21/1953. (V. 15.) MT rendelet
az állategészségügy rendezéséről
I. FEJEZET
Az állategészségügyi feladatok ellátása
1. §
(1) Minden állampolgár köteles az állategészségügyi rendelkezéseket, különösen a fertőző állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó rendszabályokat betartani és az állattartók (a termelőszövetkezet elnöke, az állami gazdaság igazgatója, egyéb vállalatok és intézmények vezetője, valamint az egyéni állattartó), felelősek állataik egészségének megóvásáért.
(2) Az államhatalmi és államigazgatási szervek irányítják az állategészségügyi munkát, előírják a megelőzés és védekezés rendszabályait, az állattartóknak segítséget nyújtanak és ellenőrzik az állategészségügyi rendelkezések végrehajtását.
2. §
Az állami szervek állategészségügyi feladatai különösen:
a) megakadályozni a fertőző állatbetegségeknek külföldről behurcolását, illetőleg a határon való kihurcolását;
b) megóvni a lakosságot az emberre is veszélyes állatbetegségektől;
c) meghatározni a gyűjtőhelyeken, az állatszállításoknál, állatvásárokon, állatkiállításokon, állatok levágásánál, továbbá az állati termékek forgalmánál szükséges állategészségügyi vizsgálatokat;
d) szabályozni az állatok tartásának, összegyűjtésének, szállításának, levágásának, az összegyűjtött állati termékek tárolásának és feldolgozásának, az állati nyerstermékek forgalombahozatalának állategészségügyi ellenőrzését, továbbá az állati nyerstermékek összegyűjtésével, tárolásával vagy feldolgozásával foglalkozó szervek működésének állategészségügyi szempontból való ellenőrzését;
e) elterjeszteni a fejlett állategészségügyi módszereket és az élenjáró tapasztalatokat,
II. FEJEZET
Az állategészségügy irányítása és szervezete
3. §
(1) Az állategészségügy irányítása és felügyelete a földművelésügyi miniszter feladata.
(2) A földművelésügyi miniszterinek ebben a feladatkörében kiadott utasításai a Néphadsereg és az Államvédelmi Hatóság kivételével az államhatalom és államigazgatás szerveire kötelezőek. A Néphadsereg és az Államvédelmi Hatóság is köteles megtartani az állatok levágására, az állati nyerstermékek vizsgálatára és feldolgozására, az állati hulláik ártalmatlanná tételére és a fertőtlenítések végrehajtására, továbbá a fertőző állatbetegségek külföldről behurcolásának megakadályozására vonatkozó állategészségügyi rendszabályokat.
(3) Kihelyezett katonai alakulatok részére a földművelésügyi miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve külön állategészségügyi rendszabályokat állapíthat meg.
4. §
(1) Az illetékes miniszter gondoskodik a föl-ügyelete alá tartozó szervek (gazdaságok, vállalatok, méntelepek stb.) és ezek dolgozóinaik tulajdonában lévő állatok állatorvosi ellátásáról. A dolgozók állatai tekintetében ez a kötelezettség csak akkor áll fenn, ha az állatokat a gazdaság területén tartják. A termelőszövetkezetek és egyéb állattartók tulajdonában lévő állatok állatorvosi ellátásáról a földművelésügyi miniszter gondoskodik. Az állatorvosi ellátásért a hatályos jogszabályokban megállapított díjakat kell fizetni.
(2) A termelőszövetkezetek az állatorvosi teendők ellátására külön állatorvost és felcsert is alkalmazhatnak. Ezek működésére vonatkozó részletes szabályokat a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
5. §
(1) Az állategészségügy irányításában a földművelésügyi miniszter feladata különösen:
a) az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó tervek és utasítások kidolgozása;
b) az egészségügyi, valamint a többi érdekelt miniszterrel egyetértve olyan utasítások kidolgozása, amelyek megóvják a lakosságot az emberre is veszélyes állatbetegségektől;
c) a jelen rendelet, valamint a Minisztertanács egyéb rendeletei és határozatai alapján állategészségügyi igazgatási és állatorvoslási ügyekben utasítások és szabályzatok kidolgozása;
d) utasítások kidolgozása fertőző állatbetegségek külföldről való behurcolásának megakadályozására, valamint állat, állati nyerstermék és állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyak behozatalára, kivitelére és átvitelére;
e) más minisztériumok állategészségügyi szolgálatának ellenőrzése, a Néphadsereg és az Államvédelmi Hatóság kivételével;
f) állategészségügyi intézmények szervezése, ezek működésének irányítása és ellenőrzése; más minisztériumok állategészségügyi intézményei működésének ellenőrzése;
g) fertőző állatbetegségek kórokozóival tudományos munkálatok végzésének engedélyezése, a munkálatok végzésénél irányadó rendszabályok megállapítása és az ilyen kórokozók tartásának és őrlésének szabályozása;
h) az alsó-, közép- és felsőfokú állategészségügyi oktatás egységes irányítása és az állategészségügyi szakembereik nyilvántartása;
i) az állatorvoslásban használatos szerobakteriológiai készítmények termelésének szervezése, irányítása, alkalmazásuknak előmozdítása, továbbá ilyen készítmények forgalombahozatalának engedélyezése az egészségügyi miniszterrel egyetértve;
j) az állatorvoslásban használatos gyógyszerekkel, fertőtlenítő szerekkel, szerobakteriológiai készítményekkel, műszerekkel és laboratóriumi felszereléssel való országos ellátás biztosítása;
k) az állategészségügyi találmányok és újítások megvizsgálása és gyakorlatban való alkalmazásuk elrendelése;
l) az állatok tartásánál, gondozásánál, takarmányozásánál és szaporításánál az állategészségügyi rendszabályok megtartásának ellenőrzés;
m) a háziállatok meddőségének leküzdése;
n) állategészségügyi felvilágosító munka szervezése;
o) állategészségügyi statisztika szervezése a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértve.
(2) A minisztériumok állategészségügyi vonatkozású utasításokat és szabályzatokat csak a földművelésügyi miniszterrel egyetértve adhatnak ki.
6. §
Az állategészségügyet érintő szakkérdésekben a földművelésügyi miniszter véleményező és javaslattevő szerve az Országos Állategészségügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács), amely ebben a feladatkörben állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó állategészségügyi utasítások kibocsátását is kezdeményezheti és előkészítheti. A Tanács a földművelésügyi-, a belügy-, a honvédelmi-, a pénzügy-, a vegyipari-, az élelmiszeripari-, a külkereskedelmi-, a belkereskedelmi-, a begyűjtési-, a közlekedésügyi-, az egészségügyi miniszternek, az állami gazdaságok és erdők miniszterének, valamint a helyi ipar miniszterének, az Országos Tervhivatal elnökének és az Államvédelmi Hatóság vezetőjének képviselőiből, továbbá a földművelésügyi miniszter által a Tanács tagjává kinevezett tudósokból és gyakorló állatorvosokból áll. A Tanács szervezetét, feladatkörét és működési rendjét a földművelésügyi miniszter állapítja meg.
7. §
Az állategészségügy helyi feladatait a megyei, a járási, a városi a városi kerületi és a községi tanácsok látják el.
III. FEJEZET
Az állattartók, állattenyésztési és állategészségügyi dolgozók kötelességei a háziállatok betegségeinek megelőzésére és leküzdésére
8. §
(1) A termelőszövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói és egyéb állattartók kötelesek biztosítani az állatállomány megfelelő tartását, takarmányozását, gondozását és helyes használatát. Az állatállomány egészségi állapotának megóvása érdekében kötelesek az állategészségügyi rendelkezések megtartásáról és betegség jelentkezése esetén az állatorvosi segítségről idejében gondoskodni.
(2) A fertőző betegségek megelőzése és leküzdése céljából a termelőszövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok igazgatói, valamint egyéb vállalatok és intézmények vezetői kötelesek különösen:
a) a gazdaságokba újonnan érkező állatok 30 napig tartó elkülönítését biztosítani, érkezésüket a községi (városi, városi kerületi) tanácsnak bejelenteni, különleges vizsgálati (diagnosztikai) eljárás alá vételükről és védőoltásukról gondoskodni;
b) a hatóságok rendelkezése alapján az állatállománynak különleges vizsgálati (diagnosztikai) eljárás alá vételéről, valamint védő- és gyógyító oltásáról gondoskodni;
c) a legelők, kutak, itatók és úsztatók állategészségügyi szempontból való karbantartásáról, valamint az állati hullák ártalmatlanná tételére vonatkozó rendelkezések megtartásáról gondoskodni;
d) a gazdaságokban lévő hasznos háziállatoknak bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségben történt megbetegedését, ilyen betegségre vagy fertőzésre gyanús állapotát, bármely betegség okozta elhullását vagy bármely betegség miatt történt leölését, továbbá bármely betegségben egynél több állatnak egyidejűleg bekövetkezett megbetegedését és mindezek körülményeit a gazdaság állatorvosával vagy felcserével közölni és a községi (városi, városi kerületi) tanácsnak haladéktalanul bejelenteni;
e) az állatorvos intézkedéséig a beteg állat vagy a hulla elkülönítéséről és őriztetéséről gondoskodni, nehogy azzal állat vagy ember érintkezhessék;
f) az áltatok férőhelyeinek, istállóknak, ólaknak megfelelő egészségügyi állapotban tartásáról, valamint ezeknek, továbbá olyan üzemi helyiségeknek, ahol állati termékeket tárolnak vagy dolgoznak fel, időszakonkénti fertőtlenítéséről gondoskodni;
g) az állattenyésztés, az állategészségügy célját szolgáló, továbbá állati termékeket feldolgozó és tároló üzemek, valamint a vágóhidak létesítésénél a szabványok és típustervek megtartásáról gondoskodni.
(3) Az egyéni állattartók kötelesek
a) más községből behozott állatokat a községi (városi. városi kerületi) tanácsnak haladéktalanul bejelenteni. Az ilyen állatot a közös csordába 30 napig nem szabad beengedni és ez alatt az idő alatt nem szabad a közös csordába beengedni azokat a fogékony állatokat sem, amelyeket az állattartó az újonnan érkezett állattal együtt tart. Az újonnan érkezett állatot hatósági rendelkezésre állatorvosi vizsgálat alá kell vetni;
b) állatukat hatósági rendelkezés alapján állategészségügyi vizsgálatra elővezetni és különleges vizsgálati (diagnosztikai) eljárás alá vetni, illetőleg védő- vagy gyógyító oltásban részesíttetni;
c) hasznos háziállatuknak bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségben történt megbetegedését, ilyen betegségre vagy fertőzésre gyanus állapotát, bármely betegség okozta elhullását vagy bármely betegség miatt történt leölését, továbbá bármely betegségben egynél több állatnak egyidejűleg bekövetkezett megbetegedését, valamint mindezek körülményeit a községi (városi, városi kerületi) tanácsnak haladéktalanul bejelenteni;
d) az állatorvos intézkedéséig a beteg állat vagy hulla elkülönítéséről és őriztetéséről gondoskodni, nehogy azzal állat, vagy ember érintkezhessék;
e) az állatok férőhelyeinek, istállóknak, ólaknak állategészségügyi szempontból való karbantartásáról gondoskodni.
9. §
(1) A 8. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott bejelentés megtételére köteles az állatorvos, a felcser, valamint az is, aki az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását vagy levágását foglalkozásszerűen látja el, ha foglalkozásának gyakorlása közben ilyen esetről a hatóság intézkedése előtt tudomást szerez.
(2) Állatorvosi gyakorlatot folytató állatorvos, valamint a felcser köteles az állatbetegségek megelőzésére szükséges intézkedéseket megtenni és azok végrehajtásáról gondoskodni.
(3) Állatbetegség jelentkezése esetén az állatorvos köteles a megbetegedés okát felkutatni, a betegség nemét megállapítani és a betegség leküzdése és az állatok felgyógyulása érdekében mindent elkövetni. Fertőző betegség, ennek gyanúja vagy fertőzésének gyanúja esetében különösen köteles
a) a gazdaságokban lévő összes fogékony állatokat megvizsgálni, a betegség behurcolásának módját felkutatni és a betegség elterjedtségét és esetleges elhurcolását megállapítani;
b) a gazdaságokban állategészségügyi korlátozásokat elrendelni, a betegség leküzdését szolgáló védőoltást és gyógykezelést végrehajtani, valamint szükség esetén az állat leölése iránt intézkedni;
c) fertőző betegség jelentkezése esetén a községi (városi, városi kerületi) tanácsot haladéktalanul értesíteni.
10. §
(1) A községi (városi, városi kerületi) tanács köteles a bejelentés alapján a betegség minél gyorsabb leküzdésére minden intézkedést megtenni és a bejelentésről a járási (járással egy tekintet alá eső városi) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályát haladéktalanul értesíteni.
(2) A járási (járással egy tekintet alá eső városi) tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztálya köteles az értesítés alapján a betegség minél gyorsabb leküzdésére minden intézkedést megtenni. A fertőző betegség jellegétől és elterjedtségétől függően köteles továbbá a szükséges intézkedések (forgalmi korlátozás, zárlat stb.)] megtétele céljából a járási (járással egy tekintet alá eső városi) tanács végrehajtóbizottságát értesíteni.
(3) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség jelentkezése esetén a járási (járással egy tekintet alá eső városi) tanács köteles haladéktalanul értesíteni a megyei tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályát, a betegséggel fertőzött községgel szomszédos községek (városok) és járás tanácsát, valamint a szomszédos gazdaságokat. Köteles továbbá a fertőző betegség fellépéséről értesíteni a járási (járással egy tekintet alá eső városi) tanács végrehajtóbizottságának egészségügyi osztályát is, ha a betegség emberre is veszélyes.
IV. FEJEZET
Fertőző állatbetegségek külföldről behurcolásának, illetőleg külföldre kihurcolásának megakadályozása
11. §
(1) A földművelésügyi miniszter a belügy-, a külkereskedelmi-, a belkereskedelmi-, a közlekedésügyi-, és az egészségügyi miniszterrel, valamint az Államvédelmi Hatóság vezetőjével egyetértve gondoskodik az országhatár állategészségügyi szolgálatának ellátásáról és ellenőrzi a behozatal, átvitel és kivitel állategészségügyi szabályainak megtartását a belépő- és megfigyelő állomásokon. A földművelésügyi miniszter új belépő- és megfigyelő, állomásokat a Minisztertanács hozzájárulásával létesíthet.
(2) Állatot, állati nyersterméket vagy állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyat behozni, az országból kivinni vagy azon átvinni csak belépőállomáson keresztül szabad. A belépőállomáson - amennyiben nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - származási, illetőleg egészségi bizonyítvánnyal kell igazolni, hogy a szállítmány fertőzésmentes és fertőzésmentes helyről származik.
(3) A szállítmányt a belépőállomáson állatorvosi igazolással kell ellátni, mely tanusítja, hogy a szállítmány a 11. § (2) bekezdésében meghatározott igazolásokkal el van látva, továbbá hogy továbbszállításának állategészségügyi szempontból nincs akadálya. Az igazolás kiadása előtt az állatokat a földművelésügyi miniszter által meghatározott esetekben előzetes állatorvosi megfigyelés (karantén) alá kell vonni. A megfigyeléssel kapcsolatban felmerült költségeket a szállítmány címzettje yiseli.
(4) Olyan állatot, állati nyersterméket vagy állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyat, amelyek állategészségügyi kezelésére nemzetközi megállapodás nincs, a földművelésügyi miniszter által meghatározott esetekben csak az általa kiadott engedéllyel szabad behozni vagy az ország területén átvinni.
12. §
Állat, állati nyerstermék, takarmány és állatbetegségek elhurcolására alkalmas egyéb tárgy kiviteli forgalmára az illető állammal fennálló nemzetközi megállapodás, ennek hiányában a földművelésügyi miniszternek az érdekelt miniszterekkel egyetértésben kiadott utasítása irányadó.
V. FEJEZET
Az állatok és az állati termékek szállításának szabályai
13. §
Fertőző betegségben beteg, ilyen betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok hajtása és szállítása tilos. Ilyen állatokat vágóhídra vagy különleges elkülönítőbe (izolátorba) is csak a földművelésügyi miniszter utasításában meghatározott esetekben szabad szállítani.
14. §
(1) Ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske és sertés tulajdonosa köteles állatára marhalevelet váltani. A marhalevél az állatra vonatkozó tulajdonjogot és az igazolja, hogy az állat forgalombahozatalának (szállításának, átruházásának) állategészségügyi szempontból nincs akadálya.
(2) A marhalevélre vonatkozó részletes szabályokat a földművelésügyi miniszter a belügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. A marhalevél kiállításáért és kezeléséért illetéket kell fizetni.
15. §
(1) A lábon hajtott, valamint a gépkocsin, vasúton, vízi- vagy légi úton szállított állatnál a marhalevélre rávezetett állatorvosi igazolással, az olymódon szállított állati nyersterméknél pedig a földművelésügyi miniszter által meghatározott állatorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni azt, hogy az állat egészséges, illetőleg az állat vagy állati nyerstermék fertőzésmentes helyről származók.
(2) Az állatorvosi bizonyítványt a községi-, kör-, S járási, városi, városi kerületi állatorvos (továbbiakban: hatósági állatorvos), illetőleg a földművelésügyi miniszter által meghatározott esetekben a vállalati állatorvos állítja ki. Állati nyerstermék szállítása esetén az állatorvosi bizonyítványt az állami gazdaság, illetőleg a vállalat állatorvosa és felcsere is kiállíthatja.
16. §
(1) Vasúton vagy hajón történő szállítás esetén az állatokat erre a célra kijelölt és berendezett állatrakodó állomásokon kell be- és kirakni.
(2) A földművelésügyi miniszter a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve jelöli ki azokat a vasúti és hajóállomásokat, amelyeket állatrakodó állomásnak kell berendezni és megállapítja, hogy ezeket milyen felszereléssel kell ellátni. Ezeknek a berendezéséről, továbbá az állatrakodó állomásokon az állatok ideiglenes tartására szolgáló karámok létesítéséről a közlekedésügyi miniszter gondoskodik.
(3) Állatok szállítására használt szállítóeszközöket és felszerelési tárgyakat, valamint az állatok be- és kirakásánál használt rakodóhelyeket és berendezési tárgyaikat használat után fertőtleníteni és tisztítani kell. A fertőtlenítés és tisztítás szabályait a földművelésügyi miniszter a közlekedésügyi miniszterrel egyetértve állapítja meg.
(4) A rakodó állomásokon a fertőtlenítés és tisztítás végrehajtásáról, továbbá fertőtlenítő és locsolóállomások létesítéséről, berendezéséről és fenntartásáról a közlekedésügyi miniszter gondoskodik.
(5) Fertőtlenítő állomásokon a vasúti kocsik fertőtlenítését az illetékes hatósági állatorvos ellenőrzi.
17. §
Ha a lábon hajtott vagy járművön szállított állat útközben megbetegszik, elhull, kényszervágásra kerül, vagy pedig megállapítást nyer vagy gyanu merül fel arra, hogy az állat bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségben beteg, ilyen betegségre vagy fertőzésre gyanús, a földművelésügyi miniszter által megállapított rendszabályokat kell alkalmazni.
VI. FEJEZET
Az állatforgalomra és a vágóhidakra, valamint az állati nyerstermékek tárolására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó szabályok
18. §
Az állatok összegyűjtésének, forgalmának, állatvásároknak és állatkiállításoknak, valamint az állati nyerstermékek tárolásának, feldolgozásának és felhasználásának állategészségügyi felügyeletét a hatósági állatorvos látja el.
19. §
(1) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség (25. §) fennállása esetén a fertőzött területen a betegség iránt fogékony állatot vagy annak nyerstermékét gyűjtőhelyre, vásárra vagy piacra vinni csak a községnek (városnak) a betegségtől mentes területéről és a községi (városi, városi kerületi) tanács engedélyével szabad.
(2) A vásárokon, piacokon eladásra kerülő állat, állati termék (hús, tej, tejtermék stb.) árusítási helyét a járási (járással egy tekintet alá eső városi). tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg.
20. §
Minden hűsfeldolgozó üzemben, vágóhídon vagy vágóhelyen az állatorvos vagy felcser köteles:
az állatokat naponta megvizsgálni;
a levágott állatok húsát (sertéshúst trichina szempontjából is) megvizsgálni és fogyaszthatóság szempontjából elbírálni;
a fogyasztásra alkalmas húst és a bőrt lebélyegezni.
21. §
Piaci forgalombahozatalra szánt húst csak állatorvosi ellenőrzés után lehet forgalombahozni és fokozatosan be kell vezetni a forgalomba kerülő tej és tejtermékek előzetes állatorvosi vizsgálatát is. Fertőző beteg állattól származó tejet és tejterméket, tilos forgalombahozni.
22. §
(1) A fogyasztásra alkalmatlan húst, tejet és tejterméket el kell kobozni és ártalmatlanná kell tenni. A fogyasztásra feltételesen alkalmas hús csak főzés, párolás, besózás vagy hűtés után kerülhet fogyasztásra.
(2) Az állati nyerstermékek összegyűjtésével, tárolásával és feldolgozásával foglalkozó vállalatokat fel kell szerelni olyan - az állategészségügyi rendszabályok megtartásával létesített - üzemrésszel és technikai berendezéssel, amelyekben a nyersanyagokat feldolgozzák vagy megsemmisítik.
23. §
Az elhullott állatokat - a földművelésügyi miniszter által meghatározott esetek kivételével - le kell bőrözni. Nem a vágóhídról szállított (összegyűjtött) bőröket a gyűjtőhelyeken és feldolgozó üzemekben külön kell raktározni. Ezeket a bőröket a feldolgozás előtt lépfene szempontjából meg kell vizsgálni és kedvező eredmény esetén le kell bélyegezni, ellenkező esetben el kell kobozni. A nyersbőrt a gyűjtőhelyekről a lépfene vizsgálat megtörténte előtt elszállítani tilos.
24. §
(1) Az állati hullákat a földművelésügyi miniszter által meghatározott módon ártalmatlanná kell tenni.
(2) Állati hullát, valamint annak melléktermékeit csak állandó állategészségügyi felügyelet alatt álló hullafeldolgozó üzemben vagy hullafeldolgozó helyen szabad feldolgozni. A hullafeldolgozó üzemben az állati hulláról lenyúzott bőröket fertőtleníteni kell.
VII. FEJEZET
A zárlat elrendelése és feloldása, valamint a zárlattal kapcsolatos rendszabályok
25. §
(1) Bejelentési kötelezettség alá a következő, fertőző állatbetegségek tartoznak:
lovak mirigykórja,
lovak fertőző kevésvérűsége,
lovak járványos vérfertőzéses agygerincvelőgyulladása,
tenyészbénaság,
takonykór,
szarvasmarhák páratuberkulozisa,
gümőkór,
szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,
sercegő üszök,
keleti marhavész,
bivalyvész,
ivarszervi hólyagos kiütés,
ragadós száj- és körömfájás,
brucellózis (fertőző elvetélés),
juhhimlő,
sertéspestis,
sertésorbánc,
fertőző sertésbénulás,
Aujeszky-féle betegség,
baromfikolera,
baromfipestis,
baromfitifusz,
lépfene,
veszettség,
rühösség.
(2) Bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegség megállapítása esetén a betegség természetéhez és elterjedtségéhez mérten
a) forgalmi korlátozást,
b) helyi zárlatot,
c) községi zárlatot kell elrendelni.
(3) Különösen veszélyes fertőző betegségek esetén a zárlaton felül védőkörzetet is kell alakítani
26. §
(1) Forgalmi korlátozást kell elrendelni a következő betegségeknél:
lovak mirigykórja,
lovak fertőző kevésvérűsége,
lovak járványos vérfertőzéses agygerincvelőgyulladása,
tenyészbénaság,
szarvasmarhák paratuberkulózisa,
gümőkór,
ivarszervi hólyagos kiütés,
brucellózis (fertőző elvetélés),
Aujeszky-féle betegség,
veszettség,
rühösség.
(2) Forgalmi korlátozás elrendelése esetén is zárlat alá kell helyezni a brucellózisban, gümőkórban vagy paratuberkulózisban beteg állat elkülönítésére szolgáló helyiségeiket.
(3) Helyi zárlatot, községi zárlatot, illetőleg védőkörzetet a következő betegségek esetében kell elrendelni:
takonykór,
szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,
sercegő üszök,
keleti marhavész,
bivalyvész,
ragadós száj- és körömfájás,
juhhimlő,
sertéspestis,
sertésorbánc,
fertőző sertésbénulás,
baromfikolera,
baromfipestis,
baromfitifusz,
lépfene.
27. §
(1) A forgalmi korlátozást a földművelésügyi miniszter utasítása alapján a zárlatot [(2)-(3) bekezdés] elrendelő helyi tanács rendeli el.
(2) A helyi zárlatot a községi (városi, városi kerületi) tanács rendeli el
(3) A községi zárlatot a járási, járással egy tekintet alá eső városi, Budapesten a városi kerületi tanács rendeli el és erről a megyei (budapesti városi) tanácsot haladéktalanul értesíti.
(4) Védőkörzet alakítása a megyei (budapesti városi) tanács hatáskörébe tartozik. A védőkörzet megalakításáról a földművelésügyi minisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.
(5) Ha a megyei (budapesti városi) tanács valamely vasút- vagy hajóállomáson állat, állati nyerstermék vagy takarmány be- és kirakását átmenetileg megtiltja, erről a földművelésügyi minisztert egyidejűleg értesíteni köteles. A földművelésügyi miniszter a szállítási korlátozást közli a külkereskedelmi, a belkereskedelmi, a begyűjtési, az élelmiszeripari és a közlekedésügyi miniszterrel.
28. §
Forgalmi korlátozás elrendelése esetén a beteg, betegségre vagy fertőzésre gyanús, valamint a betegség iránt fogékony állatokat a földművelésügyi miniszter által meghatározott eseteikben el kell különíteni. Az ilyen állatokat, továbbá azok nyerstermékét, hulláját és az azokkal érintkezésben volt tárgyakat csak a betegség továbbterjedését kizáró feltételek mellett szabad használni (felhasználni) és forgalombahozni, illetve összegyűjteni.
29. §
(1) Zárlat esetén az alábbi rendszabályokat kell megtartani:
a) tilos a zárlat tartama alatt a zárlat alatt álló területről a betegség elhurcolására alkalmas állatokat és tárgyakat, kivinni, továbbá erre a területre a betegség iránt fogékony állatot bevinni és azon - vasúton vagy hajón való szállítás esetét kivéve - átvinni. Vágóállatok kivitelét a földművelésügyi miniszter engedélyezheti;
b) tilos a zárlat alatt álló területen állat, állati nyerstermék és szálastakarmány forgalma, ha ezt a földművelésügyi miniszter külön utasításban megtiltja;
c) el kell különíteni a beteg és a betegségre gyanus állatokat a fertőzésre gyanus állatoktól, mindezeket pedig a betegség iránt fogékony állatoktól; az elkülönített állatokat az elkülönítés helyéről eltávolítani nem szabad;
d) tilos a zárlat alatt álló területen és közvetlen környékén vásár és állatkiállítás tartása, ha ezek tartását a földművelésügyi miniszter külön utasításban megtiltja;
e) tilos a betegség iránt fogékony állatok közös legeltetése, itatása, kutak, úsztatók, dűlők és utak közös használata, valamint a községi (városi, városi kerületi) tanács által megjelölt legelőterületek használata;
f) tilos a hatósági állatorvos hozzájárulása nélkül, a gazdaságon belül az állatok átcsoportosítása;
g) az elhullott állat hulláját a betegség jellegétől függően elégetés, elásás vagy feldolgozás útján, haladéktalanul ártalmatlanná kell tenni a földművelésügyi miniszter utasítása szerint;
h) ártalmatlanná kell tenni a beteg, a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok trágyáját, az almot és takarmánymaradékot a földművelésügyi miniszter utasításában meghatározott módon;
i) a beteg, a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok elkülönítési helyére az állatok gondozására beosztott személyzeten, valamint az állatorvoson kívül másnak belépni nem szabad;
j) az i) pontban meghatározott helyek, valamint az ilyen helyeken tartott állatok és tárgyaik tisztítása és fertőtlenítése, továbbá az azokkal érintkezésbe került személyek fertőtlenítése tekintetében a földművelésügyi miniszter utasításában foglaltak szerint kell eljárni.
(2) A földművelésügyi miniszter állapítja meg, hogy az előbbi bekezdésben meghatározott rendszabályok közül melyeket kell alkalmazni az egyes betegségek esetén.
30. §
Zárlat esetén a községi (városi, városi kerületi) tanács köteles
a) a zárlat alatt álló helyekre őröket állítani;
b) a zárlat alatt álló helyiségek és helyek bejáratait, a községhez vezető utak határmenti pontjait, valamint a terelőutakat figyelmeztető táblával megjelölni;
c) a fertőző betegségben beteg, a betegségre vagy fertőzésre gyanús és a betegség iránt fogékony állatokat nyilvántartani és a földművelésügyi miniszter által meghatározott eseteikben ideiglenes vagy állandó megjelölésükről, illetőleg leöletésükről gondoskodni;
d) a földművelésügyi miniszter utasítása alapján az állatok különleges vizsgálati eljárás alá vételéről, védő-, illetőleg gyógyító oltásáról, továbbá gyógykezeléséről gondoskodni:
e) a fertőző betegségben beteg, a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatok ivartalanításáról a földművelésügyi miniszter utasításában meghatározott esetekben gondoskodni.
31. §
A községi (városi, városi kerületi) tanácsok, valamint a termelőszövetkezetek elnökei, az állami gazdaságok és egyéb állami vállalatok vezetői a forgalmi korlátozás, illetőleg a zárlat elrendeléséig tartoznak minden intézkedést megtenni a betegség elterjedésének megelőzése és leküzdése érdekében.
32. §
Védőkörzet alakítása esetében a zárlatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
33. §
(1) Az az időszakot, amelynek kedvező eredményű eltelte után a zárlatot (forgalmi korlátozást) fel lehet oldani, a földművelésügyi miniszter mindenegyes betegségre külön állapítja meg.
(2) A zárlat (forgalmi korlátozás) feloldására és a védőkörzet megszüntetésére az a hatóság jogosult, amely azt elrendelte.
34. §
A forgalmi korlátozásra, a zárlatra és a védőkörzetre vonatkozó rendszabályok megtartásáért a termelőszövetkezeteik elnökei, az állami gazdaságok és egyéb állami vállalatok vezetői, továbbá a helyi tanácsok elnökei, a hatósági állatorvosok, a földművelésügyi minisztérium, valamint az állatorvosi szolgálattal rendelkező más minisztériumok állategészségügyi osztályának (csoportjának) vezetői felelősek.
35. §
Az állatbetegségek leküzdésére vonatkozó rendszabályok végrehajtása során felmerülő költségek viselését a Minisztertanács külön rendelettel szabályozza.
36. §
(1) Hatósági rendelkezésre leölt, továbbá a kötelező védőoltás következtében elhullott ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés és baromfi után, valamint azokért az állatbetegségek terjesztésére alkalmas tárgyakért, amelyeket hatósági rendelkezés alapján megsemmisítettek, kártalanítás jár.
(2) A kártalanítás részletes szabályait a Minisztertanács külön rendelettel állapítja meg.
VIII. FEJEZET
Az állatorvoslásban használatos diagnosztikai és szerobakteriológiai készítmények termelése és ellenőrzése
37. §
(1) Az állatorvoslásban használatos diagnosztikai és szerobakteriológiai készítményt kizárólag állami üzem állíthat elő a földművelésügyi miniszter rendelkezése szerint. Az ilyen készítmény forgalombahozatalát a földművelésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. A készítményt forgalombahozatal előtt az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet ellenőrizni köteles abból a szempontból, hogy megfelel-e a szabványoknak.
(2) Termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban csak olyan szerobakteriológiai készítményt szabad felhasználni, amelyet az Állatgyógyászati Oltóanyagellenőrző Intézet ellenőrző jegyével ellátott.
38. §
Az állatorvoslásban használatos gvógyszerkülönlegességek forgalombahozatalát a földművelésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi. A gyógyszerkülönlegességeket, valamint az állatorvoslás céljára készített egyéb gyógyszereiket az Országos Állategészségügyi Intézet ellenőrzi.
IX. FEJEZET
A végrehajtás ellenőrzése
39. §
(1) A jelen rendelet és az ennek alapján kiadott utasítások végrehajtását a földművelésügyi miniszter ellenőrzi.
(2) A megyei vezető fő- és szakállatorvosok, a járási (városi, városi kerületi) állatorvosok, továbbá a községi (kör-) állatorvosok működési területükön a jelen rendelet és az ennek alapján kiadott rendelkezések végrehajtását ellenőrzik. Működési területükön állategészségügyi szempontból ellenőrzik továbbá az is, hogy a termelőszövetkezetek állattenyésztésfejlesztési tervük teljesítése érdekében az állategészségügyi rendszabályokat az állatok tartásánál, gondozásánál, takarmányozásánál és szaporításánál megtartják-e.
X. FEJEZET
Vegyes, büntető és hatálybaléptető rendelkezések
40. §
(1) Állatorvosi gyakorlatot, illetőleg az állatorvosi gyakorlat körébe tartozó meghatározott tevékenységet csak az arra megállapított szakképzettséggel rendelkező személy folytathat.
(2) Állatorvosi gyakorlatot állami vagy vállalati állatorvos folytathat. Az állatorvosi gyakorlat körébe tartozó meghatározott tevékenységet csak felcser vagy állategészségügyi technikus végezhet.
41. §
Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki
a) a 11. §-ban foglalt rendelkezések megszegésével állatot, állati nyersterméket, takarmányt vagy állatbetegség terjesztésére alkalmas tárgyat behoz, az ország területén átvisz vagy onnan kivisz;
b) forgalmi korlátozás elrendelése esetén a beteg, betegségre vagy fertőzésre gyanús, illetőleg a betegség iránt fogékony állatot, továbbá annak nyerstermékeit, hulláját és az azokkal érintkezésben volt tárgyaikat a betegség továbbterjedését kizáró rendelkezéseik megszegésével használja (felhasználja), forgalomba hozza, összegyűjtés céljából átadja vagy átveszi;
c) a 29. §-ban vagy az abban foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri utasításban megállapított és zárlat esetén irányadó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;
42. §
Amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással vagy tízezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő,
a) aki a 8. § rendelkezése ellenére az állatállomány megfelelő tartását, takarmányozását, gondozását és helyes használatát nem biztosítja, illetőleg a 8. §-ban foglalt állategészségügyi rendelkezéseiket nem tartja meg;
b) az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását vagy levágását foglalkozásszerűen ellátó az a személy, aki a 9. §-ban megszabott bejelentés megtételét elmulasztja;
c) aki a 13. §-ban foglalt tilalom ellenére fertőző betegségben beteg, illetőleg a betegségre vagy fertőzésre gyanús állatot bajt vagy szállít;
d) a termelőszövetkezet elnöke, illetőleg az állami gazdaság és egyéb állami vállalat vezetője, ha a zárlat elrendeléséig a betegség elterjedésének megelőzése és leküzdése érdekében a jelen rendeletben vagy egyéb hatósági rendelkezésiben előírt intézkedéseiket nem teszi meg;
e) aki a 37. és 38. §-nak a diagnosztikai és szerobakteriológiai készítményeik és gyógyszerkülönlegességek előállítására, felhasználására és forgalombahozására vonatozó rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza;
f) aki a 40. §-ban foglalt rendelkezések valamelyike ellenére folytat állatorvosi gyakorlatot, illetőleg az állatorvosi gyakorlat körébe tartozó meghatározott tevékenységet.
43. §
(1) A jelen rendelet 1953. év szeptember hó 1. napján lép hatályba. A földművelésügyi miniszter a jelen rendelet egyes rendelkezéseit az érdekelt minisztereikkel egyetértve későbben is, de legkésőbb 1954. év január hó 1. napjáig hatálybaléptetheti.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1928. évi XIX. törvény és annak végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabályoknak megfelelő rendelkezései hatályukat vesztik.
Rákosi Mátyás s. k.,
a Minisztertanács elnöke