1951. évi 7. törvényerejű rendelet

A Munka Törvénykönyve[1]

A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonban van. A dolgozók hatalmas többsége felszabadult a kizsákmányolás alól s a Szovjetunió állandó segítségére támaszkodva, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához: a munka a kényszerből mindinkább becsület és dicsőség dolgává válik.

A munkaviszonynak a szocializmus építését szolgáló szabályait foglalja össze a Munka Törvénykönyve.

ELSŐ FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvénykönyv alapelvei.

1. § (1) Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.

(2) A dolgozók munkájukkal, a munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják.

(3) A Magyar Népköztársaság - ezzel a törvénykönyvvel is - megvalósítani törekszik a szocializmus elvét: "Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint."

2. § A Magyar Népköztársaság biztosítja polgárai számára a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazást.

3. § (1) A dolgozónak joga van a pihenéshez és üdüléshez.

(2) A Magyar Népköztársaság védi a dolgozók egészségéi és segíti a dolgozókat munkaképtelenségük esetén.

(3) A jóléti és kulturális intézmények széles hálózata szolgálja a dolgozók anyagi és műveltségi színvonalának emelését.

4. § (1) A nők a férfiakkal egyenlő munkafeltételek mellett dolgoznak. A törvény fokozottan védi a nőket és intézményesen gondoskodik a dolgozó anyákról.

(2) A dolgozó ifjúság fejlődésére, nevelésére és védelmére a törvény különös gondot fordít.

4/A. §[2] (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek - mint a dolgozók érdekképviseleteinek - joga, hogy a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése, valamint a Munka Törvénykönyvében biztosított jogainak érvényesítése erdekében foglalkozzanak a dolgozók életkörülményeit - így különösen a munkafeltételeket, a munkabéreket, a munkavédelmet, a munkásellátást, a munkaversenyt, a társadalombiztosítást, a kultúrát és a sportot - érintő kérdésekkel, továbbá, hogy a dolgozók képviseletében azok jogainak érvényesítése és megvédése érdekében hatóságok és bíróságok előtt fellépjenek.

(2) Az állami szervek az (1) bekezdésben meghatározott kérdéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek közreműködésével szabályozzák.

(3) A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében a miniszterektől és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervektől a jogszabályok végrehajtásáról tájékoztatást kérhetnek és a végrehajtás ellenőrzése érdekében helyszíni vizsgálatot tarthatnak. A vállalat igazgatója köteles a vizsgálathoz szükséges felvilágosításokat megadni és adatokat rendelkezésre bocsátani. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek a dolgozók életkörülményeire vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatják, határidőt szabhatnak a hibák és mulasztások megszüntetésére, és ha azok a szükséges intézkedést ennek ellenére sem teszik meg, megfelelő hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik.

(4) A munkavédelmi szabályok végrehajtásának elmulasztása esetén a szakszervezeteket a jogszabályokban megállapított intézkedési, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket pedig bírságolási jog illeti meg.

A törvénykönyv hatálya

5. § A Munka Törvénykönyve kötelező minden munkáltatóra és minden munkaviszonyban álló dolgozóra.

MÁSODIK FEJEZET

A MUNKAVISZONY SZABÁLYOZÁSA

6. § (1) A munkaviszonyt törvények, törvényerejű rendeletek, rendeletek és azoknak megfelelően kollektív szerződés, hatósági határozat és munkarend szabályozzák.

(2)[3]

Óvórendszabály[4]

6/A. §[5] (1) Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat elsősorban a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályokban kell meghatározni.

(2) Az óvórendszabályokat minden vállalatra kiterjedően (Általános Balesetelhárító és Egészségvédő óvórendszabály) és emellett egyes szakmákra (Szakmai Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály) vonatkozóan kell kiadni.

(3) Az óvórendszabályok kiadásának rendjét és alkalmazásának körét a Szakszervezetek Országos Tanácsa az egészségügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A kollektív szerződés

7. § (1) A Magyar Népköztársaság a kollektív szerződések rendszerével lehetőséget nyújt a dolgozóknak arra, hogy közvetlenül is résztvehessenek munkafeltételeik, munkakörülményeik megállapításában. Biztosítja a dolgozóknak azt a jogát, hogy a szocialista üzem működése felett társadalmi ellenőrzést gyakorolhassanak.

(2)[6]

(3) A kollektív szerződésben a vállalat igazgatója kötelezi magát azoknak a feltételeknek biztosítására, amelyek lehetővé teszik a tervek teljesítését, illetőleg túlteljesítését, a dolgozók munkafeltételeinek javítását, a vállalat jóléti és munkavédelmi feladatainak megvalósítását, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését. A dolgozók a kollektív szerződésben a tervek teljesítésére, illetőleg túlteljesítésére vállalnak kötelezettséget.

(4) A kollektív szerződés tartalmazza a vállalatra irányadó bértételeket is. (64. §).

8. § A kollektív szerződést a vállalat dolgozói nevében az üzemi bizottság köti a vállalat igazgatójával.

9. §[7] (1) A kollektív szerződés megkötésére vonatkozó irányelveket a szakszervezet elnökségével egyetértésben a miniszter személyes hatáskörben állapítja meg.

(2) A kollektív szerződés tervezetét a vállalat dolgozóinak gyűlésén meg kell vitatni. A végleges szöveget a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A kollektív szerződés érvényességéhez a miniszter és a szakszervezet együttes jóváhagyása szükséges.

(4) A kollektív szerződést a dolgozókkal ismertetni kell és a munkahelyen ki teli függeszteni.

(5) A miniszter és a szakszervezet ellenőrzik a kollektív szerződés megtartását.

(6) A vállalat igazgatója és az üzemi bizottság köteles a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről negyedévenként üzemi gyűlésen beszámolni. A beszámolót a dolgozók megvitatják.

10. § A kollektív szerződés törvénnyel, rendelettel és hatósági határozattal nem ellenkezhet. Az a rendelkezés, amely ebbe a tilalomba ütközik, semmis.

A vállalati munkarend

11. § (1) A vállalat belső rendjét a vállalati munkarend szabályozza.

(2) A munkarend a vállalat igazgatójára és dolgozóira egyaránt kötelező.

12. §[8] A Minisztertanács általános munkarend-mintát, a miniszter pedig - a szakszervezettel egyetértésben - iparági munkarend-mintát állapíthat meg. Az iparági munkarend-minta az általános munkarend mintától eltérő rendelkezést csak annyiban tartalmazhat, amennyiben azt az iparág sajátos viszonyai szükségessé teszik.

13. § (1) A vállalati munkarendet az iparági munkarend-minta alapján az igazgató állapítja meg az üzemi bizottsággal egyetértésben. a tervezetet a dolgozók elé kell terjeszteni és észrevételeiket figyelembe kell venni.

(2) A vállalati munkarendet a dolgozókkal ismertetni kell és a munkahelyeken ki kell függeszteni.

(3) A vállalati munkarend törvénnyel, rendelettel, hatósági határozattal és kollektív szerződéssel ellentétes rendelkezést nem tartalmazhat.

HARMADIK FEJEZET

A MUNKAVISZONY

A munkaviszony keletkezése

14. § A munkaviszony általában szóbeli vagy írásbeli megállapodással jön létre. A megállapodással a dolgozó kötelezi magát, hogy a vállalat igazgatójának utasítása szerint rendszeres munkát végez, a vállalat pedig kötelezettséget vállal, hogy az ezért járó munkabért megfizeti, valamint a dolgozót a munkaviszonyból folyó egyéb szolgáltatásokban részesíti. Ez a megállapodás a munkaszerződés.

14/A. §[9]

15. § A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú törvényes képviselőjének közreműködése nélkül maga köthet munkaszerződést.

16. § (1) A minisztertanács elrendelheti, hogy egyes iparágakban a munkaszerződést meghatározott alakban kell megkötni. A nem megfelelő alakban kötött szerződés semmis.

(2) A dolgozónak a teljesített munkáért munkabér jár akkor is, ha a munkaszerződés semmis.

(3) A nem megfelelő alakban kötött munkaszerződés érvényessé válik, ha a dolgozó legalább egy hónapon át munkát végzett.

17. §[10]

18. § (1) A munkaszerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és munkabérét.

(2)[11] A munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a dolgozó a vállalatnál több munkakörbe tartozó munkát fog végezni.

A munkaviszony kezdete[12]

19/A. §[13] (1) A munkaviszony a munkábalépés napjával kezdődik, kivéve, ha a munkaszerződés más kezdő időpontot jelöl meg.

(2)[14] A vállalatnál megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött időnek számít - a Minisztertanács által meghatározott esetekben - az előzően munkaviszonyban töltött idő is (folyamatos munkaviszony).

19. § (1) Azokban a kérdésekben, amelyekben a munkaviszony tartalmát jogszabály, kollektív szerződés, hatósági határozat vagy vállalati munkarend nem állapítja meg, a felek megállapodása irányadó.

(2) Semmis a munkaszerződésnek az a rendelkezése, amely a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal (6. §) ellentétben áll; a semmis rész helyébe a szabály rendelkezése lép.

A munkaviszony időtartama

20. § Munkaviszonyt

a) határozatlan időre,

b) határozott időre vagy

c) meghatározott munka elvégzésére lehet létesíteni.

Határozatlan időre szóló munkaviszony

21. § Minden munkaviszony határozatlan időre szól, ha a felek másként nem állapodnak meg.

Határozott időre szóló munkaviszony

22. § (1) Határozott időre szól a munkaviszony, ha a felek annak időtartamát naptárszerűen, vagy más alkalmas módon előre meghatározták.

(2) A minisztertanács rendeletben megállapíthatja azt a leghosszabb időtartamot, amelyre határozott időre szóló munkaviszonyt lehet létesíteni.

(3)[15]

Meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony

23. § Meghatározott munka elvégzésére kötött szerződésben tüzetesen meg kell jelölni azt a munkát, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart. Ilyen munkaszerződést termelési időszak tartamára is lehet kötni.

23/A. §[16] A határozott időre, illetőleg a meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony határozatlan időre meghosszabbodik, ha a dolgozó a határozott idő eltelte, illetőleg a meghatározott munka elvégzése után - a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával - a vállalatnál továbbdolgozik.

A próbaidő

24. § (1) Próbaidőt csak a munkaszerződés megkötésekor és csak írásban lehet kikötni.

(2) A próbaidő tartama hét nap, fontosabb munkát végző dolgozók tekintetében pedig harminc nap. A próbaidőt meghosszabbítani nem szabad.

(3) A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél felmondási idő nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

(4)[17] A Minisztertanács elrendelheti, hogy egyes munkakörökben a munkaviszony első hét, illetőleg harminc napját külön kikötés nélkül próbaidőnek kell tekinteni.

25. §[18] Ha a munkaviszonyt legkésőbb a próbaidő utolsó napján egyik fél sem szünteti meg, az határozatlan időre szólóvá válik, a határozott időre vagy a meghatározott munka elvégzésére kötött munkaszerződés pedig a szerződésben meghatározott idő elteltéig, illetőleg a munka elvégzéséig tart.

A munka teljesítésének helye

26. § (1) A felek a szerződésben meghatározhatják azt a helységet és annak területén belül is azt a telepet, műhelyt, irodát vagy más munkahelyet, ahol a dolgozó a munkát teljesíteni köteles.

(2) Ha a dolgozót változó munkahelyre alkalmazzák, ebben kifejezetten meg kell állapodni. Nincs szükség kifejezett megállapodásra, ha a munka jellegéből nyilvánvaló, hogy a dolgozót változó munkahelyre alkalmazták.

27. § A dolgozó a vállalat igazgatójának rendelkezésére köteles állandó munkahelyén kívül is munkát végezni.

A munkaszerződés módosítása[19]

28. §[20] A vállalat és a dolgozó a munkaszerződést kölcsönös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A módosításra a munkaszerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Minisztertanács által meghatározott esetekben helye van a munkaszerződés egyoldalú módosításának is.

A munkaviszony megszűnése[21]

29. § (1)[22] A vállalat a határozatlan időre szóló munkaviszonyt felmondással megszüntetheti, ha

a) a vállalat megszűnik,

b) a vállalat vagy a termelés átszervezése indokolja,

c) a vállalatnál mutatkozó létszámfelesleg szükségessé teszi,

d) a dolgozó munkakörének ellátására alkalmatlan,

e) a dolgozó öregségi teljes- vagy résznyugdíjra igényjogosultságot szerzett.

(2)[23] A vállalat - a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése mellett - az (1) bekezdésben felsorolt okok hiányában is felmondhat annak a dolgozónak, akinek folyamatos munkaviszonya egy évnél rövidebb.

(3)[24] A Minisztertanács a munkaviszony felmondás útján történő megszüntetését a dolgozó személyi vagy családi körülményeire vagy egyéb fontos okra tekintettel korlátozhatja.

(4)[25] A szakszervezet területi bizottsága, járási bizottsága, az üzemi bizottság és a műhelybizottság megválasztott tagjának és póttagjának, valamint a területi, a vállalati és a műhelyi egyeztető bizottság szakszervezeti tagjának munkaviszonyát csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet felmondással megszüntetni.

30. §[26] A határozatlan időre szóló munkaviszonyt a dolgozó felmondással megszüntetheti.

31. §[27] A felmondást a munkaviszony megszüntetésének tervezett időpontjánál legalább tizenöt nappal korábban kell közölni.

32. §[28] (1) A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal felbonthatja:

a) ha a munkaviszony fenntartása életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül, súlyosan veszélyezteti,

b) ha darabbérrendszerben dolgozik és a vállalat egyfolytában négy hétnél hosszabb ideig személyi

besorolásánál legalább két kategóriával alacsonyabb munkával foglalkoztatja.

(2) Az a) pont esetében a veszélyeztetést - ha azt a vállalat igazgatója kétségbe vonja - hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) A Minisztertanács meghatározhatja azokat az iparágakat, illetőleg munkaköröket, amelyekben az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaviszonyt azonnali hatállyal nem lehet megszüntetni.

33. § A dolgozót azonnali hatállyal csak fegyelmi eljárás (110-119. §) során hozott határozattal lehet elbocsátani.

34. § (1) A meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszony a meghatározott munka befejeztével, illetőleg a határozott idő elteltével felmondás nélkül megszűnik.

(2) A meghatározott munkára vagy határozott időre szóló munkaviszonyt felmondással csak abban az esetben lehet megszüntetni, ha a dolgozó munkáját ismételten nem végzi el megfelelően, vagy annak ellátására nem alkalmas.

34/A. §[29] (1) A dolgozót a termelés érdekében vagy egyéb fontos okból más vállalathoz át lehet helyezni; jogszabály az áthelyezést kötelezővé teheti.

(2) Áthelyezésnek a két érdekelt vállalat megegyezése alapján van helye.

(3) A más vállalathoz történő áthelyezés szabályait a Minisztertanács határozza meg.

35. §[30] (1) Ha a munkaviszonyt a vállalat jogellenesen szüntette meg, a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszony meg sem szűnt volna.

(2) Ha a munkaviszonyt a dolgozó szünteti meg a jogszabálynak meg nem felelően, a Minisztertanács által megállapított következményeket kell alkalmazni.

Több munkaviszony, munkaviszonyon kívüli tevékenység[31]

36. §[32] (1) A dolgozó a vállalat előzetes írásbeli engedélye alapján más vállalattal is létesíthet munkaviszonyt, ha az nem veszi igénybe munkájának rovására és munkájával nem összeférhetetlen.

(2) A dolgozó a munkaviszony körén kívül nem létesíthet munkavégzésre irányuló olyan jogviszonyt, amely munkaviszonyával összeférhetetlen.

NEGYEDIK FEJEZET

A MUNKAIDŐ

37. § (1) A munkaidő napi 8 óra.

(2)[33] A Minisztertanács az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók részére rövidebb munkaidőt állapíthat meg.

(3) A minisztertanács eltérő munkaidőt állapíthat meg egyes olyan iparágakban vagy munkakörökben, amelyeknek különleges körülményei ezt indokolttá teszik.

(4)[34]

37/A. §[35] A munkaidőt napi, heti, havi vagy évi keretben lehet megállapítani.

38. § A munkaidő kezdetét, végét és a műszakok beosztását a vállalati munkarend állapítja meg.

Éjjeli munka

39. § (1) Az este 22 órától reggel 6 óráig terjedő idő alatt végzett munka: éjjeli munka.

(2) A mezőgazdaságban és a rokon termelési ágakban az este 21 órától reggel 5 óráig terjedő idő alatt végzett munka számít éjjeli munkának.

(3) A három műszakban dolgozó üzemekben a harmadik műszakban végzett munkát kell éjjeli munkának tekinteni.

40. §[36] A miniszter a szakszervezettel egyetértésben egyes iparágakban vagy munkakörökben az éjjeli munkát korlátozhatja és meg is tilthatja.

Túlmunka

41. § (1) A dolgozó munkaidejét meghaladó mértékben végzett munka: túlmunka.

(2) Túlmunkát csak a vállalat igazgatójának rendelkezése alapján vagy hozzájárulásával szabad végezni.

(3) A dolgozó a túlmunkát elrendelő utasítást teljesíteni köteles.

42. §[37] (1) Egy személy egy hónap alatt legfeljebb nyolc órát dolgozhat túlmunkában. Idényjellegű iparágakban, továbbá az ezekkel összefüggésben álló más területeken, valamint az államigazgatás körében a miniszter személyes hatáskörben a megengedett túlmunkaórák számát - évi kilencvenhat órás kereten belül - a szakszervezet elnökségével egyetértésben eltérő beosztásban is meghatározhatja.

(2) A miniszter a túlmunkaórák számát kivételes esetben és személy szerinti indokolás alapján - a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság közös kérésére és a szakszervezet hozzájárulásával - havi tizenkét órára felemelheti. A felemelés legfeljebb negyedévi időtartamra szólhat.

(3) A túlmunka korlátozására vonatkozó rendelkezések alól a Minisztertanács kivételt tehet.

(4) A vállalat igazgatója túlmunkát - a Minisztertanács által, megállapított kivételektől eltekintve - csak az üzemi bizottság előzetes hozzájárulásával rendelhet el.

(5) Azokban a munkakörökben, amelyekben a munkaidő a munka egészségre ártalmas volta miatt napi nyolc óránál kevesebb vagy pedig a dolgozók ilyen címen pótlékban részesülnek, túlmunkát elrendelni, illetőleg túlmunkát végezni csak a Minisztertanács által meghatározott esetekben szabad. E tilalom alól rendkívüli esetekben egyes iparágakra vonatkozóan a miniszter személyes hatáskörben kivételt engedélyezhet a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben.

Készenléti szolgálat

43. § A vállalat igazgatója elrendelheti, hogy a dolgozó meghatározott ideig, megállapított helyen, munkaidőn kívül is munkára készen álljon.

ÖTÖDIK FEJEZET

PIHENŐIDŐ ÉS SZABADSÁG

44. § A Magyar Népköztársaság a pihenéshez való jogot a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a heti pihenőnap, a munkaszüneti napok és a szabadság biztosítása útján valósítja meg. Biztosítja, hogy a dolgozók egészségüket és munkaképességüket megőrizhessék és szabadidejük alatt élvezhessék a szocialista kultúra alkotásait és szabad hazájuk természeti szépségeit.

Munkaközi szünet

45. § (1) A dolgozót minden nap, amelyen napi munkaidejének megfelelő időt munkában tölt, munkaközi szünet illeti meg.

(2) A munkaközi szünet általában fél óra.

(3) Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkakörében az étkezés és tisztálkodás lehetősége egyébként is biztosítva van, munkaközi szünet nem jár. Ezeket a munkaköröket az illetékes miniszter állapítja meg.

(4) A munkaközi szünet beosztását a munkarend szabályozza.

Napi pihenőidő

46. §[38] Két munkanap között a dolgozó részére pihenőidőt kell biztosítani. A pihenőidő nyolc óránál kevesebb nem lehet.

Heti pihenőnap

47. § (1) A dolgozót minden héten egy pihenőnap illeti meg.

(2) A pihenőnapot általában vasárnap kell kiadni.

(3)[39] A miniszter személyes hatáskörben heti pihenőnapul vasárnap helyett a hét valamely más napját jelölheti ki - a szakszervezet elnökségével egyetértésben - egyes iparágakban vagy vállalatoknál, továbbá a dolgozók egyes csoportjai vagy egyes meghatározott munkakörökben dolgozók részére.

(4)[40] Ha a dolgozó munkáját a rendes heti pihenőnapján igénybeveszik, részére a hét valamely más napján kell pihenőnapot biztosítani. A változásról a dolgozót rendes pihenőnapja előtt legalább három nappal értesíteni kell, s kívánságát a pihenőnap kijelölésénél figyelembe kell venni.

Munkaszüneti napok

48. § (1) A dolgozót évenként megillető munkaszüneti napokat a minisztertanács határozza meg.

(2)[41] A dolgozót munkaszüneti napon csak a Minisztertanács által megállapított esetekben szabad munkára igénybevenni.

Rendes szabadság

49. § A rendes szabadság alapszabadságból és pótszabadságból áll.

50. § (1) A dolgozót naptári évenként 12 munkanap alapszabadság illeti meg.

(2)[42]

51. § (1) Az alapszabadságon felül pótszabadság címén naptári évenként jár:

a) a fiatalkorú dolgozóknak 16 éves korig 12 munkanap, azon túl 6 munkanap,

b) az egészségre ártalmas munkát végző dolgozóknak 3-12 munkanap,

c) meghatározott tudományos vagy nevelőmunkát végző dolgozóknak 12-36 munkanap,

d) a vezetőállást betöltő dolgozóknak 6-12 munkanap,

e) a két évnél hosszabb idő óta folyamatos munkaviszonyban álló dolgozóknak az ebben a munkaviszonyban az 1945. évi január hó 1. napját követően eltöltött idő után két naptári évenként, az 1945. évi január hó 1. napját megelőzően eltöltött idő után pedig három naptári ívenként egy-egy munkanap, legfeljebb azonban 12 munkanap.

f)[43] a vezetőállású alkalmazottak mellé beosztott dolgozóknak - ha egyébként túlmunkadíjazásra jogosultak - a túlmunkadíj helyett hat munkanap.

(2) A bányászatban a bányamesterek, a főaknászok, az aknászok, a segédaknászok, a lőmesterek, a szállítási felvigyázók, a vájárok, a segédvájárok és a csapatcsillések 6 munkanap, az egyéb földalatti dolgozók pedig 3 munkanap pótszabadságot kapnak. Tíz évet meghaladó földalatti munka után 12, illetőleg 6 munkanap pótszabadság jár.

(3) A kohászatban a meleg munkán dolgozóknak az első tíz évben 6, a további években 12 munkanap pótszabadság jár. A kemencckőművesek pótszabadsága évi 12 munkanap.

(4) Az egészségre ártalmas munkát, a tudományos vagy nevelő munkát végző, valamint a vezetőállású dolgozók pótszabadságának mértékét munkakörönként a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a minisztertanács határozza meg.

52. § (1) Pótszabadságot csak egyféle címen lehet igénybevenni. Ha a dolgozót többféle címen illet meg pótszabadság, a reá nézve legkedvezőbbet választhatja.

(2)[44] Az egészségre ártalmas munkát végző dolgozókat, a föld alatt dolgozó bányászokat, a meleg-munkát végző kohászati dolgozókat a pótszabadság folyamatos munkaviszonyuk alapján is megilleti. Ugyancsak megilleti a pótszabadság a vezetőállású alkalmazottak mellé beosztott dolgozókat folyamatos munkaviszonyuk alapján is.

(3) A pótszabadság a (2) bekezdés esetében együttesen legfeljebb tizenkét munkanap lehet.

53. § A minisztertanács a pótszabadságra jogosultak körét rendelettel kiterjesztheti.

53/A. §[45] Az ipari tanulókat évente megillető rendes szabadság mértékét a Minisztertanács szabályozza.

54. § Az igazolatlanul mulasztott munkanapot a rendes szabadságból le kell vonni; erre a napra munkabér nem jár.

55. § A rendes szabadságot az egész évre előre elkészített szabadságolási terv szerint kell kiadni. A dolgozó kérelmére a vállalat igazgatója engedélyezheti a rendes szabadságnak a tervtől eltérő időben való kiadását.

Rendkívüli szabadság

56. § (1)[46] A rendes szabadságon felül a dolgozó részére rendkívüli szabadságot is lehet engedélyezni. A rendkívüli szabadságot - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a miniszter engedélyezi.

(2)[47] Rendkívüli szabadságot csak akkor lehet engedélyezni, ha a dolgozó a rendes szabadságát már igénybe vette. E rendelkezés alól a miniszter indokolt esetben kivételt tehet.

(3) Évenként egyszer, fontos okból a következő évi rendes szabadság terhére 3 napig terjedhető rendkívüli szabadságot a vállalat igazgatója is engedélyezhet.

Fizetésnélküli szabadság

57. §[48] (1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a vállalat igazgatója a dolgozó részére három hónapot meg nem haladó időtartamra fizetésnélküli szabadságot adhat. Három hónapnál hosszabb időtartamú fizetésnélküli szabadságot a miniszter engedélyezhet.

(2) Fizetésnélküli szabadságot kell engedélyezni a dolgozó nő részére a 98., 98/A. és 98/B. §-okban megbatározott esetekben.

HATODIK FEJEZET

A MUNKABÉR

58. § A Magyar Népköztársaság a végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazás szocialista elvét a teljesítménybérrendszer kiterjesztésével, a prémiumok széleskörű alkalmazásával, a magasabb képesítés és a jobb munka fokozott figyelembevételével valósítja meg.

59. § Egyenlő munkáért egyenlő bér jár. A munkabér meghatározásánál férfi és nő, ifjú és felnőtt között különbséget tenni nem szabad.

Munkabérrendszerek

60. § (1) A munkabér: teljesítménybér vagy időbér.

(2) A munkabért általában a dolgozó teljesítménye alapján kell megállapítani. (Teljesítménybér.)

(3) A munkaidő alapján lehet megállapítani annak a dolgozónak munkabérét, akinek teljesítménye - munkája természeténél fogva - nem mérhető. (Időbér.)

61. §[49] (1) A teljesítménybérrendszer alapja a munkanorma.

(2) A munkanormák jóváhagyásáért és alkalmazásáért a vállalat igazgatója felelős.

(3) Az országos (iparági) normaalapokat a miniszter, a több miniszter területét érintő országos normaalapokat a Minisztertanács hagyja jóvá.

(4) Az üzemi normaalapokat a miniszter hagyja jóvá; ezt a jogkörét a vállalat igazgatójára átruházhatja.

(5) A normát csak akkor kell megváltoztatni, ha a munka műszaki, szervezési vagy egyéb feltételei megváltoztak és csak abban a mértékben, amennyiben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják.

(6) A munkanormák megállapítása elleni panasz előterjesztésének és elintézésének módját a Minisztertanács szabályozza.

62. § A minisztertanács olyan szakmákban, amelyekben műszakilag megalapozott normák vannak, a termelés fokozása érdekében megengedheti a normán felül teljesített munka fokozott díjazását, ha ez a népgazdaság szempontjából szükséges. (Progresszív teljesítménybérrendszer.)

Prémium

63. § (1) A dolgozót a tervek teljesítését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, az önköltség csökkentését, vagy a takarékosság előmozdítását szolgáló meghatározott feladatok teljesítése. illetőleg meghatározott eredmény elérése esetén munkabérén felül többletjuttatásban (prémiumban) lehet részesíteni.

(2)[50] A prémiumrendszereket a Minisztertanács állapítja meg.

A munkabérek megállapítása

64. § (1)[51] A munkabértételeket (a munkabértarifát) a Minisztertanács állapítja meg.

(2) A munkabért pénzben kell meghatározni.

(3) A minisztertanács egyes iparágakban a munkabér egy részét természetben határozhatja meg.

Selejtes termék elszámolása[52]

65. §[53] (1) A dolgozó hibájából eredő teljesen selejtes termékért munkabér egyáltalán nem, részlegesen selejtes termékért pedig csak csökkentett mértékben jár.

(2) A vállalat igazgatója köteles biztosítani az összes olyan műszaki és szervezeti előfeltételeket, amelyek a termékek selejtmentes előállításához szükségesek.

65/A. §[54] Ha a dolgozó a vállalatnál több munkakört tölt be [18. § (2) bekezdés], arra munkakörre megállapított munkabér illeti meg amelyben munkaidejének nagyobb részét tölti.

65/B. §[55] Ha a dolgozó több vállalattal áll munkaviszonyban (14/A. §), részére a második állás után járó munkabérnek csak fele jár, a mellékfoglalkozás után járó munkabér azonban teljes egészében megilleti.

Személyi fizetés

66. §[56] (1) Azoknak a dolgozóknak, akik kivételes elméleti vagy gyakorlati képzettséget igénylő munkakörben kiváló eredménnyel működnek, a munkakörükre megállapított bértől eltérő személyi fizetés állapítható meg.

(2) A személyi fizetés megállapításának rendjét a Minisztertanács szabályozza.

66/A. §[57] Azt a dolgozót, aki mást helyettesit, az általa ténylegesen betöltött munkakörre megállapított munkabér illeti meg, ez azonban nem lehel kevesebb, mint amennyi eredeti munkaköre szerint megillette.

66/B. §[58] A munkaszüneti napért, valamint az e napon végzett munkáért díjazás jár.

Pótlékok

67. §[59] A Minisztertanács egyes iparágakban vagy munkakörökben a munka különleges körülményeire tekintettel (pl. pihenőnapon vagy föld alatt stb. történő munkavégzés) külön pótlékokat állapíthat meg.

Munkaidő kiesése idején járó munkabér

68. § (1) A dolgozót a minisztertanács által rendelettel megállapított térítés illeti meg, ha a munka - a dolgozó hibáján kívül - átmenetileg szünetel.

(2) Nem jár térítés, ha a munka a dolgozó hibájából szünetel.

69. § Munkabér arra az időre is megilleti a dolgozót, amelyet igazoltan

a) állampolgári kötelességének teljesítése (pl. sorozás, szavazás, tanuskodás, stb.),

b) közeli hozzátartozó halála miatt mulasztott.

70. §[60] A rendes (49. §) és a fizetett rendkívüli (56. §) szabadság idejére a dolgozót munkabér illeti meg.

71. § A dolgozót kiküldetés vagy külszolgálat esetén költségtérítés illeti meg.

Katonai szolgálat idejére járó illetmények

72. § A katonai szolgálat idejére fizetendő járandóságokat a minisztertanács rendelettel szabályozza.

Levonások a munkabérből

73. § (1)[61] A vállalat a munkabérből csak a fizetési előleget (80. §), a tévesen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést (122. §) vonhatja le.

(2) Egyéb címen levonásnak csak akkor van helye, ha külön jogszabály megengedi, vagy jogerős hatósági határozat (letiltás) elrendeli.

(3) A minisztertanács rendelettel állapítja meg, hogy a levonás a dolgozó keresetének mekkora részéig terjedhet.

A munkabér kifizetése

74. § (1) Egy hónapnál hosszabb ideig tartó, munkaviszony esetén a munkabért havonként, utólag kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ka a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért hetenként vagy a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

(3) A munkabér kifizetésekor a munkabérről és a levonásokról a dolgozó részére írásbeli elszámolást kell adni.

HETEDIK FEJEZET

JÓLÉTI ÉS KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

75. § A Magyar Népköztársaság előmozdítja a dolgozók társadalmi tevékenységét, műveltség színvonaluk állandó emelését és a szakszervezetek közreműködésével biztosítja a dolgozók üdültetését.

A dolgozók művelődésének és társadalmi tevékenységének elősegítése

76. § A vállalat jóléti alapja terhére köteles a dolgozók kulturális, jóléti, egészségügyi és sportcélú intézményeinek létesítéséhez és fenntartásához, valamint a dolgozók ilyenirányú tevékenységének költségeihez hozzájárulni.

Üdültetés

77. § (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsa a dolgozók egészségének és munkaképességének fenntartása céljából az állam anyagi támogatásával megszervezi a dolgozók üdültetését.

(2)[62] Üdülésben elsősorban a jó munkát végző, fegyelmezett és munkahelyükhöz hűséges dolgozókat és családtagjaikat lehet részesíteni.

(3) Ingyenes üdültetésben lehet részesíteni az ipari tanulókat, az ifjúmunkásokat, a sztahanovistákat és az erre érdemes más kiváló dolgozókat.

(4) A dolgozók családtagjait térítés ellenében üdültetésben lehet részesíteni.

Üzemi étkeztetés

78. § A dolgozókat térítés ellenében étkezésben kell részesíteni, ha erre szervezett lehetőség nyílik.

Segély

79. § A vállalat az üzemi bizottság javaslata alapján az e célra rendszeresített alapból segélyben részesítheti azt a dolgozót, aki valamilyen rendkívüli esemény folytán rászorul.

Előleg

80. § (1) A dolgozó részére személyi vagy családi körülményei által indokolt esetben fizetési előleget lehet folyósítani.

(2) Az előleget legkésőbb hat hónap alatt vissza kell fizetni.

Munkaruha[63]

80/A. §[64] (1) Ha a munka nagymértékű szennyeződéssel, nagyfokú ruhaelhasználódással jár, vagy azt az időjárás elleni védelem, illetőleg a vállalat működésével járó egyéb körülmények indokolják a vállalat a dolgozónak munkaruhát adhat.

(2) Ahol a rend és a fegyelem biztosítása ezt indokolttá teszi, a dolgozók részére egyenruhát lehet adni.

NYOLCADIK FEJEZET

MUNKAVÉDELEM

81. § Társadalmi rendünkben legfőbb érték az ember. Ezért a Magyar Népköztársaság a munkaVédelem intézményes megszervezésével, a biztonságos munkakörülmények megteremtésével és állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók készségét és testi épségét.

AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELEI[65]

Üzemek létesítése, üzemeltetése

82. §[66] Új létesítményt (épületet, gépet, berendezést, stb.) létrehozni, üzembehelyezni, a meglévőt áthelyezni, korszerűsíteni, hosszabb szünetelés után újból üzembehelyezni, továbbá új gyártási eljárást bevezetni, valamint a gyártási eljárásban korábban nem használt anyagot felhasználni csak az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása esetén szabad. Az egészséges és biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében előzetes vizsgálat és hozzájárulás is előírható.

Szociális és egészségügyi ellátás[67]

83. §[68] (1) A dolgozók részére a vállalatnál az előírásoknak megfelelően öltöző, mosdó, fürdő, valamint egyéb szociális és egészségügyi helyiségeket kell létesíteni és fenntartani.

(2) A vállalat igazgatója köteles biztosítani, hogy a munkahelyek, valamint az (1) bekezdésben említett helyiségek tiszták és rendezettek legyenek.

(3) A vállalat igazgatója, ha a munkakörülmények indokolják, köteles tisztálkodási eszközökről és szerekről gondoskodni.

84. §[69] Minden olyan vállalatnál, ahol azt a munka jellege vagy egyéb körülmények szükségessé teszik, biztosítani kell, hogy a dolgozók egészségügyi ellenőrzés alatt álljanak.

Védőintézkedések[70]

85. §[71] (1) Ha a dolgozó egészségét vagy testi épségét a munka végzése során fenyegető veszélyt a munkaszervezés, illetőleg a technológia megváltoztatása vagy egyéb intézkedés (pl. munkahely elkülönítés) útján kiküszöbölni nem lehet, a vállalat igazgatója ennek elhárítására megfelelő védőintézkedéseket köteles tenni. Ez történhet védőberendezés alkalmazásával, egyéni védőeszköz és felszerelés, illetve védőöltözet biztosításával, valamint védőétel és védőital juttatásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti védőintézkedés foganatosítása helyett pénzbeni megváltást fizetni nem szabad.

(3) Ha a dolgozó biztonságát vagy egészségét fenyegető veszély megszűnt, a szükségtelenné vált védőintézkedést meg kell szüntetni.

(4) Ha a dolgozó az (1) bekezdés alapján előírt és részére biztosított védőberendezést, védőeszközt, stb. figyelmeztetés ellenére nem használja, a munkavégzéstől el kell tiltani.

ALKALMAZTATÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI ELŐFELTÉTELEK[72]

Alkalmazási tilalom, előzetes és időszakos orvosi vizsgálat

86. §[73] (1) A dolgozó ha betegsége vagy testi fogyatékossága egyes munkakörök ellátásánál fokozott baleseti veszélyt idézhet elő vagy közegészségügyi szempontból káros lenne, ilyen munkakörben történő alkalmazását, illetőleg foglalkoztatását meg kell tiltani. Ha pedig a munka végzése a dolgozó egészségére vagy testi épségére károsodással járhat, alkalmazását illetőleg foglalkoztatását előzetes orvosi vizsgálat eredményétől kell függővé tenni.

(2) Ha a munkakörülményekre tekintettel a dolgozó egészségét veszély fenyegeti, valamint ha a forgalom, biztonsága vagy egyéb közérdek megkívánja, a dolgozót meghatározott időközönként orvosi vizsgálatra kell küldeni. A vizsgálaton résztvett dolgozó további foglalkoztatása felől a vizsgálat eredményétől függően kell intézkedni. Ha a dolgozó a vizsgálaton figyelmeztetés ellenére saját hibájából nem vesz részt, a további munkavégzéstől el kell tiltani.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott orvosi vizsgálatok díjtalanok. Az azokon való részvétel miatt a dolgozót anyagi kár nem érheti.

Egészségvédelmi és Balesetelhárítási oktatás[74]

87. §[75] (1) Annak érdekében, hogy a dolgozók az egészséges és biztonságos munkavégzés szabályait már a munkaviszonyba lépés előtt megismerhessék, ezeket a képzés során - az oktatási intézmény jellegének megfelelően - oktatni kell.

(2) A vállalatnak gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozó az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó - munkájával összefüggő - szabályokat elsajátítsa. Ennek megtörténte előtt a dolgozót csak közvetlen felügyelet mellett szabad foglalkoztatni.

(3) Biztosítani kell, hogy azok a dolgozók, akiknek munkája kihat az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésére, az erre vonatkozó szabályokat elsajátítsák és abból vizsgát tegyenek. A vizsga letétele előtt a dolgozót ilyen munkakörben önállóan foglalkoztatni nem szabad.

AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA[76]

88. §[77] (1) Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósítása, illetőleg az ezzel kapcsolatos feladatok elvégzésének megszervezése, valamint a megfelelő szervezet létrehozása a vállalat igazgatójának kötelessége. Ennek keretében tervszerűen javítania kell a munkavégzés körülményeit és ha szükséges, a jogszabályi előírások megtartásán túlmenően is köteles minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására.

(2) A vállalatra vonatkozó terveknek tartalmaznia kell az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtéséhez szükséges eszközöket.

(3) A vállalat igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében szükséges teendők végrehajtásáról meghatározott időközönként megtartott szemlén maga is köteles meggyőződni

(4) A dolgozók kötelesek az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat megtartani és a balesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések elhárításában egyébként is tevékenyen részt venni.

AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK IRÁNYÍTÁSA, ÖSSZEHANGOLÁSA[78]

89. §[79] (1) Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósításával kapcsolatos feladatok végrehajtásának irányítása és összehangolása - e törvény és a Minisztertanács által kiadott rendelkezések keretei között - a Szakszervezetek Országos Tanácsának jogkörébe tartozik.

(2) Az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésének szervezése és irányítása a felügyelete alá tartozó vállalatoknál a miniszter feladata.

AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK MEGTARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE[80]

90. §[81] (1) Az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását rendszeresen ellenőrizni kell.

(2) Az ellenőrzés megszervezése és irányítása a Szakszervezetek Országos Tanácsának jogkörébe tartozik.

(3) Az Egészségügyi Minisztérium és más állami szervek külön jogszabályban meghatározott körben végzik az ellenőrzés szervezését és irányítását.

(4) Az ellenőrzést végző szerveket külön jogszabály által meghatározott körben intézkedési és pénzbírság kiszabási jog illeti meg.

91. §[82] A vállalatnál bekövetkezett balesetek, továbbá az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok egyéb megsértésének körülményeit minden esetben ki kell vizsgálni és intézkedni kell az azokat előidéző okok megszüntetéséről, valamint a felelősségrevonásról,

92. §[83] (1) Az anyagi ösztönző rendszerek meghatározása, valamint a kitüntetések feltételeinek megállapítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek is előmozdítsák az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokból folyó kötelezettségek teljesítését.

(2) Attól a dolgozótól, akit az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósítása terén szándékos vagy gondatlan mulasztás terhel - a miniszter által a szakszervezettel egyetértésben kiadott irányelveknek megfelelően - az egyébként járó prémium, valamint nyereségrészesedés egészben vagy részben megvonható. Ez a dolgozó más irányú felelősségrevonását nem érinti.

KILENCEDIK FEJEZET

A DOLGOZÓ NŐK ÉS FIATALKORÚAK VÉDELME

A dolgozó nők védelme

93. § A Magyar Népköztársaság a dolgozó nők munkafeltételeinek megfelelő megállapításával és gyermekgondozó intézmények széles hálózatának létesítésével védi a dolgozó nő anyaságát és elősegíti a nők fokozott bekapcsolódását a termelő munkába. Biztosítja, hogy a dolgozó nő kiemelkedjék az évszázados elnyomatásból és egyenrangú tagja legyen a szocialista társadalomnak.

94. § Dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára tekintettel reánézve hátrányos következményekkel járhat.

95. §[84] (1) Nő munkára való felvételét nem szabad megtagadni azért, mert teherben van.

(2) A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ezeket a munkaköröket az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(3) A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjának végéig:

a) nem szabad nehéz testi munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosztani,

b) a több műszakban dolgozó üzemekben lehetőleg biztosítani kell, hogy a délelőtti műszakban dolgozhasson,

c) más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad kiküldeni, illetőleg áthelyezni,

d) kérelmére - orvosi vélemény alapján - a (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül is állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni.

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés d) pontja alapján ideiglenesen áthelyezett dolgozó nő keresete az új munkakörben nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt.

96. §[85] A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megállapításától a szülést követő hatodik hónap végéig a vállalat csak fegyelmi eljárás alapján szüntetheti meg.

97. §[86] (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság rendellenes szülés esetében, hatósági orvosi javaslatra négy héttel meghosszabbítható.

(2) A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére azonban meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követő időben vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár.

(3) A szülési szabadság tartamára ellátás a társadalombiztosítási szabályok szerint jár.

(4) A szülési szabadság kiadásának részletes szabályait a munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésében állapítja meg.

98. §[87] (1) A dolgozó nőt, ha gyermekét a vállalati vagy a munkahelyhez közel eső bölcsődében vagy pedig közeli lakásában szoptatja, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer félóra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egyszer félóra szoptatási idő illeti meg.

(2) A dolgozó nőnek, ha gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsődében vagy a lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyedóra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egyszer háromnegyedóra szoptatási idő jár. E bekezdés alapján járó szoptatási idő - kívánságára - a munkaidő kezdetén vagy végén egyszerre is kiadható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szoptatási idő munkaidőnek számít és arra átlagkereset jár.

(4)[88] A dolgozó nő kérelmére a vállalat igazgatója a szülési szabadság letelte után a szoptatás, illetőleg a gondozás biztosítására a gyermek harmadik életévének betöltéséig fizetésnélküli szabadságot köteles engedélyezni.

98/A. §[89] (1) A dolgozó nőt egyévesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni.

(2) Ha a beteg gyermek egyévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, a dolgozó nőnek - kérelmére - az otthoni ápolás biztosítására, amennyiben azt más családtag ellátni nem tudja, fizetésnélküli szabadságot kell engedélyezni. Az egyedülálló dolgozó nőt, ha a gyermek egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb, a szabadság tartamára - de egy éven belül összesen legfeljebb hatvan napra - táppénz illeti meg.

98/B. §[90] Annak a dolgozó nőnek, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmére - a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetésnélküli szabadnapot kell engedélyezni.

A fiatalkorú dolgozók védelme

99. § A Magyar Népköztársaság kitárja a dolgozó ifjúság előtt a szocialista jövő kapuit. Kedvezőbb munkafeltételek megállapításával és széleskörű tanulási lehetőség megvalósításával biztosítja, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt, öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek.

100. § Munkaviszony szempontjából fiatalkorúnak minősül az a dolgozó, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.

101. § (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorút munkára alkalmazni nem szabad. Ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a tizenkettedik életévét betöltött fiatalkorút az iskolaszünetben könnyebb munkára alkalmazzák.

(2)[91] Az egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben fiatalkorú dolgozót foglalkoztatni nem szabad. Ezeket a munkaköröket a Minisztertanács határozza meg.

(3)[92] A munkaviszony megkezdése, illetőleg a munkahely (munkakör) megváltoztatása előtt a fiatalkorú dolgozót minden esetben orvosi vizsgálat alá kell vonni és a vizsgálat eredményét a beosztás alkalmával figyelembe kell venni.

102. §[93] (1) A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút, valamint az ipari tanulót - életkorra való tekintet nélkül - éjszakai munkára beosztani nem szabad. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött, de tizenhat évesnél idősebb dolgozókat az éjszakai munka végzése alól lehetőleg mindenütt mentesíteni kell.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút túlmunkában, valamint az ipari tanulót - életkorra való tekintet nélkül - a kötelező gyakorlati foglalkoztatáson túl foglalkoztatni még akkor sem szabad, ha erre jelentkezne.

(3) A munkaviszony tartama alatt minden fiatalkorú dolgozót évenként legalább egyszer, éjszakai munkát végző fiatalkorú dolgozót pedig kéthavonként orvosi vizsgálat alá kell vonni. Ha az orvos megállapítása szerint a fiatalkorú a munkakörének betöltésére, illetőleg éjszakai munkára egészségi állapota miatt alkalmatlan, más munkakörbe kell áthelyezni, illetőleg éjszakai munkára tizennyolcadik éleiének betöltéséig nem szabad beosztani.

103. §[94] A fiatalkorú dolgozókat pótszabadság (51. §) és üdültetés (77. §), az ipari tanulókat ezenfelül ingyenes munkaruha illeti meg.

TIZEDIK FEJEZET

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

104. § A Magyar Népköztársaság széleskörű társadalombiztosítással és az orvosi ellátás megszervezésével védi a dolgozók egészségét, gondoskodik ellátásukról munkaképtelenség esetére, támogatja a családos dolgozókat és a szülő nőket (105-109. §).

105. § (1) A dolgozókat betegségük esetére ingyenes orvosi ellátás, továbbá gyógyintézeti (kórház, szanatórium, gyógyfürdő) ellátás illeti meg.

(2) Keresőképtelenség ideje alatt a dolgozók táppénzt kapnak.

(3) Terhesség, szülés vagy halálozás esetén a dolgozókat segélyben kell részesíteni.

106. §[95] (1) A dolgozók öreg korukban öregségi nyugdíjat és betegbiztosítási szolgáltatásokat kapnak.

(2) A megrokkant és munkaképtelenné vált dolgozókat a korhatár betöltése előtt is megilleti a rokkantság mértékének megfelelő ellátás.

107. § Üzemi balesetet szenvedett vagy foglalkozási ártalomban megbetegedett dolgozó betegségének egész időtartamára gyógykezelést és táppénzt, gyógyászati segédeszközt, keresőképességének teljes vagy részleges elvesztése esetére pedig kártalanítást (járadékot) kap.

108. § (1)[96] A dolgozó eltartott családtagjai után - a fennálló rendelkezések szerint - családi pótlékban részesül.

(2) A dolgozó családtagját betegség esetére orvosi ellátás és kórházi ápolás illeti meg.

(3) A dolgozó részére gyermek születése vagy családtagjának elhalálozása esetén segély jár.

(4) A dolgozó halála esetén családtagjai járadékot kapnak.

109. § A társadalombiztosítási szolgáltatások feltételeit és mértékét külön szabályok határozzák meg.

TIZENEGYEDIK FEJEZET

FEGYELMI FELELŐSSÉG[97]

Fegyelmi felelősségrevonás

110. §[98] (1) Fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi, ideértve azt az esetet is, amikor munkaviszonyához nem méltó magatartást tanúsít.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető dolgozót fegyelmi eljárás keretében felelősségre kell vonni.

(3) Mellőzhető a fegyelmi felelősségrevonás, ha az elkövetett fegyelmi vétség csekély jelentőségű. Nincs helye a mellőzésnek, ha külön jogszabály a fegyelmi eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

Fegyelmi büntetések[99]

111. §[100] (1) A fegyelmi büntetések

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) egyes - a Minisztertanács által meghatározott - kedvezmények és juttatások megvonása,

d) áthelyezés,

e) elbocsátás.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések közül egy vagy több együttesen és áthelyezéssel együtt is kiszabható.

(3) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó nem részesíthető a büntetés céljával össze nem férő kedvezményekben.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az (1) bekezdés c)-d) pontjában foglalt fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidőre felfüggesztheti, ha úgy látja, hogy az kellő nevelőhatással jár.

Fegyelmi eljárás[101]

112. §[102] A fegyelmi eljárás szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól[103]

113. §[104] A Minisztertanács által meghatározott feltételek esetén a dolgozó a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól mentesül.

114. §[105] A Minisztertanács e fejezet rendelkezései alól kivételt tehet.

[106]

115. §[107]

116. §[108]

117. §[109]

118. §[110]

119. §[111]

Rendbírság

120. §[112]

TIZENKETTEDIK FEJEZET

ANYAGI FELELŐSSÉG[113]

A dolgozó anyagi felelőssége a vállalatnak okozott kárért[114]

Felelősség vétkesség esetén

121. §[115] (1) A dolgozó a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével vétkesen okozott kárért felelősséggel tartozik.

(2) A teljes kárért felelős a dolgozó, ha a károkozás szándékosan történt. Gondatlanság esetén a kártérítés arányát a Minisztertanács állapítja meg.

(3) A Minisztertanács által meghatározott feltételek mellett a kártérítés az előírt mértéknél alacsonyabb összegben is megállapítható.

122. §[116] Ha a kárt többen együttesen okozták, a károkozásban résztvevők vétkességük arányában felelnek. A kár egyetemleges megtérítésére is kötelezhetők, ha azt anyagi haszonszerzés céljából szándékosan okozták.

Felelősség vétkességre tekintet nélkül

123. §[117] (1) A dolgozót teljes anyagi felelősség terheli a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(2) A Minisztertanács a teljes felelősséget több személy részére átadott dologban bekövetkezett hiány esetére is kiterjesztheti, illetőleg a felelősség mértékét korlátozhatja.

A vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért és más egészségi károsodásért[118]

123/A. §[119] (1) A vállalat köteles megtéríteni dolgozójának - halála esetén hozzátartozóinak - azt a kárát, amely a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett. Ez nem vonatkozik a munkába menet és onnan jövet a dolgozót ért kár megtérítésére, kivéve, ha ez a vállalat szállító eszközén történt utazás során következik be.

(2) Nem felel a vállalat, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt anyagi felelősséggel kapcsolatban a kár körének meghatározását és kiszámítási módját a Minisztertanács szabályozza.

TIZENHARMADIK FEJEZET

JUTALMAZÁS

124. § (1) Azoknak a dolgozóknak, akik ugyanannál a vállalatnál 25, 40, illetőleg 50 éven át álltak folyamatos munkaviszonyban, jubileumi jutalmat kell fizetni. A jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére.

(2) A minisztertanács által megállapított szabályok szerint az ugyanannál a vállalatnál hosszabb időn át munkaviszonyban álló dolgozókat munkájuk megbecsülésének jeléül egyéb esetekben is jutalomban lehet részesíteni.

125. § A Sztahanov-mozgalomban és a munkaversenyben, valamint általában a munkában kitűnt, élenjáró dolgozókat kitüntetésben lehet részesíteni.

126. § A vállalat igazgatója a termelésben kitűnt dolgozókat az igazgatói alapból megjutalmazhatja.

127. § Az újítókat az erre vonatkozó külön szabályok szerint díjazás illeti meg.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET

A DOLGOZÓK SZAKMAI KÉPZÉSE

128. § (1)[120] A dolgozók továbbképzésének és művelődési lehetőségének biztosításáról szakiskolák, szaktanfolyamok, valamint alapfokú és továbbképző szakmunkás tanfolyamok útján kell gondoskodni.

(2) A vállalat igazgatója köteles a dolgozók szakmai képzését és továbbképzését tanfolyamok szervezésévél, helyiségek rendelkezésre bocsátásával előmozdítani s azt más alkalmas módon is támogatni.

129. § A dolgozó szocialista és hazafias kötelessége, hogy bevált munkamódszerét dolgozótársainak átadja, velük gyakorlati tapasztalatait közölje, illetőleg a vele közölt, bevált munkamódszert és újításokat munkájában alkalmazza.

130. § Azoknak a dolgozóknak, akik munkájuk ellátása mellett középiskolai, szakiskolai vagy főiskolai tanulmányokat folytatnak, tanulmányi (vizsga) szabadság jár. E dolgozók részére munkaidőkedvezményt is lehet biztosítani. A szabadság, valamint a munkaidőkedvezmény feltételeit és mértékét külön szabályok határozzák meg.

TIZENÖTÖDIK FEJEZET

MUNKAERŐGAZDÁLKODÁS

Munkakönyv

131. §[121] (1) A vállalat csak olyan dolgozót alkalmazhat, akinek munkakönyve van. E rendelkezés alól a Minisztertanács kivételt tehet.

(2) A munkakönyv közokirat, amely a dolgozó személyére és munkaviszonyára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(3) A munkaviszony fennállása alatt a munkakönyvet a vállalat őrzi és azt a munkaviszony megszűnésekor a dolgozónak kiadni köteles.

Kötelező szakmai gyakorlat

132. §[122] (1) Az egyetemet, főiskolát, szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzettek gyakorlati szakismeretek szerzése, illetve kiegészítése céljából kötelesek az iskola szerint és a munkahely szerint illetékes miniszterek által kijelölt vállalat alkalmazásába lépni és a kötelező szakmai gyakorlati időt ott eltölteni. A kijelölés során a dolgozó kívánságait lehetőség szerint figyelembe keli venni.

(2) A kötelező szakmai gyakorlati idő

a) az egyetemet, főiskolát vagy felsőfokú szakiskolát végzett dolgozóknál két év,

[94]b) a középfokú szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozóknál másfél év,

c) az alsófokú szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozóknál egy év,

d) az alapfokú szaktanfolyamot és szakmunkás továbbképző tanfolyamot végzett dolgozóknál pedig hat hónap.

(3) A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt a dolgozót szakképzettségének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni.

(4) A kötelező szakmai gyakorlatát töltő dolgozó munkaviszonyának megszüntetéséhez (28.-34. §), áthelyezéséhez (133.-137. §) a miniszter hozzájárulása szükséges.

Áthelyezés

133. §[123]

134. §[124]

135. §[125]

136. §[126]

137. §[127]

138. §[128]

TIZENHATODIK FEJEZET

IDŐLEGES MUNKAKÖTELEZETTSÉG

139. § Elemi csapás, valamint a népgazdaság, illetőleg az ország érdekét fenyegető egyéb veszély elhárítása érdekében el lehet rendelni az állampolgárok időleges munkakötelezettségét.

140. § Mentesek az időleges munkakötelezettség teljesítése alól:

a) a 14 éven aluliak,

b) az 50 évnél idősebb nők,

c) a terhes és szoptatós anyák,

d) azok az anyák, akiknek 6 éven aluli gyermekük van és gyermeküknek más gondozója nincs,

e) a 60 évnél idősebb férfiak, valamint

f) a munkaképtelen rokkantak és betegek.

TIZENHETEDIK FEJEZET

MUNKAÜGYI VITÁK ELINTÉZÉSE

141. §[129] (1) A dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben felmerült vitát (munkaügyi vita) - ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másképp nem rendelkezik - e fejezet szabályai szerint kell elintézni.

(2) Munkaügyi vitában a vállalati, illetőleg a területi munkaügyi döntőbizottság, a bíróság és a szolgálati felettes jár el.

Munkaügyi döntőbizottság[130]

142. §[131] (1) Minden munkaügyi vitában - a magasabb vezető állású dolgozók vitáinak kivételével - elsőfokon a munkaügyi döntőbizottság jár el.

(2) Munkaügyi döntőbizottságot általában vállalatonként kell alakítani. A bizottság háromtagú tanácsban jár el. Megalakításának és szervezetének szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

A munkaügyi döntőbizottság eljárása[132]

143. §[133] (1) A munkaügyi döntőbizottság eljárása panasz alapján indul meg. A panaszt a Minisztertanács által meghatározott határidőn belül lehet előterjeszteni.

(2) A panasznak a sérelmesnek tartott intézkedés végrehajtására halasztó hatálya nincs, kivéve, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet másképp rendelkezik.

(3) A munkaügyi döntőbizottság eljárásának szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

A munkaügyi döntőbizottság határozata[134]

144. §[135] A munkaügyi döntőbizottság szótöbbséggel határoz. Az ügyet eldöntő határozatát - ügyészi óvás esetét kivéve - nem változtathatja meg.

A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni jogorvoslat[136]

145. §[137] (1) A felek a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen - a (2) bekezdésben felsorolt esetek kivételével - fellebbezéssel élhetnek a területi munkaügyi döntőbizottsághoz. Nincs helye fellebbezésnek a munkaügyi döntőbizottság megrovást vagy szigorú megrovást megállapító vagy az ilyen fegyelmi büntetés elleni panaszt elutasító határozata ellen, kivéve, ha e büntetések következtében a dolgozó - a 111. § (3) bekezdésében felsoroltakon túlmenően - jogszabály vagy szabályzat rendelkezése szerint valamely igényét egészben vagy részben elveszti.

(2) A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felek a járásbírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be azokban a munkaügyi vitákban, amelyek

a) a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiánya,

b) a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése miatt felmerült kár, valamint.

c) a dolgozó által bűncselekménnyel okozott kár megtérítése

kérdésében merültek fel.

Területi munkaügyi döntőbizottság[138]

146. §[139] (1) Területi munkaügyi döntőbizottságot általában megyénként kell alakítani. A bizottság háromtagú tanácsban jár el. A tanácsot a munkaügyi döntőbíró vezeti, két tagját pedig a Szakszervezetek Országos Tanácsa által meghatározott szakszervezeti szervek választják.

(2) A területi munkaügyi döntőbizottság eljárására - a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel - a munkaügyi döntőbizottság eljárási szabályait kell alkalmazni.

Bírói eljárás munkaügyi vitákban[140]

147. §[141] A bíróság eljárására a polgári perrendtartás szabályai irányadók a Minisztertanács által megállapított eltérésekkel.

Eljárás magasabb vezetőállású dolgozók munkaügyi vitáiban[142]

148. §[143] (1) A Minisztertanács által meghatározott magasabb vezetőállású dolgozók munkaügyi vitáit a sérelmes intézkedést hozó közvetlen felettes (szolgálati felettes) bírálja el.

(2) A szolgálati felettes döntése ellen fellebbezéssel, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel lehet élni.

(3) A Minisztertanács az (1)-(2) bekezdés rendelkezése alól kivételt állapíthat meg.

Teljesítménykövetelménnyel kapcsolatos vita[144]

149. §[145] A teljesítménykövetelmény megállapításával vagy megváltoztatásával kapcsolatban felmerült vitát a követelmény megállapítója, másodfokon annak felettese dönti el. Ha a teljesítménykövetelményt a vállalat igazgatója állapította meg, további jogorvoslatnak nincs helye.

A munkaügyi vitában hozott határozatok teljesítése és végrehajtása[146]

149/A. §[147] (1) A munkaügyi döntőbizottság és a szolgálati felettes határozatát annak kézbesítését követő tizenöt napon belül teljesíteni kell, kivéve, ha közben a kötelezett fél fellebbezéssel, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élt.

(2) Azonnal teljesíteni kell a határozatot, ha további jogorvoslatnak nincs helye, vagy a Minisztertanács az azonnali teljesítést előírja. Az utóbbi esetben a területi munkaügyi döntőbizottság - ha indokoltnak látja - a munkaügyi döntőbizottság határozatának végrehajtását felfüggesztheti.

(3) A területi munkaügyi döntőbizottság határozatát annak kézbesítése után azonnal teljesíteni kell. A határozatban a dolgozó kérelmére - indokolt esetben - részletfizetési kedvezményt, illetőleg eltérő teljesítési határidőt lehet megállapítani.

(4) Ha a kötelezett a munkaügyi döntőbizottság, a szolgálati felettes vagy a területi munkaügyi döntőbizottság határozatát nem teljesíti, a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint végrehajtási lap kiállításának van helye.

Új eljárás kezdeményezése[148]

149/B. §[149] (1) A munkaügyi vitában hozott jogerős határozat ellen mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre, vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során korábban nem bíráltak el, feltéve, hogy elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

(2) Az új eljárás kezdeményezésének részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg.

Ügyészi óvás[150]

149/C. §[151] A munkaügyi vitában hozott határozat ellen benyújtott ügyészi óvás alapján hozott új határozatnak, ha az óvás a megtámadott határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl kerül benyújtásra, a felekre kiható hatálya nincs.

TIZENNYOLCADIK FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

150. §[152]

151. § (1)[153]

(2) A Munka Törvénykönyvének rendelkezései a magánmunkáltatóknál foglalkoztatott dolgozókra is érvényesek. Az esetleges eltéréseket a minisztertanács rendelettel állapíthatja meg.

152. § (1) A minisztertanács ebben a törvénykönyvben megállapított jogkörét átruházhatja.

(2)[154] A miniszter a törvénykönyvben részére biztosított hatáskört a Minisztertanács által meghatározott esetekben átruházhatja.

153. §[155] (1) Bűntettet követ el az, aki a dolgozóknak a Munka Törvénykönyvében és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokban biztosított jogait és törvényes érdekeit súlyosan megsérti, így különösen, aki

a) valamely dolgozót a jelen törvényerejű rendelet 33. §-ában foglalt rendelkezések megszegésével fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül bocsát el,

b) a jogtalan elbocsátásból, a munkakönyv visszatartásából vagy a munkakönyvbe való helytelen bejegyzésből eredő hátrányos következmények megszüntetését elrendelő jogerős határozatot szándékosan nem hajtja végre,

c) a túlórával, valamint a heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon végezhető munkával kapcsolatos rendelkezéseit ismételten megszegi vagy kijátssza,

d) a dolgozót megillető rendes szabadság kiadását indokolatlanul megtagadja,

e) a munkavédelem szabályainak megszegésével valamely dolgozót olyan munkafeltételek melletti dolgoztat, amelyek munkaképességének csökkenését vagy elvesztését eredményezték, vagy eredményezhették volna,

f) a dolgozó nők (teherben lévő nők, szoptató anyák) és a fiatalkorú dolgozók részére nem biztosítja a jogszabályokban megszabott munkafeltételeket,

g) teherben lévő nőnek vagy szoptató anyának munkára alkalmazását emiatt megtagadja, munkabérét csökkenti, vagy munkaviszonyát megszünteti.

(2) Bűntettet követ el az, aki

a) a kollektív szerződés rendelkezéseit szándékosan megsérti vagy kijátssza, illetőleg az egyeztető bizottság határozatát nem hajtja végre,

b) a fennálló rendelkezések ellenére csoportosan vagy ismételten alkalmaz dolgozókat munkakönyv nélkül,

c) a dolgozókat megillető munkabérnél - ideértve egyéb járandóságait is - szándékosan kevesebbet vagy többet fizet ki.

(3)[156]

153/A. §[157] (1)[158]

(2) Azt, aki a Munka Törvénykönyvének és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályoknak valamely rendelkezését - különösen a dolgozók védelmét biztosító szabályokat - megszegi vagy kijátssza, fegyelmi úton felelősségre kell vonni akkor is, ha cselekménye nem bűntett.

A törvénykönyv hatálybalépése

154. § (1) A Munka Törvénykönyve az 1951. évi február hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvénykönyv végrehajtásához szükséges intézkedéseket, valamint az átmeneti rendelkezéseket a minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(3)[159] A Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló jelen törvényerejű rendelet az 1953. évi december hó 1. napján lép hatályba.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.