134/1951. (XII. 12.) EüM rendelet

a munkaviszony megkezdése előtti orvosi vizsgálat tárgyában

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet 89. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel, valamint a Szakszerveztek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1) Azokban az üzemekben, amelyekben üzemi orvos működik, minden fizikai dolgozót a munkaviszony megkezdése, illetőleg a munkahely (munkakör) megváltoztatása előtt előzetes orvosi vizsgálatnak kell alávetni.

(2) Azokban az üzemekben, amelyekben üzemi orvos nem működik, az alábbi felsorolt dolgozókat kell a munkaviszony megkezdése, illetőleg a munkahely (munkakör) megváltoztatása előtt előzetes orvosi vizsgálatnak alávetni:

a) a 16. életévét még be nem töltött dolgozót,

b) azt az 55. életévét betöltött férfit, illetve 50. életévét betöltött nőt, akit fizikai dolgozóként kívánnak alkalmazni,

c) a rokkantsága, fogyatékossága vagy idősült betegsége következtében csökkent munkaképességű dolgozót,

d) azt a dolgozót, aki előzőleg egészségre ártalmas munkakörben dolgozott és akit ismét egészségre ártalmas munkakörben kívánnak alkalmazni,

e) akit a jelen rendelet mellékletében felsorolt valamelyik munkakörben, vagy

f) építkezésen, vagy

g) bármilyen munkakörben a vasútnál kívánnak alkalmazni.

(3) Az előzetes orvosi vizsgálat kötelezettsége a jelen rendelet mellékletében felsorolt munkakörökön kívül azokra a munkakörökre is kiterjed, amelyekre azt az illetékes miniszter az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben külön elrendeli.

(4) A vállalatok munkavédelmi bizottsága, illetőleg üzemi orvosa előterjesztést tehet az illetékes miniszterhez az előzetes orvosi vizsgálat kötelezettségének a mellékletben fel nem sorolt munkakörökre való kiterjesztésére.

2. § (1) Az előzetes orvosi vizsgálatot azokban az üzemekben, amelyeknél üzemi orvos működik, az üzemi orvos, azokban az üzemekben pedig, amelyeknél üzemi orvos nem működik, a megyei, illetőleg a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága által kijelölt szakorvosi rendelőintézet, tüdőbeteggondozó intézet, nemibeteggondozó intézet, kórház vagy más egészségügyi intézmény végzi.

(2) Az Országos Munkaegészségügyi Intézet végzi az előzetes orvosi vizsgálatot azokban az üzemekben, üzemrészekben, illetőleg munkakörökben, amelyeknél ezt az egészségügyi miniszter elrendelte, továbbá amelyeknél az előzetes orvosi vizsgálatok elvégzését az Országos Munkaegészségügyi Intézet magának tartotta fenn és ezt a szándékát a munkáltatóval közölte.

(3) A Lósport Vállalat lovasai és hajtói, valamint az artisták előzetes orvosi vizsgálatát az Országos Sportorvosi Intézet végzi.

(4) A Magyar Államvasutak, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasutak dolgozóinak előzetes orvosi vizsgálatát a vasútegészségügyi szolgálat végzi.

3. § (1) A munkáltató az 1. § hatálya alá eső dolgozó előzetes orvosi vizsgálatát írásbeli megkereséssel - csoportos alkalmazás esetén jegyzékkel - köteles az üzemi orvostól, illetőleg a 2. §-ban meghatározott egészségügyi szervtől kérni. A megkeresésnek (jegyzéknek) tartalmaznia kell a vizsgálatra küldött dolgozók nevét és születési évét, továbbá - az esetleges különleges munkakörülmények megjelölésével - pontosan fel kell tüntetni azt a munkakört, amelyben a munkáltató a vizsgálatra küldött dolgozót alkalmazni kívánja. Csoportos orvosi vizsgálat esetén a munkáltató köteles a megvizsgálandó dolgozók számát a vizsgálatra illetékes üzemi orvosnak, illetőleg egészségügyi szervnek előzetesen kellő időben bejelenteni.

(2) Ha a vizsgálatot végző üzemi orvos (egészségügyi szerv) a dolgozó munkakörével kapcsolatban további adatok közlését tartja szükségesnek, a munkáltató köteles a kért adatokat közölni.

(3) Ha az üzemi orvos, illetőleg az egészségügyi szerv az előzetes orvosi vizsgálatot az üzemben kívánja elvégezni, a munkáltató köteles ezt előmozdítani.

4. § (1) Az üzemi orvos, illetőleg egészségügyi szerv a dolgozót abból a szempontból köteles megvizsgálni, hogy a dolgozó egészségileg alkalmas-e arra a munkakörre, amelyre őt a munkáltató alkalmazni, áthelyezni, illetőleg időlegesen beosztani kívánja. Ha az alkalmasság a vizsgálat idején kétséget kizáróan még nem állapítható meg, az üzemi orvos (egészségügyi szerv) a dolgozót ideiglenesen alkalmassá minősítheti. Ez utóbbi esetben a dolgozó alkalmasságát hat hét eltelte után kell újabb orvosi vizsgálat alapján véglegesen elbírálni.

(2) Az előzetes orvosi vizsgálat elvégzése után az üzemi orvos, illetőleg egészségügyi szerv köteles a vizsgálat eredményét "alkalmas", "nem alkalmas" vagy "ideiglenesen alkalmas, hat hét múlva felülvizsgálandó" jelzéssel a munkáltató megkeresésére (jegyzékre) rávezetni és azt a munkáltatónak visszaküldeni.

(3) Ha a dolgozót az üzemi orvos vagy a 2. § (1) bekezdésében megjelölt egészségügyi szerv nyilvánította alkalmatlanná, a munkáltató vagy a dolgozó az Országos Munkaegészségügyi Intézettől - a röntgenüzemi (laboratóriumi) dolgozók tekintetében a Budapesti Orvostudományi Egyetem Röntgenklinikájától - újabb orvosi vizsgálatot kérhet. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet, illetőleg a Röntgenklinika az alkalmasság kérdésében végső fokon dönt.

5. § Az előzetes orvosi vizsgálatokat olyan időben és helyen kell végezni, hogy a vizsgálat a termelés menetét ne zavarja.

6. § A munkáltató a 4. § alapján alkalmatlanná nyilvánított dolgozót egyáltalában nem, az ideiglenesen alkalmassá minősített dolgozót pedig a munkaviszony megkezdésétől számított hat hét eltelte után újabb orvosi vizsgálat nélkül nem alkalmazhatja abban a munkakörben, amelyre vonatkozóan az orvosi vizsgálat ideiglenes alkalmasságot állapított meg.

7. § (1) Az előzetes orvosi vizsgálat ingyenes.

(2) A munkáltató az orvosi vizsgálattal kapcsolatban felmerült készkiadásokat (vasúti, villamosköltségek) köteles a dolgozónak megtéríteni.

8. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az a munkáltató, aki

a) a dolgozót az 1. §-ban foglalt rendelkezés ellenére előzetes orvosi vizsgálat nélkül alkalmazza;

b) a vizsgálatot végző üzemi orvos (egészségügyi szerv) által a dolgozó munkakörével kapcsolatban kért adatokat a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére nem közli;

c) a 6. §-ban foglalt rendelkezés ellenére az előzetes orvosi vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánított dolgozót alkalmaz;

d) a 6. §-ban foglalt rendelkezés ellenére az előzetes orvosi vizsgálaton ideiglenesen alkalmasnak talált dolgozót hat hét elteltével újabb orvosi vizsgálat nélkül tovább alkalmaz.

(2) A pénzbüntetés legmagasabb összege kétezer forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtó bizottságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként az egészségügyi miniszter jár el.

Ratkó Anna s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet a 134/1951. (XII. 12.) EüM rendelethez

A munkaviszony megkezdését megelőzően orvosi alkalmassági vizsgálatot kell végezni a következő munkakörökben:

1. minden föld felszíne alatti bánya;

2. ólomtartalmú ércek olvasztása és finomítása;

3. ólom- és ólomtartalmú ötvözetek olvasztása és öntése;

4. akkumulátorgyártásnál a pormalomkezelés, a masszakeverés, a lemezkenés, a lemezek fűrészelése és beépítés;

5. autogén- és villanyhegesztési munkálatok ólomfestékkel bevont tárgyakon;

6. ólomforrasztási és ólmozás műveletek;

7. ólomtartalmú zománcok előállítása és felhasználása;

8. ólomtartalmú festékek gyártása, ólomvegyületek előállítása;

9. ólomfestékkel festett anyagok melegen szegecselő, vágó, hegesztési, vagy forrasztási műveletek;

10. ólomtartalmú mázak keverése, őrlése, valamint kerámiai mázolási műveletek ólomtartalmú anyagokkal;

11. ólombronzot csiszolók, köszörülők, esztergálók;

12. ólomtetraetil (etil) folyadék készítése és benzinnel való keverése;

13. higanyegyenirányítók és vakuumberendezések kezelése és karbantartása;

14. higanyos műszerek készítése, higanyos hőmérő készítése;

15. higannyal pácolt nyúlszőr feldolgozása a kalap- és kalaptompiparban;

16. higanytartalmú növényvédő szerek gyártása és kiszerelése;

17. krómsav és sóinak előállítása, alkalmazása és kiszerelése;

18. arzénvegyületek előállítása, gyártása és kiszerelése;

19. szénszulfid előállítása és alkalmazása;

20. benzol és homológjai, valamint azok nitro- és aminovegyületeinek az előállítása és finomítása;

21. mangánnal és mangánt tartalmazó anyagokkal végzett munka;

22. sűrített levegőben végzett munka;

23. általában az 50 C hőmérsékletet elérő vagy meghaladó munkakörülmények között végzett munka; a -20 C alatti hőmérsékleten dolgozók;

24. ionizáló sugárzásnak kitett munka (röntgen, rádium, elektronmikroszkóp);

25. magas feszültségű villanyos berendezéseknél végzett munka;

26. gümőkóros osztályokon való alkalmazás;

27. üzemi mozdonyok vezetői és forgalmi személyzete;

28. repülők és repülőterek forgalmi személyzete;

29. villamos, trolibusz, autóbusz, helyiérdekű és elővárosi vasutak mozdonyvezetői és forgalmi személyzete;

30. gépjárművek vezetői;

31. hajósok és a hajózási forgalmi személyzet;

32. darukezelő;

33. magas vagy mozgó felületen végzett munka;

34. élelmezési üzemeknél élelmiszerek, italok és élvezeti cikkek elkészítése, feldolgozása, termelése, amennyiben a dolgozók az élelmiszerrel, itallal, élvezeti cikkel közvetlenül érintkeznek és az élelmiszerek, italok, élvezeti cikkek utólag nem kerülnek csírátlanításra (pl. élesztő-, maláta-, sörárpa, édesipari, sütőipari, tésztaüzemi, gyümölcsválogatás, húsipar stb.);

35. élelmiszerek tárolásával, forgalomba hozatalával és eladásával foglalkozó üzemek dolgozói;

36. üzemélelmezési, vendéglátói és szállodai dolgozók;

37. vágóhídi dolgozók;

38. dohányárusok;

39. fodrász, borbély, kozmetikus, kéz- és lábápoló, fürdők, mosodák dolgozói;

40. emberekkel tömegesen érintkezésbe jutó orvosegészségügyi dolgozók;

41. fogtechnikusok, optikusok;

42. filmgyári filmlaboratóriumban dolgozó hívók és szárítók;

43. háztartási alkalmazottak;

44. 18 éven aluli egyénekkel csoportosan foglalkozók, így a pedagógusok, óvodai, bölcsődei alkalmazottak stb.;

45. ipari stb. tanuló iskolák, otthonok, tanműhelyek oktatói, nevelői és egyéb személyzete;

46. vízvezetéki berendezések (szűrők, víztisztítók, koagulátorok, hűtőmedencék, tárolómedencék stb.) dolgozói;

47. nem állami alkalmazásban álló tűzoltók;

48. a gyógyszerelosztó szerveknél gyógyszerrel dolgozók és a gyógyszertári dolgozók.