1951. évi 14. törvényerejű rendelet

az általános gimnáziumról

I. FEJEZET

Az általános gimnázium feladata és szervezete

1. § Az általános gimnázium feladata, hogy az általános iskolában megszerzett ismereteket elmélyítse és továbbfejlessze, továbbá tanulóit az egyetemi és főiskolai tanulmányokra előkészítse.

2. § (1) Az általános gimnáziumot a tantervi anyag iránya szerint két tagozattal

a) természettudományos (reális) és

b) nyelvi-történeti (humánus)

tagozattal kell megszervezni.

(2) Az általános gimnáziumok keretében kell átmenetileg gondoskodni a művészeti (képző- és iparművészeti, zenei) szakirányú általános gimnáziumok szervezéséről is.

(3) A jelen törvényerejű rendelet szerint működnek azok a kivételezett egyházi és hitfelekezeti gimnáziumok, amelyek fenntartásához a kormány az 1948: XXXIII. tv. 1. § (2) bekezdése alapján az 1948. évben a református és evangélikus egyházzal, valamint az izraelita hitfelekezettel, továbbá a minisztertanács az 1950. évben a római katolikus egyházzal kötött egyezményekben hozzájárult.

3. § (1) Az általános gimnáziumok oktatási nyelve általában a magyar.

(2) A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szükségletnek megfelelően más nyelven oktató általános gimnáziumokat is szervez.

4. § (1) Az általános gimnázium négy évfolyamos középiskola.

(2) Az általános gimnáziumokban a fiúk és a leányok részére külön osztályokat kell szervezni. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest átmenetileg a fiúk és leányok együttes oktatását engedélyezheti.

(3) Az általános gimnáziummal kapcsolatban gondoskodni kell a gyakorlati oktatáshoz szükséges gyakorlóhelyiségekről és gyakorlóterületről is.

(4) A vallás- és közoktatásügyi miniszter az üzemi dolgozók részére egyes általános gimnáziumokkal kapcsolatban a dolgozók általános gimnáziumát is megszervezi.

5. § (1) Az általános gimnáziumok a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete és a megyei tanácsok (Budapesten a városi tanács) végrehajtóbizottságának közvetlen irányítása alatt működnek.

(2) A 2. § (3) bekezdésében említett kivételezett egyházi és hitfelekezeti általános gimnáziumok felett a vallás- és közoktatásügyi miniszter a főfelügyeleti jogát közvetlenül és a megyei tanácsok (Budapesten a városi tanács) végrehajtóbizottságai útján gyakorolja.

(3) A művészeti szakirányú általános gimnáziumokkal kapcsolatos jogkört az 1951. évi szeptember hó 1. napjával a népművelési miniszter veszi át.

II. FEJEZET

Az általános gimnáziumok igazgatása és dolgozói

6. § (1) Az általános gimnázium élén az igazgató áll, aki az intézet felelős vezetője.

(2) Az általános gimnázium igazgatójává csak a 7. § (1) bekezdésében előírt képesítéssel rendelkező olyan személy nevezhető ki, aki kellő pedagógiai gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az igazgató munkakörét az igazgató akadályoztatása esetében az igazgatóhelyettes látja el. Nagyobb tanintézetekben a gazdasági és ügyviteli teendők ellátására gondnokot, az irodai teendők elvégzésére pedig ezenfelül a gimnázium osztályainak számához mérten egy vagy több ügyviteli alkalmazottat lehet beosztani.

7. § (1) Az általános gimnáziumban tanár csak ez lehet, akinek középiskolai - vagy ezzel egy tekintet alá eső iskolai - tanításra jogosító tanári oklevele van.

(2) A művészeti szakirányú általános gimnáziumok sajátos irányából folyó különleges gyakorlati ismeretek tanításához és a gyakorlatok vezetéséhez megkívánt szakképesítést az illetékes miniszter (5. §) állapítja meg.

III. FEJEZET

A tanulók felvétele

8. § Az általános gimnáziumokban nyitható osztályok és az egyes osztályokba felvehető tanulók számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

9. § (1) Az általános gimnázium I. osztályába nyilvános tanulóként azt lehet felvenni, aki

a) az általános iskola (népiskola) nyolcadik osztályát, illetve - átmenetileg - a volt gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte és

b) 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig még nem töltötte be.

(2) Magasabb osztályba való felvétel esetén a korhatár az első osztályra megállapított korhatárhoz igazodik.

(3) Az általános gimnázium reális és humánus tagozatát indokolt esetben magántanulóként is el lehet végezni. Magántanulóként tanulmányokat folytatni és magánvizsgát tenni csak állami általános gimnáziumokban lehet; a tanulmányok folytatásának módját és a vizsgára bocsátás feltételeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(4) Más középfokú iskolából az általános gimnáziumba, továbbá az általános gimnázium egyik tagozatából annak másik tagozatába csak különbözeti vizsga sikeres letétele esetében lehet átlépni. A különbözeti vizsga szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

IV. FEJEZET

Az általános gimnázium tanulmányi rendje

10. § (1) Az általános gimnáziumban tanítandó rendes és rendkívüli tantárgyakat és gyakorlatokat, azok heti óraszámát, továbbá tantervi anyagát és a tanév, illetve szorgalmi idő tartamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(2) Az általános gimnáziumok rendtartását a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

(3) Az általános gimnáziumokban állami kiadású tankönyveket, segédkönyveket és térképeket kell használni.

11. § (1) Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tesz.

(2) Az érettségi vizsga rendjét, valamint az eredmény elbírálásának szabályait a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

12. § (1) Az érettségi vizsga sikeres letétele után a tanuló érettségi bizonyítványt kap.

(2) Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az összes egyetemen és főiskolán tanulmányok folytatására jogosít.

(3) Az általános gimnázium reális tagozata elsősorban a műszaki és természettudományi irányú, a humánus tagozata pedig elsősorban a nyelv- és társadalomtudományi, valamint a művészeti irányú felsőfokú tanulmányokra készít elő.

(4) A képző- és iparművészeti szakirányú általános gimnázium elsősorban a képzőművészeti és iparművészeti főiskolán, a pedagógiai főiskolán és a műszaki egyetem építészmérnöki karán folytatandó tanulmányokra, továbbá a tudományegyetem bölcsészettudományi karán művészettörténeti tanulmányok folytatására készít elő.

(5) A zenei szakirányú általános gimnázium elsősorban a zeneművészeti főiskolán és a pedagógiai főiskolán folytatandó tanulmányokra készít elő.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

13. § Jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével az 1934: XI. törvény és az annak végrehajtása tárgyában kiadott egyéb jogszabályok hatályukat vesztik.

14. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára