2/1954. (V. 13.) VKGM rendelet
a lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről szóló 11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet módosítása tárgyában kibocsátott 12/1954. (II. 14.) MT számú rendelet végrehajtásáról
A lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről szóló 11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet módosítása tárgyában kibocsátott 12/1954. (II. 14.) MT számú rendelet 4. §-ában kapott felhatalmazás alapján a rendelet végrehajtásaképpen - annak szövegét e helyütt is közölve - az alábbiakat rendelem:
(A vastagabb betűkkel szedett §-okra osztott szöveg a Minisztertanács rendelete, a vékonyabb betűkkel szedett, pontokra (Vhr) osztott szöveg pedig a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.)
Családi lakóházakra vonatkozó szabályok
1. §
1953 április 1. után épült, személyi tulajdont képező lakóház lakáshasználata nem esik korlátozás alá.
A jelen rendelet megjelenése után épülő házakra a társbérletre vonatkozó jogszabályok nem alkalmazhatók.
Vhr. 1. 1953 április 1. után épültnek azt a lakóházat kell tekinteni, amelyre a lakhatási engedélyt a hatóság e határidő után adta ki.
2. Ha a személyi tulajdont képező lakóházban több önálló lakás, vagy lakás céljára szolgáló helyiség van, a tulajdonos korlátlan használati joga csak az általa kiválasztott, illetőleg lakott lakásra terjed ki.
3. A bérbeadás útján hasznosított, valamint a tulajdonos által kiválasztott, illetőleg lakott lakásra vagy lakás céljára alkalmas helyiségre a társbérletre vonatkozó jogszabályokat alkalmazni nem lehet.
2. §
Ha személyi tulajdont képező lakóház, illetőleg lakás - függetlenül attól, hogy mikor épült - megüresedik és oda a tulajdonos be kíván költözni, a végrehajtóbizottság az igényjogosultságra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül köteles őt a lakás használójául kijelölni.
Vhr. 4. Ha a személyi tulajdont képező lakóházban megüresedő lakásba, vagy lakás céljára szolgáló helyiségbe a tulajdonos maga kíván beköltözni, ezt a szándékát a végrehajtóbizottságnál a megüresedéstől számított legkésőbb tizenöt napon belül köteles bejelenteni. A végrehajtóbizottság nem vizsgálhatja azt, hogy a tulajdonosnak van-e lakása és az részére megfelel-e.
5. Ha a tulajdonos a végrehajtóbizottság határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül nem költözik be, a bérlő kijelöléséről a végrehajtóbizottság a fennálló jogszabályok értelmében gondoskodik.
6. A tulajdonos beköltözése esetén a felszabaduló korábbi lakása felett,
a) ha az a tanács lakásalapjához tartozó lakás, a végrehajtóbizottság,
b) szolgálati lakás esetében a szolgálati lakással rendelkezni jogosult állami szerv, vagy vállalat,
c) személyi tulajdont képező házban bérbeadás útján hasznosított lakás esetén a jelen rendelet szabályainak megfelelően a tulajdonos jogosult rendelkezni.
7. Ha a tulajdonos a személyi tulajdonát képező házban lakik és az ugyanott megüresedő másik lakásba kíván beköltözni, a végrehajtóbizottság őt a lakás használójául kijelölni köteles. Ha a lakóház 1953 április 1. előtt épült, a tulajdonos felszabaduló lakásának bérlőjét, - a fennálló jogszabályok alapján - a végrehajtóbizottság jelöli ki.
8. Ha a tulajdonos a megüresedett lakásra vonatkozó beköltözési szándékát a megüresedéstől számított tizenöt napon belül még nem közölte és a lakásra igényt nyújtanak be, a végrehajtóbizottság a tulajdonost nyilatkozattételre azonnal felhívni köteles. Ha a tulajdonos a felhívás kézbesítésétől számított nyolc napon belül nem jelenti be, hogy a megüresedett lakásba be kíván költözni, a bérlő kijelöléséről a végrehajtóbizottság a fennálló jogszabályok értelmében gondoskodik.
9. Ha a személyi tulajdont képező lakóházban megüresedő lakás szolgálati lakás és azt az illetékes szerv tovább szolgálati lakásként használni nem akarja, a tulajdonos a beköltözés jogával élhet. Ha az állami szerv vagy vállalat a lakásért a tulajdonosnak vételárat fizetett, a tulajdonos beköltözés előtt köteles a lakás vételárát visszatéríteni. Ez abban az esetben is kötelező, ha korábban magánszemély vette meg a lakást és onnan kiköltözik.
3. §
A jelen rendelet után épült lakást tulajdonosa részben vagy egészben bérbeadás útján is hasznosíthatja.
Vhr. 10. A jelen rendelet után épültnek azt a lakóházat kell tekinteni, amelyre a lakhatási engedélyt a hatóság 1954 február 14.-e után adta ki.
11. Ha a tulajdonos a személyi tulajdonát képező lakóházban lévő lakást részben vagy egészben bérbeadás útján kívánja hasznosítani, jogosult a bérlő kijelölésére, illetőleg a bérleti jogviszonyt a tulajdonos és a bérlő szerződése hozza létre. A tulajdonos a bérleti szerződés megkötését a végrehajtóbizottsághoz bejelenteni tartozik. A végrehajtóbizottság jogosult megvizsgálni, hogy a beköltöző bérlő az előző lakásával miként rendelkezett.
12. A személyi tulajdont képező lakóházban bérbeadás útján hasznosított lakás vagy lakás céljára szolgáló helyiség bérlője az előző lakását - a szolgálati lakás és a más személyi tulajdonát képező lakóházban lévő lakás kivételével - az ingatlanközvetítő vállalatnak eladhatja.
13. Ha a tulajdonos az 1953 április 1. után épült házban lévő lakást vagy lakás céljára szolgáló helyiséget a lakhatási engedély kiadásától számított 30 napon belül sem bérbe, vagy használatba nem adja, sem abba maga nem költözik be, a végrehajtóbizottság annak kiutalásáról a fennálló jogszabályok értelmében gondoskodni jogosult.
14. Az 1953 április 1. után épült személyi tulajdont képező lakóházban bérbeadás útján hasznosított lakás vagy lakrész bérlője a bérleti jogviszonyáról meghatározott személy részére nem mondhat le és a lakást nem adhatja el. A bérlő a lakást, vagy a lakrészt csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával cserélheti el.
15. 1953 április 1. után épült személyi tulajdont képező lakóházban szolgálati lakás csak abban az esetben létesíthető, ha a lakást a tulajdonos állami szerv, vagy vállalat részére az ingatlanközvetítő vállalat útján átengedi.
Egyéb utasítások
16. A lakáscserére vonatkozó megbízás díja fejében az ingatlanközvetítő vállalat a megbízást adó felektől huszonöt-huszonöt forint díjat szedhet. A díj fizetése akkor esedékes, ha a felek elfogadták az ingatlanközvetítő vállalat által felajánlott lakásokat. A csere folytán keletkező bérleti jogviszony nem jár a lakások bérének emelésével.
17. Albérlőt az általa lakott lakásba társbérlőül még akkor sem lehet kijelölni, ha a bérlő ehhez hozzájárul, vagy azt kéri.
18. Ha a bérlemény kiürítését vagy átadását a bírói határozat mondja ki, a végrehajtást a bíróság rendeli el. A bíróság a végrehajtást a felmondás érvényességét kimondó jogerős ítélet [11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet 8. §] alapján is köteles elrendelni. Ha pedig a tanács végrehajtóbizottságának jogerős határozata alapján kell lakás, vagy lakás céljára szolgáló helyiségek átadása, vagy kiürítése iránt intézkedni, a végrehajtás elrendelésére a végrehajtóbizottság hivatott. A végrehajtást minden esetben a végrehajtóbizottság foganatosítja.
19. A lakások és egyéb helyiségek bérleti jogviszonyának rendezéséről szóló 11/1953. (III. 24.) MT számú rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 2.252/1953. (IX. 23.) KipM számú utasítás 38. pontja, a 102. pont e) alpontja és a 142. pont hatályukat vesztik.
Nezvál Ferenc s. k.,
a város és községgazdálkodási miniszter első helyettese