91/1952. (X. 2.) MT rendelet

a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet felállításáról

A kisipari szövetkezeti mozgalom mind nagyobb mértékben való kiszélesedése és gazdasági megerősödése folytán, valamint a szövetkezetek önállóságának további fokozása érdekében indokolt egy olyan intézményt létesíteni, amelynek feladata gondoskodni a kölcsönösség elve alapján a szövetkezeti tagok, a szövetkezeti nyugdíjasok és az említettek családtagjai szociális biztosításáról.

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a minisztertanács az alábbiakat rendeli:

Az Intézet elnevezése, jogállása és feladata

1. §

(1) A kisipari szövetkezeti tagok, a szövetkezeti nyugdíjasok és az említettek családtagjai kötelező szociális biztosítására meg kell szervezni a kisipari termelőszövetkezetek és a háziipari termelőszövetkezetek kölcsönös biztosító intézetét.

(2) A biztosító intézet elnevezése: Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet (a továbbiakban: Intézet).

(3) Az Intézet jogi személy.

2. §

Az Intézet feladata:

a) gondoskodás a kisipari szövetkezetek tagjairól, a szövetkezeti nyugdíjasokról és az említettek családtagjairól betegség, szülés, halál esetében;

b) nyugellátás megállapítása és folyósítása;

c) gyermeknevelési pótlék megállapítása és folyósítása;

d) gondoskodás a szövetkezeti tagok és családtagjaik üdültetéséről, valamint egyéb szociális ellátásáról (üdülők, napköziotthonok, csecsemőotthonok létesítése stb.);

e) egészségvédő és balesetelhárítási óvórendszabályok, munkavédelmi rendelkezések kiadása a szövetkezetek részére az Országos Kisipari Szövetséggel (a továbbiakban: OKISZ) egyetértésben és azok végrehajtásának ellenőrzése, figyelemmel a minisztertanácsnak és a Szakszervezetek Országos Tanácsának az üzemi balesetelhárításról kiadott határozatában foglaltakra.

3. §

A szövetkezeti tagok, a szövetkezeti nyugdíjasok és az említettek családtagjai részére ugyanazok a szolgáltatások járnak, mégpedig általában ugyanazokkal a feltételekkel és mértékben, mint amelyek az állami társadalombiztosításban biztosítottakat és családtagjaikat megilletik. A szolgáltatások mértéke az állami társadalombiztosításban biztosítottakat és családtagjaikat megillető szolgáltatások mértékénél azonban magasabb nem lehet.

4. §

Az Intézet, valamint a szövetkezetek és a szövetkezeti tagok egészségvédelmi, balesetelhárítási és munkavédelmi tevékenységére vonatkozó szabályokat az OKISZ-el egyetértésben az Intézet alapszabálya állapítja meg.

Az Intézet szervezete

5. §

(1) Az Intézet a kötelező kölcsönös biztosítással (a továbbiakban: kölcsönös biztosítás) kapcsolatos tennivalókat választott szervei és ügyviteli szervei útján végzi.

(2) A kölcsönös biztosítás szervezetére vonatkozó részletes szabályokat az Intézet alapszabálya állapítja meg.

6. §

Az Intézet kötelezheti a szövetkezeteket, hogy a kölcsönös biztosítással kapcsolatos egyes ügyviteli tennivalókat saját ügyvitelük keretében, saját alkalmazottaikkal végezzék.

7. §

(1) A választott szervek megalakításáig országos szervezőbizottságot kell létesíteni. Az országos szervezőbizottság kidolgozza a működése idejére érvényes ideiglenes alapszabályt, intézkedik a választott szervek megalakítása iránt és elkészíti az alapszabály tervezetét. Az ideiglenes alapszabályhoz, valamint a választott szervek megalakítására tett intézkedésekhez az OKISZ választmányának jóváhagyása szükséges.

(2) Az országos szervezőbizottság elnökét az OKISZ vezetősége, tagjait a szervezőbizottság elnöke bízza meg.

8. §

A kölcsönös biztosítást ellátó szervek tevékenységére a szempontokat és annak terveit a választott szervek megalakulásáig az OKISZ választmánya hagyja jóvá. Ugyancsak az OKISZ választmánya ellenőrzi az Intézet jogszabályszerű működését.

A kölcsönös biztosításra jogosultság

9. §

(1) A kölcsönös biztosítás hatálya kiterjed:

a) a kisipari termelőszövetkezetek tagjaira;

b) a háziipari termelőszövetkezetek közös műhelyben dolgozó tagjaira;

c) a háziipari termelőszövetkezeteknek azokra a tagjaira, akik munkájukat lakásukon idegen munkaerő alkalmazása nélkül, legfeljebb a családtagok közreműködésével, főfoglalkozásként végzik és a főfoglalkozásukból eredő keresetük az Intézet által megállapított összeget eléri, vagy meghaladja;

d) akik szövetkezeti tagságuk elnyerése céljából a szövetkezetben próbaidejüket töltik.

(2) A kölcsönös biztosítás útján történik gondoskodás a szövetkezeti nyugdíjasokról betegség, szülés, halál esetében.

(3) A kölcsönös biztosításra jogosultság részletes, szabályait az Intézet alapszabálya állapítja meg.

A kölcsönös biztosítás költségeinek fedezése

10. §

(1) A kölcsönös biztosítással járó kiadások fedezésére (ide nem értve az üdültetéssel és az egyéb szociális gondoskodással kapcsolatos kiadásokat) a kisipari szövetkezetek járulékot tartoznak fizetni. A járulék kulcsát úgy kell megállapítani, hogy nagyobb összegű felesleg ne keletkezzék.

(2) A járulék kulcsa az első évben ideiglenesen a tényleges munkadíj 15%-a, amelyből 4% a nyugellátással kapcsolatos költségek fedezésére szolgál.

(3) Az Intézet terhére nyugellátásban részesülök betegségi biztosításának fedezésére szolgáló járulékot az Intézet tartozik az előbbi bekezdés értelmében a nyugellátással kapcsolatos költségek fedezésére szolgáló összeg terhére fizetni. A járulék kulcsa a nyugellátás összegének 5%-a.

11. §

(1) Az üdültetéssel és egyéb szociális gondoskodással kapcsolatos költségek fedezésére a szövetkezetek a szociális alapból hozzájárulást tartoznak fizetni. Ugyancsak hozzájárulást fizetnek a szövetkezeti tagok is saját üdülésük alkalmával.

(2) A hozzájárulás mértékét az Intézet az OKISZ-al egyetértésben állapítja meg. A szövetkezeti tagok üdültetési hozzájárulása nem lehet alacsonyabb, mint a SZOT által szervezett üdültetésben részesülő dolgozóké.

12. §

A szövetkezeti hitelintézeteknél egyszámlával vagy folyószámlával rendelkező szövetkezetek részére a munkadíjak hóvégi elszámolása alapján igényelt összeget a hitelintézetek csak az esetben fizethetik ki, ha a pénzigényléssel egyidejűleg a szövetkezet a hitelintézet részére az igénylés hónapjában esedékessé vált járulékok átutalására is megbízást ad.

Jogorvoslat

13. §

(1) Az Intézet és a kisipari szövetkezetek, illetőleg a kölcsönös biztosítás hatálya - alá eső személyek között a kölcsönös biztosítással kapcsolatban felmerült vitás kérdések eldöntése bírói jogorvoslati út kizárásával a választott szervek feladatkörébe tartozik.

(2) A jogorvoslati eljárást, az ezekben az ügyekben eljáró szerveket és azok hatáskörét az Intézet alapszabálya állapítja meg.

Vegyes rendelkezések

14. §

Az Intézet az előirányzatos folyószámlarend keretében gazdálkodik a pénzügyminiszter felügyelete alatt.

15. §

A kölcsönös biztosításban részesülő szövetkezeti tagok, szövetkezeti nyugdíjasok és az említettek családtagjai egészségügyi ellátása, valamint a nyugdíjigénnyel kapcsolatos orvosi szakvéleményadás az állami társadalombiztosításban biztosítottakra irányadó szabályoknak megfelelően, az állami egészségügyi szolgálat útján történik. Az állami egészségügyi szolgálat igénybevételével felmerült költségeket az Intézet megtéríteni tartozik.

16. §

Az Intézet és az állami társadalombiztosítást ellátó szervek tartoznak működésükben egységes szempontok szerint eljárni és a biztosítást érintő általános intézkedéseikről egymást kölcsönösen tájékoztatni.

17. §

Az Intézetnél és az állami társadalombiztosítást ellátó szerveknél eltöltött biztosítási időket a biztosítási szervek a biztosítási jogszerzés szempontjából fedezet nélkül kölcsönösen figyelembevenni tartoznak.

18. §

Az államigazgatás helyi szervei, az állami társadalombiztosítást ellátó szervek, az intézetek, intézmények, szövetkezeti szervek, valamint a munkáltatók kötelesek az Intézetet működésében támogatni és megkereséseinek eleget tenni.

19. §

Az Intézet a kölcsönös biztosításra vonatkozó rendelkezések megszegése miatt a szövetkezetet háromezer forintig terjedhető pénzbírság megfizetésére kötelezheti.

20. §

A kölcsönös biztosításnál megfelelően alkalmazni kell az állami társadalombiztosításra vonatkozó hatályos jogszabályokat.

Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések

21. §

Az Intézet önálló működését 1953. évi január hó 1. napján kezdi meg.

22. §

A 133/1951. (VI. 24.) MT számú rendelet, valamint a hatályos jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, amelyek a jelen rendelettel ellentétben állanak, 1953. évi január hó 1. napjával hatályukat vesztik.

Rákost Mátyás s. k.,

a minisztertanács elnöke