5/1952. (III. 19.) BM rendelet

a vízbőlmentés szervezéséről

A vízbőlmentő szolgálat eredményes munkájának biztosítása érdekében a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

(1) A természetes vizekben való fürdés mentőszolgálatát a községi (városi, kerületi) végrehajtóbizottságok látják él.

(2) A tiltott helyen való fürdés megakadályozása, megelőző intézkedések megtétele, viharjelzés, a Balatonon viharba jutottak megmentése a rendőrség feladata.

2. §

(1) Mindenkinek kötelessége az általa észlelt vízibalesetet a legközelebbi állami szervnek (mentőállomásnak, végrehajtóbizottságnak, rendőrségnek) azonnal tudomására adni, vagy adatni.

(2) Mindenkinek kötelessége vízibaleseteknél a mentésnél és az elsősegély nyújtásnál a törvényileg meghatározott keretek között, tehetségéhez képest a veszélybe jutottnak segíteni.

3. §

(1) A községi (városi, kerületi) végrehajtóbizottság a természetes vizeken a szabad fürdőhelyeket minden év május hó első napjáig az illetékes folyamrendészeti hatósággal (révkapitányság, tiszti révőrs) egyetértésben köteles kijelölni.

(2) A szabad fürdőhelyek körülhatárolása, illetőleg megjelölése, a parton jelzőtáblák felállítása a végrehajtóbizottságok feladata.

4. §

A természetes vizeken a szabad fürdőhelyül kijelölt helyeken kívül fürödni tilos.

5. §

A szabad fürdőhelyeken a községi (városi, kerületi) végrehajtóbizottság a lakosság számára való tekintet nélkül köteles a helyi viszonyok figyelembevételével a szükséges mentőeszközöket (kellően felszerelt mentőcsónak, esetleg motorcsónak, mentőövek, csáklyák, lámpák, dobókötelek és mentődoboz stb.) legkésőbb 1952. évi május hó 15. napjáig beszerezni, illetőleg a szükséghez képest mentőállomásokat létesíteni. Köteles továbbá minden ünnep-, illetőleg azt megelőző hétköznap délután, valamint a helyi viszonyokat figyelembevéve egyéb forgalmasabb fürdőzési napokon a mentőeszközöket kezelő olyan személy alkalmazásáról gondoskodni, aki a mentésben és az elsősegély-nyújtásban járatos.

6. §

(1) A vízi vállalatok (hajózási vállalat, fürdőtelep, vízi sporttelep, komp stb.) kötelesek állomáshelyeiken, illetőleg az üzemeltetés helyén a helyi viszonyok szerint szükséges mentőeszközöket tartani. Kötelesek ezek jó karbantartásáról, valamint a mentőeszközöket kezelő és mentésben, valamint az elsősegély nyújtásban járatos személy alkalmazásáról gondoskodni.

(2) A vállalatok mentőeszközeiket szükség esetén a rendőrség folyamrendészeti szerveinek is kötelesek rendelkezésre bocsátani.

7. §

A mentőállomásokat fehér alapú vöröskeresztes táblával, a mentőcsónakokat pedig fehér alapú vöröskeresztes zászlóval kell megjelölni. A tábla és a zászló 50X50 centiméter, a benne lévő vöröskereszt 25X25 centiméter nagyságú, a vöröskereszt szárainak vastagsága 5 centiméter.

8. §

(1) Kihágást követ el és 1000 Ft-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az:

a) aki szabad fürdőhelyül ki nem jelölt természetes vízben fürdik. (4. §)

b) a vállalatvezető, aki a szükséges mentőeszközöket egyáltalában nem, vagy nem jó karban tartja és nem gondoskodik mentésben járatos személy alkalmazásáról. [6. § (1) bekezdés.]

(2) A kihágás miatt az eljárás a rendőrség, mint rendőri büntetőbíróság hatáskörébe tartozik.

9. §

Jelen rendelet hatálybalépésével a 155.600/1926. BM számú rendelet hatályát veszti.

Pőcze Tibor s. k.,

a belügyminiszter első helyettese