114/1951. (V. 27.) MT rendelet
a kisajátítás szabályainak módosításáról és kiegészítéséről
(Közigazgatási rendszám: 2.360.)
1. § Kisajátítás esetén az 1881. évi XLI. törvény, valamint az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) A kisajátítási eljárás elrendelése magában foglalja a kisajátítási jog engedélyezését is.
(2) A kisajátítási jog engedélyezésére és egyszersmind a kisajátítási eljárás megindításának el. rendelésére jogosult:
a) országos jelentőségű vagy jelentős beruházás végrehajtásával kapcsolatos kisajátítás esetében az illetékes miniszter,
b) minden egyéb esetben az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei tanács (Budapesten a városi tanács) végrehajtóbizottsága.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alá eső kisajátítás esetében az illetékes miniszter a megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottságának véleményét is meghallgatja, kivéve, ha a kisajátítás út- vagy vasútépítés célját vagy különleges honvédelmi célokat szolgál.
3. § Ha a munka haladéktalan megkezdését közérdek kívánja, a kisajátítást elrendelő hatóság a kisajátító kérelmére a kisajátítás elrendelésével egyidejűleg vagy a kisajátítási eljárás során bármikor az azonnali birtokbavételt is engedélyezi.
4. § (1) A kisajátítás kártalanítás ellenében történik.
(2) Kártalanításul elsősorban csereingatlant kell adni. A csereingatlan a tagosításra vonatkozó rendelkezések szerint állapítandó meg. A kisajátított ingatlan terheit a csereingatlanra át kel! vinni.
(3) Pénzbeli kártalanításnak csak akkor van helye, ha a cserére alkalmas ingatlan rendelkezésre nem áll, vagy ha a kisajátítás az érintett ingatlanoknak csak egy kis részére (szelvényére, szegélyére) terjed ki.
(4) A kártalanítást az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell megállapítani.
(5) A kártalanítás részletes szabályait a pénzügyminiszter és a földművelésügyi miniszter - a Népgazdasági Tanács határozatára figyelemmel -együttesen állapítják meg.
5. § A kisajátítási terv élőmunkáira az engedélyt a 2. §-ban foglalt megkülönböztetés szerint az ott meghatározott hatóság adja meg.
6. § (1) A kisajátítás engedélyezése iránti kérelemhez a kisajátító köteles mellékelni:
a) a kisajátítási tervet,
b) a kisajátítás alá kerülő ingatlan fekvése szerint illetékes helyi (községi, városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának értékelési bizonyítványát,
c) az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottságának igazolását arról, hogy az ingatlan tulajdonosa, az esetleges haszonélvező és haszonbérlő milyen lakcímen van nyilvántartva.
(2) A kisajátítási kérelemben meg kell jelölni azoknak a telekkönyvi érdekelteknek a lakcímét, akik az előző bekezdésben említett igazolásban nincsenek feltüntetve.
7. § (1) Ha a kisajátítást, az illetékes miniszter rendelte el [2. § (2) bekezdés a) pont], a kisajátítási tervet és a kisajátítást elrendelő határozatát a kisajátítási terv megállapítása végett az illetékes megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságához küldi meg és az illetékes telekkönyvi hatóságot megkeresi a kisajátítási jognak a kisajátítási tervben feltüntetett ingatlanokra való telekkönyvi feljegyzése iránt.
(2) A kisajátítási terv megállapítása tárgyában akkor is az illetékes megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága jár el, ha a kisajátítást a 2. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében ő rendelte el; a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága keresi meg ilyenkor a telekkönyvi hatóságot a kisajátítási jog telekkönyvi feljegyzése iránt is.
8. § A megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága a kisajátítási tervet, valamint az illetékes helyi tanács végrehajtóbizottságának az érdekeltek lakcímét feltüntető igazolását megküldi az illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságához az érdekeltek értesítése végett.
9. § (1) A községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága a kisajátítás elrendeléséről a telekkönyvi érdekelteket tértivevényes ajánlott levélben azzal értesíti, hogy a kisajátítási tervet a tanács végrehajtóbizottsága által megjelölt helyen az értesítés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt megtekinthetik; ha a kisajátító pénzbeli kártalanítást vagy csereingatlant ajánlott, közli az idevonatkozó adatokat; felhívja végül az érdekelteket, hogy esetleges észrevételeiket további nyolc nap alatt a tanács végrehajtóbizottságához nyújtsák be.
(2) Az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte után a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága a kisajátítási ügy iratait az esetleg benyújtott észrevételekkel együtt megküldi a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottságának.
10. § (1) A megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága kisajátítási tárgyalást csak szükséghez képest tart.
(2) Ha kisajátítási tárgyalást kell tartani, arra az érdekelteket tértivevényes ajánlott levélben kell megidézni.
(3) A kisajátítási tárgyaláson a távollévők és az ismeretlen helyen tartózkodók részére ügygondnokot nem kell kirendelni.
11. § Ha a kisajátítást az illetékes miniszter rendelte el, a kisajátítási tervet csak az illetékes miniszter hozzájárulásával lehet megváltoztatni.
12. § A kisajátított ingatlan birtokbavétele a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága által foganatosított birtokbavezetés által történik.
13. § (1) Az illetékes megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága a megállapított kisajátítási tervet - amennyiben az azonnali birtokbavétel tárgyában még nem intézkedett - a birtokbavezetés végett a kisajátított ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottságának küldi meg.
(2) A birtokbavezetés foganatosítására a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága - ha azonnali birtokbavétel elrendelése nem történt - a kisajátítási terv megállapításától számított nyolcnapos határidőt tűz ki és erről az érdekelteket tértivevényes ajánlott levélben értesíti.
(3) A kisajátítást szenvedő távolmaradása a birtokbavezetést nem akadályozza.
(4) A birtokbavezetés alkalmával a községi (városi, kerületi) tanács végrehajtóbizottsága szakértő alkalmazásával számbaveszi és jegyzőkönyvbe foglalja mindazokat az adatokat, amelyek a kártalanítási ár megállapításánál figyelembeveendők és a birtokbavétel miatt később meg nem állapíthatók. A jegyzőkönyvben felvett adatoknak későbbi szakértői értékelésre alkalmasnak kell lenniök.
14. § A kisajátítási terv megállapítása iránti eljárás során meg kell kísérelni, hogy a kártalanítás tárgyában a kisajátító és a kisajátítást szenvedő között egyezség jöjjön létre.
15. § A megállapított kisajátítási terv alapján a kisajátító kérheti tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezését.
16. § Amennyiben a felek között a kártalanítás tárgyában a kisajátítási terv megállapítása iránti eljárás során egyezség nem jött létre, a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága a megállapított kisajátítási tervet a kártalanítás megállapítása céljából a kisajátítást szenvedő kérelmére a kisajátított ingatlan fekvése szerint illetékes megyei bírósághoz (törvényszékhez) teszi át. Az áttételre vonatkozó kérelmet a kisajátítási tárgyaláson is elő lehet terjeszteni, ebben az esetben a kérelmet a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítást szenvedő által követelt kártalanítás összegét.
17. § (1) A kártalanítási eljárásban a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 16. § értelmében előterjesztett kérelmet a kártalanítás megállapítására irányuló keresetnek kell tekinteni.
(3) A pertárgy értéke a kisajátítást szenvedő állal követelt összeg.
18. § Ha az eljárás során szakértőt kell meghallgatni, a szakértő meghallgatásával felmerülő költséget a felperes köteles előlegezni. .
19. § (1) Az 1881. évi XLI. törvénynek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
(2) A jelen rendelet nem érinti a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdé--sek rendezéséről szóló 1949. évi XXIV. törvény hatályát; mező- vagy erdőgazdasági ingatlanok igénybevételére általában ennek a törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ut-, vasút- és hasonló létesítmények céljára szolgáló igénybevétel esetén rendszerint a kisajátításra vonatkozó jogszabályok* alkalmazásának van helye.
(3) A mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak az állam részére való felajánlására és átvételére vonatkozólag a fennálló rendelkezések maradnak hatályban.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke