70/1951. (III. 14.) MT rendelet
az üzemi egészségvédelem szabályozása tárgyában
(Közigazgatási rendszám: 3.161.)
1. § Az üzemi egészségvédelem megszervezése és fenntartása állami feladat.
2. § (1) Az üzemi egészségvédelem feladatai:
a) a dolgozók előzetes és időszakos orvosi vizsgálatának elvégzése;
b) az üzemben megszervezett elsősegélyhelyek munkájának és az üzemi elsősegély oktatásának irányítása;
c) a munkahelyek egészségügyi viszonyainak és az üzem egészségügyi berendezéseinek ellenőrzése, valamint közreműködés a balesetelhárítással foglalkozó szervek munkájában;
d) a munkaártalmak kiküszöbölésére javaslatok kidolgozása;
e) a dolgozók gyógykezelése;
f) a beteg dolgozók keresőképtelenségének megállapításában közreműködés.
(2) Az üzemi egészségvédelem feladatait részletesen az egészségügyi miniszter szabályozza.
(3) Az (1) bekezdés a) és e) pontjában megjelölt feladatokat az üzemi dolgozók munkaidején kívül kell elvégezni. Az e) pont alatti feladatokat indokolt és sürgős esetben munkaidő alatt is el lehet végezni.
3. § (1) Az üzemi egészségvédelmet minden olyan üzemben meg kell szervezni, amely legalább ötszáz fizikai dolgozót foglalkoztat vagy ennél kevesebb dolgozót foglalkoztat ugyan, de az üzem természetével járó különleges veszélyek és egészségártalmak azt indokolttá teszik.
(2) Az előző bekezdésben említett üzemeket az egészségügyi miniszter az illetékes miniszterekkel egyetértésben jelöli ki.
4. § (1) Az üzemi egészségvédelem feladatait üzemi orvosok és az orvosokhoz beosztott ápolók (a továbbiakban: üzemi ápoló) látják el.
(2) Az üzemi orvosok és az üzemi ápolók főfoglalkozású közszolgálati alkalmazottak; heti munkaidejük 48 óra.
(3) Az üzemi orvosokat és az üzemi ápolókat az egészségügyi miniszter nevezi ki. Illetményeikről az egészségügyi tárca költségvetésében kell gondoskodni.
(4) Az egészségügyi miniszter a helyi viszonyok által indokolt esetekben nem teljes munkaidejű (részfoglalkozású) üzemi orvosokat is alkalmazhat:
(5) Felhatalmazást kap az egészségügyi miniszter, hogy az üzemi orvosok és üzemi ápolók illetményeit a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendelettel szabályozza.
5. § (1) Valamennyi vállalat, üzem, hivatal, intézmény és közérdekű szerv vagy szervezet (a továbbiakban: üzem) által dolgozóinak egészségügyi ellátására fenntartott orvosi rendelő (a továbbiakban: üzemi orvosi rendelő) felszerelése az egészségügyi miniszter kezelésébe kerül.
(2) Az üzemi egészségvédelem működéséhez szükséges helyiségek (rendelő, várószoba stb.) létesítéséről, valamint az egészségvédelem működésével kapcsolatban felmerülő dologi kiadások fedezéséről - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az üzem fenntartója köteles gondoskodni.
(3) Az üzemi egészségvédelem kifejezetten egészségügyi jellegű dologi kiadásairól (orvosi rendelők felszerelése, orvosi műszerek, vegyszerek beszerzése és pótlása stb.) az egészségügyi minisztérium költségvetésében kell gondoskodni.
(4) Üzemi orvosi rendelőt az egészségügyi miniszter előzetes hozzájárulása nélkül nem szabad létesíteni.
6. § (1) Az üzem az üzemi orvosi rendelőkben alkalmazott orvosok és segédszemélyzet jelenleg fennálló munkaviszonyát köteles az 1951:7. tvr. 29. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján felmondással az 1951. évi április hó 30. napjára megszüntetni.
(2) Az üzem jelen rendelet hatálybalépése után üzemi orvost és üzemi ápolót nem alkalmazhat.
7. § (1) A jelen rendelet 3. §-a alapján kijelölt üzemeknél a jóléti keretből zárolni kell azt az összeget, amely megfelel az üzem által az üzemi orvosok és ápolók illetményeinek, valamint a kifejezetten egészségügyi jellegű dologi kiadások [5. § (3) bekezdése] fedezésére eddig fordított összegnek. A jóléti keretet a zárolt összegnek megfelelően csökkenteni kell, a zárolt összeget pedig a vállalati nyereség megállapításánál figyelembe kell venni.
(2) Azokat az összegeket, amelyeket az üzemek a jelen rendelet értelmében az üzemi egészségvédelem céljaira kötelesek fordítani, ugyanabból a keretből (alapból) kell fedezni, amelyet ezek a költségek eddig terheltek.
(3) Azoknál az üzemeknél, amelyeknél az egészségügyi miniszter a jelen rendelet 3. §-a alapján az üzemi egészségvédelmet nem szervezi meg, a jóléti keretet az üzemi egészségvédelem céljaira eddig fordított összeggel csökkenteni kell és ezt az összeget a vállalati nyereség megállapításánál figyelembe kell venni.
8. § Az egészségügyi miniszter a Jelen rendeletben megjelölt egyes feladatait a helyi tanácsokra fokozatosan átruházza.
9. § A jelen rendelet hatálya a néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség, a tűzoltóság, a pénzügyőrség és a letartóztató intézetek, valamint a Magyar Államvasutak üzemi orvosi rendelőire nem terjed ki. Az üzemi egészségvédelmet a Magyar Államvasutakra vonatkozóan a közlekedés-és postaügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben külön szabályozza.
10. § Azoknál az üzemeknél, amelyeknél az egészségügyi miniszter a jelen rendelet 3. §-a alapján az üzemi egészségvédelmet nem szervezi meg, az egészségügyi követelmények megvalósításáról az üzem vezetője gondoskodik.
11. § A jelen rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezése tekintetében az 1951. évi április hó 15. napján, egyéb rendelkezései tekintetében pedig az 1951. évi május hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról az egészségügyi miniszter gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a minisztertanács elnöke