10/1954. (II. 7.) MT rendelet

a szállítási szerződésekre és a döntőbizottsági eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról

I. A szállítási szerződésekre vonatkozó rendelkezések módosítása

1. §

A 101/1952. (XI. 10.) MT számú rendelet 1. §-ának (1)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A minisztériumok, az országos hatáskörű hivatalok, valamint a Szövetkezetek Országos Szövetsége (SZÖVOSZ) és az Országos Kisipari Szövetség (OKISZ) egymással megállapodhatnak, hogy a részükre megállapított terv alapján minisztériumi szerződést kötnek. Az építkezési munkálatokra az építtető és kivitelező hatóságoknak hatósági szerződést kell kötni.

(2) A minisztériumi szerződést a helyi tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények (pl. iskolák, kórházak stb.) tekintetében a szakfelügyeletet ellátó miniszter, a SZÖVOSZ irányítása alatt álló szövetkezetek és szövetkezeti vállalatok, valamint a kisipari szövetkezetek tekintetében pedig a SZÖVOSZ, illetőleg az OKISZ köti meg.

(3) A minisztériumi szerződésben a felek arra vállalnak kötbérmentes kötelezettséget, hogy az irányításuk alá tartozó szállítókkal és megrendelőkkel a közvetlen, illetőleg az általános szerződéseket kellő időben, a minisztériumi szerződésnek megfelelő tartalommal megköttetik és a szerződés teljesítését biztosítják. A helyi tanácsok irányítása alatt álló vállalatok és intézmények tekintetében a szakfelügyeletet ellátó miniszterek arra vállalnak kötelezettséget, hogy a minisztériumi szerződésben meghatározott kereteket a megyei (budapesti városi) tanácsok között felosztják, feltéve, hogy felügyeletük alatt ellátó vállalat nem működik.

(4) A minisztériumi szerződés tartalmazza a szerződés tárgyául szolgáló termékek mennyiségét a szükséghez képest meghatározott választékban és negyedéves ütemezésben, továbbá azoknak a szállítóknak és megrendelőknek megnevezését, amelyek a közvetlen, illetőleg az általános szerződéselvet megkötik. A középfokú irányító szerv (tröszt, egyesülés stb.) megnevezése esetében az irányítása alá tartozó egyes vállalatokat külön nem kell megjelölni. A gazdálkodás alá vont termékekre nézve a minisztériumi szerződést legalább olyan választéki részletezésben kell megkötni, amilyenben azt a gazdálkodásról szóló részletes utasítás előírja.

(5) A minisztériumi szerződésnek - a gazdálkodás körébe vont termékekre kötött minisztériumi szerződések kivételével - az előbbi bekezdésben meghatározott kellékeken felül tartalmaznia kell azt a határidőt is [206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 24. §], amelyen belül az érdekelteknek a közvetlen, illetőleg az általános szerződést meg kell kötniök.

(6) Ha a felek minisztériumi szerződést nem kötnek, kötelesek a részükre megállapított terv alapján szállításra, illetőleg átvételre kerülő, gazdálkodás körébe vont termékek választéki részletezésében az egyes termékek gazdálkodási rendjére vonatkozó jogszabályokban megállapított időben és módon megállapodni és erről a megállapodásról jegyzőkönyvet felvenni.

(7) Az építkezési munkálatokra kötendő hatósági szerződésekről külön jogszabály intézkedik."

2. §

A 206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 7. §-a a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki:

"(2) Az illetékes miniszter a felügyelete alá tartozó vállalatok, illetőleg szervek között felmerült egy-egy meghatározott ügyre vagy rokontermészetű ügyek meghatározott csoportjára nézve a szállítási szerződés megszegéséből eredő igény rendezésének módjára kötelező utasítást adhat; ilyen esetben a döntőbizottságok, illetőleg a bíróságok az eljárást mellőzik.

(3) Ha a felek különböző miniszterek felügyelete alá tartoznak, az illetékes miniszterek egy-egy meghatározott ügyre vagy rokontermészetű ügyek meghatározott csoportjára nézve megállapodhatnak a szállítási szerződés megszegéséből eredő igények rendezésének módjában. Az ilyen megállapodást a Központi Döntőbizottság elnökének be kell jelenteni. Ilyen ügyekben a döntőbizottságok, illetőleg a bíróságok az eljárást csak akkor mellőzhetik, ha a felek az illetékes miniszterek között a megállapodás létrejöttét igazolják."

3. §

A 206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 63. §-ának (4) bekezdése azzal egészül ki, hogy a kötbérigény elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítést a vállalat igazgatója vagy helyettese köteles aláírni. Nagy vállalatok esetében az illetékes miniszter az értesítések aláírását kivételesen eltérően szabályozhatja.

4. §

A 206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 68. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A megrendelő minőségi hiba esetén választása szerint

a) a hibás termék kijavítását követelheti,

b) a terméket a szállítóvállalat költségére kijavíthatja,

c) a termék átvétele mellett megfelelő árengedményt követelhet,

d) a gyorsan romló terméket értékesítheti.

(2) A megrendelő a terméket a szállító vállalat költségére csak abban az esetben javíthatja ki, ha a hiba kisebb jelentőségű, vagy ha a szállító a javítást a megrendelő által kívánt határidőben nem vállalja.

(3) Ha a termék a rendeltetésszerű használatra, illetőleg a szerződésben meghatározott célra alkalmatlan, a megrendelő annak átvételét megtagadhatja és kicserélését követelheti vagy a szerződéstől elállhat.

(4) A megrendelő az előző bekezdésekben felsorolt jogokon felül köteles követelni a törvényes vagy a szerződésben meghatározott kötbért, továbbá a kötbér összegét meghaladó kárának megtérítését is."

5. §

(1) A minisztériumok az általános és a közvetlen szerződések megkötését és teljesítését ellenőrizni kötelesek; az ellenőrzés módját és a nyilvántartásra vonatkozó szabályokat maguk állapítják meg.

(2) A 206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 73. §-a, valamint a 101/1952. (XI. 10.) MT számú rendelet 2. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

6. §

A 206/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 78. §-a hatályát veszti.

II. A döntőbizottsági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosítása

7. §

A 207/1951. (XII. 8.) MT számú rendeletnek a 102/1952. (XI. 10.) MT számú rendelet 3-4. §-ával megállapított 7. és 8. §-a akként módosul, hogy a szerződési vitákon kívül egyéb viták tekintetében a Központi Döntőbizottság, illetőleg a minisztériumi döntőbizottságok hatáskörére megszabott értékhatár százezer forint helyett háromszázezer forint. Értékhatárra tekintet nélkül a Központi Döntőbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a vitás ügyek, amelyekben az egyik fél a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, vagy e minisztériumok felügyelete alá tartozó szerv vagy vállalat.

8. §

A 207/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Annak a hatóságnak vezetője, amely mellett a döntőbizottság működik, illetőleg a megyei (budapesti városi) tanács végrehajtóbizottsága a döntőbizottság határozatát, ha az a népgazdaság érdekeit sérti, a határozathozataltól számított három hónap alatt hivatalból megsemmisítheti és elrendelheti az ügy újra tárgyalását."

9. §

A 207/1951. (XII. 8.) MT számú rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a marasztalás pénz fizetésére szól és mind a jogosított, mind a kötelezett félnek a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Beruházási Banknál számlája (egyszámlája, előirányzatos folyószámlája, költségvetési hitelszámlája, javadalomszámlája stb.) van, vagy más pénzintézetnél van ugyan számlája, de be van vonva a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe, a jogosított köteles követelését a teljesítési határidő, lejártától számított 3 nap alatt a határozat egy hiteles kiadmányának csatolása mellett annak a pénzintézetnek útján, amely számláját vezeti, azonnali beszedési megbízással érvényesíteni.

(2) Ha a marasztalás pénz fizetésére szól és csak a marasztalt félnek van a Magyar Nemzeti Banknál vagy a Magyar Beruházási Banknál, vagy pedig a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe történt bevonása esetében más pénzintézetnél számlája, a határozat végrehajtása iránt a jogosított kérelmére a döntőbizottság keresi meg a számlavezető pénzintézetet.

(3) A számlavezető pénzintézet a követelést a marasztalt fél számlája terhére a munkaibéreket, az állami költségvetést illető követeléseket, az amortizációs hányadokat, valamint a pénzintézetek esedékes követeléseit közvetlenül követő sorrendben egyenlíti ki.

(4) Ha a marasztalás nem pénz fizetésére szól és a marasztalt fél a határozat rendelkezéseinek a megszabott határidő alatt és módon nem tesz eleget, a határozat végrehajtásáról a jogosított kérelmére a marasztalt fél felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű hivatal vezetője) gondoskodik.

(5) Ha a marasztalt félnek sem a Magyar Nemzeti Banknál, sem a Magyar Beruházási Banknál nincs számlája, vagy más pénzintézetinél van számlája, de nincs bevonva a Magyar Nemzeti Bank beszedési megbízási rendszerébe, a döntőbizottság határozata bírói úton végrehajtható közokirat. A végrehajtást a teljesítési határidő lejárta után az annak foganatosítására illetékes járásbíróság mellett működő közjegyző rendeli el. A további eljárásra a bírósági végrehajtási eljárás szabályai irányadók."

10. §

A jelen rendelet rendelkezéseit a már megkötött szerződésekre, illetőleg a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

Gerő Ernő s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese