik.

17. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról - az állami költségvetést érintő költségkihatással járó kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára