17/1954. (III. 10.) MT rendelet

a külföldiek be- és kiutazásáról és az ország területén való tartózkodásáról

Beutazás az ország területére, átutazás az ország területén

A rendelet alkalmazása szempontjából külföldinek kell tekinteni az igazoltan külföldi állampolgárokat, továbbá a kétes és vitás állampolgárokat, valamint a hontalanokat.

2. §

Ez a rendelet nem vonatkozik a területenkívüliséget és személyes mentességet élvező személyekre.

3. §

Külföldi az ország területére csak érvényes utazási okmánnyal (útlevél, határszéli útiigazolvány stb.) és beutazási, illetőleg átutazási engedéllyel(vízummal) léphet be.

4. §

(1) Az ország határát csak az utazási engedélyen feltüntetett helyen és határidőn belül lehet átlépni.

(2) A külföldi köteles a határ átlépésekor utazási okmányait a Belügyminisztérium határforgalmat ellenőrző közegének felszólítására felmutatni.

5. §

(1) A belügyminiszter indokolt esetben felmentést adhat az útlevélkötelezettség, vagy az utazási engedély előzetes megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A belügyminiszter engedélyt adhat arra is, hogy a határátlépés ne az utazási engedélyen feltüntetett átkelési helyen történjék.

6. §

(1) Szomszédos állam határterületének állandó lakója - a szomszédos állammal fennálló egyezmény alapján - az ország határát határszéli úti igazolvánnyal is átlépheti az abban feltüntetett helyen és időben.

(2) A határszéli úti igazolvány érvényességéhez az illetékes magyar hatóság (határőrkerületi parancsnokság) láttamozása szükséges.

7. §

A külföldit az átutazási engedély az ország területén megszakítás nélküli átutazásra, vagy legfeljebb 48 órás tartózkodásra jogosítja.

8. §

A külföldi be- és átutazását a belügyminiszter engedélyezi. Az engedélyt külföldön a magyar külképviseleti hatóságoknál kell kérni.

9. §

A külföldi megérkezésétől számított 24 órán belül jelentkezni köteles Budapesten a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Hivatalánál (továbbiakban: KEOKH), más helységekben az illetékes rendőrhatóságnál.

Tartózkodás az ország területén

10. §

(1) Külföldi az ország területén csak engedéllyel tartózkodhat.

(2) Az engedélyt a bejelentkezéssel egyidejűleg a 9. §-ban említett hatóságoknál kell kérni.

(3) Az engedély az érvényesség tartama szerint;

a) ideiglenes tartózkodási engedély (14 napi időtartamra), vagy

b) tartózkodási engedély (14 naptól 6 hónapi időtartamra), vagy

c) lakhatási engedély (6 hónapnál hosszabb meghatározott időre, vagy visszavonásig).

11. §

(1) Az állandó tartózkodási, illetőleg lakhatási engedély kiállításához az alábbi okiratok felmutatása szükséges:

útlevél,

születési, vagy házassági bizonyítvány,

állampolgársági bizonyítvány.

Ideiglenes tartózkodási engedély kiállításához az útlevél felmutatása elegendő.

(2) A belügyminiszter az egyes okiratok felmutatásának kötelezettsége alól felmentést adhat.

(3) A külföldi személyi adataiban bekövetkezett változásokat 3 napon belül köteles az engedélyt kiállító hatóságoknak bejelenteni.

12. §

(1) Az engedélyek érvényessége meghosszabbítható.

(2) A meghosszabbítást az engedélyt kiállító hatóságnál, legkésőbb az alábbi időpontokban kell kérni:

ideiglenes tartózkodási engedélynél 48 órával,

tartózkodási engedélynél 15 nappal,

meghatározott időre szóló lakhatási engedélynél 30 nappal érvényességük lejárta előtt.

13. §

(1) A külföldi csak az engedélyben meghatározott helységben lakhat.

(2) Az állandó lakóhely megváltoztatásához az engedélyt kiállító hatóság hozzájárulása szükséges.

14. §

Lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi az ország területén munkaviszonyba léphet.

15. §

(1) A belügyminiszter a tartózkodásra (lakhatásra) szóló engedélyt bármikor visszavonhatja.

(2) A külföldi az engedélyt visszavonó határozatban feltüntetett időn belül köteles az ország területét elhagyni.

16. §

(1) A belügyminiszter időnkénti személyes jelentkezésre, vagy súlyosabb esetben az ország területének elhagyására kötelezheti azt a külföldit, aki

a) személyazonosságát, állampolgárságát kellően igazolni nem tudja,

b) akinek az ország területén való tartózkodása az állam érdekeit, a közbiztonságot, vagy közrendet veszélyezteti.

(2) Az ország területének elhagyására kötelezett külföldivel szemben, amennyiben a határozatban feltüntetett idő alatt az ország területét önként nem hagyja el, kényszerintézkedésnek van helye.

Kiutazás az országból

17. §

(1) Az a külföldi, aki az ország területén 14 napnál rövidebb ideig tartózkodott, kiutazása időpontját legalább 24 órával előbb köteles bejelenteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az átutazási engedéllyel rendelkező személyekre.

(2) Az a külföldi, aki az ország területén 14 napnál hosszabb ideig tartózkodott, az ország területét csak kiutazási engedéllyel hagyhatja el.

(3) A kiutazás időpontját Budapesten a Belügyminisztérium KEOKH-nál, más helységekben az illetékes rendőrhatóságnál kell bejelenteni. Ugyanitt kell kérni a kiutazási engedélyt is.

(4) A külföldi kiutazási engedélyének átvételekor köteles a tartózkodási (lakhatási) engedélyt visszaszolgáltatni.

Vegyes rendelkezések

18. §

(1) Az engedély kiállítására jogosult hatóság 100 forintig terjedhető bírsággal sújthatja:

a) azt a külföldit, aki a rendeletben előírt bejelentési, vagy jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget;

b) azt a szállásadót, aki bejelentési kötelezettségét nem teljesítő külföldit befogad.

(2) Bűntettet követ el és 6 hónapig terjedhető börtönnel büntetendő, aki a külföldi bejelentésére, jelentkezésére vonatkozó szabályokat a hatóság felszólítása ellenére vagy ismételten megsérti.

19. §

Bűntettet követ el és 2 évig terjedhető börtönnel büntetendő az a külföldi, aki az ország területén érvényes engedély nélkül vagy nem a tartózkodási (lakhatási) engedélyben feltüntetett helységben lakik.

20. §

Ez a rendelet 1954 március 15-én lép hatályba. Végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.

21. §

A jelen rendelet hatálybalépésével a fennálló jogszabályok ellentétes rendelkezései, így különösen az 1903. évi V. törvény és az 1930. évi XXVIII. törvény hatályukat vesztik.

Nagy Imre s. k.,

a Minisztertanács elnöke