215/1951. (XII. 23.) MT rendelet

a béralapgazdálkodás egyes kérdéseiről

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a béralapokkal való gazdálkodás tervszerűségének biztosítása, továbbá az állami és a bérfegyelem érvényesítése érdekében a következőket rendeli:

1. § (1) A béralap az az összeg, amelyet a népgazdasági tervben, valamint a részlettervekben a tervidőszakon belül munkabérek kifizetésére irányoznak elő.

(2) Munkabért vagy más munkabérjellegű kiadást (2. §) csak a béralap terhére szabad folyósítani.

2. § A béralap terhére kell előirányozni és kifizetni

1. a teljesített darabszám után járó béreket (egyenes vagy progresszív darabbért),

2. a normális termelési feltételektől való eltérés vagy az anyag sajátossága (különleges keménységű anyag stb.) miatt a darabbérben dolgozóknak utalványozott pótlék ("pótidő") címén kifizetett összegeket,

3. a teljesített munkaidő után járó béreket (időbér),

4. a prémiumokat a magasabb mennyiségi, minőségi és gazdaságossági eredmények elérésért, anyagmegtakarításért, több gép kezeléséért stb.,

5. a százalékos jutalékokat (pl. kereskedelmi felvásárlóknál, vendéglátóipari kiszolgáló személyzetnél stb.) tekintet nélkül arra, hogy ezt alapfizetésként vagy alapfizetésükön felül kapják,

6. a dolgozó önhibáján kívül selejtes munkadarabokért fizetett béreket,

7. az állásidőre fizetett béreket, továbbá az előírtnál alacsonyabb számú gép kezelése esetén járó módszerpótlékokat,

8. a készenléti díjakat,

9. a munka különleges körülményei miatt járó pótlékokat (pl. földalatti, meleg-, hideg-, veszélyességi, magassági, éjszakai, egészségre ártalmas munka után járó pótlékok stb.),

10. a különleges beosztás vagy képesítés után járó pótlékokat (pl. csoportvezetők, vizsgázott statisztikusok, közgazdászok, időelemzők pótlékai, korpótlék, mankópénz, nyelvtudási pótlék),

11. a tanulók és átképzősök oktatásáért, munkamódszerátadásért járó pótlékokat és prémiumokat,

12. a hűségjutalmakat az azonos munkahelyeken hosszú időn át végzett munkáért,

13. a túlórapótlékokat és a túlóradíjakat, a munkaszüneti napon végzett munkák pótlékait és díjait,

14. a személyi pótlékokat a képzettségnél alacsonyabb kategóriájú munka végzése esetén,

15. a határozott időre vagy munkára alkalmazottak pótlékait,

16. az állományba tartozó vagy állományon kívüli személyeknek különleges munkák elvégzéséért fizetett díjakat (pl. szerzői, fordítói, előadói, szakértői, fellépési stb. díjak),

17. a kiegészítő fizetéseket a nem teljesített munkaidő után, éspedig

a) az alap- és pótszabadság idejére járó bért,

b) a fizetett munkaszüneti napokra járó bért,

c) az étkezési és tisztálkodási szünetre fizetett bért,

d) az állami kötelezettségek teljesítése miatt mulasztott munkaidőre járó bért,

e) a tanulmányi munkaidőkedvezmény után fizetett bért,

f) a szoptató anyák munkaidőkedvezménye után fizetett bért,

g) a le nem töltött felmondási időre járó bért,

h) a tanfolyamra vagy tanulmányútra küldött dolgozók bérét, ha az a vállalatot terheli,

18. a természetbeni juttatások és szolgáltatások értékét, amennyiben azt a dolgozók térítés nélkül kapják,

19. azokat a kiadásokat, amelyeknek a béralap terhére folyósítását a minisztertanács rendelete, a minisztertanács vagy a Népgazdasági Tanács határozata, vagy az Országos Tervhivatal elnökének a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete vagy utasítása elrendeli.

3. § Nem tartoznak a béralap keretébe

1. a munkabér után járó és a vállalatot terhelő adók és társadalombiztosítási járulékok,

2. a kiküldetési, külszolgálati és különélési díjak, útiköltségek és átalányok, a szerszámhasználatért vagy a dolgozó tulajdonában álló járműért fizetett díjak,

3. újítási, észszerűsítsi díjak és jutalmak,

4. miniszteri vagy igazgatói alapból fizetett egyszeri jutalmak, beruházási összegből fizetett prémiumok, jubileumi jutalmak, versenyjutalmak és hasonló különleges jutalmak,

5. a vállalat segélyalapjából folyósított segélyek,

6. a társadalombiztosítás keretében nyujtott segélyek, családi pótlékok stb.

7. családi segélyek a katonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóinak,

8. nyugdíjak és kegydíjak,

9. munkásvédelmi kiadások (védőétel, melegítő ital, védőöltözet),

10. a munkaruha, formaruha vagy egyenruha szolgáltatásával járó kiadások,

11. a vállalati szociális és kulturális intézmények (bölcsődék, napközi otthonok, kórházak, sporttelepek, üdültetés) fenntartásához való hozzájárulás,

12. a toborzási jutalmak.

4. § A munkabéralapból nem szabad leszámítani azokat az összegeket, amelyeket a dolgozók munkabéréből törvény vagy hatósági rendelkezés alapján levonnak (pl. hatósági letíltás, kártérítés, előleg, részletfizetés stb.).

5. § (1) Az országos béralapot, valamint az egyes minisztériumok éves és negyedéves béralapjait iparágakig bezárólag az Országos Tervhivatal előterjesztésére a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

(2) A vállalati béralapok megállapításáért, a béralapok betartásának biztosításáért, a túllépések megvizsgálásáért és a túllépést eredményező okok megszüntetéséért az illetékes miniszter felelős.

6. § (1) A pénzügyminiszter - elsősorban a Magyar Nemzeti Bank útján - gondoskodik az engedélyezett béralapok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és az engedély nélküli felhasználás megakadályozásáról.

(2) Az Országos Munkabér Bizottság feladata a béralapokkal való gazdálkodás területén mutatkozó, egész iparágakat érintő jelenségek megvizsgálása, továbbá egyes vállalatok béralaptúllépésével kapcsolatos nagyobb jelentőségű kérdések tanulmányozása. Az Országos Munkabér Bizottság megállapítása alapján a hatáskörébe tartozó ügyekben intézkedik, illetőleg javaslatot tesz.

7. § (1) A béralap megállapításának, felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének szabályait a Népgazdasági Tanács állapítja meg.

(2) A béralap keretébe nem tartozó költségek közül a kiküldetési, külszolgálati és különélési díjakat, az útiköltségeket és átalányokat az illetékes miniszter a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben megállapított szabályok szerint ellenőrzi.

8. § A vállalat igazgatója és főkönyvelője felelős a béralap betartásáért.

9. § A Magyar Nemzeti Bank azoknál a vállalatoknál, amelyek béralapjukat három egymást követő hónapban túllépik, a harmadik hónapban a túllépés összegét csak abban az esetben folyósíthatja, ha ezt a pénzügyminiszter az illetékes miniszter javaslatára engedélyezi.

10. § (1) Bűntett miatt két évig terjedhető börtönnel büntetendő a vállalat igazgatója, főkönyvelője vagy más felelős vezetője, ha olyan kiadást, amelyet a béralap terhére kell fedezni, nem az erre a célra folyósított összegből fizetteti ki.

(2) A tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. törvényerejű rendelet 7. §-a értelmében kell megbüntetni a vállalat igazgatóját és főkönyvelőjét, ha ebben a rendeletben megállapított vagy ennek alapján elrendelt adatszolgáltatás körében akár az illetékes miniszter, akár a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal, helyi tanács, tröszt, központ vagy egyesülés részére tudva valótlan adatot jelent be.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke