1953. évi 25. törvényerejű rendelet

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a dolgozók jogai és törvényes érdekei fokozott érvényesítése és védelme céljából a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendeletet a következő rendelkezésekkel módosítja, illetve egészíti ki:

1. § A Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) I. fejezete a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek - mint a dolgozók érdekképviseleteinek - joga, hogy a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése, valamint a Munka Törvénykönyvében biztosított jogainak érvényesítése erdekében foglalkozzanak a dolgozók életkörülményeit - így különösen a munkafeltételeket, a munkabéreket, a munkavédelmet, a munkásellátást, a munkaversenyt, a társadalombiztosítást, a kultúrát és a sportot - érintő kérdésekkel, továbbá, hogy a dolgozók képviseletében azok jogainak érvényesítése és megvédése érdekében hatóságok és bíróságok előtt fellépjenek.

(2) Az állami szervek az (1) bekezdésben meghatározott kérdéseket a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek közreműködésével szabályozzák.

(3) A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek a dolgozók jogait és törvényes érdekeit biztosító jogszabályok megtartása érdekében a miniszterektől és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szervektől a jogszabályok végrehajtásáról tájékoztatást kérhetnek és a végrehajtás ellenőrzése érdekében helyszíni vizsgálatot tarthatnak. A vállalat igazgatója köteles a vizsgálathoz szükséges felvilágosításokat megadni és adatokat rendelkezésre bocsátani. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szakszervezetek a dolgozók életkörülményeire vonatkozó rendelkezések végrehajtásával kapcsolatos hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatják, határidőt szabhatnak a hibák és mulasztások megszüntetésére, és ha azok a szükséges intézkedést ennek ellenére sem teszik meg, megfelelő hatósági eljárás megindítását kezdeményezhetik.

(4) A munkavédelmi szabályok végrehajtásának elmulasztása esetén a szakszervezeteket a jogszabályokban megállapított intézkedési, a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket pedig bírságolási jog illeti meg."

2. § A Mt. 6. §-ának (2) bekezdése és 7. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

3. § A Mt. 9. §-a helyébe a kővetkező rendelkezés lép:

"(1) A kollektív szerződés megkötésére vonatkozó irányelveket a szakszervezet elnökségével egyetértésben a miniszter személyes hatáskörben állapítja meg.

(2) A kollektív szerződés tervezetét a vállalat dolgozóinak gyűlésén meg kell vitatni. A végleges szöveget a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A kollektív szerződés érvényességéhez a miniszter és a szakszervezet együttes jóváhagyása szükséges.

(4) A kollektív szerződést a dolgozókkal ismertetni kell és a munkahelyen ki teli függeszteni.

(5) A miniszter és a szakszervezet ellenőrzik a kollektív szerződés megtartását.

(6) A vállalat igazgatója és az üzemi bizottság köteles a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéséről negyedévenként üzemi gyűlésen beszámolni. A beszámolót a dolgozók megvitatják."

4. § A Mt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Minisztertanács általános munkarend-mintát, a miniszter pedig - a szakszervezettel egyetértésben - iparági munkarend-mintát állapíthat meg. Az iparági munkarend-minta az általános munkarend mintától eltérő rendelkezést csak annyiban tartalmazhat, amennyiben azt az iparág sajátos viszonyai szükségessé teszik."

5. § A Mt. III. fejezete a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § (1) A dolgozó a vállalat igazgatójának előzetes írásbeli engedélyével egyidőben más vállalattal (vállalatokkal) is létesíthet munkaviszonyt.

(2) Ha az (1) bekezdés esetében a dolgozó munkaideje az egyes vállalatoknál egészben vagy részben azonos időtartamra esik, a második és esetleges további munkaviszony: második állás. Ha az egyes vállalatoknál a dolgozó munkaideje nem esik azonos időtartamra, a második és esetleges további munkaviszony: mellékfoglalkozás."

6. § A Mt. 18. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A munkaszerződésben meg lehet állapodni abban, hogy a dolgozó a vállalatnál több munkakörbe tartozó munkát fog végezni."

7. § A Mt. III. fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:

"18/A. § A munkaviszony a munkábalépés napjával kezdődik, kivéve, ha a munkaszerződés más kezdő időpontot jelöl meg."

8. § (1) A Mt. 22. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.

(2) A Mt. III. fejezete a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § A határozott időre, illetőleg a meghatározott munka elvégzésére létesített munkaviszony határozatlan időre meghosszabbodik, ha a dolgozó a határozott idő eltelte, illetőleg a meghatározott munka elvégzése után - a munkája irányításával megbízott dolgozó tudtával - a vállalatnál továbbdolgozik."

9. § A Mt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Minisztertanács elrendelheti, hogy egyes munkakörökben a munkaviszony első hét, illetőleg harminc napját külön kikötés nélkül próbaidőnek kell tekinteni."

10. § A Mt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a munkaviszonyt legkésőbb a próbaidő utolsó napján egyik fél sem szünteti meg, az határozatlan időre szólóvá válik, a határozott időre vagy a meghatározott munka elvégzésére kötött munkaszerződés pedig a szerződésben meghatározott idő elteltéig, illetőleg a munka elvégzéséig tart."

11. § (1) A Mt. 29. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) a dolgozó által betöltött munkakörbe az egyeztető bizottság vagy a bíróság határozata alapján a korábban ott foglalkoztatott dolgozót kell visszahelyezni, feltéve, hogy ennek lehetőségét a munkaszerződés megkötésekor a dolgozóval írásban közölték."

(2) A Mt. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakszervezet területi bizottsága, járási bizottsága, az üzemi bizottság és a műhelybizottság megválasztott tagjának és póttagjának, valamint a területi, a vállalati és a műhelyi egyeztető bizottság szakszervezeti tagjának munkaviszonyát csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet felmondással megszüntetni."

12. § A Mt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A dolgozó felmondással megszüntetheti a határozatlan időre szóló munkaviszonyt, ha

a) a társadalombiztosítási szabályok szerint öregségi nyugdíjra (járadékra), rokkantsági, illetőleg ideiglenes rokkantsági nyugdíjra vagy baleseti járadékra szerzett igényt,

b) középfokú, illetve felsőfokú tanintézet nappali tagozatára vették fel,

c) alacsonyabb fizetéssel járó munkakörbe helyezték, kivéve, ha ez fegyelmi határozattal történt, vagy az alapbércsökkenés tíz százaléknál kevesebb,

d) házastársát más helységbe helyezték és annak új lakóhelyére kíván költözni,

e) áthelyezték, s az áthelyezést követő hat hónap alatt új munkahelyén lakást nem kapott,

f) családi viszonyaira, egészségi állapotára, más személyi körülményeire tekintettel vagy egyéb okból fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a munkaviszonyt megszüntesse.

(2) A c) pont alapján a munkaviszonyt megszüntetni csak az áthelyezés közlésétől, ha pedig a dolgozó ez ellen panasszal élt, a jogerős határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet.

(3) A munkaviszonyt az f) pont esetében csak a vállalat igazgatójának hozzájárulásával lehet megszüntetni. Ha az igazgató a hozzájárulást megtagadja, a dolgozó az egyeztető bizottsághoz fordulhat. Nincs szükség az igazgató hozzájárulására akkor, ha teherben lévő nő kívánja a munkaviszonyt az f) pont alapján megszüntetni.

(4) A vállalat igazgatója az f) pont esetében a felmondás közlésétől számított nyolc nap alatt írásban köteles nyilatkozni, hogy a munkaviszony megszűnéséhez hozzájárul-e. Ha a vállalat igazgatója e határidő alatt nem nyilatkozott, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni és a munkaviszony a felmondás közlését követő tizenöt nap elteltével megszűnik."

13. § A Mt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó a munkaviszonyt azonnali hatállyal felbonthatja:

a) ha a munkaviszony fenntartása életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül, súlyosan veszélyezteti,

b) ha darabbérrendszerben dolgozik és a vállalat egyfolytában négy hétnél hosszabb ideig személyi

besorolásánál legalább két kategóriával alacsonyabb munkával foglalkoztatja.

(2) Az a) pont esetében a veszélyeztetést - ha azt a vállalat igazgatója kétségbe vonja - hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

(3) A Minisztertanács meghatározhatja azokat az iparágakat, illetőleg munkaköröket, amelyekben az (1) bekezdés b) pontja alapján a munkaviszonyt azonnali hatállyal nem lehet megszüntetni."

14. § A Mt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a dolgozó munkaviszonyát jogtalanul szüntették meg, a munkaviszonyt a dolgozó kérésére helyre kell állítani és részére meg kell téríteni átlagkeresetét, levonva belőle azt a munkabért, amelyet ez alatt másutt ténylegesen keresett.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint meg kell téríteni a dolgozó átlagkeresetét akkor is, ha a munkakönyv jogtalan visszatartása vagy a munkakönyvbe történt helytelen bejegyzés a munkavállalásban akadályozta, fejtéve, hagy kérte a bejegyzés helyesbítését."

15. § (1) A Mt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Minisztertanács az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók részére rövidebb munkaidőt állapíthat meg."

(2) A Mt. 37. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

16. § A Mt. IV. fejezete a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § A munkaidőt napi, heti, havi vagy évi keretben lehet megállapítani."

17. § A Mt. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A miniszter a. szakszervezettel egyetértésben egyes iparágakban vagy munkakörökben az éjjeli munkát korlátozhatja és meg is tilthatja."

18. § A Mt. 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Egy személy egy hónap alatt legfeljebb nyolc órát dolgozhat túlmunkában. Idényjellegű iparágakban, továbbá az ezekkel összefüggésben álló más területeken, valamint az államigazgatás körében a miniszter személyes hatáskörben a megengedett túlmunkaórák számát - évi kilencvenhat órás kereten belül - a szakszervezet elnökségével egyetértésben eltérő beosztásban is meghatározhatja.

(2) A miniszter a túlmunkaórák számát kivételes esetben és személy szerinti indokolás alapján - a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság közös kérésére és a szakszervezet hozzájárulásával - havi tizenkét órára felemelheti. A felemelés legfeljebb negyedévi időtartamra szólhat.

(3) A túlmunka korlátozására vonatkozó rendelkezések alól a Minisztertanács kivételt tehet.

(4) A vállalat igazgatója túlmunkát - a Minisztertanács által, megállapított kivételektől eltekintve - csak az üzemi bizottság előzetes hozzájárulásával rendelhet el.

(5) Azokban a munkakörökben, amelyekben a munkaidő a munka egészségre ártalmas volta miatt napi nyolc óránál kevesebb vagy pedig a dolgozók ilyen címen pótlékban részesülnek, túlmunkát elrendelni, illetőleg túlmunkát végezni csak a Minisztertanács által meghatározott esetekben szabad. E tilalom alól rendkívüli esetekben egyes iparágakra vonatkozóan a miniszter személyes hatáskörben kivételt engedélyezhet a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben."

19. § A Mt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Két munkanap között a dolgozó részére pihenőidőt kell biztosítani. A pihenőidő nyolc óránál kevesebb nem lehet."

20. § A Mt. 47. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A miniszter személyes hatáskörben heti pihenőnapul vasárnap helyett a hét valamely más napját jelölheti ki - a szakszervezet elnökségével egyetértésben - egyes iparágakban vagy vállalatoknál, továbbá a dolgozók egyes csoportjai vagy egyes meghatározott munkakörökben dolgozók részére.

(4) Ha a dolgozó munkáját a rendes heti pihenőnapján igénybeveszik, részére a hét valamely más napján kell pihenőnapot biztosítani. A változásról a dolgozót rendes pihenőnapja előtt legalább három nappal értesíteni kell, s kívánságát a pihenőnap kijelölésénél figyelembe kell venni."

21. § A Mt. 48. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A dolgozót munkaszüneti napon csak a Minisztertanács által megállapított esetekben szabad munkára igénybevenni."

22. § A Mt. 51. §-ának (1) bekezdése azzal a rendelkezéssel egészül ki, hogy az alapszabadságon felül pótszabadság jár:

"f) a vezetőállású alkalmazottak mellé beosztott dolgozóknak - ha egyébként túlmunkadíjazásra jogosultak - a túlmunkadíj helyett hat munkanap."

23. § A Mt. 52. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségre ártalmas munkát végző dolgozókat, a föld alatt dolgozó bányászokat, a meleg-munkát végző kohászati dolgozókat a pótszabadság folyamatos munkaviszonyuk alapján is megilleti. Ugyancsak megilleti a pótszabadság a vezetőállású alkalmazottak mellé beosztott dolgozókat folyamatos munkaviszonyuk alapján is."

24. § A Mt. V. fejezete a következő 53/A. §-sal egészül ki:

"53/A. § Az ipari tanulókat évente megillető rendes szabadság mértékét a Minisztertanács szabályozza."

25. § A Mt. 56. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendes szabadságon felül a dolgozó részére rendkívüli szabadságot is lehet engedélyezni,

A rendkívüli szabadságot - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a miniszter engedélyezi.

(2) Rendkívüli szabadságot csak akkor lehet engedélyezni, ha a dolgozó a rendes szabadságát már igénybe vette. E rendelkezés alól a miniszter indokolt esetben kivételt tehet."

26. § A Mt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben a vállalat igazgatója a dolgozó részére három hónapot meg nem haladó időtartamra fizetésnélküli szabadságot adhat. Három hónapnál hosszabb időtartamú fizetésnélküli szabadságot a miniszter engedélyezhet.

(2) Fizetésnélküli szabadságot kell engedélyezni a dolgozó nő részére a 98., 98/A. és 98/B. §-okban megbatározott esetekben."

27. § A Mt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A teljesítménybérrendszer alapja a munkanorma.

(2) A munkanormák jóváhagyásáért és alkalmazásáért a vállalat igazgatója felelős.

(3) Az országos (iparági) normaalapokat a miniszter, a több miniszter területét érintő országos normaalapokat a Minisztertanács hagyja jóvá.

(4) Az üzemi normaalapokat a miniszter hagyja jóvá; ezt a jogkörét a vállalat igazgatójára átruházhatja.

(5) A normát csak akkor kell megváltoztatni, ha a munka műszaki, szervezési vagy egyéb feltételei megváltoztak és csak abban a mértékben, amennyiben ezek a változások a munka elvégzéséhez szükséges időt módosítják.

(6) A munkanormák megállapítása elleni panasz előterjesztésének és elintézésének módját a Minisztertanács szabályozza."

28. § A Mt. 63. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A prémiumrendszereket a Minisztertanács állapítja meg."

29. §[1] A Mt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkabértételeket (a munkabértarifát) a Minisztertanács állapítja meg."

30. § (1) A Mt. 65. §-ának címe: "Selejtes termék elszámolása."

(2) A Mt. 65. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A dolgozó hibájából eredő teljesen selejtes termékért munkabér egyáltalán nem, részlegesen selejtes termékért pedig csak csökkentett mértékben jár.

(2) A vállalat igazgatója köteles biztosítani az összes olyan műszaki és szervezeti előfeltételeket, amelyek a termékek selejtmentes előállításához szükségesek."

31. § A Mt. VI. fejezete a következő 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § Ha a dolgozó a vállalatnál több munkakört tölt be [18. § (2) bekezdés], arra munkakörre megállapított munkabér illeti meg amelyben munkaidejének nagyobb részét tölti."

32. § A Mt. VI. fejezete a következő 65/B. §-sa egészül ki:

"65/B. § Ha a dolgozó több vállalattal áll munkaviszonyban (14/A. §), részére a második állás után járó munkabérnek csak fele jár, a mellékfoglalkozás után járó munkabér azonban teljes egészében megilleti."

33. § A Mt. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Azoknak a dolgozóknak, akik kivételes elméleti vagy gyakorlati képzettséget igénylő munkakörben kiváló eredménnyel működnek, a miniszter személyes hatáskörben, a vállalat béralapjának terhére, a munkabértarifától eltérő, személyhez kötött fizetést állapíthat meg."

34. § A Mt. VI. fejezete a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § Azt a dolgozót, aki mást helyettesit, az általa ténylegesen betöltött munkakörre megállapított munkabér illeti meg, ez azonban nem lehel kevesebb, mint amennyi eredeti munkaköre szerint megillette."

35. § A Mt. VI. fejezete a következő 66/B. §-sal egészül ki:

"66/B. § A munkaszüneti napért, valamint az e napon végzett munkáért díjazás jár."

36. § A Mt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Minisztertanács egyes iparágakban vagy munkakörökben a munka különleges körülményeire tekintettel (pl. pihenőnapon vagy föld alatt stb. történő munkavégzés) külön pótlékokat állapíthat meg."

37. § A Mt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A rendes (49. §) és a fizetett rendkívüli (56. §) szabadság idejére a dolgozót munkabér illeti meg."

38. § A Mt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vállalat a munkabérből csak a fizetési előleget (80. §), a tévesen kifizetett összeget és a megállapított kártérítést (122. §) vonhatja le."

39. § A Mt. 85. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti;

40. § A Mt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Azokat a munkaköröket, amelyekben a dolgozói védőöltözet, illetőleg védőétel illeti meg, az egészségügyi miniszter személyes hatáskörben határozza meg az illetékes miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával - a védőöltözet tekintetében a pénzügyminiszterrel és az Országos Tervhivatal elnökével is - egyetértésben."

41. § A Mt. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A miniszter az egészségügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésből állapítja meg azokat a munkaköröket, amelyekben a dolgozókat a munkaviszony megkezdése előtt orvosi vizsgálatnak kell alávetni."

42. § A Mt. 91. §-ának (2) bekezdése helye he a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalat köteles a balesetelhárítási és egészségvédő óvórendszabályokat és egyéb munkavédelmi intézkedéseket megtartani, a munkavédelem tervszerű javításáról gondoskodni, a dolgozóka, a munkájukkal együttjáró veszélyről előzetesen tájékoztatni és őket a baleset elleni védekezésre kioktatni. A munkavédelmi rendelkezések végrehajtásáért az igazgató felelős."

43. § A Mt. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ellenőrzés megszervezése és irányítása az egészségügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsának feladata."

44. § A Mt. 95. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Nő munkára való felvételét nem szabad megtagadni azért, mert teherben van.

(2) A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ezeket a munkaköröket az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(3) A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjának végéig:

a) nem szabad nehéz testi munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosztani,

b) a több műszakban dolgozó üzemekben lehetőleg biztosítani kell, hogy a délelőtti műszakban dolgozhasson,

c) más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad kiküldeni, illetőleg áthelyezni,

d) kérelmére - orvosi vélemény alapján - a (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül is állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni.

(4) A (2) bekezdés és a (3) bekezdés d) pontja alapján ideiglenesen áthelyezett dolgozó nő keresete az új munkakörben nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt."

45. § A Mt. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megállapításától a szülést követő hatodik hónap végéig a vállalat csak fegyelmi eljárás alapján szüntetheti meg."

46. § A Mt. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részben kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követő időben vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár."

47. § A Mt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó nőt, ha gyermekét a vállalati vagy a munkahelyhez közel eső bölcsődében vagy pedig közeli lakásában szoptatja, a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer félóra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egyszer félóra szoptatási idő illeti meg.

(2) A dolgozó nőnek, ha gyermekét a munkahelytől távolabb eső bölcsődében vagy a lakásán szoptatja, az első hat hónapban naponta kétszer háromnegyedóra, ezt követően a kilencedik hónap végéig naponta egyszer háromnegyedóra szoptatási idő jár. E bekezdés alapján járó szoptatási idő - kívánságára - a munkaidő kezdetén vagy végén egyszerre is kiadható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szoptatási idő munkaidőnek számít és arra átlagkereset jár.

(4) Ha a gyermek szoptatását másképpen nem lehet biztosítani, a dolgozó nő kérelmére a vállalat igazgatója legfeljebb - a szoptatás hatodik hónapjának végéig - fizetésnélküli szabadságot köteles engedélyezni."

48. § A Mt. IX. fejezete a következő 98/A. §-sal egészül ki:

"98/A. § (1) A dolgozó nőt egyévesnél fiatalabb beteg gyermekének ápolása és gondozása érdekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha igazolja, hogy a gyermek otthoni ápolásra szorul és ápolását más családtag nem tudja ellátni.

(2) Ha a beteg gyermek egyévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, a dolgozó nőnek - kérelmére - az otthoni ápolás biztosítására, amennyiben azt más családtag ellátni nem tudja, fizetésnélküli szabadságot kell engedélyezni. Az egyedülálló dolgozó nőt, ha a gyermek egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb, a szabadság tartamára - de egy éven belül összesen legfeljebb hatvan napra - táppénz illeti meg."

49. § A Mt. IX. fejezete a következő 98/B. §-sal egészül ki:

"98/B. § Annak a dolgozó nőnek, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza - kérelmére - a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetésnélküli szabadnapot kell engedélyezni."

50. § (1) A Mt. 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egészségre ártalmas és nagyobb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben fiatalkorú dolgozót foglalkoztatni nem szabad. Ezeket a munkaköröket a Minisztertanács határozza meg."

(2) A Mt. 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkaviszony megkezdése, illetőleg a munkahely (munkakör) megváltoztatása előtt a fiatalkorú dolgozót minden esetben orvosi vizsgálat alá kell vonni és a vizsgálat eredményét a beosztás alkalmával figyelembe kell venni."

51. § A Mt. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút, valamint az ipari tanulót - életkorra való tekintet nélkül - éjszakai munkára beosztani nem szabad. A tizennyolcadik életévüket be nem töltött, de tizenhat évesnél idősebb dolgozókat az éjszakai munka végzése alól lehetőleg mindenütt mentesíteni kell.

(2) A tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorút túlmunkában, valamint az ipari tanulót - életkorra való tekintet nélkül - a kötelező gyakorlati foglalkoztatáson túl foglalkoztatni még akkor sem szabad, ha erre jelentkezne.

(3) A munkaviszony tartama alatt minden fiatalkorú dolgozót évenként legalább egyszer, éjszakai munkát végző fiatalkorú dolgozót pedig kéthavonként orvosi vizsgálat alá kell vonni. Ha az orvos megállapítása szerint a fiatalkorú a munkakörének betöltésére, illetőleg éjszakai munkára egészségi állapota miatt alkalmatlan, más munkakörbe kell áthelyezni, illetőleg éjszakai munkára tizennyolcadik éleiének betöltéséig nem szabad beosztani."

52. § A Mt. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fiatalkorú dolgozókat pótszabadság (51. §) és üdültetés (77. §), az ipari tanulókat ezenfelül ingyenes munkaruha illeti meg."

53. § A Mt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozók öreg korukban öregségi nyugdíjat és betegbiztosítási szolgáltatásokat kapnak.

(2) A megrokkant és munkaképtelenné vált dolgozókat a korhatár betöltése előtt is megilleti a rokkantság mértékének megfelelő ellátás."

54. § A Mt. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó eltartott családtagjai után - a fennálló rendelkezések szerint - családi pótlékban részesül."

55. § (1) A Mt. 113. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi büntetések a következők:

a) szóbeli feddés,

b) írásbeli megrovás,

c) áthelyezés alacsonyabb munkakörbe,

d) azonnali hatályú elbocsátás."

(2) A Mt. 113. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az alacsonyabb, munkakört úgy kell kijelölni, hogy a dolgozó új munkakörében is hasznosíthassa tapasztalatait és szakképzettségét.

(4) Fegyelmi határozattal alacsonyabb munkakörbe csak egy hónaptól egy évig terjedő időre lehet a dolgozót áthelyezni; az áthelyezés időtartamáról a fegyelmi határozatban intézkedni kell.

(5) A fegyelmi határozatban megjelölt időtartam eltelte után a dolgozót az áthelyező szerv köteles korábbi munkakörébe visszahelyezni."

56. § A Mt. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó a fegyelmi határozat ellen - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fellebbezéssel élhet az egyeztető bizottsághoz.

(2) A vezetőállású dolgozók a fegyelmi határozat ellen a fegyelmi hatóság közvetlen felügyeleti szervének vezetőjéhez fellebbezhetnek, kivéve, ha a fegyelmi határozatot a Minisztertanács, illetőleg a miniszter vagy a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerv vezetője személyes hatáskörben hozta.

(3) A vállalati (közös) egyeztető bizottság, illetőleg a felügyeleti szerv vezetőjének határozata ellen további fellebbezésnek helye nincsen. Az egyeztető bizottság alacsonyabb munkakörbe helyezést vagy azonnali hatályú elbocsátást megállapító, illetőleg jóváhagyó határozata esetén azonban a dolgozó keresettel fordulhat a járásbírósághoz és kérheti a határozat hatályon kívül helyezését.

(4) A kereset benyújtása a fegyelmi határozat végrehajtását nem gátolja. A bíróság azonban, amennyiben indokoltnak látja, elrendelheti a fegyelmi határozat végrehajtásának felfüggesztését."

57. § A Mt. 120. §-a hatályát veszti.

58. § A Mt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozó a vállalatnak vétkesen okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik."

59. § A Mt. 122. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egyeztető bizottság határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül mind a dolgozó, mind a vállalat igazgatója keresettel fordulhat a járásbírósághoz és kérheti a határozat hatályon kívül helyezését.

(4) Ha a vállalat igazgatója az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek megfelelően a kártérítési kötelezettség megállapítását és a kártérítés összegét nem közli, kártérítési igény csak a járásbíróság előtt érvényesíthető."

60. § A Mt. 123. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vállalat a kártérítés összegét mind a dolgozó keresetéből, mind pedig esetleges egyéb járandóságaiból levonhatja.

(2) A kártérítés összegének levonását legkorábban az értesítést követő bérfizetési napon lehet megkezdeni.

(3) Ha a dolgozó a vállalat igazgatójának döntése ellen panasszal élt, a kártérítési összeget levonni csak az egyeztető bizottság jogerős döntése után lehet.

(4) Az a körülmény, hogy az egyeztető bizottság határozata ellen a dolgozó vagy a vállalat igazgatója keresettel fordult a járásbírósághoz, az egyeztető bizottság által megállapított kár összegének a levonását nem gátolja. A bíróság azonban, amennyiben indokoltnak látja, elrendelheti a kártérítés levonásának felfüggesztését.

(5) Ha a károkozás miatt a dolgozó ellen fegyelmi eljárás is indult és a dolgozó kártérítési kötelezettsége ennek eredményétől függ, a kártérítés kiszabása elleni panasz elbírálását a fegyelmi eljárás befejezéséiig fel kell függeszteni."

61. § A Mt. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A dolgozók továbbképzésének és művelődési lehetőségének biztosításáról szakiskolák, szaktanfolyamok, valamint alapfokú és továbbképző szakmunkás tanfolyamok útján kell gondoskodni."

62. § A Mt. 131. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vállalat csak olyan dolgozót alkalmazhat, akinek munkakönyve van. E rendelkezés alól a Minisztertanács kivételt tehet.

(2) A munkakönyv közokirat, amely a dolgozó személyére és munkaviszonyára vonatkozó adatokat tartalmazza.

(3) A munkaviszony fennállása alatt a munkakönyvet a vállalat őrzi és azt a munkaviszony megszűnésekor a dolgozónak kiadni köteles."

63. § A Mt. 132. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyetemet, főiskolát, szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzettek gyakorlati szakismeretek szerzése, illetve kiegészítése céljából kötelesek az iskola szerint és a munkahely szerint illetékes miniszterek által kijelölt vállalat alkalmazásába lépni és a kötelező szakmai gyakorlati időt ott eltölteni. A kijelölés során a dolgozó kívánságait lehetőség szerint figyelembe keli venni.

(2) A kötelező szakmai gyakorlati idő

a) az egyetemet, főiskolát vagy felsőfokú szakiskolát végzett dolgozóknál két év,

b) a középfokú szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozóknál másfél év,

c) az alsófokú szakiskolát vagy szaktanfolyamot végzett dolgozóknál egy év,

d) az alapfokú szaktanfolyamot és szakmunkás továbbképző tanfolyamot végzett dolgozóknál pedig hat hónap.

(3) A kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt a dolgozót szakképzettségének megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni.

(4) A kötelező szakmai gyakorlatát töltő dolgozó munkaviszonyának megszüntetéséhez (28.-34. §), áthelyezéséhez (133.-137. §) a miniszter hozzájárulása szükséges."

64. § A Mt. 134. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az áthelyezésre, ha az a vállalaton belüli történik, a vállalat igazgatója, egyébként a két érdekelt vállalat legközelebbi közös felügyeleti hatósága, ha pedig közös felügyeleti hatósága nincs, a két érdekelt miniszter együttesen jogosult. Az áthelyezés jogát a miniszter a vállalatok igazgatóira átruházhatja.

(2) A szakszervezet területi bizottsága, járási bizottsága, az üzemi bizottság s a műhelybizottság, megválasztott tagját és póttagját, valamint a területi, a vállalati és a műhelyi egyeztető bizottság szakszervezeti tagjait csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv hozzájárulásával lehet áthelyezni."

65. § A Mt. 135. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az áthelyezést a dolgozóval az új munkahely elfoglalására kitűzött határnap előtt legalább tizenöt nappal írásban kell közölni. Ha az áthelyezés a vállalaton belül ugyanabban a helységben (városban, községben) lévő munkahelyre és nem alacsonyabb munkakörbe történik, a közlésnek az új munkahely elfoglalására meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal, ha pedig az új munkahely ugyanazon a telephelyen van, legalább három nappal előbb kell megtörténnie.

(2) Az áthelyezést elrendelő utasításban közölni kell a dolgozóval új munkakörét és munkabérét. Ha ez nem történt meg, a dolgozó az új munkahely elfoglalását megtagadhatja. Ha azonban új munkahelyét ennek ellenére elfoglalta, amiatt, hogy új munkakörét és munkabérét az áthelyezés elrendelésekor nem közölték vele, panasszal nem élhet."

66. § A Mt. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az egyeztető bizottság az áthelyezést fenntartja, az áthelyezett dolgozó köteles új munkahelyét elfoglalni, illetve ha már elfoglalta, azt továbbra is betölteni. Ha ezt megtagadja, úgy kell tekinteni, mint aki azonnali hatállyal önkényesen kilépett. Ezeket a rendelkezéseket nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az áthelyezett dolgozó a 30. § (1) bekezdésének c) pontja alapján felmond."

67. § A Mt. 137. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Minisztertanács által meghatározott esetekben a különélési díjat a hat hónap letelte után további hat hónapra meg lehet hosszabbítani.

(4) Azt az áthelyezett dolgozót, aki lakás hiányában kénytelen családjától különélni, megilleti négyhetenként a családjához való utazás és visszautazás költsége.

(5) Ha az áthelyezett dolgozó hat hónap elteltéig lakást nem kan, kérheti korábbi munkahelyére való visszahelyezését vagy a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti."

68. § A Mt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elsőfokon eljárt egyeztető bizottság határozata ellen a dolgozó, a vállalat igazgatója, valamint az üzemi bizottság fellebbezéssel élhet."

69. § A Mt. 147. § a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyeztető bizottság jogerős határozatát a vállalat igazgatója és a dolgozó a közléstől számított nyolc napon belül köteles végrehajtani.

(2) Ha a kötelezett fél a határozatot az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem hajtja végre, a végrehajtást kérelemre a járásbíróság rendelheti el.

(3) Az egyeztető bizottság határozatnak végrehajtását akkor is el kell rendelni, ha a munkaügyi vita eldöntése nem tartozik kizárólag az egyeztető bizottság hatáskörébe és valamelyik fél keresetitel fordult a járásbírósághoz. A bíróság azonban ilyen esetben, amennyiben indokoltnak látja, elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését."

70. § A Mt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vezetőállást betöltő dolgozó munkaügyi vitái esetén - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a bíróság dönt.

(2) A vezetőállást betöltő dolgozó felmondással és áthelyezéssel kapcsolatos munkaügyi vitáiban a felmondást, illetőleg az áthelyezést elrendelő közvetlen felügyeleti szervének vezetője dönt. A miniszterek és a Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerv vezetőjének személyes hatáskörben kiadott ilyen rendelkezése ellen panasznak helye nincs."

71. § A Mt. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Munka Törvénykönyvében vállalat alatt: az állami Vállalatokat, az állami gazdaságokat, az állam szerveit, intézeteit, intézményeit (hivatalait), valamint minden egyéb munkáltatót, ideértve a magánmunkáltatókat is,

vállalat igazgatója alatt: a vállalat, gazdaság, az állami szerv (intézet, intézmény, hivatal) vezetőjét.

szakszervezet alatt: a szakszervezet központi vezetőségét.

üzemi bizottság alatt: a szakszervezeti bizottságot is,

iparág alatt: az üzletágakat, foglalkozási ágakat, általában a népgazdaság különböző ágait is kell érteni."

72. § A Mt. 151. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

73. § A Mt. 153. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Bűntettet követ el az, aki a dolgozóknak a Munka Törvénykönyvében és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályokban biztosított jogait és törvényes érdekeit súlyosan megsérti, így különösen, aki

a) valamely dolgozót a jelen törvényerejű rendelet 33. §-ában foglalt rendelkezések megszegésével fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül bocsát el,

b) a jogtalan elbocsátásból, a munkakönyv visszatartásából vagy a munkakönyvbe való helytelen bejegyzésből eredő hátrányos következmények megszüntetését elrendelő jogerős határozatot szándékosan nem hajtja végre,

c) a túlórával, valamint a heti pihenőnapon, illetőleg a munkaszüneti napon végezhető munkával kapcsolatos rendelkezéseit ismételten megszegi vagy kijátssza,

d) a dolgozót megillető rendes szabadság kiadását indokolatlanul megtagadja,

e) a munkavédelem szabályainak megszegésével valamely dolgozót olyan munkafeltételek melletti dolgoztat, amelyek munkaképességének csökkenését vagy elvesztését eredményezték, vagy eredményezhették volna,

f) a dolgozó nők (teherben lévő nők, szoptató anyák) és a fiatalkorú dolgozók részére nem biztosítja a jogszabályokban megszabott munkafeltételeket,

g) teherben lévő nőnek vagy szoptató anyának munkára alkalmazását emiatt megtagadja, munkabérét csökkenti, vagy munkaviszonyát megszünteti.

(2) Bűntettet követ el az, aki

a) a kollektív szerződés rendelkezéseit szándékosan megsérti vagy kijátssza, illetőleg az egyeztető bizottság határozatát nem hajtja végre,

b) a fennálló rendelkezések ellenére csoportosan vagy ismételten alkalmaz dolgozókat munkakönyv nélkül,

c) a dolgozókat megillető munkabérnél - ideértve egyéb járandóságait is - szándékosan kevesebbet vagy többet fizet ki.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt bűntettek büntetése hat hónapig terjedhető börtön."

74. § A Mt. XVIII. fejezete a következő 153/A. §-sal egészül ki:

"Mt. 153/A. § (1) A Munka Törvénykönyvében foglalt rendelkezéseknek a dolgozók által történt megszegését vagy kijátszását - amennyiben az nem esik a 153. § rendelkezései alá - a fennálló büntetőjogszabályok szerint kell büntetni.

(2) Azt, aki a Munka Törvénykönyvének és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályoknak valamely rendelkezését - különösen a dolgozók védelmét biztosító szabályokat - megszegi vagy kijátssza, fegyelmi úton felelősségre kell vonni akkor is, ha cselekménye nem bűntett."

75. § (1) A Mt. 154. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló jelen törvényerejű rendelet az 1953. évi december hó 1. napján lép hatályba."

(2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a jelen törvényerejű rendeletet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. törvényerejű rendelettel és a Minisztertanács végrehajtási rendeletével egységes szerkezetben tegye közzé.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára