127/1951. (XI. 14.) EüM rendelet
az állami közegészségügyi felügyelet szervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet végrehajtása tárgyában
Az állami közegészségügyi felügyelet szervezéséről szóló 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet (továbbiakban: R.) 8. és 10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - ügykörüket érintően a belügy-, a pénzügy- és az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § (1) Az egészségügyi miniszter a feladatkörébe utalt tennivalókat az állami közegészségügyi főfelügyelő és a helyettes állami közegészségügyi főfelügyelők útján látja el.
(2) A budapesti városi tanács, a megyei tanácsok, valamint a debreceni, győri, miskolci, pécsi, szegedi és sztálinvárosi városi tanács végrehajtó bizottságánál az állami közegészségügyi felügyelők jelen rendelet hatálybalépésének napján megkezdik működésüket.
2. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő kinevezéséhez, áthelyezéséhez és elbocsátásához az egészségügyi miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. A végrehajtó bizottságnak ezirányú előterjesztését a felettes állami közegészségügyi felügyelő saját javaslatával kiegészítve terjeszti fel az egészségügyi miniszterhez.
(2) Ha valamely tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályának szervezete keretében több állami közegészségügyi felügyelő működik, a felettes állami közegészségügyi felügyelő, illetőleg az egészségügyi miniszter állapítja meg az egyes állami közegészségügyi felügyelők feladatkörét.
(3) Az alárendelt állami közegészségügyi felügyelők (R. 2. §-a) személyi és szolgálati ügyeiben a felettes állami közegészségügyi felügyelő jár el.
3. § (1) Az egészségügyi miniszter az állami közegészségügyi felügyelőt a hatáskörébe tartozó feladatok tekintetében közvetlenül utasíthatja.
(2) Az állami közegészségügyi felügyelő jogerős vagy fellebbvitelre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánított határozatának végrehajtását sem a tanács végrehajtó bizottsága, sem annak elnöke, sem egészségügyi osztályának vezetője nem függesztheti fel.
(3) Az állami közegészségügyi felügyelő eljárhat:
a) saját kezdeményezése;
b) az egészségügyi miniszter, a felettes állami közegészségügyi felügyelő, a végrehajtó bizottság, vagy a végrehajtó bizottság egészségügyi osztálya vezetőjének utasítása;
c) hatósági orvosok bejelentése;
d) hatóságok és társadalmi szervezetek megkeresése alapján.
(4) Az állami közegészségügyi felügyelő a munkaidő megtartása, általában a munkafegyelem tekintetében annak a végrehajtó bizottságnak van alárendelve, amelynél működik.
4. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő végzett munkájáról havonként az egészségügyi miniszternek jelentést tenni köteles. A jelentést a következő hó 20. napjáig kell felterjeszteni. A jelentés egy-egy másolati példányát a végrehajtó bizottság elnökének és a felettes állami közegészségügyi felügyelőnek is meg kell küldeni.
(2) Ha az állami közegészségügyi felügyelő a végrehajtó bizottságnak az R. 2. §-ának (2) bekezdése alapján adott utasítására jár el, eljárásának eredményéről a végrehajtó bizottságot tájékoztatni és az egészségügyi miniszterhez tett havi jelentésében beszámolni köteles.
5. § (1) A felettes állami közegészségügyi felügyelő az alárendelt állami közegészségügyi felügyelő felfüggesztéséről a felfüggesztés okának közlésével 24 órán belül az egészségügyi miniszterhez jelentést tesz és azt a végrehajtó bizottságot, amelynek keretében az állami közegészségügyi felügyelő működött, értesíti.
(2) Ha a végrehajtó bizottság az állami közegészségügyi felügyelő ellen fegyelmi eljárást kíván indítani, az R. 3. §-ának (3) bekezdése alapján az egészségügyi miniszterhez intézendő előterjesztésében köteles részletesen megjelölni a fegyelmi eljárás elrendelésének okát. A fegyelmi eljárás az egészségügyi miniszter jóváhagyása előtt nem indítható meg.
(3) A végrehajtó bizottság által az állami közegészségügyi felügyelő ellen elrendelt fegyelmi eljárás során az egészségügyi miniszter magát képviseltetheti.
(4) Alacsonyabb illetménnyel járó munkakörbe áthelyezés és azonnali hatályú elbocsátás fegyelmi büntetésként való kimondásához az egészségügyi miniszter előzetes jóváhagyása is szükséges.
6. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelet megszervezése nem érinti a tisztifőorvosok és a tisztiorvosok közegészségügyi ellenőrzési feladatkörét, valamint azoknak a tennivalóknak ellátását, amelyeket a hatályos jogszabályok feladatkörükbe utalnak. Ha a tisztifőorvosok vagy tisztiorvosok a közegészségügyi ellenőrzés során olyan közegészségügyi hiányokat vagy a közegészségügyet veszélyeztető olyan állapotokat észlelnek, amelyeknek megszüntetése, illetőleg a szükséges közegészségügyi intézkedések végrehajtása az állami közegészségügyi felügyelő eljárását teszik szükségessé, az illetékes állami közegészségügyi felügyelőt írásban haladéktalanul értesítik. Súlyos és közvetlen veszélyt jelentő közegészségügyi ártalom esetében az illetékes állami közegészségügyi felügyelőt távbeszélő vagy távíró útján is értesíteni kell. Az írásbeli értesítéshez mellékelni kell a közegészségügyi hiányosságra, illetőleg ártalomra vonatkozó összes iratot, feljegyzést vagy egyéb bizonyító anyagot, az esetleges korábbi intézkedések, eljárások és azok eredményének ismertetését. A tisztifőorvosok és a tisztiorvosok bejelentse alapján az állami közegészségügyi felügyelő vagy azonnal intézkedik, vagy saját vizsgálatával ellenőrzi a bejelentésben foglaltak helyességét és annak alapján határoz.
(2) Ha a tisztiorvos a közegészségügyi ellenőrzés során észlelt kihágás miatt kihágási eljárás megindítását indítványozta, köteles erről az állami közegészségügyi felügyelőt az általa megállapított tényállás egyidejű közlése mellett haladéktalanul értesíteni. Ha az állami közegészségügyi felügyelő a kihágási eljárás helyett pénzbírság kiszabását tartja szükségesnek, a pénzbírságot kiszabja és ennek közlésével a tisztiorvos által tett indítványt visszavonja. A rendőri büntetőbíró az indítvány visszavonása esetén a kihágási eljárást megszüntetni köteles.
(3) Amennyiben az állami közegészségügyi felügyelő az indítványt nem vonja vissza, a rendőri büntetőbíró a kihágási eljárás során hozott ítéletéről vagy egyéb határozatáról az állami közegészségügyi felügyelőt értesíti.
7. § Az állami közegészségügyi felügyelő a közegészségügyi felügyelet során állandó és rendszeres kapcsolatot tart fenn az egyes társadalmi szervezetekkel, az egészségügyi állandó bizottságokkal. Ennek keretében az állami közegészségügyi felügyelő egyrészt megadja a társadalmi szervezeteknek a társadalmi ellenőrzés irányelveit, másrészt a társadalmi szervezetek mozgalmi erejét a közegészségügyi állapotok megjavításához igénybe veszi.
8. § Az állami közegészségügyi felügyelő az R. 4. §-ának (3) bekezdésében megjelölt helyekre ellenőrzés céljából az egészségügyi miniszter által kiállított, meghatározott időre szóló arcképes igazolvány felmutatása mellett jogosult belépni. Ez a rendelkezés nem érinti azoknak a rendelkezéseknek a hatályát, amelyek egyes üzemekbe és intézményekbe való belépést az érdekelt miniszter külön engedélyéhez kötik.
9. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő a végzett közegészségügyi ellenőrzésről a helyszínen jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az egyidejűleg rendszeresített ürlap felhasználásával két példányban kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ellenőrzött intézmény, üzem stb. vezetője is tartozik aláírni. Ha a közegészségügyi szabálytalanságért felelős személy a felvett jegyzőkönyv megállapításait nem ismeri el, vagy a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, vagy az állami közegészségügyi felügyelőnek a kért felvilágosítást nem adja meg, ezt a tényt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ezt követően az állami közegészségügyi felügyelő meghozza határozatát. A jegyzőkönyvet és a határozat egyik példányát a közegészségügyi hiány vagy ártalom megszüntetéséért felelős személyhez kell megküldeni. A jegyzőkönyvnek a közegészségügyi hiányok, szabálytalanságok vagy ártalmak megállapítását, a határozatnak pedig azok megszüntetésére az állami közegészségügyi felügyelő által elrendelt intézkedések, munkálatok, esetleg beruházások megjelölését [R. 5. § (1) bekezdés], a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtásra megállapított határidőt kell tartalmaznia.
(2) Az állami közegészségügyi felügyelő a pénzbírságot a közegészségügyi ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv (1) bekezdése alapján határozattal szabja ki. A határozatot a jegyzőkönyv felvételétől számított tíz napon belül meg kell hozni. Ha a pénzbírság kiszabása nem annak az állami közegészségügyi felügyelőnek a hatáskörébe tartozik, aki a közegészségügyi szabálytalanságot megállapította, a határozatot a jegyzőkönyv felvételétől számított harminc napon belül kell meghozni. A határozatot két példányban az egyidejűleg rendszeresített ürlap felhasználásával kell elkészíteni. A határozat egyik példányát a bírságolt részére tértivevénnyel kell kézbesíteni, a másik példányt az iratokhoz kell csatolni.
(3) Az üzem vagy intézmény vezetőjére kiszabott minden pénzbírságról értesíteni kell az üzem vagy az intézmény felett felügyeletet gyakorló szervet (közületet).
(4) Ha az állami közegészségügyi felügyelő a megállapított közegészségügyi hiány vagy ártalom súlyosságára tekintettel olyan összegű pénzbírság kiszabását tartja indokoltnak, amelynek kiszabása az R. 6. §-a értelmében hatáskörét meghaladja, a felvett jegyzőkönyvet az ügyre vonatkozó összes irattal és az esetleges egyéb bizonyító anyaggal együtt a felettes állami közegészségügyi felügyelet, illetőleg az egészségügyi miniszterhez terjeszti fel. A felettes állami közegészségügyi felügyelő a hozzá felterjesztett ügyben határozni köteles. A felettes állami közegészségügyi felügyelő a pénzbírság kiszabása előtt szükség esetében meghallgathatja a közegészségügyi szabálytalanságért felelős személyt, illetőleg az üzem (intézmény) felelős vezetőjét.
(5) A pénzbírságot a határozat kézbesítése napját követő tizenöt nap alatt a határozatban megjelölt bevételi számlára kell befizetni. A határidő lejártáig be nem fizetett pénzbírság közadók módjára való behajtása iránt intézkedni kell.
10. § (1) A pénzbírság kiszabásánál minden esetben figyelembe kell venni, hogy a közegészségügyi hiány, szabálytalanság, ártalom milyen mértekben veszélyezteti a dolgozók egészségét, továbbá, hogy a megbírságolandó személy mennyiben felelős a közegészségügyi szabálytalanságért.
(2) Abban az esetben, ha a közegészségügyi szabálytalanságért közvetlenül felelős személyen felül az üzem vagy annak érintett részlegének vezetője is felelős, a pénzbírságot mindkettőjükre ki lehet szabni.
(3) Abban az esetben, ha az állami közegészségügyi felügyelő megnyugtató módon megállapította, hogy az észlelt hiányokért nem a vizsgált üzem (intézmény) vezetője felelős, a pénzbírságot az üzem (intézmény) felett felügyeletet gyakorló szervnél (közületnél) a hiányosságért felelős személy terhére kell kiszabni.
11. § Ha az R. 5. §-a (1) bekezdésnek a) pontjában foglalt esetben halaszthatatlan sürgősség forog fenn, az állami közegészségügyi felügyelő a beruházási terv módosítása iránt az egészségügyi miniszter útján tesz közvetlenül előterjesztést.
12. § (1) Az üzem (intézmény) működésének az R. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján elrendelt felfüggesztése kiterjedhet az egész üzemre (intézményre), vagy az üzem egyes részeire, illetőleg egyes helyiségeire is.
(2) Az üzem (intézmény) működésének felfüggesztését csak akkor szabad elrendelni, ha annak működése következtében fennálló súlyos egészségügyi károsodás más módon nem küszöbölhető ki.
(3) Az üzem (intézmény) vagy az üzem egyes részei működésének, illetőleg egyes helyiségei használatának felfüggesztését elrendelő határozatban minden esetben pontosan meg kell állapítani azt, hogy
a) a felfüggesztés az egész üzem (intézmény) működésére vagy annak mely részeire, helyiségeire vonatkozik;
b) mi az a súlyos egészségügyi ártalom, ami a felfüggesztést szükségessé teszi;
c) milyen eljárás foganatosítása szükséges az egészségügyi ártalom kiküszöbölésére;
d) milyen határidőn belül kell az egészségügyi ártalom kiküszöböléséhez szükséges eljárást foganatosítani.
(4) Az üzem (intézmény) működésének felfüggesztését az egészségügyi ártalom kiküszöbölése után haladéktalanul meg kell szüntetni.
(5) Az üzem működésének felfüggesztését elrendelő határozatot négy példányban kell elkészíteni. Egy példányt az üzem (intézmény) felelős vezetőjének tértivevénnyel kell kézbesíteni, egy példányt az üzem (intézmény) felügyeleti szervének kell megküldeni, egy példányt a felettes állami közegészségügyi felügyelőhöz, illetőleg az egészségügyi miniszterhez kell felterjeszteni, egy példányt pedig az állami közegészségügyi felügyelő irattárában kell megőrizni.
(6) Ha az állami közegészségügyi felügyelő vizsgálata során azonnali intézkedés megtételét tartja szükségesnek, vagy arról győződik meg, hogy az üzem működésének felfüggesztését elrendelő határozatát nem hajtották végre, az üzemet haladéktalanul bezáratja, a zárat lepecsételi és az üzem felett felügyeletet gyakorló szervet eljárásáról értesíti.
(7) Amennyiben az állami közegészségügyi felügyelőt hivatalos eljárásában bármely módon akadályozzák, jogosult a rendőrség támogatását kérni. A rendőrség köteles az állami közegészségügyi felügyelőnek hivatalos eljárása során a szükséges támogatást megadni.
(8) Ha az üzem felelős vezetője vagy bárki más az állami közegészségügyi felügyelő engedélye nélkül a bezárt üzemet az állami közegészségügyi felügyelő pecsétjének eltávolításával felnyitja és azt ismét megindítja, ezt a tényt az állami közegészségügyi felügyelő a büntető eljárás megindítása végett a területileg illetékes államügyészséggel közli.
13. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő ellenőrizni köteles, hogy az üzemekben (intézményekben) az egészségre ártalmas és veszedelmes tárgyaknak, anyagoknak használatát és raktározását tiltó jogszabályokat az üzem vezetői pontosan ismerik-e, azok az üzem dolgozóinak rendelkezésére állanak-e és azokat a dolgozókkal rendszeresen ismertetik-e.
(2) Ha az állami közegészségügyi felügyelő az egészségre ártalmas és veszedelmes tárgyak és anyagok használatának és raktározásának az R. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján való megszüntetését tartja indokoltnak, az említett tárgyak és anyagok lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése iránt intézkedik. Az egészségre veszélyes tárgyak lefoglalására, elkobzására és megsemmisítésére a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
14. § A gyógyító megelőző és az egészségügyi tudományos intézetek, valamint laboratóriumok a közegészségügyi ellenőrzéshez szükséges különleges munkálatokat soronkívül és díjmentesen kötelesek elvégezni.
15. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő határozata elleni fellebbezést a felettes állami közegészségügyi felügyelőhöz, a budapesti városi és a megyei tanács végrehajtóbizottságánál működő állami közegészségügyi felügyelő határozata elleni fellebbezést az egészségügyi miniszterhez címezve a határozatot hozó állami közegészségügyi felügyelőnél kell benyujtani. A fellebbezés halasztó hatályú, kivéve, ha az állami közegészségügyi felügyelő az R. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a határozatot fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak mondta ki.
(2) Az állami közegészségügyi felügyelő az általa hozott határozat ellen nála benyujtott fellebbezést annak beérkezésétől számított három napon belül köteles a felettes állami közegészségügyi felügyelőhöz, illetőleg az egészségügy miniszterhez felterjeszteni. A fellebbezéshez mellékelni kell a felügyeleti eljárás során felvett jegyzőkönyvet, a határozatot, a fellebbezésre vonatkozó esetleges felvilágosító jelentést és az üggyel kapcsolatos egyéb anyagot.
(3) A felettes állami közegészségügyi felügyelő a fellebbezés alapján az ügyet érdemben elbírálja és indokolt határozatot hoz, melyben az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi. A határozatot három példányban kell kiállítani, egy példány a fellebbezést felülvizsgáló állami közegészségügyi felügyelőnél marad, két példányt az elsőfokon eljáró állami közegészségügyi felügyelőnek kell megküldeni, az állami közegészségügyi felügyelő egy példányt az érdekelt fél részére kézbesíttet, egy példányt az ügy irataihoz csatoltan megőriz.
(4) A felettes állami közegészségügyi felügyelő másodfokú határozata jogerős, az ellen semmiféle további jogorvoslatnak helye nincs.
(5) Ha első fokon az egészségügyi miniszter jár el, a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
16. § (1) Az egészségügyi miniszter és a felettes állami közegészségügyi felügyelő az alsóbbfokú állami közegészségügyi felügyelő bármely jogerős határozatát hivatalból felülvizsgálhatja, a határozatot megváltoztathatja és annak végrehajtását felfüggesztheti.
(2) Az egészségügyi miniszter által hozott elvi jelentőségű döntést tartalmazó határozatot az összes állami közegészségügyi felügyelő tudomására kell hozni. Az elvi jelentőségű határozatokat az Egészségügyi Közlönyben kell közzétenni. Az állami közegészségügyi felügyelők az elvi jelentőségű határozatokhoz alkalmazkodni kötelesek.
17. § Minden állami közegészségügyi felügyelő sorszámmal ellátott betűrendes nyilvántartást köteles vezetni az általa hozott határozatokról. A felettes állami közegészségügyi felügyelő külön nyilvántartást vezet az alárendelt állami közegészségügyi felügyelők határozatai ellen benyujtott fellebbezések tárgyában hozott határozatairól.
18. § A büntetőbíróság közegészségügyi szabálytalanság miatt indított büntetőeljárás során hozott ítéletről - az ítélet egy példányának megküldésével - az üzem (intézmény) helye szerint illetékes állami közegészségügyi felügyelőt értesíteni köteles.
19. § (1) Az állami közegészségügyi felügyelő, a helyettes állami közegészségügyi főfelügyelők és az állami közegészségügyi felügyelők határozataikat aláírásukkal és körpecsétjükkel kötelesek ellátni.
(2) Az állami közegészségügyi főfelügyelő, illetőleg helyettesei körpecsétjének szövege a következő: "Állami közegészségügyi főfelügyelő".
(3) Az állami közegészségügyi felügyelő körpecsétjének szövege a következő: "Állami közegészségügyi felügyelő ......................... megye (város)".
20. § A jelen rendelet 9. §-ában említett ürlapok a Nyomtatványellátó Vállalatnál (Budapest, XIII., Csáky-u. 20.) szerezhetők be. A jelen rendelet 12. §-ának (5) bekezdése alapján hozott határozat, úgyszintén az említett ürlapok mintáját az Egészségügyi Közlöny közli.
21. § (1) A belügyminiszter, honvédelmi miniszter, igazságügyminiszter, közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alá tartozó intézmények (üzemek) közegészségügyi felügyeletére vonatkozó eljárási szabályokat külön rendelet állapítja meg.
(2) Az R. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezések végrehajtását ugyancsak külön rendelet szabályozza.
Ratkő Anna s. k.,
egészségügyi minisztere