6300-9/1951. (II. 15.) II. a. PM rendelet
az általános jövedelemadó módosításáról szóló 42/1951. (II. 11.) MT rendelet végrehajtása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 6.330., 6.350. és 6.374.)
1. § (1) Az általános jövedelemadóról szóló 13400/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kibocsátott 60000/1949. (II. 1.) VII. PM rendelet (továbbiakban: Vr.) módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 29100/1950. (III. 29.) II. a. PM rendelet az 1951. évi január hó 1. napjával hatályát veszti.
(2) Az 1950. évre kivetett általános jövedelemadóval kapcsolatos ügyeket még a 29100/1950. (III. 29.) II. a. PM rendelet figyelembevételével kell elbírálni.
2. § Az ingatlanok tényleges birtokosai terhére az 1951. évi január hó 1. napjától kezdődőleg mezőőri járulékot sem pénzben, sem terményben kivetni nem szabad.
3. § A Vr. 17. § (1) bekezdésének 1. pontjához fűzött utasítás eredeti (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha az adóalany valamennyi ingatlanának kataszteri tisztajövedelme 250 koronánál több, de 350 koronánál kevesebb, valamennyi ingatlanának területe pedig 25 kat. holdnál kisebb, az egyéb ingatlanoknál 24-szeres szorzót kell alkalmazni. Pl. 20 kat. hold 300 korona kataszteri tisztajövedelemű szántó, 1 kat. hold 30 koronás szőlő esetében bár az összes kataszteri tisztajövedelem a 250 koronát meghaladja, mégsem szabad a szántó 300 koronás kataszteri tisztajövedelmére a 40-es szorzót alkalmazni, hanem csak 23-szeresét, mert valamennyi ingatlan területe 25 kat. holdnál, összesen kataszteri tisztajövedeleme pedig 350 koronánál kevesebb. E rendelkezés alapján azonban a kertre vagy gyümölcsösre - esetleg szőlőre - megállapított szorzószámot nem lehet mérsékelni. Az egyéb ingatlanoknál nem 24-szeres, hanem 40-szeres szorzót kell alkalmazni, ha valamennyi ingatlan kataszteri tiszta jövedelme ugyan 250 koronánál kevesebb, azonban valamennyi ingatlan területe 25 kat. hold vagy ennél nagyobb, vagy ha valamennyi ingatlan kataszteri tisztajövedelme a 350 aranykoronát eléri vagy meghaladja.
Például:
1. szőlő 6 kh. 130 korona ktjöv.-mel, a szorzó 44-szeres, szántó 18 kh. 249 korona ktjöv.-mel, a szorzó 40-szeres, mert valamennyi ingatlan kataszteri tisztajövedelme a 350 koronát meghaladja;
2. szőlő 7 kh. 140 korona ktjöv.-mel, a szorzó 44-szeres, szántó 18 kh. 180 korona ktjöv.-mel, a szorzó 40-szeres, mert valamennyi ingatlan területe a 25 kat. holdat eléri."
4. § A Vr. 17. § (1) bekezdésének 4. pontjához a következő utasítást fűzöm:
"Ut. Ennek a rendelkezésnek alkalmazását a következő példa világítja meg: ha az adóalany 6 kat. hold 120 korona kataszteri tisztajövedelmű ingatlant feles haszonbérbe vesz, a felesbérlő legkisebb adóalapját 120: 2==60X24=1440 forintban, míg a felesbérbeadóét 60X24=1440 forintban kell megállapítani. Ha a felesbérlőnek 4 kat. hold 36 korona kataszteri tisztajövedelmű saját ingatlana is van, a 36 koronához a 120 koronát hozzá kell adni és a 156 koronának megfelelő 24-szeres szorzószámot kell a 96 koronára [36+(120:2=60)=96] alkalmazni."
5. § A Vr. 17. § (2) bekezdéséhez fűzött utasítás eredeti (1)-(2) bekezdése, valamint a (3) bekezdéséhez fűzött eredeti utasítás hatályát veszti.
6. § A Vr. 19. § eredeti (1)-(10) bekezdéséhez fűzött eredeti utasítások hatályukat vesztik és az új 19. §-hoz a következő utasításokat fűzöm:
A (2) bek.-hez.
"Ut. A táblázat alkalmazásánál 23 800 Ft után 6384 Ft-ot kellene fizetni. Minthogy 22 800 Ft-ig az adó 5160 Ft, tehát 1000 Ft jövedelemkülönbözet után már 1224 Ft adótöbbletet kellene fizetni. Az e bekezdésben foglalt rendelkezésre figyelemmel azonban csak az 1000 Ft 70%-át szabad adótöbbletként számításba venni. Az adó tehát 5160+700=5860 Ft lesz (a 6384 Ft adó csak 24 549 Ft adóalaptól kezdve érvényesül)."
Az (5) bek.-hez:
"Ut. (1) Az átlagos kataszteri tisztajövedelmet egész koronákban kell megállapítani, s ennek során kikerekítést alkalmazni nem szabad, tehát 13 korona 99 fillér átlagos kataszteri tisztajövedelm 13 korona, a kiszámítás így alakul:
(2) A 10 koronánkint járó összeget a tényleges összes kataszteri tisztajövedelem alapulvételével, tehát nem fokozatonkint rétegezve kell megállapítani.
Például:
1. ha az adóalany 18 kat. hold ingatlanának összes kataszteri tiszta jövedelme 180 korona a kiszámítás így alakul: 288:18=10 korona, tehát 10 koronánkint 85 Ft-ot kell a táblázat szerint járó adóhoz hozzáadni, vagyis 18X90 Ft-ot.
2. ha az adóalany 18 kat. hold ingatlanának összes kataszteri tisztajövedelme 288 korona, a kiszámítás így alakul: 288:18=16 korona, tehát 10 koronánkint 85 Ft-ot kell a táblázat szerint járó adóhoz hozzáadni. Minthogy az átlagos kataszteri tisztajövedelem a 13 koronát meghaladja, a 85 Ft-ot nem 29-szer, hanem csak 23-szor (18x13=234:10=23) szabad a táblázat szerint járó adóhoz hozzáadni."
A (7) bek.-hez:
"Ut. Ennek a rendelkezésnek alkalmazását a következő példa világítja meg:
Az adóalany 20 kat. hold 80 korona kataszteri tisztajövedelmű saját kezelésben lévő szántó ingatlanához 4 kat. hold 81 korona kataszteri tisztajövedelmű szántó ingatlant haszonbérbe vesz. Minthogy valamennyi ingatlan kataszteri tisztajövedelme 161 korona, az e § (3) bekezdésben foglalt táblázat második sorát kell alkalmazni annak ellenére, hogy a saját vagy haszonbérelt ingatlanok kataszteri tisztajövedelme külön-külön 100 koronánál kisebb.
Annak megállapítása végett, hogy a második sornak melyik tételét kell alkalmazni külön-külön ki kell számítani egyfelől a saját, másfelől a haszonbérelt ingatlan átlagos kataszteri tisztajövedelmét (80:20=4, 81:2=20). A saját ingatlanoknál tehát 80:10=8X90=720 Ft-ot, a haszonbérelt ingatlanoknál pedig (81:4=20, tehát 4X13=52:2=26:10, 2,6=3) 3X85=255 Ft, tehát összesen 975 Ft-ot kell a táblázat szerint járó adóhoz hozzáadni."
A (8) bek.-hez:
"Ut. Ha az adóalany valamennyi ingatlanának kataszteri tisztajövedelme 100 koronát meghaladja, 1951. évi január hó 1. napjáig az állatokat egyáltalán nem kellett figyelembe venni. Az 1951. évi január hó 1. napjától kezdve az állatok közül a lovakat az adó megállapításánál figyelembe kell venni azoknál az adóalanyoknál, akiknél valamennyi ingatlan kataszteri tisztajövedelme a 100 koronát meghaladja.
Például:
Egy 10 kat. holdas 140 korona kataszteri tisztajövedelmű kizárólag szántó ingatlannal rendelkező adóalanynál, akinek két lova és két tehene van, a legkisebb adó így alakul:
1. 140X20=2.800 a táblázat szerint járó adó - 192 Ft
2. 140:10=14 korona, tehát 10 koronánkint a 60 Ft-ot (10X13=130:10=13) 13-szor kell számítani 780 Ft
3. a két ló után 700 Ft
összes adó tehát 1672 Ft.
A két tehén után azonban adót nem szabad számításba venni."
A (9) bek.-hez.
"Ut. Az önálló termelőszövetkezet vagy a közösen termelő és átlagelosztású termelőszövetkezeti csoport tagjainak saját tulajdonában lévő állatok után járó adó megállapításánál csakis az egyéni művelés céljára megtartott ingatlanok (háztáji gazdaság) kataszteri tisztajövedelmét szabad számításba venni. A csoportba vitt ingatlanok kataszteri tisztajövedelmét tehát teljes egészében figyelmen kívül kell hagyni.
Például:
Ha az adóalany közösen termelő csoport tagja és a csoportba bevitt ingatlanok kataszteri tisztajövedelme 132 korona, viszont a háztáji gazdaságé 14 korona, az adóalany tulajdonában lévő egy drb. tehén után, amennyiben igavonásra nem használja 45 Ft-ot kell - az adófőkönyvben - kivetni."
A (11) bek.-hez:
"Ut. (1) Ezt a rendelkezést a saját vagy haszonbérbeadott (részes haszonbérlet) mező- és erdőgazdasági ingatlannal rendelkező olyan adóalanynál kell alkalmazni, aki állandó szolgálati viszonyban áll, valamint, aki az adóév kezdő napján nyugdíjas (kegydíjas).
(2) Szolgálati viszonyban állónak kell tekinteni mindazokat a munkavállalókat, akik munkaidejüket a munkáltató érdekében folyamatosan és állandóan, főfoglalkozásszerűen, valamint szükségképpen fel- és alárendeltségi viszonyban rendelkezésre bocsátják. Ilyenek a közszolgálati alkalmazottak, az állami vállalatok munkavállalói (ipari munkások, bányászok, közlekedési alkalmazottak, vállalatvezetők, főkönyvelő stb.) a magángazdaság körében foglalkoztatottak stb. Ez a felsorolás csak példaszerű.
(3) Nem lehet állandó szolgálati viszonban állónak tekinteni azt az adóalanyt, akinek főfoglalkozása mezőgazdaság és, aki csak időszakonkint vagy alkalmailag áll munkaviszonyban. Pl. meghatározott ipari stb. munka elvégzésére köt megállapodást (szerződést).
(4) A községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága minden év március 5. napjáig köteles megállapítani azokat az adóalanyokat, akiknél az általános jövedelemadót kétszeresen kell számítani. Különös gondot kell fordítani arra, hogy csak az állandó szolgálati viszonyban állóknál lehet az adót kétszeresen számítani.
(5) A (4) bekezdés alapján kiválogatott adóalanyok bevallásán a kétszeres adóztatás szükségességét feltűnően jelezni kell. Ha pedig az adóalapot változatlanul kell fenntartani, az ilyen adóalanyokról március hó 5. napjáig a járási tanács pénzügyi osztályához kimutatást kell küldeni. A kimutatásban a lajstrom tételszámot fel kell tüntetni és a kétszeres adóztatás szükségességét indokolni kell.
(6) Előfordul az az eset, hogy a családfőnek nincsen földje, hanem csak az együtt adózó feleségének vagy kiskorú gyermekeknek. Ha a családfő szolgálati viszonyban áll vagy nyugdíjat, kegydíjat kap, a mezőgazdasági ingatlan után járó adót ilyen esetben is kétszeresen kell számítani. Ha azonban csak a feleség vagy a kiskorú gyermek áll szolgálati viszonyban, illetőleg a feleség nyugdíjas és a családfő nem, az adót nem szabad kétszeresen számítani, feltéve, hogy a családfő a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik."
A (12) bek.-hez:
"Ut. (1) Ezt a rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha akár a családfőnek, akár a vele együtt adózó családtagnak mező- és erdőgazdasági ingatlanból származó jövedelmén felül általános jövedelemadó alá tartozó egyéb jövedelme is van és ennek az egyéb jövedelemnek évi összege a családfőnél és a vele együtt adózó családtagnál együttesen 5000 forintot meghalad.
(2) Ha a mezőgazdasági ingatlan után járó általános jövedelemadót a (11) bekezdés szerint kétszeres összegben kellene megállapítani, de az adóalanynak vagy a vele együtt adózó családtagoknak külön-külön vagy együttesen egyéb általános jövedelemadó alá eső évi 5000 Ft-ot meghaladó tisztajövedelmük van, a mezőgazdasági ingatlanok után járó adót háromszoros összegben kell megállapítani.
(3) Egyéb jövedelemként az illetményadó alá eső járandóságot nem szabad figyelembe venni, mert ez nem tartozik általános jövedelemadó alá."
A (14) bek.-hez:
"Ut. (1) Ennek a rendelkezésnek alkalmazásánál családtagok alatt csak azokat a személyeket lehet érteni, akiknek adóköteles jövedelmét a 7. § (1) bekezdése alapján az adóalany jövedelméhez hozzá kell számítani.
(2) Gyermek alatt az adóalany háztartásához tartozó huszadik életévét még be nem töltött gyermeket kell érteni. Az a körülmény, hogy az adóalany által eltartott gyermek milyen címen tartozik a háztartáshoz (édes, mostoha, örökbefogadott vagy házasságon kívül született gyermek, unoka) e rendelkezés alkalmazása szempontjából közömbös. Abban a tekintetben, hogy a háztartáshoz tartozás alatt mit kell érteni, a 7. §-ban és az ehhez fűzött utasításban foglaltak az irányadók.
(3) Ebben a bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a gyermekek és családtagok számát az adóévet megelőző év utolsó napján volt tényleges állapot szerint kell figyelembe venni és azt kétség esetében az adóalany köteles igazolni.
(4) A csökkentést az állatok és a gépek után járó adóra nem szabad alkalmazni. A 25. § (3) bekezdésében megállapított 1 és 2 Ft-okat gyermekkedvezmény címén ugyancsak nem szabad csökkenteni."
A (15) bek.-hez:)
"Ut. A táblás csoporttagság címén járó 20%-os kedvezmény alkalmazására a 23. § (4) bekezdéséhez fűzött utasítás (2)-(4) bekezdésében foglaltak az irányadók."
7. § A Vr. 25. §-ának (5) bekezdéséhez fűzött eredeti utasítás (9)-(14) bekezdése helyébe a következő utasítást fűzöm:
"Ut. (9) Azoknál az adóalanyoknál, akiknek általános jövedelemadóját az (1) bekezdés értelmében bevallás nélkül kell kivetni, a kataszteri tisztajövedelem minden koronája után és az állatok és gépek után járó adót semmiféle jogcímen - gyermekkedvezmény (termelőszövetkezeti tagság) - csökkenteni nem szabad.
(10) A jogi személyek, továbbá jövedelemforrással nem rendelkező adóalanyok tulajdonában lévő állatok és gépek után járó adót a telephely, vagyonközösségeknél és természetes személyeknél az állatok és gépek elhelyezése szerint illetékes községi (városi) tanács végrehajtóbizottsága ugyancsak az adófőkönyvben veti ki. Ezeknek az adóalanyoknak adóbevallást nem kell adniok.
(11) Az 1951. évtől kezdve a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának az 50 korona kataszteri tisztajövedelmen aluli adóalanyok általános jövedelemadóját nem közvetlenül az adófőkönyvben, hanem külön erre a célra szolgáló kivetési lajstromban kell kivetni.
(12) A megyei (budapesti városi és járási) tanács pénzügyi osztálya köteles gondoskodni arról, hogy a község (város) végrehajtóbizottsága minden évben az alábbi minta szerint házilag "50 koronán aluli tételek" elnevezésű kivetési lajstromot készítsen.
/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1951 RT/Rendeletek Tára (1949-1951) 1951_026._19510215/kep/kep274.jpg
/home/nash/WORK/hvgorac/dev/utils/laws_uploader/normalized/1951 RT/Rendeletek Tára (1949-1951) 1951_026._19510215/kep/kep275.jpg
(13) A kivetési lajtsromba először azoknak az adóalanyoknak főkönyvi tételszámait kell bejegyezni, akiknek valamennyi ingatlana (az adófőkönyvben előírt és a kapott Összeírási jegyzékeken lévő) kataszteri tisztajövedelme az 50 koronát nem haladja meg és a bevallás nélküli kivetésnek egyéb meghatározott feltételei is fennállanak. [Lásd: e § (1) bekezdését.]
(14) A főkönyvi tételszámok bejegyzésével egyidejűleg a vonatkozó birtokíveket ki kell emelni s a földterületet és a kataszteri tisztajövedelmet a megfelelő hasábba be kell írni aszerint, hogy 1 vagy 2 Ft-tal kell az adót kivetni.
A kataszteri tisztajövedelem bejegyzésével egy munkamenetben az állatösszeírásból (az adóalanyok és adótárgyak Összeírási íveiből) az adóalany állatainak darabszámát a 11-14. hasábok megfelelő sorában fel kell tüntetni. A gépek darabszámát a 13. hasábban piros tintával kell feltüntetni, az önsúlyt pedig a kimutatás szélén kell feljegyezni.
(15) A földbirtokkal nem rendelkező adóalanyok állatait a kivetési lajstrom végén kell bejegyezni és egyidejűleg az adófőkönyvben ezek részére főkönyvi számlát kell nyitni.
(16) A területre, a kataszteri tisztajövedelemre, az állatokra és a gépekre vonatkozó adatok bejegyzése után az adót a 10. és 15. hasábban kell kivetni és a 16. hasábban kell összesíteni.
(17) Az oldalak összesítésénél és a főösszesítésnél a terület adatai fölött az adóalanyok számát piros tintával, a lovak darabszáma hasáb alatt pedig az 1, 2, 3, 4 vagy 5 vagy ennél több lóval rendelkező adóalanyokat külön ki kell mutatni. A többi állatoknál az adóalanyok számát piros tintával ugyancsak külön ki kell mutatni.
A lajstrom kiállítására és összesítésére a (12) bekezdésben adott mintára vezetett példák az irányadók.
(18) A lajtsromot a község minden év március hó 31. napjáig elkészíteni, a járási tanács (közvetlenül a megyei tanács alá tartozó városok, illetőleg a budapesti városi kerületi tanácsok esetében a megyei tanács, illetőleg a budapesti városi tanács vb. pénzügyi osztálya) április hó 30. napjáig felülvizsgálni és záradékolni kötelesek. Az adófőkönyvben az előírást minden év április 20. napjáig be kell fejezni.
(19) A járási és megyei tanács pénzügyi osztálya az általa készített községi, illetőleg a járási és megyei összesítő lajstromba a községi kivetési lajstrom adatait külön sorba - a lajtsromozásra megadott mindenkori utasítás szerint - bevezetni köteles.
8. § A felmerült tatarozási és karbantartási költségek címén részletes igazolás hiányában az 1941. évi január hó 1. napja után emelt épületeknél évenként legfeljebb 5%-ot, az 1941. év előtt emelt épületeknél legfeljebb 10%-ot lehet a nyersbevételből illetőleg haszonértékből levonásba hozni.
9. § A jelen rendelet rendelkezéseit az 1951. évi január hó 1. napjától kezdve kell alkalmazni.
Olt Károly s. k.,
pénzügyminiszter