42/1953. (VIII. 2.) MT rendelet
az állami tartalékföldek hasznosításáról, a földhaszonbérletek szabályozásáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről
Az állami tartalékterületek használatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig végleges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva legyen.
1. §
(1) A be nem tagosított, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből - kérelmükre - vissza kell adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták.
Amennyiben a föld már betagosításra került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékterületből kell részükre földet tulajdonba adni.
(2) Akik felajánlott földjükért ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket - ha főfoglalkozásuk a földművelés - három év alatt egyenlő részletekben, - ha főfoglalkozásuk nem a földművelés - egy összegben azonnal kötelesek visszafizetni.
2. §
(1) A tartalékföldeket öt évre haszonbérbe lehet adni. Tartalékföldet haszonbérletbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az így haszonbérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 25 kat. holdat. Ez alól a földművelésügyi miniszter kivételt tehet.
(2) A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után 5 forint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni.
A tartalékföldből haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni.
3. §
(1) A termelőszövetkezeteket - ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is - a tartalékföldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékhold után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni.
(2) A tagosított tartalékföldet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette - ha ezt a termelőszövetkezet kéri - saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani.
(3) A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelésének előmozdítása érdekében kevésbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni.
4. §
A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb egy kat. hold földet vehetnek haszonbérbe 5 évre. Veteményeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 10 forint, emellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tartozik teljesíteni.
5. §
(1) Az állam a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését vetőmag-kölcsönnel és termelési hitellel segíti elő.
(2) Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmag-alapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék földterületnek megfelelő mértékig kölcsönvetőmagot lehet adni. A vetőmagot 5%-os többlettel a jövő évi termésből természetben kell visszaszolgáltatni.
(3) Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére - indokolt esetben - termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kat. holdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni.
6. §
(1) A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja.
(2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
Részes művelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemlegesen felelősek.
(3) A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz.
(4) A haszonbérletek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti.
(5) A 9.000/1948. (VIII. 28.) Korm. rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára legfeljebb 5 évig kell meghosszabbítani.
7. §
A haszonbérlő a tartalékföldből vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésben köteles megművelni, az tovább haszonbérbe nem adhatja.
8. §
A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtóbizottságának a feladata.
9. §
A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik.
Nagy Imre s. k.,
a Minisztertanács elnöke