1952. évi 17. törvényerejű rendelet
egyes községi (városi, városi kerületi) tanácsoknál végrehajtóbizottsági kirendeltségek szervezéséről
Annak előmozdítása érdekében, hogy a községi (városi, városi kerületi) tanácsok, különösen a külterületen lévő bánya- és ipartelepeken, valamint a tanyavilágban élő dolgozókat fokozottabban vonhassák be az állami feladatok megoldásába, az államhatalom helyi gyakorlásába és ezzel biztosítsák az ott élő lakosság hatékony közreműködését a népgazdasági tervek megvalósításában és a mezőgazdaság szocialista fejlesztésében, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli el:
1. § (1) Végrehajtóbizottsági kirendeltséget (továbbiakban: kirendeltség) lehet szervezni
a) azokon a külterületi településeken, amelyek olyan adottságokkal rendelkeznek, hogy a tervgazdálkodás eredményeképen, a szocializmus építése során idővel önálló községgé vagy városi kerületté alakulhatnak;
b) a belterülettel össze nem függő, már kiépült bel- vagy külterületi településeken;
c) átmenetileg egyes egyesített községekben.
(2) Az előző bekezdés valamely pontjában foglalt előfeltételek fennforgása esetén olyan településen lehet kirendeltséget szervezni, ahol az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság érdekei, vagy az üdülő-jelleg azt szükségessé teszi és a településnek a község (város, városi kerület) központjától való távolsága (esetleg közlekedési elzártsága) indokolja azt, hogy a lakosság ügyeit helyben működő államigazgatási szerv intézze.
2. § (1) A kirendeltség szervezését, illetőleg megszüntetését a közvetlenül érdekelt lakosság meghallgatása után vagy annak kérésére, a községi (városi, városi kerületi) tanács határozza el. Kirendeltség szervezését a felettes tanács végrehajtóbizottsága is kezdeményezheti.
(2) A tanács határozatát a közvetlen felettes tanács hagyja jóvá és annak végrehajtásához a belügyminiszter hozzájárulása is szükséges.
3. § (1) A kirendeltség élén a kirendeltség vezetője áll, aki a kirendeltség működéséért személyében felelős.
(2) A kirendeltség vezetőjét a községi (városi, városi kerületi) tanács választja meg és hívja vissza. A kirendeltség vezetője egyben tagja az illetékes község (város, városi kerület) tanácsa végrehajtóbizottságának.
(3) A kirendeltség vezetője közvetlenül az illetékes tanács végrehajtóbizottságának van alárendelve, a kirendeltség működéséről a végrehajtóbizottságnak havonta, a végrehajtóbizottság elnökének pedig hetenként rendszeresen beszámolni köteles.
(4) A kirendeltség vezetője a kirendeltség feladatkörének keretén belül a kirendeltség területén gondoskodik az állami feladatok megoldásáról, a törvények, rendeletek, felsőbb utasítások, valamint a tanács és a végrehajtóbizottság határozatainak a végrehajtásáról, ellenőrzi a kirendeltség területén működő, a tanács alá rendelt állami szerveket és vállalatokat.
(5) Az államigazgatás helyi feladatainak intézése során a kirendeltség vezetője határozatait a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága nevében hozza.
(6) A kirendeltség vezetője megbízatásának tartama alatt állami fizetést kap és teljes munkaidejét faladatainak ellátására fordítja.
4. § (1) A kirendeltség munkájában a dolgozó nép részvételének biztosítására, valamint a kirendeltségi vezető működésének támogatására és a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére kirendeltségi bizottságot kell alakítani.
(2) A kirendeltségi bizottság tagjainak száma az elnökkel együtt 5 vagy 7. Elnöke a kirendeltség vezetője.
(3) A kirendeltségi bizottság tagjainak számát a közvetlen felettes tanács állapítja meg.
(4) A kirendeltségi bizottság tagjait a kirendeltség területén lakók - ezen belül lehetőség szerint a tanácstagok - sorából a községi (városi, városi kerületi) tanács választja meg és hívja vissza.
(5) A kirendeltségi bizottság a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságától kapott irányelvek figyelembevételével általában a következő kérdésekkel foglalkozik: megtárgyalja az állami feladatok végrehajtásának módozatait, a kirendeltség területén segíti a kirendeltség vezetőjét az állami fegyelem betartásában, közreműködik a kirendeltség területére vonatkozó tervek végrehajtásának ellenőrzésében, támogatja a kirendeltség területén működő termelőszövetkezetek működését. A kirendeltségi terület gazdasági, kulturális fejlődését érintő kérdésekben a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának javaslatot tesz.
(6) A kirendeltségi bizottság hetenként rendszeresen ülést tart. Az ülés napirendjének összeállításáról és előkészítéséről, valamint az ülés egybehívásáról a kirendeltség vezetője gondoskodik.
(7) A kirendeltségi bizottság az eléje terjesztett kérdésekben határozatot hoz. A kirendeltségi bizottság által hozott határozatok végrehajtásához a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának - sürgős esetekben a tanács végrehajtóbizottsága elnökének - előzetes hozzájárulása szükséges.
5. § (1) A tömegkapcsolatok kiszélesítése, valamint az alulról jövő kezdeményezés és ellenőrzés biztosítása érdekében a dolgozók soraiból a kirendeltségi bizottság mellé aktívahálózatot kell szervezni.
(2) A kirendeltségi bizottság aktíváinak számára és személyére a kirendeltségi bizottság tesz javaslatot a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságához. A javaslat alapján a végrehajtóbizottság határozatot hoz.
6. § (1) A kirendeltség hivatali munkáját a kirendeltség vezetőjének irányításával és közreműködésével a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának hivatali szervezetéből a végrehajtóbizottság elnöke által kijelölt dolgozók végzik.
(2) A kirendeltség feladatkörét a belügyminiszter által megadott irányelvek figyelembevételével a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága határozza meg.
7. § A kirendeltség működésének biztosításához szükséges kiadásokat a községi (városi, városi kerületi) tanács költségvetésében kell előirányozni.
8. § A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Dobi István s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke
Szabó Piroska s. k.,
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára