73/1952. (VIII. 27.) MT rendelet

az Országos Mérésügyi Hivatal létesítéséről

1. §

A Mérésügyi Intézet 1952. évi szeptember hó 1. napjától, mint Országos Mérésügyi Hivatal működik.

2. §

(1) Az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a mérésügy és a mértékhitelesítés legfelsőbb irányító és ellenőrző szerve.

(2) A Hivatal 1952. évi szeptember 1. napjával átveszi a megyei (budapesti városi) tanácsok szervezetében működő mértékhitelesítő csoportokat, amelyekből megszervezi a Hivatal megyei (budapesti városi) kirendeltségeit.

(3) A Hivatal célja: biztosítani az országban lévő mértékek és mérőeszközök mérési pontosságának egységességét fejlődő népgazdaságunknak és a nemzetközi követelményeknek megfelelően. Ennek érdekében feladatkörébe tartozik:

a) az országos alapmértékek és alapmérőműszerek kezelése és a nemzetközi alapmértékekkel való összehasonlítása, valamint a vállalatoknál és egyéb szerveknél lévő alapmértékek leszármaztatása, illetve az országos alapmértékekkel való összehasonlítása;

b) minden olyan mérték és mérőműszer működésének ellenőrző vizsgálata, amely a mért mennyiséget a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egységekben fejezi ki;

c) a hitelesítési és vizsgálati kényszer alá vont mértékek és mérőműszerek előállítására és üzembentartására vonatkozó mérésügyi műszaki feltételek megállapítása;

d) a hitelesítési és vizsgálati kényszer alá vont mértéket és mérőműszereket gyártó vállalatoknál felszerelt hitelesítő és vizsgáló berendezések időszakos vizsgálata;

e) a mértékhitelesítő kirendeltségek irányítása és ellenőrzése;

f) a mérőműszerek elosztásában való véleményező közreműködés;

g) a nemzetközi konvenciók gyakorlatba való átvitele. Etalon képzés, átszármaztatás, továbbszármaztatás módszereinek kidolgozása;

h) a külföldi meterológiai szakdokumentáció felkutatása és feldolgozása; nemzetközi mérésügyi kapcsolatok kiépítése és fenntartása;

i) vitás mérésügyi kérdésekben szakvélemény adása.

(4) Mérésügyi kérdésekben a Hivatal által adott szakvélemény kötelező.

3. §

(1) A Hivatal a minisztertanács főfelügyelete alatt áll. A minisztertanács főfelügyeleti jogát az Országos Tervhivatal elnöke útján gyakorolja.

(2) A Hivatal személyi és dologi kiadásairól a minisztertanács költségvetésében külön alcím alatt kell gondoskodni.

4. §

(1) A Hivatal igazgatóját az Országos Tervhivatal elnökének javaslatára a minisztertanács nevezi ki.

(2) A Hivatal igazgatója a hatáskörébe tartozó ügyekben általános érvényű utasításokat adhat ki.

(3) A Hivatal igazgatója állapítja meg:

a) azt, hogy milyen mértékek és mérőműszerek hitelesítése és vizsgálata tartozik a Hivatal feladatkörébe és melyek tartoznak a hitelesítő kirendeltségek feladatkörébe;

b) a mértékek és mérőműszerek hitelesítésének és vizsgálatának részletes szabályait;

c) a hitelesítés érvényességének időtartamát;

d) a mértékhitelesítő képesítését és alkalmazásának feltételeit.

5. §

Az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg azt, hogy milyen mértékeket és mérőműszereket kell hitelesíteni és rendszeres vizsgálat alatt tartani; valamint a hitelesítési díjakat.

6. §

A mértékeket és mérőműszereket - a lehetőséghez képest - szabványosítani kell.

7. §

(1) A bélyegek védelméről szóló jogszabályok szerint bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a hitelesítésre, illetőleg vizsgálatra használt, rendszeresített bélyegzőt hamisít, vagy ilyet felhasznál.

(2) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jogszabályokban meghatározott és hitelesítési, illetőleg vizsgálati kényszer alá vont mértéket vagy mérőműszert

a) hitelesítés nélkül használja,

b) jogszabályban meghatározott időközönként nem hitelesítteti vagy vizsgáltatja meg,

c) hitelesítés nélkül hozza forgalomba,

d) nem a meghatározott műszaki feltételeknek megfelelően gyártja, illetőleg azon nem engedélyezett változtatásokat eszközöl,

e) aki a gyártás során a gyártáshoz közvetlenül használt mértéket és mérőműszert a jogszabályban meghatározott időközönként a hitelesített, illetőleg megvizsgált elsőfokú alapmértékkel nem hasonlítja össze.

(3) A kihágás miatt kiszabható pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer forint.

(4) A kihágás miatt az eljárás a végrehajtóbizottságnak a hatáskörébe tartozik.

8. §

A jelen rendelet az 1952. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 293/1950. (XII. 21.) MT számú, valamint a 36/1951. (II. 4.) MT számú rendeletek hatályukat vesztik.

Gerő Ernő s. k.,

államminiszter