52/1951. (II. 18.) MT rendelet

egyes vízgazdálkodási feladatoknak a közlekedés-és postaügyi miniszter hatásköréből a földművelésügyi miniszter hatáskörébe való átadása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 8.751.)

Az ország mezőgazdaságának fejlesztése érdekében az öntözés és belvíztározás, illetőleg belvízlevezetés ügyeit szorosan összekapcsolva kell kezelni. Ezért az öntözés, a belvízrendezés és belvízvédelem, úgyszintén a mezőgazdasági termelés ügyeivel összefüggő vízgazdálkodási műszaki feladatokat - az egyéb vízgazdálkodási műszaki feladatoktól különválasztva - a földművelésügyi igazgatás szerveinek kell ellátniok. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a következőket rendeli:

1. § Az öntözéssel, a belvizek rendezésével, a mezőgazdasági víztározással, valamint a belvízvédelem ellátásával, továbbá mindezekkel összefüggésben a patakszabályozásokkal, lecsapolásokkal, mocsárkiszárításokkal, belsőségek víztelenítésével, házhely- és földbirtokrendezésekkel, tagosításokkal, vízmosások megkötésével, sáncolásokkal, legelők, halastógazdaságok és kenderáztatók vízellátásával járó vízgazdálkodási műszaki feladatok ellátása a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyeleti hatásköréből a földművelésügyi miniszter felügyeleti hatáskörébe kerül át.

2. § Továbbra is a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyeleti hatáskörébe tartozik:

a) a folyamszabályozás, ideértve a Balatonnak, a hajózható folyóknak és csatornáknak, továbbá mindazoknak a kisebb folyóknak a szabályozása és fenntartása, amelyeken ez a műszaki munkálat folyamszabályozási módszerekkel és eszközökkel történik, vagy amelyek mentén árvízvédelmi művek vannak, valamint - a belvízvédelmi csatornák kivételével - a visszaduzzasztás határáig az olyan visszatöltésezett kisebb vízfolyásoknak szabályozása és fenntartása, amelyek a fővízfolyástól zsilippel elzárva nincsenek;

b) az árvízvédelem,

c) az 1. §-ban nem érintett és a mezőgazdasággal szorosan össze nem függő vízgazdálkodási műszaki feladatok ellátása.

3. § (1) Az árvízvédelmi művekben lévő, de a belvízvédelem célját szolgáló - a szivattyútelepekkel összefüggésben nem álló - zsilipek fenntartása és javítása a közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Abban a kérdésben, hogy az árvízvédelmi müvekben lévő ilyen zsilipek kezelését melyik miniszter felügyelete alá tartozó szerv lássa el, a közlekedés- és postaügyi, valamint a földművelésügyi miniszter megállapodása az irányadó.

(2) Az árvízvédelmi müvekben olyan új belvízvédelmi zsilipek építéséről, amelyek nem állanak a szivattyútelepekkel összefüggésben - a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben - a földmüvelésügyi miniszter gondoskodik. Ugyancsak a földművelésügyi miniszter gondoskodik a közlekedés- és postaügyi miniszter kívánságának megfelelően az árvízvédelmi müvekben már meglévő belvízvédelmi zsilipeknek árvízvédelmi szempontból szükséges átépítéséről.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt műtárgyak fenntartási munkatervét a közlekedés- és postaügyi miniszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

4. § (1) Az árvízvédelmi müvekkel összefüggésben létesített belvízvédelmi szivattyútelepek és az ezekkel kapcsolatban lévő zsilipek fenntartása, javítása és kezelése a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt műtárgyaknak árvízvédelmi szempontból megkívánt fenntartását a közlekedés- és postaügyi miniszter ellenőrizteti.

(3) Az árvízvédelmi művekkel összefüggő új belvízvédelmi szivattyútelepek és az ezekkel kapcsolatos zsilipek építéséről - a közlekedés- és posta-ügyi miniszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Ugyancsak a földművelésügyi miniszter gondoskodik a közlekedés- és postaügyi miniszter kívánságának megfelelően az árvízvédelmi művekkel összefüggő - már meglévő - belvízvédelmi szivattyútelepek és az ezekkel kapcsolatos zsilipek árvízvédelmi szempontból szükséges átépítéséről és javításáról.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt műtárgyak fenntartási munkatervét a földművelésügyi miniszter a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

5. § (1) Az ár- és belvízvédelmi szolgálat ellátására a készletben tartott és eddig a közlekedés- és postaügyi igazgatás által kezelt véd- és üzemanyagok, valamint eszközök közül azok, amelyek a hatályos előírások szerint árvízvédelmi célokat szolgálnak, a közlekedés- és postaügyi igazgatás kezelésében maradnak, a többi anyagot és eszközt a belvízvédelem ellátására a földművelésügyi igazgatás részére kell átadni.

(2) Az ár- és belvízvédelem céljára szolgáló hírközlőberendezések és vonalak összeköttetését továbbra is fenn kell tartani.

(3) A kizárólag belvízvédelem céljára szolgáló hírközlő berendezések és vonalak fenntartásáról, kezeléséről, valamint ezek további kiépítéséről a földművelésügyi miniszter gondoskodik.

6. § (1) Az 1. és 2. §-ban megjelölt vízgazdálkodási műszaki feladatok szétválasztása után a földművelésügyi, valamint a közlekedés- és posta ügyi miniszter hatósági felügyelete alá tartozó vízgazdálkodási tevékenységek között továbbra is szoros együttműködést kell biztosítani, elsősorban az ár-, illetőleg belvízvédelem biztonsága érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt célnak megfelelően

a) az árvízvédelmi, valamint a belvízvédelmi szervek folyamatosan és kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni a belvizek növekedéséről, illetőleg az esetleges ár- vagy belvízveszélyről,

b) ha pedig az ár- vagy belvízveszély növekedésével az egymástól különállóan működő szervek tényleges védekezési teljesítőképessége az ár- és belvízveszély leküzdésére már nem lenne elegendő, ezek egymást kölcsönös segítségnyújtással is támogatni kötelesek,

c) a földművelésügyi, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter a 10. § (1) bekezdésében megjelölt létszámból, illetőleg az 1. §-ban meghatározott ügykörben foglalkoztatott személyzet létszámából egymással egyetértésben évenkint megállapítják azoknak az - elsősorban mérnöki és technikusi - alkalmazottaknak a névsorát, akik meghatározott területeken az árvízvédelmi teendők ellátásában az árvízvédelmi kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően közreműködni kötelesek.

(3) A helyi védekezési feladatok ellátásáért -kölcsönös segítségnyújtás esetében is - a védekezés tárgya szerint illetékes miniszter megfelelő helyi szervének a vezetője felelős.

7. § Az országos jelentőségű és a jelentős beruházásokkal kapcsolatos vízimunkálatok és víziművek létesítésénél a vízhasználat gyakorlása tárgyában - a vízjogi engedélyezési eljárás mellőzésével -a beruházás tárgya szerint illetékes miniszternek az illetékes megyei tanács végrehajtó-bizottsága meghallgatása után tett előterjesztésére az Országos Vízgazdálkodási Tanács határoz.

8. § (1) A vízügyi államigazgatási elsőfokú hatósági teendők ellátása a vízgazdálkodási körzetek ügyköréből a Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok (9. §) ügykörébe kerül át mindaddig, amíg a minisztertanács a megyei tanácsok végrehajtóbizottságának a vízügyi államigazgatási és a vízgazdálkodási műszaki teendőkkel kapcsolatos ügykörét még nem állapítja.

(2) A Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok által vízügyi államigazgatási ügyekben hozott elsőfokú határozatok ellen használt jogorvoslatok másodfokú elbírálása az engedélyezés tárgya szerint illetékes miniszter hatáskörébe tartozik, aki az érdekeli miniszterrel egyetértésben határoz.

9. § A vízgazdálkodási körzetek folyamszabályozási csoportjából Árvízvédelmi és Folyamszabályozási Hivatalok, kultúrmérnöki csoportjából pedig Kultúrmérnöki és Belvízrendező Hivatalok létesülnek. E rendelkezés végrehajtása, valamint a szóbanforgó hivatalok számának és működési területének megállapítása iránt a közlekedés- és postaügyi miniszter, illetőleg a földművelésügyi miniszter rendelettel intézkedik.

10. § (1) A közlekedés- és postaügyi igazgatáshoz tartozó alkalmazottak közül azokat, akik az 1. §-ban megjelölt ügykörben vannak foglalkoztatva - ideértve az adminisztratív alkalmazottakat is - a földművelésügyi igazgatás létszámába át kell venni.

(2) Az 1951. évi költségvetésben az 1. §-ban felsorolt ügykörökkel összefüggően előirányzott költségvetési hiteleket a földművelésügyi miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

11. § Az 1885: XXIII. tv. 159. §-a, továbbá a 150/1950. (V. 27.) MT rendelet 3. §-ának (1) bekezdése, valamint a jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezései hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke