3/1952. (III. 23.) EüM rendelet

az élelmiszerkereskedelem közegészségügyi szabályainak megállapítása tárgyában

A belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

Üzlethelyiségek létesítésének engedélyezése

1. §

(1) Élelmiszer árusítására és tárolására újonnan létesítendő helyiségek (továbbiakban: új üzlethelyiség) terveihez, valamint helyének kijelöléséhez városokban a városi, községekben a járási tanács végrehajtóbizottsága egészségügyi osztályának (csoportjának) előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) Az új üzlethelyiség üzembehelyezése előtt a közegészségügyi feltételek megtartásának ellenőrzése céljából az illetékes városi, illetőleg járási tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) helyszíni szemlét tart és ennek eredményéhez képest dönt az engedély kiadásához való hozzájárulás kérdésében.

(3) Mind az előzetes, mind az üzembehelyezés előtti hozzájárulás kérdésében [(1)-(2) bekezdés] a városi, illetőleg a járási tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztálya (csoportja) köteles a kérelemnek hozzá beérkezésétől számított három napon belül dönteni.

(4) Nagy forgalomra tervezett, az árusítóhelyiségen kívül csatlakozó helyiségekkel is rendelkező és 10 alkalmazottnál több személyt foglalkoztató üzlethelyiségek létesítése esetében a tervekhez, a helykijelöléshez és a használatbavételhez a jogszabályokban meghatározott hatósági engedélyeken felül a területileg illetékes állami közegészségügyi felügyelő előzetes engedélye is szükséges.

Élelmiszerek forgalombahozatala

2. §

(1) Üzlethelyiségben, vagy raktáron forgalombahozatal céljából csak kifogástalan állapotban lévő és az érvényes közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelő árut szabad tartani.

(2) Romlott, valamint olyan árut, amelynek a burkolatán feltüntetett határidő lejárt, üzlethelyiségben, vagy raktáron csak átmenetileg, a forgalombahozatalra szánt árutól elkülönítve és "Romlott áru" jelzéssel ellátva szabad tartani.

(3) Közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszer üzlethelyiségen kívül gyalogjárón, vagy úttesten csak az egészségügyi miniszter által esetenként megállapított különleges közegészségügyi szabályok betartásával árusítható.

(4) Közterületeken, piacokon és vásárcsarnokokban történő élelmiszerárusítás szabályait a 2/1952. (II. 16.) EüM számú rendelet szabályozza.

Élelmiszerek kezelésével és eladásával foglalkozó személyek

3. §

(1) Élelmiszerkereskedelem körében élelmiszerek kezelésére és árusítására csak olyan személy alkalmazható, aki hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy fertőző, vagy fertőzésre gyanús tuberkulózisban nem szenved, nem hastífusz, paratífusz, disentéria bacillushordozó (bacillusgazda) és egyéb fertőző betegségre sem gyanús.

(2) Élelmiszerek kezelésével és árusításával foglalkozó dolgozókat az egészségügyi miniszter által megállapított időközökben orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A hatósági orvos a fertőzőképes, vagy arra gyanús személyeket az élelmiszerekkel való foglalkozástól - gyógyulásukig - köteles eltiltani.

(3) Az alkalmaztatás előtti, valamint az időszakos orvosi vizsgálat eredményeiről az üzletvezető köteles nyilvántartást vezetni és azt az ellenőrző szervek kívánságára felmutatni.

(4) A magánkereskedő üzletében foglalkoztatott családtagokkal szemben az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) Élelmiszerek kezelésével vagy árusításával foglalkozó személy családjában előforduló heveny megbetegedés esetében a hatósági orvos dönti el, hogy a dolgozó foglalkozását folytathatja-e, vagy pedig annak gyakorlását meghatározott időre köteles-e abbahagyni.

(6) Élelmiszerek árusításával foglalkozó személyek az áru tisztaságának megóvása érdekében kötelesek a személyi tisztaságra, az üzlethelyiség tisztaságára és rendjére, az áru kezelésére, úgyszintén a környezet tisztaságára a legnagyobb gondot fordítani.

(7) Az alkalmazottak részére munkaruháról kell gondoskodni. A kiszolgáló személyzet munka közben munkaruhát, valamint világos színű fejvédőt köteles viselni. A munkaruhák tisztántartása érdekében a munkaruhát csak munkaközben szabad viselni. A munkaruha mosatásából a vállalat kötetes gondoskodni.

4. §

A 3. §-ban foglalt rendelkezéseket a termelőszövetkezetek vagy állami gazdaságok termelvényeit üzlethelyiségekben (vásárcsarnoki zárt üzlethelyiségben) forgalombahozó őstermelőre, illetőleg ilyen üzletekben az élelmiszerek kezelésével és árusításával foglalkozó személyekre is alkalmazni kell.

Az üzlethelyiség környezete

5. §

Üzlethelyiség mellett szeméttelepet, szeméttárolót, pöcegödröt, trágya- és hulladéktelepet és egyéb olyan berendezést, amely a helyiséget bűzzel áraszthatja el, beszennyezheti, vagy megfertőzheti, 30 m távolságnál közelebb nem lehet fenntartani. Üzlethelyiség ilyen létesítménytől 30 m távolságon belül nem létesíthető.

6. §

(1) Az üzlethelyiség udvarát és annak közvetlen környezetét, a rakodóhelyet állandóan tisztán, por-és sármentesen kell tartani. Használaton kívül álló tárgyakat felhalmozni nem szabad. Az udvari árnyékszékek és vízadóberendezések tisztántartására, karbantartására a 3.141-1/1949. (IX. 20.) NM számú rendelet 11. és 14. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Csatornázás hiányában a keletkező szennyvíz gyűjtéséről és elvezetéséről gondoskodni kell.

(3) Az üzlethelyiségben keletkező szemét és hulladék tárolására, ha a térviszonyok megengedik, az üzlethelyiségtől 30 m távolságra, egyébként az udvar legtávolabbi részén kell helyet kijelölni, ahol résmentes, jól záró fedéllel ellátott tartályt kell felállítani. A szeméttartályt gyakori időközönként ki kell üríteni és kiürítés után 20%-os mésztejjel kell fertőtleníteni. A fertőtlenítő oldatot minden alkalommal frissen kell készíteni.

Az üzlethelyiségek

7. §

(1) Az üzlethelyiségnek és raktárnak száraznak, jól szellőztethetőnek kell lennie. Alagsori elhelyezés ilyen célra csak akkor használható, ha az előbbi feltételek biztosítottak.

(2) Új üzlethelyiségek létesítésénél a dolgozók részére öltözőt, mosdófülkét, vízvezeték és csatornázás esetén előtérrel rendelkező, szabadba szellőző WC-t kell létesíteni. Új raktárhelyiségeket külön udvari bejáróval kell ellátni.

(3) Az üzlethelyiséget lakás céljára, vagy hálóhelyül használni nem szabad. Üzlethelyiség (raktár) és a lakás között átjárót létesíteni csak a vonatkozó építési szabályok rendelkezéseinek megfelelően szabad.

8. §

(1) Az új üzlethelyiségek padlóját résmentesen, vízálló anyagból (beton, cementlap, műkő) kell kiképezni. A falakat frissen oltott mésszel kell kimeszelni, a szabad falrészeket a padozattól legalább 1.5 m magasságig mosható felülettel kell ellátni (csempe, olajfestés).

(2) Az új üzlethelyiség ablakkereteit, ajtóit és berendezési tárgyait világos színű olajfestékkel kell mázolni, azokat állandóan tisztán és jókarban kell tartani.

(3) A raktárhelyiségek ablakait a nyári időszak alatt sűrű szövésű dróthálóval kell ellátni.

(4) A mesterséges fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok minden munkahelynek (mérlegnek) kellő megvilágítását biztosítsák.

(5) A rendelet hatálybalépésekor már működő üzletekben és azok mellékhelyiségeiben 1952. évi július hó 1. napjáig a dolgozók részére folyóvizes mosdót, szappant, kézmosó kefét és törülközőt kell rendelkezésre bocsátani; vízvezeték hiányában a mosdók fölé, kellő űrtartalmú, csappal ellátott, vízzel telt tartályt kell szerelni, az elhasznált víz tárolására pedig megfelelő, kizárólag erre a célra szolgáló edényt kell beállítani.

Az üzlethelyiségek tisztántartása

9. §

(1) Az üzlethelyiséget és mellékhelyiségeit évente - vagy szükséghez képest gyakrabban - frissen oltott mésszel ki kell meszelni. Penészes falak meszelésénél a mésztejhez 1% rézgálicot kell keverni.

(2) Az üzlethelyiség padlóját legalább hetenként egyszer fel kell súrolni, a súroláshoz 1-2%-os lúgos oldatot kell használni. Napközben az üzlethelyiséget a reggeli nyitás előtt alaposan ki kell takarítani és szellőztetni. Az üzlethelyiségeket nedves ruhával vagy nedves fűrészpor alkalmazásával kell takarítani. Seperni csak jól olajozott, vagy nedves fűrészporral beszórt padlót szabad. A napközi takarítást a forgalomhoz mérten naponta többször meg kell ismételni,

(3) A berendezési tárgyakat, az ablakokat és ajtókat, úgyszintén az ablaküvegeket és világító testeket szappanos, vizes ruhával való lemosás útján kell tisztítani.

(4) A tisztogató eszközöket elkülönített helyen kell tárolni.

(5) Üzlethelyiségben csak teljesen zárt, kisméretű szeméttartály használható, melyet naponta ki kell üríteni és időközönként fertőtleníteni.

(6) A raktárban használaton kívül álló tárgyakat, csomagolóanyagokat felhalmozni nem szabad. Az üzlethelyiségben és ahhoz tartozó helyiségekben nem szabad használhatatlan (romlott) árut, állatot vagy oda nem tartozó anyagot tartani, valamint olyan tevékenységet folytatni, mely a tisztaságot veszélyezteti, vagy az árut szennyezheti. A raktárt állandóan rendben és tisztán kell tartani.

10. §

(1) A kártevő állatok (patkányok, egerek, rovarok) elleni védekezésről és irtásukról rendszeresen gondoskodni kell. A falakban, a padlón és a csővezetékek körül keletkezett nyílásokat be kell tömni és szigetelni kell.

(2) A kártevők irtása kémiai szerekkel csak szakember útján végezhető és csak akkor, ha azt az illetékes városi, illetőleg járási tanács végrehajtóbizottsága engedélyezte.

(3) Légy elleni védekezésre az áru védelmén kívül légypapírt kell használni és a falakat időközönként DDT tartalmú védekező szerrel kell permetezni.

Az áru tisztaságának megóvása

11. §

(1) A közvetlen fogyasztásra szolgáló, nem zárt csomagolású élelmiszereket az üzlethelyiségben vagy raktárban úgy kell elhelyezni, hogy azokhoz légy vagy más rovar ne jusson, portól, szennyeződéstől védve legyenek, a nap hatásának ne legyenek kitéve és végül, hogy azokat a vásárlók ne érinthessék.

(2) Az üzlethelyiség takarítása alatt nem zárt csomagolású, közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszereket gondosan be kell takarni, vagy zárt helyen kell elhelyezni.

(3) Ömlesztett állapotban forgalombahozott áruk kimérése csak az árucikkek természete szerint külön tartott és más természetű árucikkek kimérésénél nem használt edénnyel, kanállal, lapáttal történhetik.

(4) Közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert csak tiszta, nem használt papírba szabad csomagolni. Tilos a csomagolópapírt benyálazott újjal megfogni, vagy a papírzacskót befújással szétnyitni.

(5) A nem zárt csomagolású élelmiszereket (cukrozott gyümölcsöt, kétszersültet, kekszet, cukrot, cukorkát és ehhez hasonló árut) csak tiszta és fedett dobozban, üvegedényben vagy más zárt tartályban szabad elhelyezni.

(6) Erős illatú fűszert, élelmi cikkeket csak jól záró edényben szabad tartani.

(7) Festékárut, kőolajat és más bűzös, vagy mérgező anyagot élelmiszerektől távol, azoktól elkülönítve, jól záródó, fedett tartályban kell tartani.

(8) Élelmiszereket földön elhelyezni vagy oda akár átmenetileg is lerakni nem szabad. Gyümölcsöt és főzelékféléket csak tisztántartott állványon, ládákban, kosárban, vagy deszkákon elhelyezett zsákokban szabad tartani.

(9) Az élelmiszerek elhelyezésére szolgáló edényeket, ládákat, tartályokat, zsákokat állandóan tisztán és közegészségügyi szempontból kifogástalan állapotban kell tartani. Ilyen edényekben, ládákban, tartályokban stb. az élelmiszerekre káros hatással járó más anyagot tartani nem szabad.

(10) Kirakatban csak olyan élelmiszerek helyezhetők el, melyeknek csomagolása vagy burkolata megvédi az árut a szennyeződéstől és a fertőződéstől. Nem helyezhető kirakatba olyan áru, melynek minőségére a napfény, valamint a szellőzés hiánya káros hatással lehet.

12. §

Az áru minőségének megóvása érdekében a vásárlók figyelmének felhívására az üzlethelyiségben figyelmeztető táblát kell kifüggeszteni. Meg kell tiltani a közvetlen fogyasztásra kerülő vagy ömlesztett áru kézzel való érintését, válogatását; nem szabad az ilyen áruba a vásárlónak belenyúlni, abból saját eszközzel vagy edénnyel meríteni, az élelmiszereket megízlelni. Az üzlethelyiségben szemetelni, köpködni, oda szennyezett vagy bűzt keltő tárgyakat bevinni nem szabad. Ugyancsak nem szabad üzletekbe vagy raktárhelyiségekbe kutyát bevinni.

Élelmiszerek szállítása

13. §

(1) Élelmiszerek csak tiszta szállítóeszközökkel szállíthatók, mégpedig olyan módon, hogy az áru csapadék, por stb. hatásának, szennyeződésnek és fertőződésnek ne legyen kitéve. Ezért az árut szállítás közben tiszta, lehetőleg vízhatlan ponyvával le kell takarni.

(2) Élelmiszer szállítására szolgáló járművet szennyező anyagok szállítására használni nem szabad.

(3) A kész és nem csomagolt áru szállítására csak erre a célra szolgáló fedéllel ellátott szállítóládák (fém, vagy résmentes deszkából, műanyagból készült tartály) használhatók. Csomagolatlan élelmiszerek (pl. sütőipari termékek, hentesáruk stb.) szállításánál fokozatosan át kell térni a zárt szállítójárművek használatára.

(4) A szállítóedények és szállítóeszközök tisztításáról - mosásáról, súrolásáról, fertőtlenítéséről - állandóan gondoskodni kell. Tisztátalan, nedves és bűzös szállítóládákat használni nem szabad

Oktatás

14. §

(1) Az élelmiszerkereskedelem közegészségügyi szabályainak ismertetésére a belkereskedelmi miniszter tanfolyamokat szervez. A tanfolyamok tananyagát, a kereskedelem egyes szakmáinak különleges közegészségügyi követelményei figyelembevételével, a belkereskedelmi miniszter az egészségügyi miniszter által megadott közegészségügyi szempontok alapján állítja össze. A tanfolyamok anyagából meghatározott időn belül vizsgát kell tenni. A vizsgán meg nem felelő dolgozókat az élelmiszerkereskedelemben alkalmazni nem szabad.

(2) A kötelező tanfolyamokon felül időnként ismeretterjesztő előadásokat is kell tartani, ezeken az előadásokon ismertetni kell az élelmiszerkereskedelem közegészségügyi vonatkozású időszerű feladatait.

Büntető rendelkezések

15. §

(1) Amennyiben) a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és háromezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, aki a jelen rendelet 2. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 3. §-ának (1)-(4) és (6)-(7) bekezdésében, 4. §-ában, 6. §-ában, 7. §-ának (3) bekezdésében, 8. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdésében, 9-13. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.

(2) A jelen rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében és (?) bekezdése első két mondatában, 6. §-ában, 8. §-ának (1)-(3) és (5)-(6) bekezdésében, 9. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott cselekmény, illetőleg mulasztás abban az esetben valósít meg kihágást, ha a kötelezett a hatóságnak a jelen rendelet alapján kiadott határozatában foglalt rendelkezését a megszabott határidő alatt nem teljesíti.

(3) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottság, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. Szakminiszter az egészségügyi miniszter, aki a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben jár el.

Ratkó Anna s. k.,

egészségügyi miniszter