84/1952. (IX. 25.) MT rendelet

az államkölcsönökről, az állam kötelezettségeiről és a kötvénytulajdonosok kedvezményeiről

Általános rendelkezések

1. §

Az államkölcsön kibocsátásának és visszafizetésének feltételeit a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a minisztertanács állapítja meg.

2. §

(1) A kölcsön felvétele államkölcsön kötvények kibocsátása útján történik.

(2) Kibocsáthatók nyereménykötvények és kamatozó kötvények. A kötvények bemutatóra szólnak.

3. §

(1) Az, aki államkölcsönt jegyez (a továbbiakban: kölcsönjegyző), köteles a jegyzett államkölcsön összegét készpénzben megfizetni.

(2) Azok a kölcsönjegyzők, akik részére a kölcsönkibocsátási feltételek erre lehetőséget adnak, a jegyzett összeget - a feltételek szerint - részletekben törleszthetik.

4. §

Az államkölcsönök sorsolása nyilvános. A kölcsönjegyzők a sorsolás lebonyolítását ellenőrizhetik. A kölcsönjegyzők ellenőrzési jogának biztosítására a pénzügyminiszter - a tömegszervezetek javaslata alapján - a dolgozók legjobbjaiból sorsolási bizottságot nevez ki.

5. §

Biztosítani kell, hogy a kölcsönjegyzők az államkölcsön kötvények sorsolásáról és a sorsolás eredményéről tájékoztatást kapjanak. A helyi tanácsoknál, illetőleg a tanácsokkal együttműködve minden üzemnél, hivatalnál, vállalatnál, intézménynél sorsolási tanácsadó szolgálatot kell szervezni.

Az állam kötelezettségei

6. §

(1) Az állam köteles a kölcsönjegyzők által kifizetett kötvényeket az Országos Takarékpénztár útján a kölcsönjegyzőknek kiszolgáltatni.

(2) Az állam köteles biztosítani, hogy a kölcsönjegyzők valamennyi kötvénye résztvegyen a kibocsátási feltételek szerinti sorsolásokban.

(3) A kötvények névértékét a kölcsön feltételei szerint kell visszafizetni.

(4) Az állam a kötvény bemutatójának köteles kifizetni a sorsolás eredménye alapján neki járó nyereményösszeget.

(5) Az állam a kamatozó kötvények kamatszelvényei ellenében a kötvény bemutatójának köteles kifizetni az esedékessé vált kamatokat.

A kölcsönjegyzők kedvezményei

7. §

Az államkölcsön kötvények, azok nyereményei és kamatai mentesek minden adó és - a nyereményilleték kivételével - minden illeték alól.

8. §

Az államkölcsön kötvények névértékük erejéig - a fennálló szabályok szerint - ügyleti biztosítékként elfogadhatók.

9. §

(1) Az eredeti jegyzésű államkölcsön kötvényeket sem köztartozás, sem polgári jogi tartozás kiegyenlítésére vagy biztosítására lefoglalni, azokra zálog vagy megtartási jogot szerezni nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított mentesség az ügyleti biztosíték céljára szolgáló, valamint az Országos Takarékpénztárnak kölcsön fedezetére átadott kötvényekre nem terjed ki.

10. §

A kölcsönjegyző részére a fedezetül átadott kötvények névértékének harminc százalékáig az Országos Takarékpénztár - a pénzügyminiszter által meghatározott feltételek mellett - kölcsönt folyósíthat.

Vegyes rendelkezések

11. §

(1) Az államkölcsönökkel kapcsolatos munkálatok lebonyolítása az Országos Takarékpénztár feladata. Az Országos Takarékpénztár látja el a kölcsön jegyzésével, nyilvántartásával, a jegyzett kölcsönösszeg beszedésével, a kötvények kiszolgáltatásával, valamint a kölcsönök visszafizetésével (sorsolásával) kapcsolatos feladatokat.

(2) Az államkölcsönök nyilvántartásának, kezelésének és visszafizetésének rendjét a pénzügyminiszter szabályozza.

(3) A kölcsönjegyzések helyi megszervezése és lebonyolítása a helyi tanácsok feladata. A tanácsok feladatait a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel közös utasításban szabályozza.

12. §

(1) A munkaviszonyban álló dolgozók kölcsönjegyzésének megszervezéséről és lebonyolításáról, a jegyzett kölcsönösszeg nyilvántartásáról, az esedékessé vált törlesztőrészletek levonásáról, a beszedett összegeknek az Országos Takarékpénztárhoz való átutalásáról, valamint a kötvényeknek a dolgozók között való kiosztásáról a munkáltató gondoskodik.

(2) Minden üzem, hivatal, vállalat vagy intézmény vezetője köteles az (1) bekezdésben megjelölt feladatok zavartalan ellátását biztosítani.

13. §

(1) A kölcsönjegyző a kifizetett kötvényt a kölcsön kibocsátását követő harmadik naptári év végéig igényelheti. Ha eddig az időpontig kötvényei nem veszi át, vagy azokról az Országos Takarékpénztárnál nem rendelkezik, kötvényigénye megszűnik. A pénzügyminiszter indokolt esetben kivételt tehet.

(2) Az 1945. évi január hó 1. napja után kibocsátott államkölcsönkötvényeken alapuló jogok (névérték, kamat, illetőleg nyereménykövetelés) a kölcsön lejáratának időpontját követő három év alatt elévülnek.

14. §

Az államkölcsönkötvények bírói megsemmisítése iránt indított eljárásban a hirdetményi határidő egy év. A határidő a hirdetmény kifüggesztését követő naptól számít.

15. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a munkáltató (felelős személy), aki a jelen rendelet 12. §-ában, illetőleg az ennek végrehajtása végett kibocsátott pénzügyminiszteri utasításban meghatározott kötelezettségét megszegi vagy kijátssza. A pénzbüntetés legmagasabb összege húszezer forint. A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A büntető feljelentés megtételére a pénzügyminiszter vagy az általa kijelölt szerv jogosult.

(2) Olyan kisebb jelentőségű mulasztások és szabálytalanságok esetén, amikor a büntetőeljárás megindítása nem indokolt, az Országos Takarékpénztár az üzem, vállalat, hivatal, intézmény felett felügyeletet ellátó miniszterhez, illetve az illetékes megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottságának elnökéhez javaslatot tesz a felelős személyek megbírságolására. Ha az illetékes miniszter - illetve a megyei tanács (budapesti városi tanács) végrehajtóbizottságának elnöke - a bírság kiszabását mellőzi, erről a pénzügyminisztert - indokainak közlésével - értesíteni tartozik.

16. §

A jelen rendelet végrehajtásának részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

17. §

A jelen rendelet az 1952. évi október hó 1. napján lép hatályba; hatálybalépésével a 153/1950. (VI. 1.) MT, a 243/1950. (X. 1.) MT és a 179/1951. (X. 4.) MT, valamint a 296/1950. (XII. 23.) MT számú rendeletek hatályukat vesztik.

Rákost Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnöke