9061-113/1951. (I. 18.) EüM rendelet

a propán-bután gáz forgalomba hozatalának, tárolásának és felhasználásának szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 9.061.)

A 240/1950. (IX. 23.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében megjelölt hatáskörömben a nehézipari, a belkereskedelmi, a közlekedés- és postaügyi miniszterekkel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával (a továbbiakban: SZOT) egyetértve a következőket rendelem:

1. § (1) A propán-bután gáz (a továbbiakban: gáz) forgalomba hozójának (a továbbiakban: forgalomba hozó) a gázt csak olyan palackokban szabad forgalomba hoznia, amelyek az első használatbavétel előtt és azt követően ötévenként, illetve minden sérülés esetén hatósági víznyomás próba alatt álltak és vak-anyával (csavarmentes védősapkával) elzárt szeleppel, továbbá rácsavart szelepvédő biztosító kupakkal vannak felszerelve és egyébként megfelelnek a gázpalackokra vonatkozó előírásoknak.

(2) A forgalombahozó köteles gondoskodni arról, hogy a palackok kezelésével, tárolásával és szállításával foglalkoztatott dolgozók a palackokat - akár meg vannak töltve gázzal, akár üresen - gondosan és kíméletesen kezeljék, mert ha a palackok gázbiztos tömítése megsérül, a kiszivárgó gáz a környezetben tüzet, robbanást idézhet elő. Rakodás és szállítás közben tilos a palackokat dobálni, a szállítóeszközről való lerakásánál pedig ügyelni kell, nehogy a palackokat elejtsék. A palackokat rendeltetésüktől eltérő módon (pl. görgőként) felhasználni tilos.

(3) A forgalombahozó a (2) bekezdésben említett dolgozókat az ott megjelölt magatartásra kioktatni és az ott említett rendelkezések betartását ellenőrizni köteles.

2. § Villamoson, trolleybuszon, autóbuszon, valamint a közforgalmú vasút személyszállításra szolgáló részében gázt szállítani tilos. A gáznak helyiérdekű villamosvasúton teheráruként szállítása tekintetében a Magyar Vasúti Árudíjszabás I. része a) szakaszának C) mellékletében foglalt rendelkezések az irányadók.

3. § Háztartási célra a fogyasztónak gázpalackot tárolni, vagy a palack kicserélésére szükséges időtartamon túl használaton kívül tartani nem szabad. E rendelkezés alkalmazásában a háztartással egy tekintet alá esik a kávémérés (espressó), a laboratórium és minden egészségügyi intézmény.

4. § (1) Nem háztartási célra, mind a gázzal telt, mind a részben vagy teljesen kiürült palackok tárolására csak külső sérülések ellen védett, sűrű szövésű rézsodronyhálóval (Davy-háló) biztosított alsó (a padló síkjában fekvő) és felső szellőzőnyílásokkal ellátott helyiséget szabad használni. A szellőzőnyílások olyan méretűek legyenek, hogy a tárolóhelyiség kifogástalan átszellőzését biztosítsák.

(2) A fogyasztóberendezés elhelyezésére szolgáló helyiségben palackokat tárolni tilos.

(3) Gázt tartalmazó palackok tárolására szolgáló helyiség lehetőleg természetes világítású legyen. Amennyiben ez kivihetetlen, villamos világítást kell használni. A világítás vezetékeinek és egyéb szerelvényeinek, illetőleg azok felszerelésének meg kell felelniök a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Biztonsági Szabványában a robbanásveszélyes helyiségre előírt követelményeknek. A tárolásra szolgáló helyiséget fűteni tilos.

(4) Olyan helyiségben, amelynek padlózata a föld színe alatt van (alagsor, pince stb.) gázt tartalmazó palackokat tárolni, vagy használatban tartani tilos.

(5) A gázt tartalmazó és az üres palackokat elkülönített, melegtől, napsugártól és nedvességtől védett helyen, feldülés ellen biztosítva kell tárolni.

(6) Munkahelyen gáztartalmú palackokat tárolni, vagy használaton kívül tartani tilos.

5. § Háztartási célra a gázt csak 22 kg, vagy ennél kisebb befogadóképességű palackokból szabad felhasználni.

6. § (1) A gázt csak nyomáscsökkentő szelepen keresztül szabad fogyasztani. A nyomáscsökkentő szelepet a palackon tartósan és gázbiztosan kell rögzíteni. Szerkezete olyan legyen, hogy a palack szelepének teljes kinyitása esetén háztartási fogyasztásnál a kiáramló gáz nyomása (túlnyomás) 500 mm-es vízoszlopnyomáson túl ne emelkedjék. A gáz vezetésére csak fémből vagy vászonbetétes gumicsőből készült vezetéket szabad felhasználni. A palackot a felhasználás helyén is óvni kell a felmelegedéstől.

(2) Ipari felhasználás esetén, ha nagyobb mennyiségű gázra van szükség, a gázt a palackokból folyadékhalmazállapotban is ki lehet venni. A gáz kivétele azonban ilyen esetben csak elpárologtató berendezésen keresztül történhetik. A gáz felhasználására szolgáló helyiségben ilyenkor csak az elpárologtató berendezés tartható, a palackot pedig az említett helyiségeken kívül kell elhelyezni. A folyékony gáz vezetésére csak fémből készült vezetéket szabad használni és az elpárologtató után feltétlenül nyomáscsökkentő berendezést (reduktor) kell alkalmazni.

(3) A gáznak az előző berendezésben megjelölt felhasználásához külön engedély szükséges. Az engedélyt esetenkint a SZOT munkavédelmi osztálya (Budapest, Dózsa György-út 84.) a területileg illetékes tűzrendészeti hatósággal egyetértésben adja ki.

(4) Nagyobb mennyiségű gázfogyasztás elérése céljából a palackot bármilyen módon melegíteni tilos.

7. § (1) A gázzal táplált háztartási fogyasztású berendezés üzembehelyezésénél az alábbiak szerint kell eljárni:

a) a gázpalack védősapkáját le kell csavarni;

b) meg kell győződni arról, hogy a palack szelepe zárva van-e;

c) a záróanyát, amely balmenetű, a szeleptől (jobbfelé) le kell csavarni;

d) meg kell vizsgálni, hogy a nyomásszabályozó hollandi-anyacsavarjában van-e tömítés és az ép-e; ha a tömítés hiányzik, vagy megsérült, új tömítést kell behelyezni;

e) a nyomásszabályozót a hollandi-anyacsavar segélyével a palack szelepének balmenetű csatlakozócsonkjára (balfelé) tömítésbiztosan kell felcsavarni;

f) a gumitömlőt csatlakozásba kell hozni a fogyasztóberendezéssel;

g) a fogyasztóberendezés zárt csapállása mellett a szabályozó szelep és a palackszelep csatlakozó részeit szappanos vízzel bőségesen be kell kenni, majd a palackszelep kinyitása után meg kell figyelni az esetleges gázszivárgást, amely buborékképződésből vagy nagyobb mennyiségű szivárgás esetén a tömítetlen hely közelében fellépett zuzmarásodásról észrevehető; az esetleges tömítési hiányt helyre kell hozni;

h) ha gázszivárgás nem észlelhető, a fogyasztóberendezés úgy helyezhető üzembe, hogy égő gyufát, papirost, kanócot, stb. a berendezés égőfejéhez tartva, annak csapját meg kell nyitni; ilyen eljárás mellett a kiáramló gáz azonnal meggyullad; az olyan fogyasztóberendezésnél, ahol gyujtóláng van, először a gyújtólángot kell meggyujtani és csak annak megtörténte után szabad a főelzáró csapot megnyitni.

(2) A fogyasztóberendezés használaton kívül helyezése alkalmával először a palackszelepet kell elzárni és csak azután a berendezés égőfejének csapját.

(3) Ha a palackból a gáz kifogyott, a palack szelepét le kell zárni, a nyomásszabályozót le kell szerelni, majd a palackszelepre a záróanyát és a palackra a védősapkát a teljes záróállásig fel kell csavarni.

8. § A nem háztartási célokra szolgáló gáz felhasználásának módja tekintetében a forgalombahozó által kiadandó külön utasítások az irányadók.

9. § (1) A gázt tartalmazó palack, valamint a gáz felhasználására szolgáló fogyasztóberendezés forgalombahozója köteles:

a) a berendezés felszerelése, illetve a felhasználás helyén való elhelyezése alkalmával a 7. §-ában foglaltakat és a szükségesnek látszó egyéb óvóintézkedéseket magában foglaló feliratot (táblát) a fogyasztásra szánt helyiségben feltűnő helyen kifüggeszteni, a feliratnak (táblának) a kifüggesztés helyén tartását, valamint a feliratban foglaltak betartását időnkint ellenőrizni;

b) a nem háztartási célra fogyasztók részére a 8. §-ban megjelölt külön utasításokat elkészíteni és az azokat tartalmazó feliratot (táblát) a fogyasztásra szánt helyiségben feltűnő helyen kifüggeszteni, továbbá a feliratban foglaltak betartását a munkáltatóval, illetőleg annak megbízottjával és az üzemi szakszervezet munkavédelmi felelősével együttesen időnkint ellenőrizni;

c) gondoskodni arról, hogy minden helyiségben, ahol gázzal töltött, vagy üres gázpalackokat tárolnak, a dohányzást és a nyílt láng használatát eltiltó rendelkezések legyenek kifüggesztve;

d) a gáz felhasználójától a megfelelő berendezés létesítését előre megkövetelni, annak biztonságos használhatóságát megállapítani és időnkint ellenőrizni;

e) a gázt felhasználó valamennyi üzem (munkahely) és háztartás legalább egy alkalmazottját, illetőleg tagját a gáz biztonságos használatára alaposan kioktatni.

(2) A forgalombahozó a jelen rendeletben foglalt vagy egyébként előírt óvóintézkedések meg nem tartása esetén a gáz kiszolgáltatását beszüntetheti, illetőleg a gáz további kiszolgáltatását az óvóintézkedések pontos megtartásától teheti függővé.

10. § A jelen rendelet hatálya a propán-bután gázzal hajtott gépkocsikra nem terjed ki; ezek tekintetében a 2500/1950. (XII. 1.) BM rendelet 133-137. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.

11. § Az a munkáltató (a forgalombahozó, valamint a gáz felhasználója), aki a jelen rendeletben foglalt, reá vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg, a 240/1950. (IX. 23.) MT rendelet 9. §-a értelmében húszezer forintig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el.

Simon Lajos s. k.,

egészségügyi minisztériumi államtitkár