27/1951. (VII. 4.) KkM rendelet
a Magyar Kereskedelmi Kamara egyeztető eljárási szabályzatának, a Kamarai Áruüzleti Szakértőbizottság eljárási szabályainak és a Kamarai Választottbíróság eljárási szabályainak jóváhagyásáról
(Közigazgatási rendszám: 7.210.)
1. § Magyar Kereskedelmi Kamara egyeztető eljárási szabályzatát a 7.750/1948. (VII. 22.) Korm. rendelet 3. §-ának (5) bekezdése alapján a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben jóváhagyom. A szabályzatot a jelen rendelet A) jelű melléklete tartalmazza.
2. § A Magyar Kereskedelmi Kamara Áruüzleti Szakértőbizottságának eljárási szabályait és Választottbíróságának szabályait a 22.200/1949. V. 21.) K. Sz. M. rendelet 9. §-a alapján, az igazságügyminiszterrel és a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben jóváhagyom. Az eljárási szabályokat a jelen rendelet B) és C) jelű mellékletei tartalmazzák.
3. § Mindhárom eljárási szabályzat hatálybalépésének napját 1951. évi július hó 1. napjában állapítom meg.
A) melléklet a 27/1951. (VII. 4.) KkM rendelethez
A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA EGYEZTETŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA
1. § Olyan vitás ügyekben, amelyek egyfelől magyar állami vállalat, intézmény, vagy szervezet, másfelől külföldi természetes vagy jogi személyek között, továbbá két külföldi természetes vagy jogi személy között létrejött kereskedelmi ügyletekből erednek, bármely fél - függetlenül attól, hogy az egyeztető eljárásnak magát előzetesen alávetette-e vagy sem, - a Kamara Egyeztető Bizottságához fordulhat és kérheti, hogy a szerződő társával felmerült vitáját egyeztetéssel kísérelje meg elintézni.
2. § (1) Az egyeztetés vagy a Kamara egyeztető bizottsága vagy a Kamara főtitkára (erre a célra kijelölt helyettese) előtt történik.
(2) Az egyeztető bizottság három tagból áll. Elnöke a Kamara főtitkára (helyettese), két tagja közül a felek mindegyike egyet-egyet választ. Külföldi fél bizottsági tagul külföldi állampolgárt is választhat.
3. § Az egyeztető eljárás során a felek személyesen, vagy meghatalmazott útján járhatnak el.
4. § Az egyeztető eljárás a Kamarához két példányban benyujtott kérelemre indul meg. A kérelembe elő kell adni a vitás ügyállást és a kérelmező saját álláspontját. Csatolni kell két példányban az írásbeli bizonyítékokat (másolatokat) és minden esetben meg kell nevezni azt a személyt, akit a kérelmező a maga részéről a bizottságba jelöl. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy a másik fél hozzájárulása esetén hajlandó-e az egyeztető eljárást bizottsági tagok nélkül a Kamara főtitkára (helyettese) előtt lefolytatni.
5. § Az egyeztető eljárásra vonatkozó kérelem beérkezése után 8 napon belül a Kamara főtitkára (helyettese) nyilatkozás végett a kérelem és a mellékletek egy-egy példányát az ellenérdekű félnek megküldi. Az ellenérdekű fél tizenöt - ha lakhelye, vagy telephelye külföldön van, harminc - napon belül a Kamara címére feladott ajánlott levélben közölheti, hogy magát az egyeztető eljárásnak aláveti. Ilyen esetben két példányban közölni kell a tényállást, saját álláspontját és csatolnia kell a szükséges bizonyítékokat (másolatokat) ugyancsak két példányban. Ha a vitának bizottsági tagok részvétele nélkül való rendezéséhez a másik fél beleegyezése ellenére nem járul hozzá, meg kell jelölnie, kit kíván a maga részéről bizottsági tagul.
6. § Az egyeztető eljárás költségeit az egyeztető tárgyalás megkezdése előtt a feleknek be kell fizetniök a Kamara pénztárába. Az eljárás költségeit a díjszabás alapján a Kamara állapítja meg és az a feleket egyenlő arányban terheli.
7. § A Kamara főtitkára (helyettese) a felek beadványainak beérkezte után az egyeztetésre határnapot tűz, amelyre a feleket és bizottsági eljárás esetén a bizottsági tagokat is meghívja.
8. § (1) Ha az egyeztető tárgyaláson a felek valamelyike nem jelenik meg, az egyeztető eljárást meghiúsultnak kell tekinteni; az eljárás csak a felek közös kérelmére folytatható.
(2) Ha az egyeztető tárgyaláson a bizottsági tagok valamelyike nem jelenik meg, a felek közös kérelmére a Kamara főtitkára bizottsági tagok nélkül folytatja le az eljárást. Ilyen közös kérelem hiányában az eljárás megszűnik, hacsak a felek annak folytatását közösen nem kérik.
9. § (1) Az egyeztetésre kitűzött határnapon a beadványok ismertetése és a felek meghallgatása után az egyeztető bizottság, illetve a Kamara főtitkára (helyettese) megkísérli a felek között egyezség létrehozását.
(2) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A létrejött egyezséget a jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a felek és a 2. § szerint eljáró személyek írják alá.
(3) Az egyeztető eljárást bármelyik fél kérelmére meg kell szüntetni.
10. § Az egyeztetés során eljáró bizottsági tagok ugyanabban az ügyben, mint választottbírák nem járhatnak el.
11. § Bizottsági tagokat működésükért díjazás nem illeti.
B) melléklet a 27/1951. (VII. 4.) KkM rendelethez
A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KEBELÉBEN SZERVEZETT ÁRUÜZLETI SZAKÉRTŐBIZOTTSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
1. § A Szakértőbizottság hatásköre
(1) A Magyar Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: Kamara) kebelében szervezett Kamara Áruüzleti Szakértőbizottság (a továbbiakban: Szakértőbizottság) feladata a 4.043/1949. (V. 21.) Korm. rendelet értelmében, gabonaneműeknek és egyéb mezőgazdasági terményeknek szakértői megvizsgálása annak megállapítása céljából, hogy minőségük a szerződésnek (az áruüzleti szokásoknak, jogszabályoknak) megfelel-e.
(2) A Szakértőbizottság általában akkor jár el, ha a felek a bemutatott minták alapján az áru minőségének megvizsgálását és megállapítását közösen kérik.
(3) A Szakértőbizottság a bemutatott minták alapján az egyik fél kérelmére (egyoldalú kérelemre foganatosított szakértői vizsgálat), valamint hatóság számára is ad szakértői véleményt.
2. § A Szakértőbizottság titkársága
(1) A Szakértőbizottság ügyvitelének ellátása és ebben az eljárás szabályzatában részére meghatározott teendők elvégzése a Kamara főtitkárának felügyelete alatt működő áruüzleti szakértőbizottsági titkárságának (a továbbiakban: titkárság) feladata. A titkárság vezetője a szakértőbizottsági titkár (a továbbiakban: titkár), aki a Szakértőbizottság előadója és jegyzője és végzi a hatáskörébe utalt teendőket.
(2) A Szakértőbizottságtól szakvéleményt és felvilágosítást kérő megkeresésekre a választ a Kamara adja meg.
3. § A Szakértőbizottság elnökei, tagjai
(1) Szakértőbizottsági elnök csak a Kamarai Választottbíróság névjegyzékébe felvett személy lehet. A Szakértőbizottság tagjait a Kamara közgyűlése a gazdasági kérdések elméleti és gyakorlati szakértői közül évenként választja. A választás a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszter jóváhagyásával válik hatályossá. A hatályosan megválasztott szakértőbizottsági tagokról a Kamara névjegyzéket készít.
(2) A Szakértőbizottság elnökei a Kamarai Választottbíróság eljárási szabálya szerint tesznek esküt.
A Szakértőbizottság tagjai a következő szövegű esküt teszik:
"Fogadom, hogy az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a hivatali titkot megőrzöm; tisztemben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Fogadom, hogy szakértelmem szerint az igazságot és a nép érdekeit szolgálom; csak olyan ügyekben járok el, amelyekben legjobb tudomásom szerint nem vagyok érdekelt. Azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam."
(3) A fogadalmat a Kamara főtitkára előtt kell tenni és letételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a fogadalmattevők, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető írnak alá.
4. § Az egyes ügyekben eljáró Szakértőbizottság alakulása
(1) Az egyes ügyekben eljáró Szakértőbizottság az elnökkel együtt általában három tagból a felek közös kérelmére, vagy abban az esetben ha az egyik fél az ebből eredő többköltség viselését vállalja, öt tagból alakul. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a szakértői vizsgálatot egy szakértő (egyedül eljáró szakértő) foganatosítsa.
(2) A bizottság magát egy vagy több, a névjegyzékbe fel nem vett, szakértővel (külső szakértő) kiegészítheti. Ezeknek csak tanácskozási joga van.
5. § Titkos eljárás
(1) A szakértőbizottsági eljárás általában titkos.
(2) Titkos eljárás esetén a Kamara főtitkára (az erre a célra kijelölt helyettese; a továbbiakban: helyettese) az egyes ügyekben eljáró Szakértőbizottság elnökét a Kamarai Választottbíróság tagjairól készített névjegyzékbe; - tagjait a Szakértőbizottság tagjairól készített névjegyzékbe felvett személyek közül jelöli ki.
(3) Titkos eljárás esetén az alapjegyzőkönyvet [8. § (1) bekezdése] és a mintákat a titkár oly módon terjeszti a szakértők elé, hogy a felek személyéről tudomást ne szerezzenek.
(4) A Szakértőbizottság, ha a tényállás tisztázása végett szükségesnek tartja, titkos eljárásról nyilvános eljárásra térhet át; az esetben a feleket meghallgatja és tőlük a szükséges okmányokat bekéri. A nyilvános eljárást a már megalakult Szakértőbizottság folytatja le.
(5) A Szakértőbizottság nyilvános eljárásra áttérés helyett a tényállás tisztázásához szükséges adatokat a titkárság útján bekérheti.
6. § Nyilvános eljárás
(1) Nyilvános az eljárás helyszíni szemle esetén vagy enélkül is, ha a felek közösen kérik.
(2) Nyilvános eljárás esetén mindegyik fél egy-egy, illetve két-két szakértőt választ a Szakértőbizottság tagjairól készített névjegyzékből. A fél részére, ha az a választás jogával nem él, a főtitkár (helyettese) jelöl ki szakértőt a névjegyzékből. Ha a felek az elnök személyében megegyezni nem tudnak, a főtitkár (helyettese) jelöl ki elnököt a kamarai választottbírói névjegyzékbe felvett személyek közül. Ha a felek egy szakértő eljárását kívánják és ennek személyében megegyezni nem tudnak, ezt is a főtitkár (helyettese) jelöli ki a kamarai választottbírák közül. Ha a választott szakértő (elnök) nincs jelen, a helyébe a főtitkár (helyettese) által a névjegyzékből kijelölt személy jár el.
7. § A szakértők érdektelenségének biztosítása
Szakértőként nem járhat el az, aki az ügyben érdekelt, vagy egyéb kizárási vagy aggályossági ok miatt a magyar rendes bírósági eljárásban sem vehetne részt.
8. § Szakértői vizsgálat közös kérelemre
(1) Közösen előterjesztett szakértői vizsgálat iránti kérelemnek azt kell tekinteni, amelyben a felek az általuk kitöltött és aláírt alapjegyzőkönyvben - szakértői vizsgálatra alkalmas mintamennyiség bemutatásával - egyezően előadják:
a) a lényeges ügyleti feltételeket,
b) hogy nincs közöttük vita a szállított áruból vett (esetleg az eladási) minta azonossága, a mintavétel módja és szabályszerűsége tekintetében.
(2) A titkárság felhívására a felek eredeti kötlevelet, vagy másolatát bemutatni kötelesek.
(3) Az eladó az alapjegyzőkönyvben kijelentheti, hogy milyen árengedményt ajánl fel, a vevő pedig azt, hogy milyent hajlandó elfogadni. A kijelentéseket titkos eljárás esetében a bizottsággal csak a minőségre vonatkozó döntés meghozatala után szabad közölni.
(4) Az alapjegyzőkönyvben a feleknek ki kell jelenteniök, hogy magukra nézve kötelezőnek fogadják el a Szakértőbizottság döntését.
9. § Szakértői vizsgálat egyoldalú kérelemre
(1) A Szakértőbizottság a bemutatott mintáról egyoldalú kérelemre is ad szakértői véleményt [1. § (3) bekezdés]. Vita esetén az illetékes bíróság dönti el, hogy a vélemény a másik félre mennyiben kötelező.
(2) Az egyoldalú kérelemre foganatosított szakértői vizsgálatra az eljárási szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. A díjakat és költségeket a kérelmező fél viseli.
10. § Meghatalmazottak
(1) A szakértőbizottsági eljárás során a fél helyett meghatalmazottja is eljárhat.
(2) A meghatalmazás lehet állandó vagy egyes esetre szóló.
(3) Ha az alapjegyzőkönyvben foglalt kérelmet a fél helyett nem igazolt más személy terjesztette elő, az eljárást meg kell tagadni, kivéve, ha a másik fél az eljáráshoz az alapjegyzőkönyvben kifejezetten hozzájárul.
11. § Díjak
(1) A belkereskedelmi és külkereskedelmi miniszter jóváhagyásával a főtitkár állapítja meg az eljárási díjszabást és a bizottságon kívüli eljárást (17. §), valamint a kiadmányok [15. § (3) bekezdés] díját.
(2) A díjat közös kérelem esetén a vevő, egyoldalú kérelem esetén a kérelmező fizeti be a Kamara pénztárába.
(3) Hatósági megkeresésre adott vélemény díjtalan.
12. § A titkárság előkészítő eljárása
(1) A titkárság a Szakértőbizottság eljárásának megkezdése előtt elvégzi a fajsúlymérést, a víztartalom megállapítását, a keverék kiválasztását, úgyszintén a szakértői vélemény előkészítéséhez szükséges azokat a vizsgálatokat, amelyeknek elvégzésére a főtitkár általános érvényű rendelkezéssel a titkárságot megbízza. Ugyancsak általános érvényű rendelkezés alapján a titkárság bizonyos vizsgálatok elvégzésére külső szakintézményt kérhet fel. Az előkészítő eljárásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a titkár (helyettese) ír alá és a Szakértőbizottság elé terjeszt. Előkészítő eljárásnak csak akkor van helye, ha az ahhoz szükséges árumennyiség felhasználása után elegendő mennyiség marad a szakértőbizottsági vizsgálatra.
(2) Ha az alapjegyzőkönyvben a felek közösen kérik, a titkár, az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzésére a Szakértőbizottság megalakulása előtt külső szakintézményt keres meg.
13. § A Szakértőbizottság előkészítő eljárása
(1) A Szakértőbizottság a vizsgálatot minden esetben a felek távollétében foganatosítja. A vizsgálati munkában csak a 4. § szerint eljáró szakértők, valamint a titkár (helyettese) vehetnek részt.
(2) A Szakértőbizottság a mintát csak a vevő által megjelölt hiányok tekintetében vizsgálja meg és csak ezekről nyilvánít szakvéleményt.
(3) A Szakértőbizottság véleményében megállapítja, hogy az áru a szerződésnek (az áruüzleti szokásoknak, a jogszabályoknak) megfelel, vagy hogy nem felel meg. Az utóbbi esetben a vélemény kétféle lehet:
a) a Szakértőbizottság meghatározza azt, hogy a szállított áru mennyivel ér kevesebbet, a szerződésnek (az áruüzleti szokásoknak, a jogszabálynak) megfelelő árunál.
b) a Szakértőbizottság kimondja, hogy a vevő a szállított árut átvenni nem tartozik.
(4) A Szakértőbizottság akkor állapítja meg, hogy a vevő az árut átvenni nem tartozik;
a) ha az értékhiány a szerződésben (az áruüzleti szokásokban, jogszabályokban) megszabott mérvet meghaladja,
b) ha a hiba olyan természetű, amely a szerződés (áruüzleti szokások, jogszabályok) értelmében a szállíthatóságot feltétlenül kizárja.
(5) A Szakértőbizottság az alapjegyzőkönyvben előterjesztett kérelemre vagy hivatalból az értékhiány mérvét a (4) bekezdés esetén is megállapíthatja.
(6) A Szakértőbizottság a (3) és (4) bekezdés esetében az áru hibáit is megjelöli.
14. § Az eljárási költségek viselése
(1) A Szakértőbizottság határozatában dönt arról is, hogy az eljárási díjakat, valamint esetleges rendkívüli eljárás során felmerülő költségeket (külső szakintézmény vagy külső szakértő igénybevétele, helyszíni eljárás stb.) melyik fél viseli.
(2) Ha az áru a szerződéseknek (az áru-üzleti szokásoknak, jogszabályoknak) megfelel, a vevő, ha nem felel meg, az eladó viseli az eljárási díjakat és költségeket.
(3) Ha az értékhiány jelentéktelen, vagy ha az eladó által felajánlott árengedmény [8. § (3) bekezdés] és a Szakértőbizottság által megállapított értékhiány között lényegtelen az eltérés, a Szakértőbizottság a díjakat és a költségeket a felek között megoszthatja, vagy egészben a vevőre háríthatja.
(4) Öttagú szakértőbizottsági eljárást kérő fél az ezzel felmerülő költségtöbbletet az eljárás eredményére való tekintet nélkül egyedül viseli.
(5) A Szakértőbizottság fekbér, kamat és e szabályzatban nem említett mintavételi és egyéb költségek, úgyszintén a felek megjelenési és képviseleti költségei tárgyában nem határoz.
15. § A határozathozatal módja, közlése Kiadmányok
(1) A Szakértőbizottság szótöbbséggel határoz. A titkárt tanácskozási jog illeti meg. A határozatot az alapjegyzőkönyvbe kell felvenni, azt a bizottság elnöke (egyedül eljáró szakértő) és a titkár írja alá.
(2) A Szakértőbizottság véleményét a titkár szóval közli a felekkel. Az iratokat az eljárás befejezése után a felek megtekinthetik.
(3) Az alapjegyzőkönyvről, vagy a véleményről a megállapított díjak lefizetése ellenében bármelyik fél kérelmére a titkár aláírásával hitelesített kiadmányt állít ki.
16. § A kérelem visszavonása
A szakértői vizsgálat iránti kérelmet bármelyik fél a vizsgálat megkezdése előtt az alapjegyzőkönyvre vezetett és általa aláírt nyilatkozattal visszavonhatja. Ebben az esetben az eljárást meg kell szüntetni, a díjak visszafizetésének azonban nincs helye.
17. § A minták megőrzése, selejtezése
(1) A mintákat a szakvélemény kihirdetésétől számított 48 óráig az eredeti mintazacskóval együtt zárt helyen kell megőrizni.
(2) Ha az alapjegyzőkönyvben a felek közösen kérik, vagy utóbb az egyik fél a másik beleegyező nyilatkozatát mutatja fel, 48 óra elteltével a mintát ki kell adni. A kiadásra kerülő mintákat hivatalos pecséttel le kell zárni. A lepecsételést a titkár (helyettese) aláírásával igazolja. A minta átvételét a fél írásban ismeri el.
(3) A szakvélemény kihirdetését követő napon délelőtt 10 óráig bármelyik félnek az alapjegyzőkönyvre vezetett kérelmére a mintát 48 órán túl is zárt helyen meg kell őrizni. Ilyen kérelem előterjesztése esetén is hivatalos pecséttel kell a mintát lezárni, aminek megtörténtét a titkár (helyettese) aláírásával igazolja.
(4) A szakvélemény kihirdetésétől számított harminc nap elteltével - ha csak ezalatt bíróság vagy más hatóság a minta átküldését nem kéri - azt ki kell selejtezni.
(5) Egyoldalú kérelemre foganatosított szakértői vizsgálat után (9. §) a bemutatott mintát a fél kérelmére hivatalos pecséttel le kell zárni. A lepecsételést a titkár (helyettese) aláírásával igazolja. A mintát harminc napig meg kell őrizni. E határidő alatt a fél a mintát visszakérheti. A minta átvételét írásban kell igazolni.
C) melléklet a 27/1951. (VII. 4.) KkM rendelethez
1. § A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KEBELÉBEN SZERVEZETT KAMARAI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYAI
(1) A Magyar Kereskedelmi Kamara (a továbbiakban: Kamara) kebelében a 4.043/1949. (V. 21.) Korm. rendelet 3. §-a alapján szervezett Kamarai Választottbíróság (a továbbiakban: Választottbíróság) olyan kereskedelmi ügyletekből eredő vitás ügyekben jár el; amelyek
a) egyfelől belföldi külkereskedelmi vállalat, másfelől külföldi természetes vagy jogi személyek között,
b) külföldi természetes vagy jogi személyek között, végül amelyek
c) belföldiek között merülnek fel, ha az egyik fél állami tulajdonban lévő, vagy állami érdekeltségű vállalat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vitás ügyekben a Választottbíróság abban az esetben járhat el, ha a vitás ügy eldöntését államközi szerződés utalja a Választottbíróság hatáskörébe, vagy ha annak hatáskörét írásban a felek kötötték ki.
(3) Eljár továbbá a Választottbíróság a felek bármelyikének kérelmére a Budapesti Áru- és Értéktőzsde megszűnésekor a tőzsde különbírósága előtt folyamatban volt perekben, továbbá azokban a vitás ügyekben, amelyekben az alapul szolgáló jogügylet 1949. május 21. napját megelőzőleg jött létre, s amelyekben a Budapesti Áru- és Értéktőzsde különbíróságának hatáskörét és illetékességét kikötötték.
2. § A Választottbíróság ügyvitelét a jogügyi titkár látja el, aki az egyes esetekben eljáró Választottbíróság megalakulásáig a főtitkár megbízásából egyedül, ettől kezdve a Választottbíróság elnökével (egyesbíróval) együtt írja alá az ügyiratokat.
3. § (1) A választottbírósági testület tagjait a Kamara közgyűlése a gazdasági kérdések elméleti és gyakorlati szakértői közül évenkint választja. A testület egyes tagjainak megválasztása a belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszter jóváhagyásával válik hatályossá. Azokról, akinek a megválasztását jóváhagyták, a Kamara névjegyzéket készít.
(2) A választottbírák a következő szövegű esküt teszik:
"Fogadom, hogy az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; a hivatali titkot megőrzöm; tisztemben részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen járok el. Fogadom, hogy szakértelmem szerint az igazságot és a nép érdekeit szolgálom; csak olyan ügyekben járok el, amelyekben legjobb tudásom szerint nem vagyok érdekelt. Azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam."
(3) Az esküt a Kamara főtitkára előtt kell tenni és letételéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az esküttevők, a főtitkár és a jegyzőkönyvvezető írnak alá.
4. § (1) A Választottbíróság általában háromtagú tanácsban jár el. Ennek egy tagját a felperes, egy tagját az alperes választja a névjegyzékbe felvett személyek közül. Külföldi fél választottbírója külföldi állampolgár is lehet, az esetben is, ha neve a névjegyzékben nem szerepel. A pertársak a bíróválasztás jogát közös megegyezéssel gyakorolják. Annak a félnek részére, aki a választás jogával az idéző végzésben meghatározott idő alatt nem él, valamint pertársak részére, ha a választottbíró személyében nem egyeznek meg, a Kamara főtitkára jelöl ki bírót a névjegyzékbe felvett személyek közül. A választott (kijelölt) bírák közös megegyezéssel választják a Választottbíróság elnökét a névjegyzékbe felvettek közül. Ha az elnök személyében megegyezni nem tudnak, a Kamara főtitkára jelöl ki elnököt a névjegyzékből.
(2) A felek közös kérelmére, vagy abban az esetben, ha az egyik fél az ebből eredő többletköltségek viselését magára vállalja, a Választottbíróság öt tagból alakul. A kérelmet a keresetlevélben, illetőleg a 7. § (2) bekezdésében meghatározott iratban lehet előterjeszteni. Öttagú Választottbíróság megalakulásánál mindegyik fél két-két bírót választ, akik megválasztják a választottbíróság elnökét.
(3) Egy bíró (egyesbíró) tárgyalhat és határozhat olyan perekben, amelyek tárgya 2000 forintot meg nem haladó összegű pénzkövetelés. A Választottbíróság megalakulása előtt (10. §) a felek a pertárgy értékére való tekintet nélkül a jogügyi titkárhoz benyujtandó iratban közös megegyezéssel kérhetik, hogy az ügyben egyesbíró járjon el. Egyesbíró járhat el minden ügyben a perbebocsátkozás előtt a mulasztás jogkövetkezményeinek kimondásánál, továbbá perbehívás, vagy az eljárás menetére vonatkozó egyéb kérelem tárgyában és a bírói egyezség tudomásulvételénél. Egyesbíró csak a névjegyzékben felvett személy lehet. Ha az egyesbíró személyére nézve a felek között megállapodás nem jön létre, az egyesbírót a Kamara főtitkára jelöli ki.
5. § (1) Az eljárás írásban előterjesztett keresetre indul meg. A keresetet és mellékleteit a jogügyi titkárhoz kell benyujtani annyi példányban, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson és egy példány az ügyiratoknál maradjon.
(2) A keresetben meg kell jelölni azt az okiratot, amelyben a felek a Választottbíróság hatáskörét kikötötték. A jogügyi titkár felhívására ezt az okiratot a felperes eredetiben, vagy másolatban bemutatni köteles. A keresetnek tartalmaznia kell a peres felek nevét, foglalkozását és telephelyét, a tényállást, a bizonyítékok megjelölését és a kereseti kérelmet.
(3) Az írásbeli bizonyítékokat (másolatokat) a felperes a keresethez mellékelni köteles. Ha tanúra hivatkozik, közölni kell annak nevét és lakáscímét, valamint azokat a tényeket, amelyeket a tanúval bizonyítani kíván. Bejelentheti, hogy a tanúnak a tárgyaláson való megjelenéséről maga gondoskodik.
(4) Külföldi felperes a keresetlevélben belföldön lakó kézbesítési megbízottat köteles kijelölni.
6. § (1) A belkereskedelmi és a külkereskedelmi miniszter jóváhagyásával a Kamara főtitkára állapítja meg a választottbírósági keresetfelvételért, a tárgyalásokért, határozatokért és a kiadmányokért fizetendő díjak összegét, valamint a Választottbíróság által alkalmazandó ügyvédi díjszabást.
(2) A kereset beadásakor a felperes köteles az előrelátható választottbírósági költségek biztosítására a Kamara pénztáránál a főtitkár által megállapított összeget letétbe helyezni. A biztosíték összegét a főtitkár az (1) bekezdés keretében az eljárás során felemelheti. Adott esetben az alperes is kötelezhető biztosíték adására.
7. § (1) A kereset beadása után a titkárság a per tárgyalására határnapot tűz. Az időköz, amellyel az idéző végzés kézbesítésének az első tárgyalási határnapot meg kell előznie, ha mindkét fél, illetve perbeli meghatalmazottjuk lakhelye belföldön van, általában 15 nap, ha valamelyik fél lakóhelye külföldön van, általában 30 nap.
(2) Az alperest azzal kell megidézni, hogy jogosult a tárgyalási időköz első felében a tárgyalás előkészítése céljából védekezését - két példányban - a jogügyi titkárhoz írásban benyujtani, abban a tényállást előadni és bizonyítékait megjelölni, ha tanukra hivatkozik, közölni kell azok nevét és lakáscímét, valamint azokat a tényeket, amelyeket a tanúval bizonyítani kíván; bejelentheti, hogy a tanúnak a tárgyaláson való megjelenéséről maga gondoskodik.
(3) Külföldi alperest az idézésben fel kell hívni belföldön lakó kézbesítési megbízott megjelölésére.
8. § Az idéző végzésben a jogügyi titkár felhívja a peres feleket arra, hogy a tárgyalási időköz első felében jelentsék be az általuk kijelölt választottbíró nevét és lakcímét. Az idéző végzéshez a jogügyi titkár csatolja a választottbírósági tagok névsorát és közli a felekkel a 4. §-nak a Választottbíróság megalakulására vonatkozó rendelkezéseit. A külföldi felet figyelmeztetni kell arra, hogy ha a névjegyzékben nem szereplő külföldi állampolgárt nevez meg választottbírónak, ennek elfogadó nyilatkozatát a megnevezéssel egyidejűleg a jogügyi titkárnak be kell mutatnia.
9. § (1) Ha mindkét fél megnevezte választott bíróját, vagy megegyezett az egyesbíró személyében (illetve a 4. § értelmében a Kamara főtitkára élt kijelölő jogával), a jogügyi titkár erről értesíti a választottbírákat (egyesbírót). A jogügyi titkár felhívja a választottbírákat, hogy az értesítés kézhezvételétől számított három nap alatt mutassák be elfogadó nyilatkozatukat és többtagú választottbíróság alakulása esetén nevezzék meg az elnököt a választottbírák névjegyzékébe felvett személyek közül. Ha az elnök személyében megegyezni nem tudnak, ezt is kötelesek három napon belül bejelenteni a jogügyi titkárnak.
(2) Ha külföldi fél külföldön lakó személyt nevez meg választottbírónak, a jogügyi titkár az előző bekezdésben meghatározott három napot meghosszabbíthatja és a szükséghez képest a 7. § (1) bekezdése szerint kitűzött tárgyalási határnap helyett újabb határnapot tűz ki.
(3) A jogügyi titkár a megnevezett, illetve kijelölt választottbíró (egyesbíró), valamint a megválasztott, illetve kijelölt elnök nevét, továbbá azt is, hogy ezek a bírói (elnöki) tisztet elvállalták, a felekkel haladék nélkül közli.
10. § (1) A választottbíróság akkor alakul meg, ha tagjai és az elnök (egyesbíró) a választást, illetőleg a kijelölést a jogügyi titkárhoz intézett írásbeli nyilatkozatban elfogadták.
(2) Választottbíróként nem járhat el az, aki kizárási vagy aggályossági ok miatt a magyar rendes bírósági eljárásban sem vehet részt.
11. § (1) Ha a Választottbíróság elnöke tisztségének ellátására képtelenné válik, tisztéről lemond vagy a főtitkárnak ajánlott levélben hozzá intézett felhívása ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a választottbírósági tagok a főtitkár felhívására három nap alatt új elnököt tartoznak választani. Megegyezés hiányában az új elnököt a főtitkár jelöli ki.
(2) Ha a fél által választott bírósági tag válik képtelenné a bírói tisztség ellátására, tisztéről lemond, vagy a főtitkárnak ajánlottan hozzá intézett felhívása ellenére sem tesz eleget kötelezettségének, a fél az erre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított nyolc nap alatt új választottbírót tartozik megnevezni. Ellenkező esetben a főtitkár jelöl ki részére új választottbírót.
(3) Ha a főtitkár által kijelölt választottbírósági tag vagy az egyesbíró a választottbírói tisztének ellátására képtelenné válik, tisztéről lemond, vagy kötelezettségének a főtitkár által ajánlott levélben hozzá intézett felhívás ellenére sem tesz eleget, a főtitkár új választottbírósági tagot, illetőleg egyesbírót jelöl ki.
12. § (1) A felet a bíróság előtt meghatalmazott is képviselheti. A meghatalmazást a periratokhoz kell csatolni.
(2) Külföldi fél meghatalmazottja külföldi állampolgár is lehet. Ez esetben azonban a külföldi fél belföldi kézbesítési megbízottat is tartozik megnevezni. A kézbesítési megbízásról szóló okiratot a periratokhoz kell csatolni.
(3) Ha a felet a bíróság előtt meghatalmazott képviseli, az idéző végzéseket és egyéb bírói határozatokat a belföldi meghatalmazottal, ha pedig a meghatalmazott külföldi, meghatalmazójának belföldi kézbesítési megbízottjával kell közölni.
13. § (1) Az egyik félnek a tárgyalásról való elmaradása a tárgyalás megtartásának és a határozathozatalnak nem akadálya. Ha a tárgyaláson az egyik fél nem jelenik meg, de a megjelent fél a tárgyalás megtartását kéri, a Választottbíróság tárgyal és határoz.
(2) Ha a tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, az eljárás szünetel. A per folytatását bármelyik fél bármikor kérheti. A szünetelés kezdő napjától számított három év elteltével a per megszűnik.
14. § (1) A Választottbíróság előadója a jogügyi titkár (2. §). A tárgyaláson a jogügyi titkár, ismerteti a keresetet, alperesnek a 7. § (2) bekezdése szerint esetleg benyujtott iratát, úgyszintén a jogügyi titkár előtt lefolyt előkészítő tárgyalás anyagát és az előkészítő iratok tartalmát.
(2) A Választottbíróság a feleket - különösen számadási perekben - a jogügyi titkár előtti előkészítő tárgyalásra utasíthatja, nagyobb fontosságú vagy bonyolult perekben pedig előkészítő iratok váltását rendelheti el.
(3) A felek előterjesztéseiket a tárgyaláson élőszóval is megtehetik.
(4) A Választottbíróság határozatait zárt ülésen szótöbbséggel hozza. A jogügyi titkárt tanácskozási jog illeti meg.
(5) A Választottbíróság bizonyítást hivatalból is elrendelhet. A tanukat, szakértőket, a feleket megesketheti, velük szemben azonban kényszerítő eszközöket nem alkalmazhat.
(6) Szakértő meghallgatásának jogszabály és kereskedelmi szokás megállapítása végett is helye lehet.
(7) A Választottbíróság a bizonyítás foganatosítása és kényszerítő eszközök alkalmazása iránt az illetékes rendes bíróságot megkeresheti.
15. § A Választottbíróság tárgyalásáról a jogügyi titkár jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a választottbírák nevét,
b) a peres felek és képviselőik megnevezését,
c) a per tárgyának rövid megjelölését,
d) a peres felek előadásait és kérelmeit,
e) a bizonyítási eljárás menetét,
f) a bíróság határozatait.
A jegyzőkönyvet az elnök (egyesbíró) és a jogügyi titkár írja alá.
16. § A Választottbíróság határozatát a jogszabályok, a felett megállapodása és a kereskedelmi szokások figyelembevételével hozza.
17. § (1) A Választottbíróság ítéletének, amelyet a jogügyi titkár szövegez meg és foglal írásba, tartalmaznia kell:
a) a Választottbíróság megjelölését,
b) a felek és a meghatalmazottak nevét, foglalkozását, lakóhelyét és perbeli állását,
c) a per tárgyának rövid megjelölését,
d) az ítélethozatal helyét és idejét,
e) az ítéletnek - a perköltségek összegére és viselésére is kiterjedő - rendelkező részét, amely az indokolástól elkülönítendő, s amelyben az ítéletben megállapított kötelezettség teljesítésére megfelelő határidőt kell szabni,
f) az indokolást, amelyben a tényállást is röviden elő kell adni.
(2) Az ítélet közlése a felekkel szóbeli kihirdetés útján történik. Azzal a féllel, aki az ítélet hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, az ítéletet a jogügyi titkár aláírásával hitelesített kiadmány kézbesítése útján kell közölni, kivéve, ha a Választottbíróság a tárgyalás bezárása után az ítélet kihirdetésére határnapot tűzött és erre a meg nem jelent felet megidézte.
(3) Az ítéletet az elnök (egyesbíró), valamint a jogügyi titkár írják alá.
(4) A felek kérelmére az ítéletnek a jogügyi titkár aláírásával hitelesített egy-egy kiadmányát ki kell adni.
(5) Az (1)-(4) bekezdéseket a Választottbíróságnak az eljárást előtte befejező más határozatára és a hatáskört megállapító végzésére is megfelelően alkalmazni kell.
18. § A Választottbíróság előtt kötött egyezséget külön jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt a felek aláírják. A Választottbíróság az egyezséget végzéssel veszi tudomásul és azt az elnök (egyesbíró) és a jogügyi titkár írja alá. A jogügyi titkár bármelyik fél kérelmére az egyezségről, valamint a végzésről aláírásával hitelesített kiadmányt állít ki.
19. § A saját költségei összegéről és viseléséről a Választottbíróság az eljárás felfüggesztését vagy szünetelését megállapító végzésében is dönt.
20. § A Választottbíróság marasztaló határozata és a végzésével tudomásulvett egyezség végrehajtható közokirat.
21. § E szabályzat életbelépésének napját a külkereskedelmi miniszter állapítja meg. A szabályzat hatálya azokra az ügyekre terjed ki, amelyekben az alapul szolgáló jogügylet a Kamarai Választottbíróság szervezését elrendelő 4043/1949. (V. 21.) Korm. rendelet hatálybalépését - 1949. évi május 21. - napját követően jött létre.
Szobek András s. k.,
külkereskedelmi miniszter