1952. évi II. törvény

a központi állami ellenőrzésről

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A Központi állami ellenőrzés feladatát az Állami Ellenőrző Központ (ÁEK) látja el.

(2) Az ÁEK a minisztertanács közvetlen felügyelete alatt áll.

2. § Az ÁEK feladata, hogy az állami és népi fegyelem megszilárdítása, a dolgozók társadalmi tulajdonának védelme, a népgazdasági tervek végrehajtását szolgáló takarékos gazdálkodás előmozdítása, az ügyek érdemi és gyors elintézését akadályozó bürokratikus módszerek kiküszöbölése és az egyéni felelősség érvényesítése céljából

1. ellenőrizze az államigazgatási szervek, valamint az állami vállalatok, intézmények és egyéb szervek termelési, gazdasági és pénzügyi tevékenységét;

2. ellenőrizze a szövetkezeteket és a társadalmi egyesületeket abból a szempontból, hogy a fennálló jogszabályoknak megfelelően gazdálkodnak-e;

3. ellenőrizze az állami határozatok végrehajtását;

4. tájékoztassa a minisztertanácsot az ellenőrzés során szerzett tapasztalatairól;

5. adjon szakvéleményt a minisztertanácsnak az állami költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésről.

3. § Az ÁEK ellenőrzése nem terjed ki a tömeg-szervezetek működésére; a külügyi szervek diplomáciai tevékenységére; a Néphadsereg, az Államvédelmi Hatóság, a rendőrség, valamint a bíróságok és az ügyészségek saját fenntartásukkal kapcsolatos gazdasági és pénzügyi működésén kívül eső tevékenységére.

4. § Az állami ellenőrzés munkatársainak politikailag és erkölcsileg feddhetetleneknek kell lenniök, hogy ne pusztán törvényes, hanem erkölcsi joguk is legyen mások ellenőrzésére. Ellenőrzésük során az egyes személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül, a megállapított tényekhez tántoríthatatlanul ragaszkodva, csak az ügyet tartsák szem előtt.

5. § (1) A Magyar Népköztársaság polgárainak becsületbeli kötelessége, hogy az ÁEK figyelmét felhívják a közérdeket sértő hibákra, hiányosságokra vagy szabálytalanságokra.

(2) Az ellenőrzés feladatát a dolgozók minél szélesebb körének részvételével kell ellátni. Az ÁEK-nak ellenőrzései során támaszkodnia kell a dolgozók által tudomására hozott adatokra.

(3) Az ÁEK a dolgozó tömegek tapasztalatainak fokozott hasznosítása érdekében a Közérdekű Bejelentések Hivatalát tartja fenn. A Hivatalhoz beérkező közérdekű bejelentéseket az ÁEK vagy saját maga vizsgálja meg, vagy ellenőrzésre az illetékes felügyeleti szervnek küldi meg, amely az ellenőrzés eredményéről az ÁEK-t tájékoztatni köteles. A bejelentőt az ügy elintézéséről értesíteni kell.

6. § (1) Az ÁEK ellenőrzéseit a legfelsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek határozatainak, az állami és gazdasági élet egyes területeinek, továbbá a dolgozók bejelentéseinek gondos tanulmányozása alapján tervszerűen végzi. Az ellenőrzési tervet a minisztertanács állapítja meg.

(2) Az ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy a központi állami ellenőrzés a népgazdaság fejlődése szempontjából legidőszerűbb kérdések vizsgálatára és a legfontosabb határozatok végrehajtásának ellenőrzésére irányuljon.

(3) Az ÁEK ellenőrzése elsősorban a termelés kérdéseit tartsa szem előtt, emellett azonban terjedjen ki a pénzügyi és gazdasági működés vizsgálatára is.

7. § (1) Az ÁEK köteles ellenőrzést végezni, ha a minisztertanács azt elrendeli.

(2) A miniszterek felhívhatják az ÁEK elnökének figyelmét egyes olyan jelenségekre, amelyeknek ellenőrzését szükségesnek tartják.

II. Fejezet

Az Állami Ellenőrző Központ szervezete és működése

8. § (1) Az ÁEK élén elnök áll. Az elnök tennivalóit akadályoztatása esetén az egyik elnökhelyettes látja el.

(2) Az elnököt a minisztertanács előterjesztésére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az elnökhelyetteseket pedig a minisztertanács nevezi ki. Az ÁEK többi alkalmazottait az elnök nevezi ki.

9. § Az ÁEK egyes kiemelkedő vállalatokhoz, országos fontosságú építkezésekhez és a vasúthoz állandóan a helyszínen működő ellenőrt vagy ellenőri csoportot helyezhet ki.

10. § Az ÁEK az ellenőrzése alá tartozó szerveknél bármikor tarthat ellenőrzést.

11. § (1) Az ÁEK elnöke, elnökhelyettesei és főosztályvezetői, továbbá - az elnök által külön felhatalmazott - osztályvezetői állandó és megbízható tájékozódásuk érdekében megjelenhetnek a minisztériumok és az országos hivatalok vezető szerveinek értekezletein. Az ÁEK ellenőrei megjelenhetnek továbbá a munkaterületükhöz tartozó minisztérium, vállalat, vagy más szervezet egyéb megbeszélésein, értekezletein vagy gyűlésein is.

(2) A minisztériumok és a többi felső államigazgatási szervek az ÁEK elnökét - a napirend egyidejű közlésé mellett - értesíteni kötelesek legfontosabb értekezleteik időpontjáról.

(3) A külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, az Államvédelmi Hatóság és a minisztertanács által kijelölt más szervek értekezletein vagy egyéb ülésein az ÁEK elnöke, elnökhelyettese vagy illetékes főosztályvezetője csak az illető szerv vezetőjének meghívása alapján és a meghívóban megjelölt napirendi pont megbeszélésén vehet részt.

12. § (1) Az ÁEK bármely ellenőrzése alá tartozó szervnél, amely az ellenőrzött munkaterületre jellemző adatokat tart nyilván, meghatalmazott ellenőrei útján bármikor betekinthet minden olyan iratba, amely előzetes tájékozódásához vagy az ellenőrzés végrehajtásához szükséges. Az ellenőr felkérésére az ellenőrzött szerv bármely alkalmazottja köteles az ellenőrzés körébe eső kérdésekre szóban vagy írásban nyilatkozatot tenni, adatokat szolgáltatni vagy okiratokat bemutatni.

(2) Az ÁEK által a feladatkörébe utalt ellenőrzésekkel kapcsolatban beszerezni kívánt iratok és felvilágosítások adását akkor sem lehet megtagadni, ha ezek egyébként titoktartási kötelezettség alá esnek.

13. § Az ÁEK kiküldötte jogosult az ellenőrzött szerv bármely olyan helyiségébe (üzemébe, műhelyébe, raktárába stb.) belépni, ahol a meghatalmazásában megjelölt ellenőrzés elvégzése céljából vizsgálatot kell folytatnia.

14. § Az illetékes miniszter egyes adatok vagy iratok, továbbá egyes helyiségekbe való belépési engedély kiadását magának tarthatja fenn és - indokolt esetben - csak az ÁEK elnökének bocsátja rendelkezésére.

15. § (1) Az ÁEK ellenőrei kötelesek az ellenőrzés megkezdéséről az ellenőrzött szerv vezetőjét tájékoztatni.

(2) Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését a szükséges feltételek biztosításával is elősegíteni.

16. § (1) Az ÁEK ellenőreinek minden lényeges megállapítást okmányokkal kell alátámasztaniuk. Ennek érdekében az ellenőrzött szervek kötelesek az ellenőr kívánságára bármely okmányról hitelesített másolatot, kivonatot vagy az eredeti okmányban foglalt adatokról összesített kimutatást adni. Ha fiz okmány megsemmisülésétől, elvesztésétől vagy meghamisításától kell tartani, az ellenőr - általa aláírt másolat hátrahagyásával - az eredeti okmány kiadását is követelheti.

(2) Az ellenőr azokról a tényekről, amelyekre vonatkozólag egyéb okmányt nem lehet beszerezni, a tényt hitelesen tanúsító személlyel vagy személyekkel együtt külön jegyzőkönyvet készíthet vagy pedig - ha erre lehetőség van - a kérdéses tényt a felelős személy által hitelesített fényképen rögzíttetheti.

(3) Az ÁEK megállapításainak alátámasztására szakértő közreműködését is igénybe veheti.

17. § (1) Az ÁEK ellenőrei a vizsgálat során megállapított és az ellenőrzött szervre vonatkozó, okmányokkal bizonyított hiányosságokról a helyszínen vizsgálati jegyzőkönyvet készítenek és azt az ellenőrzött szerv vezetőjével, valamint a felelősként megjelölt személyekkel ismertetik. A vizsgálati jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapított törvényszegéseken, szabálytalanságokon és egyéb lényeges hibákon felül - ugyancsak okmányokkal megerősített ténymegállapítás formájában - a fogyatékosságok okát, ezek következményeit és a felelős személyek neveit is.

(2) Azok a személyek, akikkel az ellenőrök a vizsgálati jegyzőkönyvet egészben vagy részben ismertették, ennek megtörténtét a vizsgálati jegyzőkönyv erre vonatkozó záradékának aláírásával kötelesek tanusítani.

(3) A vizsgálati jegyzőkönyvben felelősnek megnevezett személyektől az ellenőrnek - rövid határidő kitűzése mellett - írásbeli igazoló nyilatkozatot kell kérnie. A nyilatkozatot a felhívottak külön-külön kötelesek megadni. A nyilatkozatot az ÁEK-hoz kell címezni és az ellenőrnek kell átadni. írásbeli észrevételt tehet a jegyzőkönyvre minden olyan személy, aki azt egészben vagy részben megismerte.

(4) A vizsgált szerv működésének megítéléséhez szükséges olyan körülményeket, amelyek nem tartoznak a vizsgálati jegyzőkönyvbe felvett tények közé, ellenőri szakvéleménybe kell foglalni. A szakvélemény tartalmazza különösen a vizsgálati jegyzőkönyvben megállapított felelősség fokának megítéléséhez szükséges tényeket, az ellenőrzött szerv helyzetének megismeréséhez szükséges tájékoztató adatokat, az ellenőr személyes véleményét és az ellenőrzés anyagának hasznosításával kapcsolatos javaslatait.

18. § Az ÁEK ellenőrei fegyelmileg felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szolgáló okiratokban foglalt adatok valóságát gondosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a valóságnak megfelelően, minden ferdítés, kisebbítés vagy nagyítás nélkül közöljék.

III. Fejezet

Az ellenőrzés során tett megállapítások hasznosítása

19. § Az ÁEK fontosabb elvi jelentőségű megállapításairól a minisztertanácsot tájékoztatja és szükség esetén javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére.

20. § (1) Az ÁEK elnöke az ellenőrzésnek az államigazgatás vagy a népgazdaság egy-egy ágazatát érintő, valamint a vizsgált szervre vonatkozó fontosabb megállapításait közli az illetékes miniszterrel.

(2) Az illetékes miniszter köteles az ÁEK-t a tájékoztatás alapján tett intézkedéseiről harminc napon belül értesíteni. Ha az értesítés harminc nap alatt nem érkezik meg, vagy ha a tett intézkedést az ÁEK elnöke nem tartja megfelelőnek, végül ha a miniszter az ÁEK álláspontjával nem ért egyet, az ÁEK elnöke az ügyet döntés végett a minisztertanács elé terjesztheti.

21. § (1) Az ellenőrzés során megállapított hibákat és fogyatékosságokat az ellenőrzött szerv vezetőjével írásban közölni kell, kivéve, ha ez az ellenőrzés továbbvitelét vagy az intézkedések eredményességét akadályozná.

(2) Ha az ÁEK azt állapítja meg, hogy valamely miniszternek vagy helyi tanácsnak alárendelt szerv a jogszabályokat vagy a felettes szervektől kapott utasításokat megszegi, illetőleg nem hajtja végre, az ilyen szervet felszólíthatja, hogy a szabálytalanság megszüntetése céljából telt intézkedésein I, valamint ezek gyakorlati eredményeiről a megadott határidőn belül tájékoztassa az ÁEK-t.

(3) Az ellenőrzött szervnek adott közlésekről és felszólításokról a közvetlen felügyeleti szervet vagy az illetékes minisztert is tájékoztatni kell.

22. § A 9. § alapján kihelyezett ellenőrök, illetőleg a kihelyezett ellenőri csoport vezetője jogosult - az ÁEK egyidejű értesítése mellett - az általa ellenőrzött szerv vezetőjét közvetlenül is felszólítani, hogy a megállapított törvényszegések vagy egyéb szabálytalanságok megszüntetése céljából tett intézkedéseiről és azok gyakorlati eredményeiről előre megjelölt határidőn belül tájékoztassa.

23. § (1) Az ÁEK az ellenőrzött szerv működésében tapasztalt hibák, hiányosságok vagy szabálytalanságok kiküszöbölésére közvetlen intézkedést nem tehet.

(2) Az ÁEK köteles az ellenőrzött szerv vezetőjének figyelmét azonnal felhívni azokra az eljárásokra, amelyeknek továbbfolytatása kárt okozna.

24. § (1) Ha az ellenőrzés vezető állást betöltő személy által elkövetett szabálytalanságot vagy mulasztást állapít meg, az ÁEK elnöke - az illetékes miniszter egyidejű értesítése mellett - közvetlenül a minisztertanácsnak tehet javaslatot fegyelmi büntetés kiszabására. A minisztertanács a fegyelmi büntetést vagy közvetlenül szabja ki vagy az illetékes minisztert utasítja annak kiszabására.

(2) A fegyelmi határozat végrehajtásáról az illetékes miniszter gondoskodik.

25. § (1) Az ÁEK elnöke a társadalmi tulajdonban okozott kár teljes vagy részleges megtérítésére kötelezheti azt. akinek hibája folytán a kár bekövetkezett. A kártérítés megállapítása az ÁEK vagy a pénzügyminisztérium szervei által végzett ellenőrzés alapján történik. Utóbbi esetben a kártérítés megállapítására a pénzügyminiszter tesz javaslatot az ÁEK elnökének. Az ÁEK elnöke a kártérítés megállapításáról az illetékes minisztert egyidejűleg értesíti.

(2) A kártérítés megállapítása nem zárja ki, hogy ugyanabban az ügyben fegyelmi vagy büntető eljárás is induljon.

(3) A kártérítésre kötelezés részletes szabályait a minisztertanács külön rendelettel állapítja meg.

26. § Ha a vizsgálat adatai arra mutatnak, hogy az ellenőrzött szerv működésével kapcsolatban valaki bűncselekményt követett el, az ÁEK elnöke az ügyet - az illetékes miniszter egyidejű értesítése mellett - az államügyészséghez teszi át vagy felkéri az illetékes minisztert a büntető feljelentés megtételére.

IV. Fejezet

Büntető és záró rendelkezések

27. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, bűntettet követ el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő

a) aki az ÁEK-nak vagy kiküldött ellenőrének, illetőleg a megbízásából eljáró személynek hivatalos hatáskörben folytatott ellenőrző tevékenységét szándékosan gátolja vagy gátolni törekszik;

b) az ellenőrzött szervnek az az alkalmazottja, aki a 12. §-ban foglaltak ellenére az ÁEK ellenőre által kívánt adatokat, okiratokat vagy felvilágosításokat, illetőleg nyilatkozatokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy aki a 16. §-ban foglaltak ellenére a hitelesített másolatot, kivonatot vagy az eredeti okmányokban foglalt adatokról kért összesítő kimutatást nem adja ki vagy az eredeti okmányt nem bocsátja rendelkezésre.

28. § (1) Büntettet követ el és hat hónapig terjedhető börtönnel vagy ötezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki valamely dolgozóval szemben munkaviszonya körében vagy egyébként hátrányos intézkedést tesz azért, mert a dolgozó tapasztalatairól az ÁEK-nak tájékoztatást adott, vagy az ÁEK figyelmét közérdeket sértő hibára, fogyatékosságra vagy szabálytalanságra felhívta.

(2) A büntető eljárás során be kell szerezni az ÁEK-nak a sértett dolgozó által adott közléssel kapcsolatos véleményét.

29. § Ennek a törvénynek végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik; hatálybalépésével az 1949. évi 17. törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Rónai Sándor s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Szabó Piroska s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára