0069-I./A-65/1951. (III. 25.) PM rendelet

a pénzügyőrség fegyelmi és fenyítő szabályzatáról

(Közigazgatási rendszám: 0.069.)

A szocializmus építésében a népgazdaság kártevői elleni harc területén a pénzügyőrség úgy töltheti be jól hivatását, ha a testület körében fokozottabb mértékben érvényesül az egyéni felelős vezetés, szilárd a szervezeti és munkafegyelem.

A parancsnokok feladata, hogy szívós nevelőmunkával biztosítsák a szocialista munkaerkölcs és munkafegyelem kialakításának legjobb előfeltételeit.

A fegyelem megszilárdítása a pénzügyőrség minden dolgozójának kötelessége és becsületbeli ügye.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. § A jelen rendelet hatálya kiterjed a pénzügyőrség valamennyi tényleges szolgálatban álló tagjára és a 4. § (3), valamint az 5. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal a nyugállományú pénzügyőrökre.

2. § A pénzügyőri szolgálat körében a testületi és munkafegyelem biztosításáért a pénzügyőri szerv parancsnoka felelős.

II. FEJEZET

Fegyelmi hatóságok. Fegyelmi vétségek és büntetések

3. § (1) Fegyelmi hatóságok

a) az országos pénzügyőri főparancsnokság és a főparancsnokság létszámába tartozók által elkövetett fegyelmi vétség esetében a pénzügyminiszter;

b) a megyei, fővárosi, vámigazgatósági parancsnokok, a pénzügyőri iskola parancsnoka és oktatói, a pénzügyőri anyagraktár parancsnoka és helyettese tekintetében az országos pénzügyőri főparancsnok;

c) más pénzügyőrök tekintetében a b) pontban felsorolt pénzügyőri parancsnokok.

(2) A fegyelmi eljárás alatt álló pénzügyőr áthelyezése esetén az a fegyelmi hatóság határoz, amely a fegyelmi eljárást elrendelte.

(3) Abban az esetben, ha a pénzügyőr ellen több fegyelmi hatóság előtt van fegyelmi eljárás folyamatban, ezeket külön-külön kell lefolytatni, a határozat hozatalára azonban az a fegyelmi hatóság illetékes, amelynek állományába a pénzügyőr a fegyelmi eljárás befejezésének időpontjában tartozik.

4. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a pénzügyőr, aki

1. olyan bűntettet, amely nem csupán pénzbüntetéssel büntetendő, vagy nyereségvágyból más büntettet követ el;

2. olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével;

(3) a munkafegyelmet, vagy a szocialista munkaerkölcs szabályait megsérti, különösen az, aki

a) a jogszabályokat, a felsőbb hatóságok általános rendelkezéseit, határozatait, vagy a szabályszerűen kiadott, személyére szóló utasításokat nem teljesíti, nem megfelelően teljesíti, továbbá aki szolgálatát hanyagul látja el;

b) a népvagyonban szándékosan vagy gondtalanul kárt tesz;

c) az éberség követelményeit megsérti;

d) fegyverét meg nem engedett esetekben vagy szabályellenes módon használja;

e) beosztottjaival vagy a felekkel durván bánik, hivatalos hatalmával visszaél (beosztottjait saját szolgálatára használja fel);

f) az ügyfelek részére szolgálati kötelességét meghaladó magánszolgálatokat végez;

g) gyáva magatartást tanúsít;

h) ruházatát, fegyverzetét, felszerelését elhanyagolja, szabályellenes egyenruhát vagy fegyvert visel;

i) szolgálati helyét engedély nélkül elhagyja;

j) állomáshelyén kívüli helyre engedély nélkül távozik, vagy szabadságidejét túllépi;

k) olyan ügyfelektől, akikkel szolgálatánál fogva összeköttetésben áll, hitelt vesz igénybe;

l) hivatalos iratokba tudva valótlan adatokat vesz fel, a hivatalos iratokat vagy a reábízott értékeket a szükséges időn túl indokolatlanul magánál tartja;

m) a felektől bármely csekély ajándékot vagy ingyenes szolgáltatást elfogad;

n) a népgazdaság hátrányára bárkivel összejátszik;

4. botrányos, iszákos, erkölcstelen életmódot folytat, vagy egyébként méltatlan magatartást tanúsít.

(2) Fegyelmi vétséget követ el az a pénzügyőr is, aki a fegyelmi vétség elkövetésében szándékosan vagy gondatlanul közreműködik vagy a tudomására jutott fegyelmi vétséget nem jelenti.

(3) Nyugdíjas pénzügyőrrel szemben fegyelmi vétség megállapításának csak az (1) bekezdés 1., 2. és 4. pontja alapján van helye.

5. § (1) A fegyelmi büntetések a következők:

1. írásbeli megrovás,

2. pénzbüntetés,

3. alacsonyabb szolgálati munkakörbe beosztás,

4. rendfokozatban visszavetés, amely bármely alacsonyabb rendfokozatba történhetik,

5. azonnali hatályú elbocsátás.

(2) A rendfokozatban visszavetett pénzügyőr illetménye és ellátási igénye ahhoz a rendfokozathoz igazodik, amelybe visszavetették.

(3) Nyugdíjas pénzügyőrrel szemben csak nyugdíjának csökkentését vagy megvonását lehet fegyelmi büntetésként kimondani; ha ennél enyhébb fegyelmi büntetés kiszabása indokolt, a fegyelmi vétség megállapítása mellett a büntetés kiszabását mellőzni kell.

(4) Az állásáról lemondott pénzügyőrrel szemben - a fegyelmi vétség megállapítása mellett - a büntetés kiszabását mellőzni kell.

6. § (1) A fegyelmi büntetést a vétség súlyához és a vétség fokához mérten valamennyi körülmény, különösen pedig az esetleges előző fegyelmi büntetések, valamint a fegyelmi vétség következményeinek figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy annak a büntetés mellett nevelő hatása is legyen.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabása a vétség esetleges büntetőjogi következményeit, valamint az esetleges feljelentési kötelezettségét nem érinti.

7. § (1) Ha a fegyelmi vétség az államnak anyagi kárt okozott, a fegyelmi hatóság az alkalmazottat - a bírói út kizárásával - a vétkesség fokához mérten a kár teljes vagy részbeni megtérítésére is kötelezi.

(2) A kártérítést köztartozásként kell behajtani.

8. § (1) Az egy éven belül kiszabott pénzbüntetések összege a pénzügyőr egy havi rendszeres illetményét nem haladhatja meg.

(2) A pénzbüntetést a pénzügyőr illetményeiből le kell vonni. A fegyelmi hatóság a levonásra részletfizetést engedélyezhet. A levonások összege nem haladhatja meg havonként az egy havi rendszeres illetmény 25%-át.

(3) A kiszabott pénzbüntetést, rendbüntetést és kártérítést az állományilletékes megyei (fővárosi, vámigazgatósági) pénzügyőri parancsnokság bevételi számlájára, míg a Főparancsnokság közvetlen szervei (iskola, anyagraktár, gyógyház) a Pénzügyminisztérium "Pénzügyőrség" alcím megfelelő bevételi számlájára, végül az illetményekkel kapcsolatos visszatérítéseket a 2.120.111. számú Pénzügyminisztérium: Pénzügyőrség "Illetményszámla, Budapest" elnevezésű csekkszámlára kell befizettetni.

(4) A befizetőlap hátoldalán pontosan fel kell tüntetni az ügy számát, a befizető pénzügyőr nevét, rangját, állomáshelyét és annak pontos megjelölését, hogy az összeget pénzbüntetés, rendbüntetés vagy kártérítés címén fizetik-e be.

9. § Az azonnali hatályú elbocsátás történhetik a pénzügyőrt esetleg megillető nyugdíjigény fenntartásával, a nyugdíjigény egy részének vagy a hozzátartozók ellátási igényeinek fenntartásával és végül minden ellátási vagy a szolgálat alapján támasztható egyéb igény kizárásával.

10. § (1) A jogerős fegyelmi határozatot a pénzügyőr szolgálati táblázatán és szolgálati könyvében fel kell jegyezni. Ezt a feljegyzést a fegyelmi hatóság a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével - az érdekelt pénzügyőr kérelmére vagy elöljáró parancsnokának javaslatára - törölheti.

(2) A pénzügyőr kimagasló munkateljesítménye és példás magatartása alapján az Országos Pénzügyőri Főparancsnok a fegyelmi határozat hátrányos jogkövetkezményeit megszüntetheti.

III. FEJEZET

A fegyelmi eljárás

11. § (1) A fegyelmi eljárást a fegyelmi hatóság hivatalból, feljelentésre vagy az érdekelt kérelmére rendeli el.

(2) A fegyelmi eljárást írásbeli határozattal kell elrendelni.

12. § (1) Jogerős bírói ítélettel közügyektől való eltiltásra ítélt pénzügyőr ellen fegyelmi eljárásnak helye nincs, hanem őt a bírói ítélet alapján - az esetleg már folyamatban lévő fegyelmi eljárás megszüntetése mellett - a létszámból törölni kell.

(2) Fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül, fegyelmi határozattal a szolgálatból azonnali hatállyal el kell bocsátani azt a pénzügyőrt, akit akár polgári, akár katonai bíróság jogerősen

a) az államrend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt elítélt,

b) más bűncselekmény miatt hat hónapi szabadságvesztésre, vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélt.

(3) Nem csupán pénzbüntetéssel büntetendő szándékos bűntett miatt büntetőeljárás alá vont pénzügyőr ellen fegyelmi eljárást is kell indítani és ha a fegyelmi eljárás során a vádak beigazolást nyernek, a bírói ítélet bevárása nélkül fegyelmi határozatot kell hozni.

13. § Azt a pénzügyőrt, akit három évig terjedhető börtönnél súlyosabb büntetéssel büntetendő bűntett elkövetésén tettenértek, azonnal le kell tartóztatni és az illetékes büntető hatóságnak át kell adni.

14. § (1) A fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követőleg az eljárás folyama alatt bármikor felfüggesztheti állásától a fegyelmi eljárás alá vont pénzügyőrt, ha a szolgálat érdeke a pénzügyőrnek a szolgálattól való távoltartását teszi szükségessé.

(2) Állásától fel kell függeszteni azt a pénzügyőrt,

a) akit bűncselekmény elkövetésének gyanuja miatt előzetes letartóztatásba helyeztek;

b) akinek internálását vagy rendőri felügyelet alá helyezését rendelték el;

c) aki ellen az illetékes ügyészség nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt vádat emelt;

d) akit a bíróság - bár nem jogerősen - közügyektől való eltiltásra ítélt;

e) aki súlyos természetű szolgálati vétséget követett el;

f) aki ellen a fegyelmi hatóság - még nem jogerősen - elbocsátást megállapító fegyelmi határozatot hozott.

(3) A felfüggesztés tartama legfeljebb hat hétig terjedhet. Ha azonban a fegyelmi ügyet a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontja alá tartozó esetben a bíróság, illetőleg a rendőrhatóság döntéséig nem lehetne befejezni, a felfüggesztést az említett szervek jogerős döntésétől számított hat héten belül kell megszüntetni.

(4) Felfüggesztés esetében az elsőfokú fegyelmi határozatot a felfüggesztés napjától számított két héten belül, a másodfokú határozatot pedig a felfüggesztés napjától számított hat héten belül meg kell hozni.

(5) A pénzügyőr a felfüggesztés ideje alatt is a pénzügyőrségre vonatkozó szervezeti és szolgálati szabályok hatálya alatt áll.

(6) Az állásától felfüggesztett pénzügyőr a felfüggesztés tartama alatt hivatali teendőket, illetőleg szolgálatot nem teljesíthet, az állásával és a szolgálatával járó hatósági jogokat nem gyakorolhatja; pénzügyőrségi egyenruhát nem viselhet; hivatali, szolgálati, továbbá mindazokat az igazolványait és jelvényeit, amelyek pénzügyőri minőségének bizonyítására alkalmasak, valamint fegyverzetét beszolgáltatni köteles. Ellenszegülés esetében a pénzügyőrt az eljárás rendje érdekében le kell tartóztatni, a letartóztatást azonban meg kell szüntetni, amint a parancsnak eleget tett.

(7) Amennyiben a pénzügyőr az (1) bekezdésben említett tárgyakat és fegyverét 24 órán belül nem szolgáltatja be, illetményét teljes egészében be kell szüntetni.

(8) A (6) bekezdésben említett tárgyakat a felfüggesztés tartama alatt az állományilletékes pénzügyőri szerv parancsnoka őrzi.

15. § (1) A felfüggesztett pénzügyőr a felfüggesztés tartamára havi rendszeres illetményének 50%-áig terjedhető illetményben részesíthető.

(2) A havi rendszeres illetményt annak a hónapnak végével kell beszüntetni, amelyben a felfüggesztést elrendelő határozat kelt.

(3) Ha a fegyelmi határozat nem mondja ki az elbocsátást, a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetményt ki kell fizetni.

16. § (1) Ha a jelen rendelet 3. §-ában nem említett pénzügyőri parancsnok a hozzá beosztott pénzügyőrök valamelyike ellen olyan cselekmény vagy magatartás miatt látja szükségesnek a fegyelmi eljárás elrendelését, amely az érdekelt állásától való azonnali felfüggesztését is feltétlenül maga után vonja, a pénzügyőrt a szolgálat teljesítése alól ideiglenesen felmentheti.

(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes felmentés időtartama a nyolc napot nem haladhatja meg. Amennyiben a szolgálat teljesítése alól ideiglenesen felmentett pénzügyőr állásától való felfüggesztése iránt nyolc nap alatt a fegyelmi hatóság nem intézkedik, őt szolgálatba kell állítani.

17. § (1) A fegyelmi hatóság a fegyelmi ügy megvizsgálására megbízottat vagy megbízottakat jelölhet ki.

(2) Az eljárás alá vontat a vizsgálat megkezdésekor előzetesen és a tanuk meghallgatása után esetleg újból is ki kell hallgatni.

(3) Az előzetes kihallgatásnak a tanuk kihallgatásához és a tényállás tisztázásához még szükséges hiányzó adatok összegyűjtése a célja, de ennek során módot kell adni az eljárás alá vontnak arra, hogy vétkes cselekményének bevallásával a vizsgálatot megrövidíthesse, illetőleg az ártatlanságára vonatkozó bizonyítékait előadhassa.

(4) Az előzetes kihallgatás csak akkor mellőzhető, ha a tényállás legfontosabb körülményei már tisztázódtak.

(5) Ha az eljárás alá vont a terhére rótt cselekmény elkövetését már az előzetes kihallgatás során bevallotta és nem hivatkozott olyan enyhítő körülményekre, amelyek további vizsgálatot tennének szükségessé, a vizsgálat az előzetes kihallgatással végetér, a jegyzőkönyv lezárható és a jelentést - amennyiben az előzetes kihallgatást nem maga a fegyelmi hatóság folytatta le - ennek alapján a fegyelmi hatósághoz meg kell tenni.

(6) Az eljárás alá vont előzetes kihallgatás után - amennyiben erre szükség van - a tanukat kell meghallgatni.

(7) A tanuk kihallgatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(8) Ha az eljárás alá vont újabb kihallgatásra is szükség van, ennek keretében a tanuvallomások és egyéb bizonyítékok közlése után módot kell nyújtani az eljárás alá vontnak, hogy ezekre észrevételeit megtehesse.

(9) Szembesítésre akkor van szükség, ha az eljárás alá vont és a tanuk vallomásai egymástól eltérnek vagy egymásnak ellentmondanak.

18. § (1) A megbízott tartozik a vizsgálatot nyolc nap alatt befejezni. Ha a vizsgálandó anyag terjedelme megkívánja, a fegyelmi hatóság ezt a határidőt legfeljebb tizennégy nappal meghosszabíthatja.

(2) A megbízott eljárásának befejezésekor, de legkésőbb az (1) bekezdésben megállapított határidő utolsó napján, köteles az iratokat javaslattal a fegyelmi hatósághoz beterjeszteni.

(3) A javaslatnak tartalmaznia kell:

1. a vizsgálat eredményének rövid összefoglalását,

2. a fegyelmi vétség meghatározását, illetőleg azt, hogy az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el,

3. a fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslatot.

(4) Ha a vizsgálat során olyan adatok merülnek fel, amelyek alapján az eljárás alá vont a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban nem említett fegyelmi vétség elkövetésével is gyanúsítható, a vizsgálatot ezekre nézve külön elrendelni nem kell; a fegyelmi hatóságnak, illetőleg megbízottjának a vizsgálatot az újonnan felmerült adatokra is ki kell terjesztenie.

19. § (1) A fegyelmi hatóság határozatának meghozatala előtt a szükséghez képest a fegyelmi eljárás alá vont pénzügyőrt és esetleg tanukat, szakértőket hallgathat meg, helyszíni szemlét tarthat és szembesítéseket eszközölhet.

(2) A fegyelmi eljárás során szükségessé vált kihallgatásoknál a fegyelmi hatóságot gyakorló parancsnokon, illetőleg megbízottján (megbízottjain), a kihallgatandón és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más nem lehet jelen.

(3) A kihallgatás megkezdése előtt figyelmeztetni kell a kihallgatandót arra, hogy köteles legjobb tudása szerint a tiszta és teljes valóságot vallani, mert ha valótlanságot vall, a büntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekményt követ el.

(4) Az előrebocsátott figyelmeztetés után jegyzőkönyvbe kell foglalni a kihallgatandó nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, családi állapotát, foglalkozását, továbbá azt a körülményt, hogy nincs-e az eljárás alatt álló pénzügyőrrel, vagy az ügyben egyébként érdekeltnek valamelyikével rokoni kapcsolatban vagy egyébként az eljárásban nem érdekelt-e.

20. § (1) A tanukat idézőlevéllel kell megidézni. Az idézőlevélben meg kell jelölni azt a fegyelmi ügyet, amelyben a tanunak vallomást kell tennie, továbbá a megjelenés helyét és idejét, valamint azt a körülményt, hogy tanuként fogják kihallgatni, végül pedig figyelmeztetni kell a megidézettet arra, hogy igazolatlan elmaradása pénzbüntetés kirovását vonja maga után.

(2) A néphadseregnek, az Államvédelmi Hatóságnak, a rendőrségnek, a pénzügyőrségnek, a tűzoltóságnak és a letartóztató intézeteknek tényleges szolgálatban álló tagjait felettes parancsnokuk útján kell megidézni.

(3) Ha a tanúként megidézett személy olyan szolgálatban áll, amelyben eltávozása esetében helyettesítése szükséges, megidézéséről hivatali elöljáróját egyidejűleg értesíteni kell.

(4) Azt a tanut, aki a fegyelmi hatóság idézése ellenére nem jelenik meg, vagy a kihallgatás helyéről engedély nélkül eltávozik, újból meg kell idézni, igazolatlan elmaradásáért pedig első esetben 150 forintig, minden további esetben 300 forintig terjedhető pénzbírsággal kell sújtani. A pénzbírságok közadók módjára kell behajtani.

(5) Ha az idézésre meg nem jelent, illetőleg engedély nélkül távozott, vagy a vallomástételt megtagadó tanu a katonai bíróság hatósága alatt áll, a megfelelő kényszerítő eszközök alkalmazása és az okozott költségek vagy károk behajtása végett az engedetlen tanu elöljáró parancsnokához kell fordulni.

(6) A (3) bekezdésben foglaltak szerint kell az olyan tanúval szemben is eljárni, aki megjelenik, de a vallomástételt törvényes ok nélkül megtagadja.

21. § A fegyelmi hatóság köteles határozatát írásbafoglalni és azt nyolc napon belül a fegyelmi eljárás alá vont pénzügyőr részére kézbesíttetni.

22. § (1) Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen - az írásbeli megrovás kivételével - a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezésnek van helye a közvetlenül magasabb fegyelmi hatósághoz.

(2) Nincs helye a fellebbezésnek, ha az elsőfokú fegyelmi határozatot a pénzügyminiszter hozta.

(3) A fellebbezésnek a büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

23. § (1) A jogorvoslati hatóság az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy a határozat feloldása mellett új eljárást és annak alapján új határozat hozatalát rendeli el, illetőleg az eljárást megszünteti.

(2) A másodfokú fegyelmi határozatot a fellebbezés felterjesztésétől számított tizenöt napon belül meg kell hozni.

(3) A másodfokú fegyelmi határozat ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A jogerős fegyelmi határozat egy másolati példányát - a jogerőre emelkedés időpontjának megjelölésével - minden esetben fel kell terjeszteni az Országos Pénzügyőri Főparancsnoksághoz.

IV. FEJEZET

A fenyítő jogkör gyakorlása

24. § (1) Az olyan cselekmény, amely a 4. § értelmében fegyelmi vétségnek nem minősülő, de amely a szolgálat követelményeivel vagy a pénzügyőrség tagjától elvárható magatartással nem fér össze, fenyítő úton kell megtorolni.

(2) Azokkal szemben, akik ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, ennek tartama alatt fenyítés nem alkalmazható. Ilyen esetben a fenyítésre okot adó cselekményre, mulasztásra, magatartásra vonatkozó vizsgálati iratokat a fegyelmi üggyel való együttes elbírálás céljából a fegyelmi hatósághoz kell felterjeszteni.

25. § (1) A fenyítő jogkör gyakorlására az alábbiak jogosultak:

a) az országos pénzügyőri főparancsnok és hivatalos kiküldetésük alatt a főparancsnok kiküldött ellenőrző közegei;

b) a fővárosi, vámigazgatósági és megyei parancsnokok, továbbá - amennyiben parancsnoki hatáskörben járnak el - ezek helyettesei, végül a pénzügyőri iskola és a pénzügyőri anyagraktár parancsnokai;

c) a szakasz-, vámhivatal- és nyomozócsoport parancsnokok.

(2) A fenyítő jogkör át nem ruházható.

(3) Az elöljáró fenyítő hatalmával nem élhet, ha a fenyítés okául szolgáló cselekmény az ő személyét ért sérelemből keletkezett. Ilyen esetben a pénzügyőrt a közvetlenül magasabb elöljáróhoz kell feljelentenie.

26. § (1) Kiszabható fenyítések:

1. a pénzügyőri segédtisztek ellen:

a) szóbeli megfeddés,

b) egyes kedvezmények (kimaradási engedély, kintlakási engedély, eltávozási engedély stb.) megvonása legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra,

c) az egymásután következő - legfeljebb hét - szabadnap (munkaszüneti nap) élvezetének részbeni megvonása,

d) a havi alapfizetés 10%-áig terjedhető összegben kiszabható rendbüntetés,

e) legfeljebb harminc napig terjedő laktanya vagy szállásfogság,

2. a tisztek ellen:

a) szóbeli megfeddés,

b) a hivatali munkaidőn túl, a napnak meghatározott időszakában - hivatalban vagy más kijelölt helyen - teljesítendő szolgálat ellátása legfeljebb tizenöt napon keresztül,

c) a havi alapfizetés 15%-áig terjedhető összegben kiszabható rendbüntetés,

d) harminc napig terjedhető állomásfogság.

(2) A szabadnap részbeni elvonása nyolc óránál hosszabb időre nem terjedhet és ebből a külső szolgálat négy óránál tovább nem tarthat.

(3) A laktanya- vagy szállásfogsággal fenyített pénzügyőr csupán a szolgálat ellátása céljából hagyhatja el szállását, lakását. Szolgálati helyét a legrövidebb úton köteles elérni és ugyancsak a legrövidebb úton köteles szolgálata befejezése után szállására visszatérni.

(4) Állomásfogsággal fenyítettek nyilvános helyiséget nem látogathatnak, állomáshelyükről szolgálatmentes idejükben sem távozhatnak el.

27. § (1) A szakasz-, vámhivatal- és nyomozócsoport parancsnokok fenyítésként a szóbeli megfeddést, a szabadnap részbeni elvonását és a kimaradási engedélynek öt napot meg nem haladó időre történő megvonását alkalmazhatják.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt parancsnokok a fenyítő jogkört teljes terjedelmében gyakorolják.

(3) Amennyiben az elöljáró parancsnok olyan cselekményt, mulasztást vagy más magatartást észlel, amely megítélése szerint súlyosabb fenyítést érdemel, mint amelynek kiszabására fenyítő jogkörénél fogva jogosult, az ügyet a közvetlenül magasabb parancsnokhoz terjeszti fel.

(4) A fenyítést a vizsgálati iratokra röviden rávezetett határozattal kell kiszabni.

(5) Enyhébb beszámítás alá eső cselekmény, mulasztás, magatartás esetén, ha a tényállás már a kihallgatáson tisztázható, a fenyítés a kihallgatás alkalmával is kiszabható.

(6) A fenyítés kiszabása előtt módot kell adni arra, hogy a pénzügyőr védekezését előadhassa. A kifogásolt cselekményt, valamint annak bizonyítékait tüzetesen meg kell vizsgálni.

(7) A fenyítést rendszerint azonnal és mindig az azt kiszabó parancsnok utasítása szerint kell végrehajtani.

28. § (1) A fenyítést kiszabó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A fenyítéseket a pénzügyőr szolgálati táblázatára feljegyezni nem szabad. A kiszabott fenyítést a szakasznál és a vámhivatalban a fenyítettek szolgálati könyvének erre rendelt részében kell nyilvántartani; az országos pénzügyőri főparancsnok, a megyei (fővárosi, vámigazgatósági) pénzügyőri parancsnokok, továbbá a pénzügyőri iskola és a pénzügyőri anyagraktár parancsnoka a fenyítéseket a fenyített szolgálati lapjának "Fegyelmi eljárás" című részében jegyzi fel.

(3) Azt, aki a fenyítésre vonatkozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza, fegyelmi eljárás alá kell vonni.

29. § A jelen szabályzat rendelkezéseit a folyamatban lévő fegyelmi ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha az ügyben már elsőfokú fegyelmi határozatot hoztak.

30. § A jelen rendelet hatálybalépésével minden ezzel ellentétes jogszabály hatályát veszti.

Olt Károly s. k.,

pénzügyminiszter