Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

152/1951. (VIII. 11.) MT rendelet

a biztosítási díj fizetésének szabályozásáról

(Közigazgatási rendszám: 6.169.)

1. § (1) A biztosítási időszak, vagyis az az idő, amelyre a biztosítási díj (a továbbiakban: díj) mint egység meghatároztatott, egy év.

(2) A biztosítási szerződés megköthető olymódon, hogy a biztosítási időszak egy évnél hosszabb vagy rövidebb legyen. Egymagában az, hogy a díjat egy évnél rövidebb időre szóló részletekben fizetik, nem jelenti a biztosítási időszaknak egy évnél rövidebb időben való megállapítását.

2. § (1) A biztosítónak a szerződő fél a díjat a biztosítási szerződésben (kötvényben) megállapított esedékességi időpontokban vagy az erre írásban engedett fizetési halasztás elteltéig köteles megfizetni.

(2) A biztosító a biztosítási szerződést (kötvényt) legkésőbb az első biztosítási időszak díjának kifizetése alkalmával köteles a szerződő félnek kiszolgáltatni, hacsak a felek megállapodása vagy a szerződés természete kötvény kiállítását ki nem zárja.

(3) A kötvény egymagában nem igazolja a díj kifizetését.

3. § (1) Ha a szerződő fél valamely díj (részlet) megfizetését elmulasztja, a biztosító a kockázatot csak a díj esedékességének napjától [2. § (1)] számított 30 napon át viseli. Ettől kezdve a biztosító kockázatviselése a hátralékos díj teljes kiegyenlítéséig szünetel, kivéve, ha a szerződő felek másképen állapodtak meg.

(2) Ha a szerződő fél az első elmulasztott esedékességtől [2. § (1)1 számított hat hónapon belül a hátralékos díjat és minden járulékát kifizeti, úgy a biztosítás a hátralék kiegyenlítését követő nap 12. órájától változatlan tartalommal újból érvénybe lép.

(3) Az előbbi bekezdést az életbiztosítási szerződésekre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biztosítás a hátralékos díjaknak és járulékainak az első esedékesség elmulasztásától számított három hónapon belül való megfizetése esetén lép változatlan tartalommal újból érvénybe, míg azt követő további három hónapon belül csak akkor, ha a szerződő fél és a biztosított az általános feltételek idevonatkozó rendelkezéseinek eleget tesz.

4. § (1) Az a körülmény, hogy a biztosító a kockázatot a díjfizetés elmulasztása miatt nem viseli, nem érinti a biztosítónak az esedékes díjakhoz való igényét.

(2) Ha a biztosító díjkövetelését az esedékesség napjától [2. § (1)] számított hat hónap alatt bírói úton nem érvényesíti, a biztosítási szerződés az elmulasztott díjfizetés esedékességének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnik.

5. § (1) A vagyoni érdekre kötött olyan biztosítási szerződést, amelynek a szerződésben megszabott időtartama három évnél hosszabb, két év eltelte után az addig esetleg élvezett tartamengedmény egyidejű visszafizetése mellett a szerződő fél írásban felmondhatja. A felmondás a folyó biztosítási időszak végére szünteti meg a biztosítást és az évfordulót legalább 30 nappal meg kell előznie.

(2) Három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést mind a szerződő fél, mind pedig a biztosító, ha ezt a szerződésben kikötötték.

(3) Ha a biztosító a biztosítás díját bármely okból felemeli, a. szerződő fél három év eltelte előtt is megszüntetheti a szerződést. E felmondási jogról előre lemondani nem lehet.

(4) A jelen szakasz (2) és (3) bekezdései alapján történő felmondás esetén tartamengedmény visszatérítésének helye nincs.

6. § A személybiztositási (élet- és balesetbiztosítási) szerződést az első biztosítási év végére, ezt legalább 30 nappal megelőzően a szerződő fél írásban felmondhatja. Az első évet követő további időszakok díjai bírói úton akkor érvényesíthetők, ha a szerződő fél azok megfizetésére magát külön-külön írásban kötelezte, vagy ha a szerződés fenntartására irányuló szándékát az illető időszakra járó díj fizetésének megkezdésével kifejezésre juttatta.

7. § A jelen rendelet a fennálló biztosítási szerződésekre is vonatkozik, mégis azzal a megszorítással, hogy vagyoni érdekre kötött biztosítási szerződés legkorábban a jelen rendelet hatálybalépésétől számított egy év eltelte után lejáró biztosítási időszak végére mondható fel, hacsak a szerződés megkötése óta hat év el nem telt.

8. § A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1927. évi X. törvény hatályát veszti.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke

Tartalomjegyzék