152/1951. (VIII. 11.) MT rendelet
a biztosítási díj fizetésének szabályozásáról
(Közigazgatási rendszám: 6.169.)
1. § (1) A biztosítási időszak, vagyis az az idő, amelyre a biztosítási díj (a továbbiakban: díj) mint egység meghatároztatott, egy év.
(2) A biztosítási szerződés megköthető olymódon, hogy a biztosítási időszak egy évnél hosszabb vagy rövidebb legyen. Egymagában az, hogy a díjat egy évnél rövidebb időre szóló részletekben fizetik, nem jelenti a biztosítási időszaknak egy évnél rövidebb időben való megállapítását.
2. § (1) A biztosítónak a szerződő fél a díjat a biztosítási szerződésben (kötvényben) megállapított esedékességi időpontokban vagy az erre írásban engedett fizetési halasztás elteltéig köteles megfizetni.
(2) A biztosító a biztosítási szerződést (kötvényt) legkésőbb az első biztosítási időszak díjának kifizetése alkalmával köteles a szerződő félnek kiszolgáltatni, hacsak a felek megállapodása vagy a szerződés természete kötvény kiállítását ki nem zárja.
(3) A kötvény egymagában nem igazolja a díj kifizetését.
3. § (1) Ha a szerződő fél valamely díj (részlet) megfizetését elmulasztja, a biztosító a kockázatot csak a díj esedékességének napjától [2. § (1)] számított 30 napon át viseli. Ettől kezdve a biztosító kockázatviselése a hátralékos díj teljes kiegyenlítéséig szünetel, kivéve, ha a szerződő felek másképen állapodtak meg.
(2) Ha a szerződő fél az első elmulasztott esedékességtől [2. § (1)1 számított hat hónapon belül a hátralékos díjat és minden járulékát kifizeti, úgy a biztosítás a hátralék kiegyenlítését követő nap 12. órájától változatlan tartalommal újból érvénybe lép.
(3) Az előbbi bekezdést az életbiztosítási szerződésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítás a hátralékos díjaknak és járulékainak az első esedékesség elmulasztásától számított három hónapon belül való megfizetése esetén lép változatlan tartalommal újból érvénybe, míg azt követő további három hónapon belül csak akkor, ha a szerződő fél és a biztosított az általános feltételek idevonatkozó rendelkezéseinek eleget tesz.
4. § (1) Az a körülmény, hogy a biztosító a kockázatot a díjfizetés elmulasztása miatt nem viseli, nem érinti a biztosítónak az esedékes díjakhoz való igényét.
(2) Ha a biztosító díjkövetelését az esedékesség napjától [2. § (1)] számított hat hónap alatt bírói úton nem érvényesíti, a biztosítási szerződés az elmulasztott díjfizetés esedékességének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik.
5. § (1) A vagyoni érdekre kötött olyan biztosítási szerződést, amelynek a szerződésben megszabott időtartama három évnél hosszabb, két év eltelte után az addig esetleg élvezett tartamengedmény egyidejű visszafizetése mellett a szerződő fél írásban felmondhatja. A felmondás a folyó biztosítási időszak végére szünteti meg a biztosítást és az évfordulót legalább 30 nappal meg kell előznie.
(2) Három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést mind a szerződő fél, mind pedig a biztosító, ha ezt a szerződésben kikötötték.
(3) Ha a biztosító a biztosítás díját bármely okból felemeli, a. szerződő fél három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést. E felmondási jogról előre lemondani nem lehet.
(4) A jelen szakasz (2) és (3) bekezdései alapján történő felmondás esetén tartamengedmény visszatérítésének helye nincs.
6. § A személybiztositási (élet- és balesetbiztosítási) szerződést az első biztosítási év végére, ezt legalább 30 nappal megelőzően a szerződő fél írásban felmondhatja. Az első évet követő további időszakok díjai bírói úton akkor érvényesíthetők, ha a szerződő fél azok megfizetésére magát külön-külön írásban kötelezte, vagy ha a szerződés fenntartására irányuló szándékát az illető időszakra járó díj fizetésének megkezdésével kifejezésre juttatta.
7. § A jelen rendelet a fennálló biztosítási szerződésekre is vonatkozik, mégis azzal a megszorítással, hogy vagyoni érdekre kötött biztosítási szerződés legkorábban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított egy év eltelte után lejáró biztosítási időszak végére mondható fel, hacsak a szerződés megkötése óta hat év el nem telt.
8. § A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927. évi X. törvény hatályát veszti.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke