1951. évi 10. törvényerejű rendelet

az 1951/52. évi állami begyűjtésről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az állami begyűjtés szabályait az 1951/52. évre az alábbiakban állapítja meg:

I. RÉSZ

Az állami begyűjtés kerete

1. § Az 1951/52. gazdasági évben népgazdaságunk mezőgazdasági termény, élőállat és állatitermék szükségleteit a következőképpen kell biztosítani:

a) állami gazdaságok termésbeadásával,

b) terület utáni beadással,

c) termelési szerződésekkel,

d) ipari keresmények (cséplőgép üzembentartók géprészének, malmok, darálók és hántolok vámkeresetének) természetbeni beadásával,

e) állami mezőgazdasági gépállomások természetbeni keresményének beadásával,

f) a szabad forgalomban való állami felvásárlással.

2. § (1) Az Állami Gazdaságok Igazgatóságának irányítása alatt álló állami gazdaságok, a mezőgazdasági szakoktatási intézetek tangazdaságai, továbbá a városok, községek és állami vállalatok gazdaságai az üzemtervük szerint mutatkozó egész termény, élőállat és állatitermék feleslegüket az állami begyűjtés céljára kötelesek átadni.

(2) Az állami és közületi gazdaságok feleslegeinek beadására vonatkozó részletes szabályokat az élelmezési miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértve kiadott utasításban állapítja meg.

3. § (1) Az állami begyűjtés céljára minden mezőgazdasági termelő köteles a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget teljesíteni.

(2) A mezőgazdasági termelők beadási kötelezettsége három részből áll:

1. termény- és állatbeadási kötelezettségből,

2. baromfi- és tojásbeadási kötelezettségből,

3. tejbeadási kötelezettségből.

(3) A termelőszövetkezetek tagjainak és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak háztáji gazdaságához tartozó területek, továbbá az egy kat. holdnál kisebb területű gazdaságok a termény- és állatbeadási kötelezettség alól mentesek. A 800 négyszögölet elérő vagy meghaladó ilyen területek után azonban a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget teljesíteni kell. Tejbeadásra minden tehéntartó köteles.

(4) A kulákok a termény- és állatbeadási kötelezettségen kívül külön sertésbeadást és borbeadást is kötelesek teljesíteni, amelyet azonban a termény- és állatbeadási kötelezettségbe - annak erejéig - be kell számítani.

(5) A mezőgazdasági termelők beadási kötelezettsége a természetben fizetendő földadót és a kulákoknál előírt mezőgazdaságfejlesztési járulékot is magában foglalja.

(6) A termelő kenyérgabonából a háztartási és gazdasági szükséglet biztosítása után fennmaradó mennyiségből teljesíti a beadási kötelezettséget. A többi terményből, állatból és az állati termékből elsősorban a beadási kötelezettséget kell teljesíteni.

(7) A levágott sertések után kötelező zsírbeadásra és a gyapjúkészletek kötelező beadására vonatkozó

Külön rendelkezések változatlanul érvényben maradnak. A beadott zsírt és gyapjút azonban a termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani.

4. § A szerződéses és megállapodásos termeltetés és hízlaltatás elsősorban a vetőmagszükségletet, továbbá a mezőgazdasági eredetű ipari nyersanyagok tervszerű begyűjtését biztosítja.

5. § (1) Az ipari keresményeket: a cséplőgépek üzembentartóinak keresetét, továbbá a malmok, darálók és hántolok vámkeresményét az állami begyűjtés céljára be kell adni.

(2) A fenti ipari keresmények beadását az élelmezési miniszter vonatkozó rendeletei szabályozzák.

6. § Az állami mezőgazdasági gépállomások természetbeni keresményét a megállapított térítés ellenében az állami begyűjtés céljára kell átadni.

7. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése és a következő évi vetéstervének megfelelő vetőmag tartalékolása után fennmaradó terményekkel, élőállatokkal és állatitermékekkel a termelő szabadon rendelkezik.

(2) A termelő kötelezettségeinek teljesítése után szabad rendelkezésére maradó árufeleslegét vagy ennek egy részét szabad forgalomban az állami begyüjtő szerveknek is eladhatja. Az államnak ilymódon felajánlott terményekért, élőállatokért és állatitermékekért a begyűjtési árnál magasabb árat kell fizetni.

II. RÉSZ

Termény- és állatbeadási kötelezettség

A termény- és állatbeadási kötelezettség alapja

8. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe. A városi vagy községi legeltetési bizottság egységes kezelésébe vont legelőterületet, továbbá az erdőt, nádast és a földadó alá nem eső területeket a beadási kötelezettség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A termelő gazdaságához tartozónak kell tekinteni minden olyan területet, amelyen ténylegesen gazdálkodik, ideértve a haszonbérbe vett területeket, továbbá a közös háztartásban élő személyek tulajdonában vagy művelése alatt álló földterületeket is. A feles- vagy más részesbérbe adott területet a bérbeadó gazdaságához kell számítani.

(3) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit összesíteni kell és a beadási kötelezettséget az együttes terület alapján kell megállapítani.

Termény- és állatbeadásra kötelezettek

9. § (1) A beadásra az köteles, aki a mezőgazdasági művelés alatt álló földterületen ténylegesen gazdálkodik.

(2) Haszonbérlet esetében a haszonbérlőt kell termelőnek tekinteni és a beadási kötelezettség a haszonbérlőt terheli.

(3) Felesbérlet, vagy más részesbérlet esetében a bérbeadó és a bérlő a beadási kötelezettség teljesítéséért egyetemlegesen felelősek. A beadási kötelezettséget a feles- vagy részesbérbeadó nevén kell nyilvántartani.

(4) A részesművelésre kiadott földterületen a munkáltatót kell termelőnek tekinteni. A részes munkavállalókat beadási kötelezettség nem terheli.

(5) Ha a termelő személyében évközben változás áll be, a beadási kötelezettség mindaddig a régi termelőt, a haszonbérlő személyének változása esetében pedig a földtulajdonost terheli, amíg a termelő személyének megváltozását a helyi tanács végrehajtóbizottságának be nem jelentik. A termelő személyében bekövetkezett változás miatt a földterület után megállapított beadási kötelezettség nem csökkenthető.

10. § (1) Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a termelőszövetkezet, illetőleg a termelőszövetkezeti csoport köteles teljesíteni.

(2) A táblás (I. típusú) és az átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportoknál a tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(3) A beadási kötelezettség megállapítása szempontjából azt a termelőt kell termelőszövetkezeti tagnak tekinteni, aki a földművelésügyi miniszter által engedélyezett önálló termelőszövetkezetbe vagy termelőszövetkezeti csoportba az 1951. évi március hó 10. napjáig lépett be és az alapszabályoknak megfelelően résztvesz a társas gazdálkodásban.

Mentességek a termény- és állatbeadási kötelezettség alól

11. § A termény- és állatbeadási kötelezettség alól mentesek és kizárólag a földadó természetbeni fizetésére kötelesek:

a) az önálló termelőszövetkezet tagjainak és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport tagjainak háztáji gazdálkodás céljára szolgáló területei;

b) az egy kat. holdnál kisebb gazdaságok;

c) a tudományos és kísérletügyi intézmények kísérleti célokra használt földterületei;

d) a városi és községi legeltetési bizottságok egységes kezelésébe vont legelőterületek.

12. § (1) A termelési szerződéssel vagy termelési megállapodással lekötött szántó, kert, (gyümölcsös) és szőlőterületekre megállapított termény- és állat-beadási kötelezettséget - a napraforgómag, tavaszi búza és sörárpa szerződéses termelésére lekötött területek kivételével - a termelési szerződés vagy termelési megállapodás teljesítése esetében törölni kell. Ha a termelő a termelési szerződést, illetőleg a termelési megállapodást nem, vagy nem teljes mértékben teljesíti, az ilyen terület utáni termény-és állatbeadási kötelezettséget vagy annak arányos részét teljesíteni köteles.

(2) A termelési szerződéssel lekötött napraforgómag, tavaszi búza és sörárpa, továbbá a tenyésztési vagy hízlalási szerződés alapján átadott borjú és hízott sertés a termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésébe beszámít.

13. § Az öntözéses zöldségtermelést folytató termelő a kertészeti igazolványában feltüntetett területre megállapított termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítése alól mentesül, ha konyhakertészeti terményeire az illetékes állami felvásárló vállalattal az erre vonatkozó jogszabályok szerint szállítási szerződést köt és annak eleget tesz. Ha azonban szállítási szerződést nem köt, vagy azt nem, illetőleg nem teljes mértékben teljesíti, az öntözéses területre megállapított termény- és állatbeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét teljesíteni köteles.

14. § (1) Az 1951. évben betakarításra kerülő hagymavetésterületek után a termény- és állatbeadási kötelezettség helyett a 81.170/1950. (XII. 14.) Bk. M. számú rendelettel szabályozott hagymabeadási kötelezettséget kell teljesíteni, azzal a módosítással, hogy a feketemagról termelt vöröshagymából kat. holdanként csak 25 métermázsát kell beadni. A hagymavetésterületek után termény- és állatbeadási kötelezettséget nem kell megállapítani.

(2) A termelő a hagymabeadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó hagymával más vetésterületek után megállapított termény- és állatbeadási kötelezettségét is teljesítheti.

15. § Elemi kár miatt földadóelengedésben részesült terület után a termény- és állatbeadási kötelezettséget a földadóelengedés százalékos arányának megfelelően mérsékelni kell.

A termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok termény- és állatbeadási kötelezettsége

16. § (1) Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport termény- és állatbeadási kötelezettsége a közös művelés alatt álló szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe után

a) ha a terület egy kat. holdjára eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem 11 aranykoronánál kisebb, kat. holdanként 120 búzakilogramm;

b) ha a terület egy kat. holdjára eső kataszteri tiszta jövedelem 11-17 aranykorona között van, kat. holdanként 150 búzakilogramm;

c) ha a terület egy kat. holdjára eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17 aranykorona vagy annál több, kat. holdanként 180 búzakilogramm.

(2) Az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a termény- és állatbeadási kötelezettséget a következő három csoportra osztva kötelesek teljesíteni:

I. kenyérgabonabeadás: a kötelezettség 30%-a,

II. állat- és zsírbeadás: a kötelezettség 60%-a,

III. burgonyabeadás: a kötelezettség 10%-a.

17. § A táblás (I típusú) és átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportok tagjainak beadási kötelezettségét a dolgozó parasztokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A beadási kötelezettségből azonban le kell vonni termelőszövetkezeti kedvezmény címén a táblás (I. típusú) termelőszövetkezeti csoportba tartozó termelőnél a csoport közös művelésébe bevitt terület beadási kötelezettségének 10%-át, az átlag-elosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportba tartozó termelőnél pedig a csoport közös művelésébe bevitt terület beadási kötelezettségének 15 %-át.

A dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége

18. § (1) A dolgozó parasztok termény- és állatbeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint a következő:

(2) A beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület nagyságának megállapításánál a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel kell számítani.

(3) A beadási kötelezettség kiszámításánál a gazdasághoz tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe után legfeljebb kat. holdanként 20 aranykorona átlagos kataszteri tiszta jövedelem vehető figyelembe. A tényleges kataszteri tiszta jövedelemnek ezt meghaladó részét figyelmen kívül kell hagyni. Az átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál a kertet (gyümölcsöst) és szőlőt egyszeres területtel kell számítani.

(4) A dolgozó parasztok a termény- és állatbeadási kötelezettséget a következő négy csoportra osztva kötelesek teljesíteni:

I. kenyérgabonabeadás: a kötelezettség 33%-a,

II. takarmánybeadás: a kötelezettség 15%-a,

III. állat- és zsírbeadás: a kötelezettség 40%-a,

IV. burgonyabeadás: a kötelezettség 12%-a.

A kulákok termény- és állatbeadási kötelezettsége

19. § A kulákokra előírt termény- és állatbeadási kötelezettséget köteles teljesíteni az a termelő:

a) akinek a tényleges művelése alatt álló összes földterülete az erdővel és nádassal együtt - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva, a 25 kat. holdat, vagy annak kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja;

b) akinek a tulajdonában az erdővel és nádassal együtt - a kertet (gyümölcsöst) négyszeres, a szőlőt ötszörös területtel számítva - 25 kat. hold, vagy ennél nagyobb mezőgazdasági művelés alatt álló földterület van, vagy aki olyan földterület tulajdonosa, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja, akkor is, ha a tulajdonát képező terület egyrészét haszonbérletbe adta;

c) akinek cséplőgépe, elemi vagy gépierővel hajtott munkagéppel rendelkező ipari üzeme (malom, stb.) van, továbbá aki kereskedést vagy vendéglátóipart folytat, amennyiben a gazdaságához tartozó mezőgazdasági művelés alatt álló terület kataszteri tiszta jövedelme a 100 aranykoronát eléri vagy meghaladja;

d) aki az 1949. évben mezőgazdaságfejlesztési járulék fizetésére volt kötelezve, ha egyébként nem is esik az a)-c) pontok hatálya alá.

20. § (1) A kulákok termény- és állatbeadási kötelezettsége a gazdasághoz tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint a következő:

a) ha a terület 25 kat. holdnál több, a beadási kötelezettség a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 48 búzakilogramm,

b) ha a terület 25 kat. holdnál kisebb, a beadási kötelezettség kiszámításánál az ugyanolyan nagyságú területre megállapított dolgozó paraszti köte-telezettséget kell alapulvenni és azt 50%-kal fel kell emelni. A kötelezettség azonban aranykoronánként 48 búzakilogrammnál több nem lehet.

(2) A beadási kötelezettséget a kulák tényleges müvelése alatt álló terület nagysága és kataszteri tiszta jövedelme alapján kell kiszámítani. A beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület nagyságának és kataszteri tiszta jövedelmének megállapítására a 18. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók.

(3) A kulákok a termény- és állatbeadási kötelezettséget a következő négy csoportra osztva kötelesek teljesíteni:

I. kenyérgabonabeadás: a kötelezettség 25%-a,

II. takarmánybeadás: a kötelezettség 15%-a,

III. állat- és zsírbeadás: a kötelezettség 48%-a,

IV. burgonyabeadás: a kötelezettség 12%-a.

21. § (1) A kulákok a tényleges művelésük alatt álló összes földterület után külön sertésbeadást, a művelésük alatt álló szőlőterületük után külön borbeadást is kötelesek teljesíteni.

(2) A sertés- és borbeadási kötelezettség teljesítésére beadott sertést és bort, vagy az ezek helyett beadott terményeket a termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani.

(3) A sertés- és borbeadási kötelezettség részletes szabályait az élelmezési miniszter állapítja meg.

A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítése

A) Búzaértékre átszámítás

22. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség mennyiségének megállapítása búzakilogrammban történik. A kötelezettség teljesítése szempontjából minden más terményt, állatot és állatiterméket búzaértékre kell átszámítani.

(2) A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére alkalmas cikkek és ezeknek búzakilogrammra átszámított értéke a következő (az alantiakban felsorolt búzaértékek azt jelentik, hegy a beadási kötelezettség 100 búzakilogrammjának teljesítésére egyéb árukból hány súlykilogrammot, darabot stb. kell beadni; például: rozsból 112 kg-ot, árpából 120 kg-ot, lucernaszénából 200 kg-ot, hízott sertésből 10 kg-ot, tojásból 200 darabot, burgonyából 310 kg-ot):

B) A kenyérgabonabeadás teljesítése

23. § (1) A kenyérgabonabeadási: a termelő elsősorban a háztartási és gazdasági szükségletén felüli kenyérgabonafeleslegéből köteles teljesíteni. Ha a kenyérgabonafelesleg a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt a termelő szabad választása szerint teljesítheti napraforgómaggal, vagy - a takarmánybeadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó - árpával, zabbal és kukoricával.

(2) A termelési szerződés alapján a termeltető vállalatnak átadott napraforgómag a kenyérgabonabeadás teljesítésébe - a kenyérgabonafelesleg beadása után - beszámít.

(3) A kenyérgabonabeadást a termelő terméseredményének megfelelő minőségű kenyérgabonával kell teljesíteni. Ha a termelő többféle kenyérgabonát termel, a kötelezettség teljesítésére tényleges terméseredménye arányában köteles búzát, rozsot és kétszerest beadni.

C) A takarmánybeadás teljesítése

24. § A takarmánybeadás teljesítésére a termelő

a) elsősorban az arató- és cséplőrész levonása nélkül számított árpatermésének legalább 15%-át, zabtermésének legalább 15%-át és kukoricatermésének legalább 10%-át köteles beadni;

b) a takarmánybeadás fennmaradó részét a termelő kukoricával, zsírral, illetve szálastakarmánnyal köteles teljesíteni. Szálastakarmánnyal azonban a takarmánybeadásnak legfeljebb 20%-a teljesíthető.

D) Az állat- és zsírbeadás teljesítése

25. § (1) Az állat- és zsírbeadást a termelő az ebbe a csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel szabad választása szerint teljesítheti.

(2) Baromfi és tojás az állat- és zsírbeadásba csak a külön megállapított baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítésén felül adható be. Az állat- és zsírbeadás teljesítésére beadott baromfit és tojást a baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítésébe nem lehet beszámítani. Baromfival és tojással az állat- és zsírbeadásnak legfeljebb 10%-a teljesíthető.

(3) A termelési szerződés alapján a termeltető vállalatnak átadott napraforgómag, továbbá a tenyésztési vagy hízlalási szerződés alapján az állatforgalmi vállalatoknak átadott hízott sertés és borjú az állat- és zsírbeadás teljesítésébe beszámít.

(4) A magánfogyasztásra levágott sertések után beadott zsírt és a 100.014/1949. (VII. 19.) A. G. számú rendelet alapján beadott gyapjút az állat- és zsírbeadás teljesítésébe teljes egészében be kell számítani.

(5) Az állat- és zsírbeadás teljesíthető a takarmánybeadás után fennmaradó árpa, zab és kuko-rica beadásával is, amennyiben a termelő az állat-és zsírbeadási csoportba tartozó cikkekkel kötelezettségét teljesíteni nem tudja.

(6) A kulákok az állat- és zsírbeadás teljesítésére vágómarhát és csikót is beadhatnak, amennyiben az állat- és zsírbeadás teljesítésére alkalmas egyéb cikkel nem rendelkeznek.

E) A burgonyabeadás teljesítése

26. § (1) A burgonyabeadás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyatermésének legalább 10%-át köteles beadni. A burgonyabeadás többi részét a termelő akár további burgonyabeadással, akár az ebbe a csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel, vagy bármilyen másik csoportba tartozó beadásra alkalmas cikkekkel szabad választása szerint teljesítheti.

(2) Egyes fő-burgonyatermő megyékben (járásokban) az élelmezési miniszter a burgonyabeadási kötelezettség teljesítésére a burgonyatermés nagyobb hányadának beadását is elrendelheti.

F) Szántónélküli gazdaságok termény- és állatbeadási kötelezettségének teljesítése

27. § (1) A szántóterülettel nem rendelkező termelő a kenyérgabona-, takarmány- és burgonyabeadást teljes egészében a gazdaságához tartozó művelési ág beadásra alkalmas terményeivel teljesítheti.

(2) Ha a termelő gazdaságához a szántóterületet meghaladó egyéb művelési ágú terület (kert, rét, szőlő, legelő) tartozik, a kenyérgabona-, takarmány- és burgonyabeadás mértékét a községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága az élelmezési miniszter által megállapított normák alapján a ténylegesen termelt, beadásra alkalmas termények mennyiségi aránya szerint módosíthatja.

(3) Az állat- és zsírbeadást mindkét esetben a 25. § szerint kell teljesíteni.

G) A termény- és állatbeadás teljesítésének határideje

28. § (1) A beadás teljesítésére szükséges terményeket a csépléstől (töréstől, szedéstől) számított 3 napon belül kell beadni.

(2) Az állatok, zsír, gyapjú, bor és egyéb mezőgazdasági termékek beadásának határidejét az élelmezési miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

H) A termény- és állatbeadás teljesítésének módja

29. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges cikkeiket az élelmezési miniszter által megbízott földművesszövetkezetekhez és állami felvásárló vállalatokhoz kell beadni.

(2) A kötelezettség teljesítésére beadott cikkekről a termelő részére vételi jegyet kell kiállílani.

(3) A termelő a terményeket és állatokat a földművesszövetkezet vagy a felvásárló vállalat raktárában, vagy vasúti kocsiba rakva köteles átadni. A vasúti állomásra való szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni.

(4) A beadott termények és állatok vételárát a vételi jegy első példányát képező termény vásárlási utalvánnyal az átvételkor azonnal ki kell fizetni.

A termény- és állatbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása

30. § (1) A termény- és állatbeadási kötelezettség megállapításáról és nyilvántartásáról a termelő lakóhelye szerint illetékes községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága gondoskodik.

(2) Az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok beadási kötelezettségét a székhelyük szerint illetékes községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg és tartja nyilván.

(3) Az állami és közületi gazdaságok beadási kötelezettségének megállapításáról és nyilvántartásáról az élelmezési miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve központilag gondoskodik.

31. § (1) A községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága az egyes termelők beadási kötelezettségét a gazdalajstromban állapítja meg. A gazdalajstromban külön fel kell tüntetni a 81.170/1950. (XII. 14.) Bk. M. számú rendelet alapján megállapított hagymabeadási kötelezettséget, továbbá a kulákok sertésbeadási és borbeadási kötelezettségét is.

(2) A gazdalajstromnak a területi adatokat és a kataszteri tiszta jövedelmet feltüntető első részét a Központi Statisztikai Hivatalnak a gazdaságok számbavételéről szóló utasításai szerint kell elkészíteni.

(3) A gazdalajstromnak a beadási kötelezettség kiszámítására vonatkozó második részét az első részbe bejegyzett területi adatok alapján kell összeállítani.

32. § (1) A községi vagy városi tanács végrehaj-tóbizottsága a gazdalajstrom alapján minden beadásra köteles termelőről nyilvántartási lapot állít ki. A termelő beadási kötelezettségét, az ebben esetleg később beálló változásokat és a kötelezettség teljesítését ezen a lapon kell nyilvántartani.

(2) A termelő részére a beadási kötelezettségről beadási könyvet kell kiállítani.

(3) A nyilvántartási lapokat és a beadási könyveket legkésőbb az 1951. évi április hó 30. napjáig el kell készíteni és a beadási könyveket eddig az időpontig az érdekelt termelőknek ki kell kézbesíteni.

33. § (1) A termelő a beadási kötelezettség kiszámítása ellen az 1951. évi május hó 7. napjáig felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett adatok helyesbítését kérheti.

(2) A községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága a felszólalásokat saját hatáskörében bírálja el és indokolt esetben a gazdalajstrom, a nyilvántartási lap és a beadási könyv adatait megfelelően kiigazítja. A felszólalások elbírálását az 1951. évi május hó 10. napjáig be kell fejezni és a gazdalajstromot eddig az időpontig le kell zárni.

(3) A községi vagy városi tanács végrehajtóbizottságának a felszólalás tárgyában hozott határozata ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül egyfokú fellebbezésnek van helye a közvetlen felettes tanács végrehajtóbizottságához.

34. § (1) A községi vagy városi tanács végrehajtóbizottsága a beadási könyvek kikézbesítése után az 1951. évi május hó 1. és június hó 1. napja között köteles minden egyes termelővel megtárgyalni, hogy a termelő a búzakilogrammban megállapított termény- és állatbeadási kötelezettséget - a vonatkozó előírások figyelembevételével - ténylegesen milyen termények, élőállatok és állatitermékek beadásával fogja teljesíteni. A termény- és állatbeadási kötelezettség cikkek, szerinti felbontását a termelő beadási könyvébe be kell jegyezni.

(2) A termelő a termény- és állatbeadási kötelezettség teljesítésére a végrehajtóbizottsággal egyetértésben megállapított és beadási könyvébe bejegyzett cikkeket köteles beadni.

III. RÉSZ

Baromfi és tojásbeadási kötelezettség

35. § (1) A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alapja a termelő gazdaságához tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe. A beadás alapjául szolgáló terület és a beadásra kötelezett termelő személyének megállapítása tekintetében a termény- és állatbeadásra vonatkozó szabályok irányadók.

(2) A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség megállapítása szempontjából a 800 négyszögölnél kisebb területrészeket figyelmen kívül kell hagyni. A 800 négyszögöl vagy annál nagyobb területrészeket egész holdnak kell számítani.

A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok baromfi- és tojásbeadási kötelezettsége

36. § (1) Az önálló termelőszövetkezet és a III. típusú termelőszövetkezeti csoport baromfi- és tojásbeadási kötelezettsége a közös művelése alatt álló szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe után kat. holdanként 1 kg. baromfi és 15 drb. tojás.

(2) Az 1951. évben alakult III. típusú termelőszövetkezeti csoportok kat. holdanként 80 dkg. baromfit és 10 drb. tojást kötelesek beadni.

(3) Az önálló termelőszövetkezetek tagjai és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai a háztáji gazdálkodásuk céljára szolgáló terület után

- ha az a 800 négyszögölet eléri vagy meghaladja

- 2 kg. baromfit és 27 drb. tojást kötelesek beadni.

37. § (1) A táblás (I. típusú) termelőszövetkezeti csoportba tartozó dolgozó parasztok a csoport közös művelésébe bevitt terület után kat. holdanként 2.15 kg. baromfit és 28 drb. tojást kötelesek beadni.

(2) Az átlagelosztású (II. típusú) termelőszövetkezeti csoportba tartozó dolgozó parasztok baromfi- és tojásbeadási kötelezettsége a csoport közös művelésébe bevitt terület után kat. holdanként 2 kg. baromfi és 27 drb. tojás.

(3) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportba tartozó termelők egyéni művelése alatt megmaradt területe után a 38. §-ban megállapított baromfi- és tojásbeadást kell teljesíteni.

Az egyéni termelők baromfi- és tojásbeadási kötelezettsége

38. § Az egyéni termelők a gazdaságukhoz tartozó szántó, kert (gyümölcsös), rét, szőlő és legelő együttes területe után kat. holdanként 2.25 kg. baromfit és 30 drb. tojást kötelesek beadni.

A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítése

39. § A baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget az alábbi ütemben kell teljesíteni:

a) 1951. évi április hó 1. és július hó 1. közötti időszakban baromfiból az egész kötelezettségnek legalább 10%-át, tojásból legalább 70%-át kell beadni;

b) 1951. évi július hó 1. és október hó 1. közötti időszakban baromfiból az egész kötelezettségnek legalább 20%-át, tojásból legalább 15%-át kell beadni;

c) 1951. évi október hó 1. és december hó 31. közötti időszakban a kötelezettség fennmaradó részét kell teljesíteni.

40. § (1) A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges baromfinak 60%-át sovány baromfival, 40%-át pedig hízott baromfival kell teljesíteni.

(2) A beadási kötelezettség teljesítésére csak egészséges, száraz tollazatú, testi nagyságának megfelelő súlyú baromfit lehet beadni. A beadott baromfi alsó súlyhatára csirkénél 1 kg., tyúknál és gyöngyösnél 1.5 kg., jércepulykánál 3.5 kg., pulyka-kakasnál 5 kg., hízott libánál 6 kg., hízott kacsánál pedig 3 kg.

(3) A tojásbeadást éphéjú, friss, legalább 5.5 dkg. súlyú tojással kell teljesíteni.

(4) A baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget baromfi és tojás hiányában zsírral is lehet teljesíteni.

41. § (1) A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség teljesítésére szükséges baromfit és tojást az élelmezési miniszter által megbízott földművesszövetkezetekhez és baromfifeldolgozó vállalatokhoz kell beadni.

(2) A kötelezettség teljesítésére beadott baromfiról és tojásról a termelő részére vételi jegyet kell kiállítani.

(3) A termelő a baromfit és tojást a földműves-szövetkezet raktárában köteles átadni.

(4) A beadott baromfi és tojás vételárát az átvételkor készpénzben kell kifizetni.

(5) Az állami és közületi gazdaságok, termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges baromfit és tojást közvetlenül az állami baromfifeldolgozó vállalatoknak kötelesek átadni.

A baromfi- és tojásbeadási kötelezettség megállapítása és nyilvántartása

42. § A baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget a termény- és állatbeadási kötelezettséggel együtt a gazdalajstromban, a nyilvántartási lapon és a beadási könyvben kell megállapítani és nyilvántartani. A kötelezettség megállapítása és nyilvántartása tekintetében a termény- és állatbeadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések irányadók.

IV. RÉSZ

Tejbeadási kötelezettség

43. § A tejbeadási kötelezettséget a 19.500 1950. (IX. 10.) Bk. M. számú rendelet szabályozza.

V. RÉSZ

Begyűjtési árak

44. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott terményekért, élőállatokért és állatitermékekért a termelő részére az alábbi árakat (ú. n. B. árat) kell kifizetni:

45. § (1) A 44. §-ban feltüntetett árak az ott megjelölt minőségre, külön megjelölés hiányában pedig szokványminőségre vonatkoznak. Az előírt minőségnél, illetőleg a szokványminőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, gyengébb minőségű árunál pedig a megállapított árból levonást kell alkalmazni.

(2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket, valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat vagy levonást az illetékes árhatóságok külön rendelettel szabályozzák.

46. § (1) A beadási kötelezettség teljesítésén felül az állami begyűjtő szerveknek eladott árukért a beadási árnál magasabb árat (ú. n. C. árat) kell fizetni.

(2) Az ú. n. C ár búzánál métermázsánként 80 Ft, rozsnál 60 Ft, árpánál 70 Ft, zabnál 60 Ft, napraforgómagnál 85 Ft. Az egyéb cikkek ú. n. C. árát az illetékes árhatóság állapítja meg.

47. § A termelési szerződés és a termelési megállapodás, valamint a hízlalási és tenyésztési szerződés alapján átadott és az előírt minőségnek megfelelő árukért a szerződésben megállapított, illetőleg a szerződés feltételeinek megfelelő árat kell fizetni akkor is, ha a termelő azokat beadási kötelezettségének teljesítésére adja be.

VI. RÉSZ

A begyűjtési tervek felbontása

48. § (1) Az országos begyűjtési terveket megyékre, azonbelül pedig járásokra, városokra és községekre kell felbontani.

(2) A megyei begyűjtési terveket az alábbi termelőszektoronkénti csoportosításban kell elkészíteni:

a) állami gazdaságok,

b) termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok,

c) I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok és dolgozó parasztok,

d) kulákok.

(3) A járási, városi és községi begyűjtési terveket az alábbi csoportosításban kell elkészíteni:

a) termelőszövetkezetek és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok,

b) I. és II. típusú termelőszövetkezetek és dolgozó parasztok,

c) kulákok.

(4) A területi (megyei, járási, városi, községi) begyűjtési tervek termelőszektoronkénti felbontásán belül külön meg kell határozni:

a) a termény- és állatbeadási kötelezettségből,

b) a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségből,

c) a tejbeadási kötelezettségből,

d) a szerződéses termeltetésből, hízlaltatásból és tenyésztésből,

e) a szabad forgalomban való állami felvásárlásból begyűjtésre előirányzott mennyiségeket.

49. § (1) A 48. § szerint elkészített terv a megyék, járások, városok és községek 1951/52. évi begyűjtési terve. A begyűjtési tervet a megyék, járások, városok és községek negyedéves tervekre kötelesek felbontani.

(2) A begyűjtési terv maradéktalan végrehajtásáért a megyei, járási, városi és községi tanács felelős.

50. § (1) Az országos begyűjtési tervek alapján a megyei begyűjtési terveket az élelmezési minisztérium, a járási begyűjtési terveket és a megyei tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit a megyei tanács, a községi begyűjtési terveket és a járási tanács alá tartozó városok begyűjtési terveit pedig a járási tanács készíti el. A begyűjtési tervek felbontásánál az érdekelt tanácsokat meg kell hallgatni.

(2) A termény-, állat-, baromfi- és tojásbegyűjtési terveket a következő időpontig kell elkészíteni:

- a megyei begyűjtési terveket 1951. április 1-ig,

- a járási begyűjtési terveket és a megyei tanács alá tartozó városok begyűjtési tervét 1951. április 15-ig,

- a községi begyűjtési terveket és a járási tanács alá tartozó városok begyűjtési tervét 1951. május 1-ig.

(3) A területi begyűjtési tervek járási, megyei és országos összesítését - termelőszektoronkénti és begyűjtési címenkénti részletezéssel - 1951. május 20-ig be kell fejezni.

VII. RÉSZ

a begyűjtési tervek teljesítésének jutalmazása

Iparcikkellátás

51. § (1) A beadási kötelezettséget és a begyűjtési tervet pontosan teljesítő, illetőleg túlteljesítő községeket és városokat külön iparcikkellátásban kell részesíteni. A mezőgazdasági termelők számára jelentős iparcikkekből (ruházati cikkek, gazdasági eszközök, háztartási cikkek stb.) a falusi áruellátás céljára rendelkezésre álló árumennyiségnek 30 % -át erre a célra kell fordítani. Ezt az árumennyiséget a begyűjtési terv teljesítésének arányában kell a legjobban teljesítő községek és városok között szétosztani.

(2) A begyűjtési tervek teljesítésének jutalmazására szolgáló árumennyiségből a termelőszövetkezetek, a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, továbbá a termelőszövetkezeti városok és községek részére külön keretet kell biztosítani.

(3) Az iparcikkellátás megszervezéséről a belkereskedelmi miniszter az élelmezési miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

Szabad őrlés

52. § Azok a dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettségüket pontosan teljesítik, az őstermelői fejadagon felül külön vámőrlési engedélyt kapnak az alábbi rendelkezések szerint:

a) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig teljesíti, az Alkotmány ünnepe alkalmából háztartásonként 20 kg kenyérgabona őrlésére,

b) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig és a takarmánybeadást 1951. november 7-ig teljesíti, a Nagy Októberi Forradalom ünnepe alkalmából háztartásonként 20 kg kenyérgabona őrlésére,

c) az a dolgozó paraszt, aki a kenyérgabonabeadást 1951. augusztus 20-ig, a takarmánybeadást 1951. november 7-ig, egész termény- és állatbeadási kötelezettségét pedig 1952. április 4-ig teljesíti, a Felszabadulás ünnepe alkalmából háztartásonként 40 kg kenyérgabona őrlésére.

53. § (1) Az a termelő, aki a kenyérgabonabeadását teljesítette, az őstermelői fejadagon felül 50 kg kenyérgabona őrlésére kaphat vámőrlési engedélyt:

a) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyike házasságot köt,

b) ha neki, vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyikének gyermeke születik,

c) ha saját maga vagy a háztartásához tartozó személyek valamelyike ezüst-, arany- vagy gyémántmennyegzőjét ünnepli.

(2) A fejadagon felüli 50 kg kenyérgabonára szóló vámőrlési engedély házasságkötés esetében mindkét házasfelet, gyermekszülés esetében a szülőanya háztartását, ezüst-, arany- és gyémánt-mennyegző alkalmával pedig a házasfeleket együttesen illeti meg.

54. § (1) Az a termelő, aki a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges kenyérgabona teljes mennyiségének beadása után az állami begyűjtőhöz kenyérgabonát ad be, az őstermelői fejadagon felül szabad őrlésre kap vámőrlési engedélyt az alábbi mennyiségben:

a) a mezőgazdasági munkavállaló és az öt kat. holdnál kisebb szántóterülettel rendelkező termelő a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 100%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára;

b) az öt kat. hold, vagy annál nagyobb szántóterülettel rendelkező termelő a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 50%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára;

c) a kulák a beadási kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 25%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára.

(2) A szabad őrlésre vonatkozó vámőrlési engedélyt csak olyan fajtájú kenyérgabonára (búzára vagy rozsra) szabad kiadni, mint amilyent a termelő az állami begyűjtőhöz beadási kötelezettségén felül beadott.

(3) A szabad őrlésből származó liszttel a termelő szabadon rendelkezik és azt a közvetlen fogyasztóknak háztartási szükségletre szabadon eladhatja.

55. § (1) A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok a kenyérgabonabeadás teljesítése után fennmaradó kenyérgabonából tagjaik és a háztartásukhoz tartozó személyek részére az őstermelői fejadagon felüli őrlés céljára fejenként 40 kg kenyérgabonát adhatnak ki.

(2) Az 52. és 53. §-ban a nemzeti, valamint a családi ünnepek alkalmából engedélyezett fejadagon felüli őrlés a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is megilleti.

(3) Az a termelőszövetkezet és III. típusú termelőszövetkezeti csoport, amelyik az állami begyűjtés céljára beadási kötelezettségén felül ad be kenyérgabonát, a szabad őrlési engedélyt a kötelezettségen felül beadott kenyérgabona 100%-ának megfelelő mennyiségű kenyérgabonára is megkaphatja. Az ilyen őrlésből nyert liszttel a termelőszövetkezet, illetőleg a III. típusú termelőszövetkezeti csoport szabadon rendelkezik.

Gyorsbeadási jutalom

56. § Az a termelő, aki a gabonát, kukoricát és szálastakarmányt az állami begyűjtés céljára az alább megjelölt határidőkön belül adja be, külön gyorsbeadási jutalomban részesül. A gyorsbeadási jutalom összege

- az 1951. augusztus 20-ig földadóra, kötelező beadásra vagy kötelezettségen felül beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után métermázsánként 4 forint,

- az 1951. augusztus 20. után 1951. október 1-ig kötelezettségen felül beadott búza, rozs, kétszeres, árpa és zab után métermázsánként 2 forint,

- az 1951. november 1-ig földadóra, kötelező beadásra és kötelezettségen felül beadott kukorica után métermázsánként 5 forint,

- az 1951. november 1. után, de 1952. január 1. előtt kötelezettségen felül beadott kukorica után métermázsánként 3 forint,

- az 1951. szeptember 15-ig kötelező beadásra, vagy kötelezettségen felül beadott szálastakarmány után métermázsánként 2 forint,

- az 1951. szeptember 15. után, de október 15. előtt kötelezettségen felül beadott szálastakarmány után métermázsánként 1 forint,

Begyűjtési verseny

57. § (1) Az állami begyűjtésben és a beadási kötelezettség teljesítésében a legjobb eredményt elérő 5 megyét, 100 községet és várost, 200 földművesszövetkezetet, 600 termelőszövetkezetet és termelőszövetkezeti csoportot, továbbá 3.000 dolgozó parasztot külön pénzjutalommal, elismerő oklevéllel és vándorzászlóval kell kitüntetni.

(2) A begyűjtési verseny jutalmazására 3 millió forintot kell fordítani.

VIII. RÉSZ

A beadás elmulasztásának következményei

58. § (1) Azt a termelőt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget,

a) beadási kötelezettségének felemelésével,

b) kártérítés fizetésére kötelezéssel kell sújtani.

(2) Ha a termelő a beadási kötelezettség teljesítésére előírt terményt vagy cikket a megszabott határidőben nem adja be, beadási kötelezettségét a be nem adott termény vagy cikk búzakilogramm-értékének 5%-ával, 15 napnál hosszabb késedelem esetében 10%-ával fel kell emelni.

(3) A kártérítés mértékét és kiszabásának módját az élelmezési miniszter állapítja meg. A kártérítést közadók módjára kell behajtani.

59. § Az a termelő, aki beadási kötelezettségét szándékosan, saját hibájából nem teljesíti, a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekményt követ el és a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet értelmében - amennyiben cselekménye súlyosabb minősítés alá nem esik - 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő.

IX. RÉSZ

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

60. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése minden magánjogi címen alapuló természetbeni tartozást megelőz. Ebből a szempontból közömbös, hogy a magánjogi tartozás a jelen törvényerejű rendelet kihirdetése előtt vagy után keletkezett.

(2) A beadási kötelezettség teljesítése miatt természetben ki nem adható magánjogi tartozások kiegyenlítése tekintetében a 4.224/1949. (IX. 6.) M. T. számú rendelet irányadó.

61. § (1) A beadási kötelezettség teljesítése után fennmaradó mezőgazdasági termények, élőállatok és állatitermékek szabadpiaci forgalombahozatalára irányadó szabályokat a belkereskedelmi miniszter az élelmezési miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(2) A szabadpiaci forgalombahozatalt az élelmezési miniszter a községek és városok begyűjtési tervének teljesítésétől függően állapítja meg.

(3) A termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tervteljesítése és árufeleslegük szabadpiaci forgalma független a községi tervek teljesítésétől.

62. § Az 1950/51. évi állami terménybegyüjtés szabályozása tárgyában kiadott 142/1950. (V. 17.) M. T., 15.260/1950. (VI. 27.) Bk. M., 18.560/1950. (VIII. 13.) Bk. M., 19.300/1950. (IX. 2.) Bk. M., 80.860/1950. (XI. 24.) Bk. M. és 250.380/1951. (II. 4.) Élm. M. számú rendeletek, valamint az ezek végrehajtása tárgyában a helyi tanácsokhoz intézett utasítások az 1951. évi július hó 1. napján hatályukat vesztik,

63. § (1) A jelen törvényerejű rendeletnek a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit az 1951. évi április hó 1. napjától kezdődő hatállyal, egyéb rendelkezéseit - a (2) bekezdésben megjelölt kivételektől eltekintve - az 1951. évi július hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) A jelen törvényerejű rendeletnek mindazok a rendelkezései, amelyekből az értelemszerűen következik, a kihirdetés napján lépnek hatályba.

64. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az élelmezési miniszter a belügyminiszterrel egyetértve gondoskodik; ennek során az állami begyűjtés egyes részletkérdései tekintetében - a jelen törvényerejű rendelet alapelveinek sérelme nélkül - eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára