1949. évi XXIV. törvény

a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről

Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Országgyűlése a következő törvényt alkotta:

A hatalmas Szovjetúnió fegyverei által kiharcolt felszabadulásunk első nagy vívmányának, a földreformnak végrehajtása általában befejeződött. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetséges ereje a munkásosztály vezetésével megszüntette a nagybirtokrendszert és a nagybirtok földjét a dolgozó parasztságnak juttatta. A földreform befejezés és országunk népi demokratikus rendjének megszilárdítása további fejlődés útját nyitotta meg egész dolgozó népünk, benne dolgozó parasztságunk előtt. Hogy a fejlődés útján mezőgazdaságunk akadálytalanul haladhasson előre, szükséges, hogy a földreformot lezárjuk és a végrehajtás még függőben lévő kérdéseit törvény erejével eldöntsük.

1. § (1) Az állam tulajdonába került és birtokpolitikai célra szolgáló, még ki nem osztott ingatlanokat - csereingatlan és házhely kivételével - egyéni juttatásra felhasználni nem lehet. Ezek felhasználásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

(2) Házhelyrendezés céljára ingatlan igénybevételét csak a földművelésügyi miniszter - az építésügyi miniszterrel egyetértésben - rendelheti el.

2. § (1) Az Országos Földbirtokrendező Tanács megszűnik, hatásköre a földművelésügyi miniszterre száll át.

(2) A földművelésügyi miniszter földbirtokpolitikai hatáskörét az Országos Földhivatal útján gyakorolja. Az Országos Földhivatal a korábbi jogszabályokkal hatáskörébe utalt ügyekben is a földművelésügyi miniszter rendeletéből jár el.

3. § (1) Tanyaközpont létesítésére elsősorban a földbirtokpolitikai célra szolgáló és még ki nem osztott ingatlanokat, másodsorban az állam, a törvényhatóság, a község (város), illetőleg ezek vállalata, intézménye, intézete vagy az általuk kezelt alapítvány tulajdonában lévő ingatlanokat kell felhasználni, kivéve, amelyek állami gazdaság céljára szolgálnak.

(2) Ha tanyaközpont létesítésére az előző bekezdésben meghatározott alkalmas ingatlan nem áll rendelkezésre, vagy az nem elegendő, a szükséges terület a 2400/1945. FM rendelet és az ezt módosító jogszabályok alapján kell igénybevenni.

(3) Az előbbi bekezdések rendelkezéseit kell alkalmazni a közérdekű létesítmények (üzemi terület stb.), valamint a cserekártalanítás céljára szükséges ingatlanok biztosítására is.

4. § (1) Birtokpolitikai célra igénybevett ingatlan helyett csereingatlant csak olyan dolgozó parasztnak kell juttatni, aki földművesszövetkezetnek tagja lehet. A csereingatlan területe a megmaradt ingatlannal együtt a huszonöt kataszteri holdat, az ingatlanok kataszteri tisztajövedelme pedig a háromszázötven aranykoronát nem haladhatja meg.

(2) Huszonöt kataszteri holdnál nagyobb ingatlannal rendelkező parasztbirtokosnak is lehet csereingatlant juttatni, ha ingatlanát tanyaközpont vagy közérdekű létesítmény céljára veszik igénybe. A csereingatlan ebben az esetben sem haladhatja meg az előző bekezdésben megállapított mértéket.

(3) Csereingatlant az 1950. évi július hó 31. napja után juttatni nem lehet. Tanyaközpont vagy közérdekű létesítmény céljára igénybevett ingatlan helyett azonban az említett időpont után is juttatható csereingatlan.

(4) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó olyan személynek, aki a korábbi jogszabályok alapján csereingatlan juttatására volt jogosult, pénzbeli kártalanítást kell adni. Ezek részére, valamint azoknak, akik a korábbi jogszabályok alapján a valóságos és teljes becsértéknek megfelelő kártalanításra jogosultak, a pénzbeli kártalanítást az ingatlan koronában kifejezett kataszteri tisztajövedelmének legfeljebb negyvenötszörös forintösszegében lehet megállapítani.

5. § Csehszlovákiából áttelepített és ingatlanjuttatásra jogosult személynek ideiglenesen használatba adott ingatlant s egyéb vagyontárgyat tulajdonába kell adni és tulajdonjogát telekkönyvileg be kell kebelezni. A tulajdonba adható ingatlan területe a tizenöt kataszteri holdat nem haladhatja meg.

6. § (1)[1]

(2) A házhely juttatási ára négyszögölenkint községben kettő, városban négy, Budapest területén hat forint.

7. § (1) A házhely árát a birtokbalépéstől számított tíz év alatt kell megfizetni. A fizetés módját és feltételeit a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2)[2] Az 1946. évi IX. törvény 26. §-a akként módosul, hogy a házhely céljára igénybevett ingatlanért járó kártalanítási árat az ingatlan átvételétől számított tíz év alatt kell megfizetni.

8. § A földhözjuttatottat ki lehet mozdítani, ha ingatlanát önhibájából nem maga vagy háztartásában élő családtagja műveli, avagy a juttatási árnak egyévi részletét meghaladó összeggel késedelembe esik.

9. § Törvényes ok esetében a juttatott ingatlan elvétele, illetőleg a kimozdítás felől a megyei földhivatal határoz.

10. § A megyei földhivatal határozata ellen csak közérdekből lehet jogorvoslattal élni. A jogorvoslat tárgyában az Országos Földhivatal végső fokon határoz.

11. § Az 1945. évi VI. törvénnyel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet 15. §-a alapján megállapított mentesítéseket az országgyűlés politikai bizottsága felülvizsgálhatja és hatálytalaníthatja.

12. § Magánszemélynek a földreformmal, telepítéssel és házhelyrendezéssel kapcsolatos beadványa illetékköteles.

13. § Az 1936. évi XXVII. törvénycikk, az 1939. évi IV. törvénycikk, az 1940. évi IV. törvénycikk és az 1942. évi XV. törvénycikk alapján folyamatban lévő ügyekben az 1945. évi VI. törvénnyel törvényerőre emelt 600/1945. ME rendelet és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok, valamint a jelen törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

14. § (1) Ez a törvény kihirdetésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatálybalépésével a korábbi birtokpolitikai jogszabályok ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A törvény végrehajtásáról - a tárcájukat érintő kérdésekben az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

E törvény kihirdetését elrendelem.

Ezt a törvényt mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.

Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenkilencedik évi augusztus hó tízennyolcadik napján.

Szakasits Árpád s. k.,

köztársasági elnök

Dobi István s. k.,

miniszterelnök