1952. évi 19. törvényerejű rendelet

az anyakönyvekről

Általános rendelkezések

1. § (1) A születések, a házasságkötések és a halálozások közhitelű nyilvántartására a születési, a házassági és a halotti anyakönyvek szolgálnak. Az anyakönyvek - az ellenkező bizonyításáig - tanúsítják mindazokat a bennük feljegyzett adatokat, amelyeket nyilvántartanak.

(2) Az anyakönyvek vezetése állami feladat.

(3) Az anyakönyvekbe a bejegyzéseket anyakönyvvezetők, illetőleg anyakönyvvezetőhelyettesek (3. §) teljesítik.

(4) A minisztertanács a magyar külképviseleti hatóságokat felhatalmazhatja arra, hogy külföldön tartózkodó magyar állampolgárok születését, házasságkötését, illetőleg halálát anyakönyvezzék.

Anyakönyvi kerületek

2. § (1) Az ország területe az anyakönyvek vezetése szempontjából anyakönyvi kerületekre oszlik. Az anyakönyvi kerületek beosztását a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg.

(2) Minden anyakönyvi kerületben születési, házassági és halotti anyakönyvet kell vezetni.

Anyakönyvvezetők

3. § (1) Az anyakönyvvezetőt és az anyakönyvvezető helyettest községekben a községi tanács végrehajtó bizottsága, városokban a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának vezetője nevezi ki.

(2) Az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvvezetőhelyettes

a) közreműködik a házasságkötésnél (1952. évi IV. tv. 2. §),

b) vezeti a születési, a házassági és a halotti anyakönyvet, végül

c) intézi az anyakönyvek vezetésével kapcsolatos ügyeket.

Illetékesség

4. § (1) A születést és a halálozást abban az anyakönyvi kerületben kell bejegyezni, ahol az történt. A házasságkötés bejegyzése abban a kerületben történik, amelyben a házasságot megkötötték.

(2)[1] Magyar állampolgárok külföldön történt születését, házasságkötését és halálát belföldön a belügyminiszter által kijelölt anyakönyvi kerületben kell nyilvántartani.

A születés, a házasságkötés, valamint a halálozás bejegyzésének alapja

5. § (1) A születés, a házasságkötés és a halálozás anyakönyvezése hivatalból történik.

(2)[2] A születést és a halálozást bejegyzés végett az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentésre kötelezett személyek körét a belügyminiszter állapítja meg.

(3) Azt, aki a születés, illetőleg a halálozás bejelentésének kötelezettségére vonatkozó rendelkezést megszegi vagy kijátssza - amennyiben a cselekmény büntetőrendelkezésbe nem ütközik - pénzbírsággal kell sújtani. A pénzbírság legmagasabb összege kétszáz forint.

Az anyakönyvekben nyilvántartandó adatok

6. § (1) A születési anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

1. a születés helyét és idejét (év, hó, nap);

2. a gyermek családi és utónevét, nemét;

3. az apa, valamint az anya családi és utónevét, születési helyét és idejét (év, hó, nap), foglalkozását, állandó lakóhelyét;

4. a többes (iker) szülést;

5. a külföldi állampolgárságot;

6. a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

(2) A születési anyakönyvben a személyállapotra vonatkozó alábbi változásokat kell nyilvántartani:

1. a családi név megváltozását;

2. az utónév megváltozását;

3. a családi jogállás megváltozását;

4. a külföldi állampolgárság megszűnését;

5. a bejegyzett személy halálát.

(3) Örökbefogadás esetén az örökbefogadott gyermek születését újra kell anyakönyvezni s az anyakönyvi bejegyzésben az örökbefogadó szülőket kell vérszerinti szülőkként bejegyezni, kivéve, ha az örökbefogadó szülök kifejezetten kérik, hogy az örökbefogadás tényét az eredeti bejegyzésnél tüntessék fel.

(4) A házassági anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

1. a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap);

2. a férj, valamint a feleség családi és utónevét, foglalkozását, születési helyét és idejét (év, hó, nap), lakóhelyét, családi állapotát, apja, továbbá anyja családi és utónevét;

3. a feleség nevét a házasságkötés után;

4. a gyermek családi nevére vonatkozó megállapodást;

5. a házasságkötési tanúk családi és utónevét, lakóhelyét;

6. a külföldi állampolgárságot.

(5) A házassági anyakönyvben a személyállapotra vonatkozó alábbi változásokat kell nyilvántartani:

1. a családi név megváltozását;

2. az utónév megváltozását;

3. a házasság megszűnését;

4. a külföldi állampolgárság megszűnését.

(6) A halotti anyakönyvben a következő adatokat kell nyilvántartani:

1. a halálozás helyét és idejét (év, hó, nap);

2. a meghalt családi és utónevét, nemét, családi állapotát, foglalkozását, állandó lakóhelyét, születési helyét és idejét (év, hó, nap);

3. a házastárs családi és utónevét, a házasságkötés helyét és évét;

4. a szülők családi és utónevét;

5. a halálozás okát;

6. a külföldi állampolgárságot;

7. a bejegyzés idejét (év, hó, nap).

(7)[3] A belügyminiszter az anyakönyvekben nyilvántartandó adatok körét - a házassági anyakönyvre vonatkozóan az igazságügyminiszterrel egyetértve - kibővítheti.

Az anyakönyvekből kiállított okiratok

7. § (1) Az anyakönyvekből szószerint egyező anyakönyvi másolat, anyakönyvi kivonat és hivatalos adatszolgáltatás célját szolgáló értesítés állítható ki. Az anyakönyvekből kiállított okiratok közokiratok.

(2) Anyakönyvi okirat kiállítására az illetékes anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője, illetőleg anyakönyvvezetőhelyettese jogosult.

(3)[4] A külföldre továbbításra kerülő anyakönyvi okiratok kiállításáról a belügyminiszter gondoskodik.

Felügyelet - Anyakönyvi felügyelők

8. § (1) Az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvvezetőhelyettes működése felett a felügyeletet a járási (városi, városi kerületi) és a megyei (Budapesten városi) anyakönyvi felügyelő gyakorolja.

(2)[5] Az anyakönyvi felügyelőket a belügyminiszter, illetőleg az általa kijelölt szerv nevezi ki.

(3) Az anyakönyvi ügyek intézésére hivatott szervek felett a főfelügyeletet a Minisztertanács elnöke gyakorolja".

Jogorvoslat

9. § (1) Az anyakönyvvezető, illetőleg az anyakönyvvezetőhelyettes azokban az esetekben, amikor hatósági megkeresésnek vagy a felek kérelmének teljesítését megtagadja, indokolt írásbeli határozattal dönt. Határozata ellen a járási (városi, városi kerületi) anyakönyvi felügyelőhöz egyfokú fellebbezésnek van helye.

(2) A járási (városi, városi kerületi) anyakönyvi felügyelő az anyakönyvi ügyekben indokolt írásbeli határozattal dönt. Elsőfokú határozata ellen a megyei (Budapesten a városi) anyakönyvi felügyelőhöz egyfokú fellebbezésnek van helye.

(3) A fellebbezési határidő a határozat kézbesítésétől számított nyolc nap.

Anyakönyvi másodpéldányok

10. § (1) Az anyakönyvekről másodpéldányt kell készíteni.

(2) Az anyakönyvek másodpéldányát az anyakönyvi kerület működési területe szerint illetékes közlevéltárban kell őrizni. A külképviseleti hatóság által vezetett anyakönyv másodpéldányát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

(3) Ha az anyakönyv eredeti példánya egészben vagy részben megsemmisült vagy elveszett, az eredeti példány pótlásáról, illetőleg kiegészítéséről a megyei (Budapesten városi) anyakönyvi felügyelő a közlevéltárban őrzött másodpéldány alapján gondoskodik.

Vegyes rendelkezések

11. § (1) Mindenki azt a családi és utónevet köteles viselni, amely a születési anyakönyv szerint őt megilleti.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátsza.

12. § (1) Az anyakönyvi bejegyzések és a bejegyzésekhez szükséges iratok illetékmentesek.

(2) A születésről, a házasságkötésről és az elhalálozásról egy példányban illetékmentesen anyakönyvi kivonatot (7. §) kell kiadni.

13. § Az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. törvény, valamint az annak módosítása, kiegészítése, illetőleg végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok hatályukat vesztik.

14. §[6] E törvényerejű rendelet hatálybalépésének napját a belügyminiszter állapítja meg; végrehajtásáról - a házassági anyakönyvek vezetése tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértve - a belügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára