240/1950. (IX. 23.) MT rendelet

a balesetelhárítás szabályozása tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.500.)

A munkások testi épségének fokozott védelme érdekében a balesetelhárításra vonatkozó szabályok megtartását elsősorban maguknak a dolgozóknak kell szorgalmazniok. Ezért a minisztertanács szükségesnek tartja, hogy a balesetelhárítás ellenőrzését a szakszervezetek vegyék át és gondoskodjanak a legszélesebbkörű balesetelhárítási propagandáról is. Ennek megfelelően a minisztertanács a következőket rendeli:

1. § (1) A vállalatoknak, üzemeknek és hivataloknak a balesetelhárításra vonatkozó szabályok megtartása céljából történő ellenőrzése, valamint a balesetelhárítási propaganda szakszervezeti feladat. Ezt a feladatot a szakszervezetek a Szakszervezetek Országos Tanácsának (továbbiakban: SzOT) irányítása alatt látják el.

(2) Az egészségvédő és balesetelhárító óvórendszabályok kibocsátására vonatkozó jogkört az illetékes miniszterekkel és a SzOT-al egyetértve a népjóléti miniszter gyakorolja.

(3) Az Országos Társadalombiztosító Intézet (továbbiakban: OTI) egészségvédő és balesetelhárító feladatköre az 1950. évi szeptember hó 30. napjával megszűnik.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkör ellátása céljából a SzOT az 1950. évi október hó 1. napjával átveszi az OTI központi balesetelhárítási szervezetét, valamint kerületi balesetelhárítási felügyelőségeit. A SzOT a kerületi balesetelhárítási felügyelőségeket átmenetileg továbbra is a megyei társadalombiztosítási központok kereteiben működtetheti.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett balesetelhárítási szervezetnél és balesetelhárítási felügyelőségeknél foglalkoztatott alkalmazottak átvétele tárgyában a SzOT a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül nyilatkozik.

(3) Az OTI-nek a balesetelhárítási feladatkör ellátására szolgáló ingó vagyona (berendezések, készletek, követelések, tartozások, jogok, kötelezettségek, jogosítványok) az 1950. évi október hó 1. napjával a SzOT tulajdonába megy át.

(4) A jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos vagyonátruházások és okiratok, valamint az egyes közigazgatási és törvénykezési beadványok, illetőleg telekkönyvi bejegyzések illetékmentesek.

3. § A balesetelhárítás szervezetét és működését a SzOT szabályozza. E szabályozás megtörténtéig a 2. § (1) bekezdése értelmében átvett balesetelhárítási szervezet és balesetelhárítási felügyelőségek az eddig érvényben volt szabályokban foglaltaknak megfelelően működnek.

4. § (1) A járási, városi, illetőleg városi kerületi tanács végrehajtó-bizottsága köteles az 1893. XXVIII. tv. 36. §-a, illetőleg az ezt módosító és kiegészítő rendeletek rendelkezéseinek megfelelően a telepengedélyezési tárgyalásra az illetékes szakszervezetet meghívni. Ha a szakszervezet balesetelhárítási szakközege a tárgyaláson való megjelenésben akadályozva van, véleményét a tanács végrehajtó-bizottságával írásban is közölheti.

(2) A szakszervezet őrködik afelett, hogy a telepengedély kiadását elrendelő véghatározat a dolgozók életének és testi épségének megóvásához szükséges intézkedéseket is tartalmazza.

(3) A telepengedély kiadása tárgyában hozott határozatról a tanács végrehajtó-bizottsága a szakszervezetet értesíteni köteles; a határozat ellen a szakszervezet fellebbezéssel élhet.

5. § (1) A munkáltató a szakszervezet balesetelhárítási szakközegeit működésükben támogatni köteles.

(2) A szakszervezet balesetelhárítási szakközegei a tudomásukra jutott üzleti vagy üzemi adatok tekintetében titoktartásra kötelesek.

6. § (1) Ha a szakszervezet balesetelhárítási szakközegei a dolgozók testi épségének védelme szempontjából kifogásolható hiányokat állapítanak meg, a hiányok megszüntetésére - záros határidő megállapításával - a munkáltatót felhívják és őt a szükséges szakszerű tanácsokkal ellátják.

(2) A munkáltató köteles a hiányokat a felhívásban megszabott záros határidő alatt megszüntetni és ennek megtörténtét a szakszervezetnek írásban bejelenteni.

(3) Ha a munkáltató az (1) bekezdés szerint a megállapított hiányt a kitűzött határidőben nem szünteti meg, vagy megszünteti ugyan, de a (2) bekezdésben megszabott bejelentést elmulasztja, a szakszervezet a munkáltató (a vállalat vezetője) ellen kihágás (9. §) miatt a feljelentést megteszi.

7. § (1) Ha a 6. § (1) bekezdése értelmében a hiány megszüntetésére felhívott vállalat, üzem vagy hivatal közület tulajdonában áll vagy állami kezelésben van és a megállapított hiány megszüntetését nem tartja szükségesnek vagy szükségesnek tartja ugyan, de azt megfelelő pénzügyi fedezet hiányában nem tudja végrehajtani, ezt a vállalat, üzem vagy hivatal vezetője a felhívás kézhezvételétől számított három nap alatt köteles az illetékes szakszervezetnek bejelenteni.

(2) Ha a szakszervezet a munkáltatónak az (1) bekezdés alapján tett bejelentésével nem ért egyet és intézkedését fenn kívánja tartani, a felmerült vitában a népjóléti miniszter a Tervhivatal elnökével egyetértésben dönt.

8. § A szakszervezet balesetelhárítási szakközegeinek eljárási szabályait a jelen rendeletben foglalt korlátok között a SzOT állapítja meg.

9. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és húszezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkáltató (a vállalat vezetője), aki:

1. az egészségvédelemmel és a balesetelhárítással kapcsolatban a törvényekben, rendeletekben, szabályrendeletekben, óvórendszabályokban vagy az óvóintézkedések tárgyában hozott határozatokban foglalt, reá vonatkozó előírásokat nem tartja meg,

2. a szakszervezet balesetelhárítási szakközegei részére a kívánt felvilágosításokat nem adja meg vagy valótlan felvilágosítást ad, avagy a 7. § (1) bekezdésében előírt bejelentést a határidőn belül nem teszi meg.

3. a 6. § szerint megállapított hiányt a kitűzött határidő alatt nem szünteti meg vagy megszünteti ugyan, de annak megtörténtét a határidőn belül a szakszervezetnek írásban nem jelenti be.

(2) A kihágás miatt az eljárás a rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik; szakminiszterként a népjóléti miniszter jár el.

10. § A jelen rendelet az 1950. évi október hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1927. XXI. tv. 163-170. §-aiban és az ezeket módosító és kiegészítő jogszabályokban, valamint az 1550/1949. (II. 18.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseknek a jelen rendelettel össze nem egyeztethető rendelkezései, úgyszintén a 102000/1949. (IV. 23.) NM rendelet hatályukat vesztik.

Dobi István s. k.,

a minisztertanács elnöke