43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet

A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítése

Postai kézbesítés

1. §

Mindazokban az esetekben, amikor az államigazgatás, akár az igazságszolgáltatás körében a felek részére hivatalos iratokat kell kézbesíteni, a kézbesítést - a 11. §-ban említett kivétellel - posta útján kell teljesíteni.

A kézbesítés módjai

2. §

(1) A kézbesítés tértivevénnyel vagy tértivevény nélkül történhetik.

(2) Tértivevényes levélben azokat az iratokat kell kézbesíteni, amelyek kézbesítésének megtörténtéről és annak idejéről a hatóságnak tudomást kell szereznie.

(3) A fél egyoldalú kérelmére hozott olyan határozatot (pl. a lakbizonylat tárgyában hozott határozatot vagy a költségmentesség megoldására vonatkozó végzést) vagy a hasonló természetű olyan más iratot, amely az előterjesztett kérelemnek mindenben megfelel, magának a kérelmezőnek tértivevény nélkül kell kézbesíteni.

(4) Az olyan levelet, - akár tértivevényes, akár nem - amely fontos vagy nehezen pótolható okiratot vagy külföldi bíróság által kézbesíteni kért iratot tartalmaz, ajánlottan kell postára adni.

A nem tértivevényes levél kézbesítése

3. §

A nem tértivevényes közönséges és ajánlott levél kézbesítésére a postai üzletszabályzat és kezelési utasítás általános rendelkezései irányadók.

A tértivevényes levél kézbesítése

4. §

(1) A tértivevényes közönséges vagy ajánlott levél a címzetten kívül a címzett felnőtt családtagjának, alkalmazottjának, szállásadójának vagy a címzett által a postai üzletszabályzat szerint meghatalmazott személynek - postafiók bérlete esetében a fiókot kiürítő meghatalmazottnak - is kézbesíthető. Ha a címzett jogi személy, a közönséges tértivevényes levelet is csak a könyvelt postai küldemények átvételére jogosult személynek lehet átadni.

(2) Ha a megadott címen az (1) bekezdésben megjelölt személy nem található, a levélszekrényben vagy a postai küldemények elhelyezésére szolgáló más helyen, ilyennek hiányában pedig az ajtóra (kapura) kifüggesztve figyelmeztetést kell hagyni. Ebben közölni kell a címzettel, hogy a részére érkezett hivatalos irat kézbesítését a kézbesítő mikor kísérli meg újból, s ha az iratot akkor sem lehet kézbesíteni, a címzett azt további öt munkanap alatt a figyelmeztetésben megjelölt postahivatalban személyazonosságának igazolása után átveheti. A figyelmeztetésben meg kell jelölni az irat számát, továbbá hogy az irat melyik hatóságtól érkezett és hogy a postahivatalban milyen időben vehető át, végül figyelmeztetni kell a címzettet azokra a következményekre is, amelyek az irat átvételének elmulasztása esetében beállnak (9. §).

(3) A postafiók számával megjelölt helyre, de nem a fiókbérlő címére irányított küldeményekre a (2) bekezdésben foglaltak azzal az eltéréssel irányadók, hogy az irat kézbesítése helyett a postafiókba figyelmeztetést kell helyezni. A címzett az iratok legkésőbb a második figyelmeztetésnek a postafiókba helyezésétől számított öt munkanap alatt veheti át a postahivatalnál.

(4) A figyelmeztetés hátrahagyásának, illetőleg postafiókba helyezésének idejét, valamint ha a második kézbesítési kísérlet eredménytelen volt, ennek az idejét is a tértivevényen fel kell tüntetni.

(5) Ha az iratot olyan személynek kézbesítették, aki abban az ügyben, amelyre az irat vonatkozik, a címzettnek ellenfele, a kézbesítés érvénytelen.

Kényszerkézbesítés

5. §

(1) A tértivevényes közönséges vagy ajánlott levelet a címzettnek vagy az annak átvételére jogosult más személynek a tértivevény aláírása ellenében kell kézbesíteni. Ha azonban a címzett, illetőleg az irat átvételére jogosult más személy az irat átvételét vagy a tértivevény aláírását megtagadja, az iratot a tértivevény aláírása nélkül is át kell neki adni, illetőleg az iratot nála kell hagyni és a tértivevényen ezeket a körülményeket fel kell tüntetni (kényszerkézbesítés).

(2) A külföldi bíróságok polgári ügyiratainak kézbesítésénél - a nemzetközi egyezményekben, illetőleg a fennálló viszonossági gyakorlatban meghatározott esetektől eltekintve - kényszerkézbesítésnek helye nincs. A kézbesítendő irat címzése mellett és az irathoz csatolt tértivevényen a bíróság ezt feltüntetni köteles. Az ilyen iratot átvételének megtagadása esetében - annak utólagos átvétele végett - a 6. §-nak megfelelően öt munkanapig a postahivatalban kell tartani.

A tértivevényes levél letéti kezelése a postahivatalnál

6. §

Ha a tértivevényes levelet a címzettnek, illetőleg az annak átvételére jogosult más személynek a 4. vagy 5. § rendelkezései szerint kézbesíteni nem lehet, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő öt munkanapon át a kézbesítő postahivatalban kell tartani. Ha ezalatt az idő alatt a címzett az irat átvétele végett jelentkezik, az iratot neki - személyazonosságának igazolása után - át kell adni.

Utánküldés

7. §

Ha a kézbesítés alkalmával kitűnik, hogy a címzett más helyre költözött vagy tartósan más helyen tartózkodik, az iratot a megállapított új címre utána kell küldeni, kivéve ha a feladó az irat címfeliratán és az ahhoz csatolt tértivevényen is feltüntette, hogy a küldemény utánküldésének nincs helye.

Az irat visszaküldése a feladó hatóságnak

8. §

(1) Ha a címzett az iratot a postahivatalban a 6. §-ban meghatározott öt munkanap alatt nem veszi át, a postahivatal ezt a tértivevényen feljegyzi és az iratot a tértivevénnyel együtt visszaküldi a feladónak.

(2) Ha a címzett meghalt vagy a címe ismeretlen, illetőleg a címzett elköltözött és az irat utánküldésének nincs helye, az iratot - a visszaküldés okának feltüntetésével - haladéktalanul vissza kell küldeni a feladónak.

A kézbesítés elmaradásának következményei

9. §

(1) A 8. § (1) bekezdése értelmében visszaküldött iratot - a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésének eseteit kivéve - a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) A keresetlevélnek a 8. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság a kézbesítés elmaradásáról és annak okairól a felperest értesíti, a felperes kérelmére az alperes részére ügygondnokot rendel ki és a keresetlevelet ennek kézbesítteti, egyúttal erről az alperest - lakására címzett ajánlott levélben - értesíti. Ugyanez a szabály megfelelően irányadó minden olyan esetben, amikor valamely iratot a fennálló rendelkezések értelmében a keresetkézbesítés szabályai szerint kell kézbesíteni, valamint akkor is, ha valamely jogszabály eddig a saját kézbe való kézbesítést rendelte.

(3) Büntetőparancsnak a 8. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság az ügy tárgyalásának kitűzése iránt intézkedik.

(4) Külföldi bíróságok polgári ügyiratainak a 8. § (1) bekezdése alapján való visszaküldése esetében a bíróság az ügyiratot tizenöt napig magánál tartja s ha a címzett azt ezalatt az idő alatt sem veszi át, a bíróság úgy jár el, mintha a címzett a kézbesítés során az átvételt megtagadta volna.

(5) A (2), (3) és a (4) bekezdésekben meghatározott intézkedések megtétele előtt a bíróság vagy más hatóság elrendelheti az irat kézbesítésének újabb megkísérlését.

(6) A címzett halála vagy a címzettnek, illetőleg lakhelyének (tartózkodási helyének) ismeretlen volta esetében az eljárásra külön jogszabályok irányadók.

Külterületi kézbesítés

10. §

A postai kézbesítő hálózatba be nem kapcsolt településeken a hivatalos iratok kézbesítését a községi kézbesítő teljesiti. A jelen rendelet rendelkezéseit ilyen esetben megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kézbesítés teljesítéséért a községi tanács végrehajtóbizottsága a felelős.

Egyéb kézbesítési módok

11. §

(1) A hatóságok (bíróságok) vagy hivatalok az irataikat a postai kézbesítés mellőzésével kivételesen saját kézbesítőik útján is kézbesíthetik, ha az a sürgősség indokolja vagy az más okból szükséges.

Ha a kézbesítés a címzett vagy az ügyirat átvételére jogosult más személy távolléte miatt kétszeri kísérlettel sem teljesíthető s a címzett vagy az ügyirat átvételére jogosult más személy egyebütt sem található fel, a bűnügyi idézés, valamint a közveszély elhárítását célzó hatósági határozat - a hatóság erre vonatkozó rendelkezéséhez képest - a címzett lakásának ajtajára való kifüggesztéssel is kézbesíthető. Egyéb ügyiratok tekintetében sem kifüggesztés útján való kézbesítésnek, sem figyelmeztetés otthagyásának helye nincs és a kézbesítést vagy ismét meg kell kísérelni vagy a posta útján kell teljesíteni.

(2) A hadkötelezettséggel, valamint a honvédelmi személyi és dologi szolgáltatásokkal kapcsolatos behívó, illetőleg igénybevételi jegyek kézbesítésére a belügyminiszter a honvédelmi miniszterrel egyetértve eltérő szabályokat állapíthat meg.

(3) A helybeli hatóságok (bíróságok) vagy más hivatalok ugyancsak közvetlenül a községi tanács végrehajtóbizottságának adhatják át kézbesítés végett a hivatalos irataikat, ha azokat a 10. § szerinti község külterületen kell kézbesíteni.

Hatálybalépés

12. §

(1) A jelen rendelet az 1953. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor hatályukat vesztik a 4.169/1949. (VII. 30.) Korm. és a 4.265/1949. (X. 2.) MT rendelet, a telekkönyvi rendtartás 140. §-ának a fél saját kezébe való kézbesítést elrendelő rendelkezése, valamint a hatósági és bírósági iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályoknak a jelen rendelettel ellentétes egyéb rendelkezései.

(2) A jelen rendelet végrehajtása végett szükséges rendelkezéseket - ideértve a tértivevények és egyéb kézbesítési bizonyítványok, valamint a figyelmeztetések mintájának megállapítását is - az igazságügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint a belügyminiszter állapítják meg; a felügyeletük alá tartozó ügyek tekintetében az egyes miniszterek a szükséghez képest - postai kézbesítés esetében a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértve - külön szabályokat állapíthatnak meg.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke