1/1952. (I. 5.) FM rendelet

az állami állatorvosi szolgálatról

Az állami állatorvosi szolgálatról szóló 18.008/1951. (I. 14.) FM számú rendelet gyakorlati végrehajtásának tapasztalatai a rendelet részbeni módosítását teszik szükségessé. Ezért a rendelet egyidejű hatályon kívül helyezése mellett a pénzügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel és az Országos Munkabér Bizottság elnökével egyetértésben a következőket rendelem.

1. §

(1) Az állatorvosi gyakorlatot folytató állami állatorvos rendszeres alapfizetésben és munkateljesítménye arányában többletjuttatásban részesül.

(2) Az alapfizetés összegét a 204/1951. (XII. 2.) MT számú rendelet függeléke tünteti fel.

2. §

(1) Többletjuttatásban részesül az állatorvos

1. a termelőszövetkezeteknél (csoportoknál; továbbiakban: termelőszövetkezet) és az állami gazdaságoknál (kísérleti és tangazdaságoknál, erdőgazdaságoknál) gondozására bízott állatok számának arányában;

2. azoknál az állami szerveknél és vállalatoknál, amelyek ló-, szamár-, öszvér-, szarvasmarha-és bivalyállományának együttes létszáma a húszat, vagy sertés-, juh- és kecskeállományának együttes létszáma az ötvenet meghaladja, ugyancsak a gondozására bízott állatok számának arányában;

3. a 2. pont alá nem tartozó állami szervek és vállalatok, továbbá a magánszemélyek részére végzett állatorvosi munka arányában;

4. az ivartalanításokért járó díjak arányában;

5. a mesterséges termékenyítések számának és eredményességének arányában.

(2) Az (1) bekezdés 1-4. pontja alapján járó többletjuttatást a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága (továbbiakban: megyei végrehajtóbizottság), az 5. pont alapján járó többletjuttatást pedig a földművelésügyi miniszter e rendelet 1. számú melléklete szerint állapítja meg és folyósítja. Az (1) bekezdés 1. és 2. pontja, valamint a mesterséges termékenyítés eredményessége alapján járó többletjuttatást negyedévenként, míg az (1) bekezdés 3. és 4. pontja alapján, valamint a mesterséges termékenyítések száma után járó többletjuttatást havonként kell kifizetni.

(3) Állatoknak és állati termékeknek vasúton, hajón vagy gépkocsin való szállítása alkalmával végzett vizsgálatáért, a húsvizsgálatért, állatvásárok állategészségügyi ellenőrzéséért, továbbá a hatóság rendeletére végzett oltásért, gyógykezelésért és vérvételért az állatorvos külön díjazásban nem részesül.

3. §

(1) A kimagasló teljesítményt nyújtó állatorvost jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazásnál figyelembe kell venni az elhullások és kényszervágások százalékát, a meddőségi kezelés, a brucellózis, szarvasmarha-gümőkór, sertéspestis és baromfipestis elfojtása, továbbá egyéb állatbetegségek megelőzése, elfojtása és gyógykezelése, valamint az állategészségügyi igazgatás terén és a munkaversenyben elért eredményeket.

(2) Jutalmazás szempontjából az állami állatorvosok működését félévenként a földművelésügyi miniszter bírálja el a megyei végrehajtóbizottság elnökének javaslata alapján. A javaslat elkészítésébe a megyei (budapesti városi) vezető főállatorvost be kell vonni. A jutalmazásra jelölt állatorvos kimagasló teljesítményét a javaslatban fel kell tüntetni. A megyei (budapesti városi) vezető főállatorvos és szakállatorvos működését a földművelésügyi miniszter a megyei végrehajtóbizottság elnökének meghallgatása után bírálja el.

(3) A helyi tanácsok alá nem tartozó intézményeknél (állategészségügyi intézetek, mesterséges termékenyítő állomás, méntelep stb.) működő állatorvosok jutalmazása ügyében a földművelésügyi miniszter közvetlenül dönt.

(4) A jutalmat a földművelésügyi miniszter folyósítja.

4. §

(1) Kiküldetés alapján teljesített kiszállások esetében a közszolgálati alkalmazottak hivatalos kiküldetésére vonatkozó jogszabályok irányadók.

(2) Körlátogatások, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok időszakonkénti rendszeres látogatása és a körzetén belül tartott állatvásárok alkalmával történő kiszállások költségeinek fedezésére az állatorvost havi fuvarpénzátalány illeti meg.

(3) Az állategészségügyi igazgatás és az állatorvosi gyakorlat ellátásával kapcsolatos - az (1) vagy (2) bekezdés alá nem tartozó - kiszállásoknál az érdekelt fél köteles fuvart szolgáltatni, ha a kiszállás helye az állatorvos lakásától 2 km-nél távolabb van. Ha az érdekelt fél kérésére az állatorvos saját járművével száll ki, jogosult km-enként gépkocsi használata esetén 1.30 forint, motorkerékpár és saját fogat használata esetén 80 fillér, kerékpár használata esetén pedig 25 fillér fuvarpénzt a [élnek felszámítani.

5. §

(1) A 2. § (1) bekezdésének 3. pontjában felsoroltak birtokában lévő hasznos háziállatok gyógykezeléséért felszámítható díjakat vizsgálatonként és munkanemenként, továbbá állatfajonként, illetőleg az állatok kora és darabszáma szerint e rendelet 2. számú melléklete tünteti fel. A dijakat a munka elvégzésekor az állatorvos kezéhez költségjegyzék ellenében kell fizetni. Az állami állatorvosok által felszámított díjak az államot illetik.

(2) A földművelésügyi miniszter által meghatározott egyes állategészségügyi szolgáltatásokért (állatszállítás vasúton, hajón, gépkocsin stb.) járó díjakat a szolgáltatást igénybevevő ugyancsak költségjegyzék ellenében köteles megfizetni.

(3) Nemfizetés esetében az állami állatorvos által felszámított díjaknak közadók módjára való behajtása iránt a költségjegyzék alapján a megyei végrehajtóbizottság intézkedik.

6. §

Magánszemélyek a hasznos háziállatok körébe nem tartozó állatok (kutya, macska stb.) gyógykezeléséért a 2. számú mellékletben a kisállatokra megállapított díjakat fizetik. E díjak az állatorvost illetik

7. §

A gyakorlatot folytató állami állatorvos köteles munkanaplót vezetni és az állam javára beszedett díjakat minden hét első napján az előző heti munkanapló és költségjegyzékek eredeti példánya, valamint a befizetést igazoló postai elismervény megküldése mellett a megyei végrehajtóbizottságnak befizetni.

8. §

(1) A gyakorlatot folytató állami állatorvos köteles a földművelésügyi miniszter által előírt műszereket az 1952. évi december hó 31. napjáig saját költségén beszerezni, illetve állandóan készletben tartani.

(2) Állatorvosi gyakorlatot kezdő és műszerekkel nem rendelkező állatorvosokat az előírt műszerekkel az állam látja el.

(3) Műszerkarbantartás és pótlás címén a gyakorlatot rendszeresen folytató állami állatorvosnak az állam havi 125 forint térítést ad.

9. §

(1) Gyakorlatot folytató állami állatorvos a földművelésügyi miniszter által az egészségügyi miniszterrel egyetértésben kijelölt gyógyszerkülönlegességeket készletben tarthat. Egyes, a földművelésügyi miniszter által meghatározott oltóanyagokat a gyakorlatot rendszeresen folytató állami állatorvos köteles az előírt mennyiségben készletben tartani.

(2) Az állatorvos a gyógyszerkülönlegességekért a gyógyszertári eladási árat, az oltóanyagokért pedig az árhatóság által megállapított árat számíthatja fel.

10. §

(1) Az állami állatorvos körzetén kívül állatorvosi gyakorlatot csak elsősegély, tanácskozás (konzílium) vagy szavatossági vizsgálat esetében folytathat, valamint abban az esetben, ha az illetékes állatorvos egyes teendők ellátását felszerelés vagy különleges képzettség hiánya miatt nem vállalja. Ezenfelül az. állatorvos csak termelőszövetkezet, illetőleg állami szerv, gazdaság vagy vállalat indokolt kérésére, a megyei végrehajtóbizottság hozzájárulásával folytathat körzetén kívül gyakorlatot.

(2) A megyei (budapesti városi) vezető főállatorvos és vezető szakállatorvos kizárólag elsősegély, tanácskozás (konzílium) vagy szavatossági vizsgálat esetében folytathat állatorvosi gyakorlatot.

(3) Közvágóhíd, laboratórium, állatkórház, ambulancia, méntelep, mesterséges termékenyítő állomás, továbbá a belépőállomás állatorvosa csak a földművelésügyi miniszter engedélyével folytathat állatorvosi gyakorlatot.

11. §

(1) A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, valamint a 2. § (1) bekezdésének 1. és 2. pontjában meghatározott állami szervek és vállalatok az állatorvosi teendők ellátásáért állatfajonként, illetőleg az állatok kora és darabszáma szerint megállapított negyedévi átalányösszeget (3. számú melléklet) kötelesek fizetni. Állami méntelepek (méncsikótelepek) versenyló-tenyésztelepek az állatok gyógykezeléséért átalányösszeget nem fizetnek.

(2) Az átalányösszeg kiszámításánál a negyedévi átlagos állatlétszámot kell alapul venni. Az átlagos állatlétszámot úgy kell kiszámítani, hogy a negyedév minden egyes napjának állatlétszámát össze kell adni és az eredményt a negyedévre eső napok számával kell osztani. Az átalányösszeget a létszámot feltüntető jegyzék eredeti példányának megküldése mellett az évnegyedet követő hó 15. napjáig a megyei végrehajtóbizottságnak kell befizetni.

(3) Ha az átalányt fizető termelőszövetkezetek, állami szervek, gazdaságok és vállalatok nem azt az állatorvost veszik igénybe, aki az állatorvosi teendőket az átalányösszeg fejében rendszeresen ellátja, a 2. számú mellékletben megállapított díjakat kötelesek költségjegyzék ellenében a munka elvégzésekor az állatorvosnak megfizetni.

(4) Az ivartalanítások díját az átalányösszeg nem foglalja magában. Ezeket a díjakat az (1) bekezdésben felsoroltak is költségjegyzék ellenében a munka elvégzésekor közvetlenül az állatorvosnak tartoznak kifizetni. Az állatorvos e díjakat a 7. § rendelkezései szerint számolja el és fizeti be.

12. §

A megyei végrehajtóbizottság köteles gondoskodni a gyakorlatot folytató és távbeszélővel nem rendelkező állami állatorvosoknak távbeszélővel való ellátásáról. A gyakorlatot folytató állami állatorvosok távbeszélő állomása felszerelésének költségeit és az állomás alapdíját az állam viseli.

13. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a nem állami állatorvos, aki - elsősegély esetét kivéve - állatorvosi gyakorlatot folytat.

(2) A kihágási eljárás a végrehajtóbizottságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszterként a földművelésügyi miniszter jár el.

14. §

(1) A jelen rendelet rendelkezéseit 1952. évi január hó 1. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni.

(2) A 19.002/1951. (VI. 12.) FM számú rendelet (Mezőgazdasági Értesítő II. évf. 18. szám) hatályát veszti.

Erdei Ferenc s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1952. (I. 5.) FM számú rendelethez

1. Termelőszövetkezeteknél, állami szerveknél, gazdaságokban és vállalatoknál az állatorvos többletjuttatásként a gondozására bízott állatok számához mórlen negyedévenként a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott átalányösszeg felét kapja.

2. A 2. § (1) bekezdésének 3. pontja alá tartozó állami szervek és vállalatok, továbbá magánszemélyek részére végzett munka és az ivartalanítások arányában az állami állatorvos havi többletjuttatásként a felszámított díj 16%-át, a 2. számú melléklet B), D) és F) pontjában felsorolt munka után pedig a díj 23%-át kapja.

3. Mesterséges termékenyítő fiókállomáson működő állatorvos minden ló termékenyítése után 2 forint, minden szarvasmarha termékenyítése után 3 forint többletjuttatást kap. Mesterséges termékenyítő főállomás állatorvosait ez a díj nem illeti meg.

A termékenyítést végző állatorvos a mesterséges termékenyítés terén végzett munka eredményessége szerint az alábbi többletjuttatást (prémiumot) kapja:

2. számú melléklet az 1/1952. (I. 5.) FM számú rendelethez

Az állatorvosi teendők ellátásáért a 2. § (1) bekezdésének 3. pontja alá tartozó szervek és vállalatok, valamint magánszemélyek által fizetendő díjak:

A) Vizsgálati díjak

B) Sebészeti műtétek és belgyógyászati beavatkozások díjai

C) Az ivartalanítás (herélés és petefészekirtás) díja

D) Szülészeti műveletek és műtétek díjai

E) Gyógyszerek alkalmazásának díjai

F) Szavatossági vizsgálatok díjai

G) Boncolások és diagnosztikai vizsgálatok díjai

H) Tanácskozás (konzílium) díja

A tanácskozásban (konzílium) való részvételnél az A) pont alatti díjakat kell felszámítani.

I) Kiegészítő klinikai vizsgálatok díjai

K) Vegyes rendelkezések

Ha a hívás és az állatorvosi munka végzése éjjel, éspedig nyáron (április hó 1. napja és szeptember hó 30. napja között) este 8 órától reggel 6 óráig, télen (október hó 1. napja és március hó 31. napja között) este 6 órától reggel 7 óráig, úgyszintén, ha munkaszüneti napon történik, az A)-I) pontban megállapított díjak kétszeres összege jár. Nem számítható kétszeres díj, ha az állatorvos hívása elsősegélynyújtás vagy ellés esetében történt.

A B)-G) pontokban feltüntetett műveletekért külön vizsgálati díj nem számítható fel.

A díjak felszámítása szempontjából nagyállat a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, és a bivaly, kisállat az egy évesnél fiatalabb csikó és borjú, továbbá a juh, kecske, sertés, kutya, macska, baromfi és nyúl.

Az állatoknak az orvosi műveletek végrehajtásánál szükséges megfékezéséről, a szükséges segéderők díjazásáról, megfelelő vizsgálati helyről, valamint, ha az állatorvos a vizsgálatot nem a lakásán végzi, tisztálkodási eszközökről az állatbirtokos, illetőleg a vállalat (vásárló köteles gondoskodni.

A kezeléshez szükséges gyógyszer, továbbá sebészeti műtéteknél a szükséges kötszer (varróselyem) beszerzéséről az állatbirtokos gondoskodik, illetőleg, ha azt az állatorvos szolgáltatja, köteles annak ellenértékét megtéríteni.

Az állami apaállatok gyógykezeléséért díjat felszámítani nem lehet.

3. számú melléklet az 1/1952. (I. 5.) F. M. számú rendelethez

Az állatorvosi teendők ellátásáért a termelőszövetkezetek, továbbá az állami szervek, gazdaságok és vállalatok által üzemegységenként fizetendő negyedévi átalányösszeg és díjak

1. Az átalány negyedévi összege:

két éven felüli ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly után

két éven aluli ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, továbbá minden hat hónaposnál fiatalabb sertés után

hat hónaposnál idősebb sertés után

juh és kecske után

baromfi, nyúl után

2. Ivartalanítási díjak: