3/1954. (X. 30.) VKGM rendelet
a földreform során, vagy később juttatott és még be nem épített házhelyekről szóló 1.045/1954. (VI. 23.) számú minisztertanácsi határozat végrehajtásáról
Az 1.045/1954. (VI. 23.) számú minisztertanácsi határozatban foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a körvetkezőket rendelem.
1. §
(1) a) A földreform során 1945. évben vagy azt követően juttatott és még be nem épített házhely tulajdonosa köteles a juttatott házhelyen egy éven belül a lakóházépítkezést megkezdeni és két éven belül befejezni.
b) A juttatott házhely tulajdonosa köteles a községi [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács továbbiakban: tanács) végrehajtóbizottságának felszólítására - a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül írásban, vagy a tanács végrehajtó-bizottságánál jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatban - bejelenteni, hogy a juttatott házhelyre lakóházépítés céljára szüksége van és vállalja az a) pontban előírt kötelezettség teljesítését.
(2) Ha a juttatott házhely tulajdonosa az (1) bekezdés a) pontjában előirt kötelezettség teljesítését nem vállalja, illetőleg, ha a tanács végrehajtóbizottságának felhívására 30 napon belül nem nyilatkozik és a juttatott házhely nincs szőlővel, vagy gyümölcsfával betelepítve, akkor azt a tanács végrehajtóbizottsága igénybe veheti abból a célból, hogy olyan személynek juttassa, aki lakóházépítkezéshez házhelyet igényel és igényét a tanács végrehajtóbizottsága állami tulajdonba vett ingatlanokból nem tudja kielégíteni.
(3) Ha az igénybeveendő házhely tulajdonosa azon az alapon kéri az igénybevétel mellőzését, mert házhelye szőlővel, vagy gyümölcsfával van betelepítve, a tanács végrehajtóbizottsága köteles az igénybevétel elrendelése előtt a járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztálya szőlészeti és kertészeti agronómusának véleményét és javaslatát kikérni.
(4) A járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottságának szőlészeti és kertészeti agronómusa a helyszínen állapítja meg, hogy a házhely szőlővel vagy gyümölcsössel be van-e telepítve. A betelepítés kérdésében a tanács végrehajtóbizottsága felszólításának időpontjában meglévő állapot az irányadó, ha azonban a betelepítés az 1.045/1954. (VI. 23.) számú minisztertanácsi határozat kihirdetésének időpontjában még nem történt meg, a betelepítés az igénybevételt nem akadályozza.
(5) Az igénybevehető házhelyek közül elsősorban a község (város) beépített területén lévő vagy, ahhoz közvetlenül kapcsolódó házhelyeket kell igénybe venni.
(6) A tanács végrehajtóbizottsága az igénybevett házhelyért köteles a volt tulajdonosi teljes mértékben kártalanítani. A kártalanítás pénzben vagy - ha a volt tulajdonos igényli és arra lehetőség van - a megváltási összeggel azonos értékű csereingatlannal történik. Csereingatlan juttatása céljából azonban igénybevételnek nincs helye.
(7) Pénzbeli kártalanítás esetén az igénybevett házhelyek megváltási ára irányadó. Ez községekben n. ölenként 2 Ft, városokban és 1950. évi január hó 1. napjával Budapesthez csatolt városokban és községekben 4 Ft, Budapest egyéb kerületeiben pedig 6 Ft, tehát annyi, amennyit a volt tulajdonos abban az esetben tartoznék fizetni, ha a házhelyét nem vették volna igénybe.
(8) A tanács végrehajtóbizottsága a megváltási ár kiegyenlítéséről póthitel formájában tartozik gondoskodni. A póthitel engedélyezése - a Pénzügyminisztérium 3/Vk-94-154. HT. számú utasítása szerint - a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága elnökének hatáskörébe tartozik. A póthiteligényeket a póthiteltartalékalap terhére kell kielégíteni.
2. §
(1) A tanács végrehajtóbizottsága az ingatlan igénybevételét kimondó határozatának meghozatala előtt köteles megkeresni mind az ingatlan fekvése, mind az igénybeveendő házhely tulajdonosának lakóhelye szerint illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályát annak közlése végett, hogy a tulajdonosnak mennyi egyrészt az együttesen kezelt adóban, másrészt a továbbra is birtokában maradó juttatott vagyontárgyak után fennálló megváltási árelőleg-hátraléka. A megváltási árelőleg-hátralék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az igénybeveendő házhely után az 1949. évtől kezdődőleg előírt és törlés alá kerülő megváltási árelőleg összegét.
(2) A pénzügyi osztály 8 napon belül köteles a tanács végrehajtóbizottságával a hátralékot közölni és megjelölni, hogy azt milyen számú beszedési számlára kell átutalni. Ha hátralék nem áll fenn, a tanács végrehajtóbizottságát erről is értesíteni kell.
(3) A tanács végrehajtóbizottsága köteles a megváltási árból a közölt hátralékot levonni és a levont összeget az azt közlő járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának beszedési számlájára átutalni.
3. §
(1) Az igénybevételről és az újonnan történő juttatásról a tanács végrehajtóbizottsága köteles - a nyilatkozat megtételétől (beérkezésétől), illetőleg a nyilatkozattételre nyitvaálló határidő lejáriától számított tizennégy napon belül - érdemi döntést hozni.
(2) A házhely igénybevételéről, illetőleg annak újbóli juttatásáról hozott határozatnak tartalmaznia kell:
a) az igénybevétel alá eső házhely tulajdonosának nevét és lakóhelyét,
b) az igénybevett házhely fekvési helyét, telekkönyvi adatait (telekkönyvi betét- és helyrajzi számát, valamint a telek nagyságái) és az igénybevétel időpontját,
c) az igénybevett házhely megváltási árát [1. § (7) bek.]
d) csereingatlan juttatása esetén a csereingatlan fekvési helyét, telekkönyvi adatait (telekkönyvi betét- és helyrajzi számát, a telek nagyságát),
e) az együttesen kezelt adóban és külön a megváltási árelőlegben fennálló hátralékot és meg kell állapítani a volt tulajdonos részére ezek levonása után ténylegesen kifizetésre kerülő megváltási összeget,
f) az igénybevételi határozatban meg kell határozni az újonnan juttatott házhelyre vonatkozó juttatási feltételeket is.
(3) Az újonnan történő juttatásra az 1/1954. (II. 28.) VKGM számú együttes rendelet 1. és 3-9. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók azzal a kiegészítéssel, hogy a határozatban a juttatott telek nagyságát és a juttatott telek árát, valamint a 25%-os részfizetés összegét és határidejét is fel kell tüntetni. Meg kell továbbá állapítani a 7. §-ban foglalt rendelkezések értelmében a kártérítés összegét, annak fizetési módozatait és határidejét.
(4) A tanács végrehajtóbizottságának a juttatott házhely igénybevételéről, illetőleg annak újbóli juttatásáról, valamint a csereingatlan juttatásáról szóló határozatát meg kell küldenie:
a) az ingatlan fekvési helye szerint illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának; amennyiben a volt tulajdonos lakóhelye szerint illetékes pénzügyi osztály is mutatott ki együttesen kezelt adóhátralékot, a lakóhely szerint illetékes járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottsága pénzügyi osztályának is,
b) a volt tulajdonosnak és az újonnan juttatottnak,
c) az illetékes telekkönyvi hatóságnak akkor, ha az építkező a házhely juttatási árának 25%-át befizette.
4. §
A tanács végrehajtóbizottsága a juttatásra vonatkozó határozatának megküldésével egyidejűleg megkeresi az illetékes járásbíróságot mint telekkönyvi hatóságot, hogy a határozat alapján a tulajdonjogot - az elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése, valamint az esetleg bejegyzett jelzálogjogok törlése mellett - kebelezze be.
5. §
(1) A tanács végrehajtóbizottságának határozata alapján a járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya az igénybevett házhely után az 1949. évtől kezdődőleg előírt megváltási árelőleget - havi változási jegyzék útján - soronkívül köteles törölni. Amennyiben a törlés keresztülvezetése után túlfizetés mutatkozik és a volt juttatottnak együttesen kezelt adóban sincs hátraléka, a túlfizetést a volt juttatott részére a pénzügyi osztály 8 napon belül köteles visszautalni.
(2) Az Országos Takarékpénztár kölcsön iránti kérelmet csak a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezése után fogadhat el.
6. §
(1) Amennyiben az igénybevett házhely volt tulajdonosát a tanács végrehajtóbizottsága csereingatlannal kártalanítja, ebben az esetben:
a) ha a csereingatlan az igénybevett ingatlannal azonos értékű, a megváltási árelőleget a volt tulajdonos terhére változatlan összegben a további évekre is folyamatosan elő kell írni. A csereingatlant tehát úgy kell tekinteni, mintha eredetileg azt juttatták volna;
b) ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint az igénybevett ingatlané, az évente előírandó megváltási árelőleg összege megváltozik és a cserekártalanítás évétől kezdődőleg a csereingatlan után kell a megváltási árelőleget kivetni;
c) ha a csereingatlan értéke kisebb, mint az igénybevett házhelyé, az igénybevétel évétől kezdődőleg a kisebb értékű ingatlan után kell a megváltási árelőleget kivetni. Az a) és b) pont esetében a helyesbítést az 1949. évig visszamenőleg -a megváltási árelőleg főkönyvben - keresztül kell vezetni. A pénzügyi osztály a helyesbítésnél vegye figyelembe, hogy az 1949. évre az egy évi kivetés kétszeresét kellett előírni.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjában említett cserekártalanítás az évenként kivetendő megváltási árelőleg főkönyvi előírása után történt, a két házhely értéke között mutatkozó különbözet után a megváltási árelőleget pótlólag ki kell vetni.
(3) A pótlólag kivetett előleget a megváltási ár-előleg főkönyvben havi változási jegyzékkel szaporodásba kell hozni.
(4) Ha a pótlólag előírt megváltási árelőlegnek egyösszegben való kifizetése a juttatott fizetési képességét meghaladja és vagyoni, jövedelmi viszonyai, valamint szociális helyzete ezt indokolttá teszi, a járási [városi, városi (fővárosi) kerületi] tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya - a juttatott kérelmére - a pótlólag előírt megváltási árelőlegre méltányos részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.
(5) A pénzügyi osztály köteles a volt tulajdonost pénzbeli kártalanítás esetében a törölt megváltási árelőleg összegéről, cserekártalanítás esetében pedig a törölt, illetőleg pótlólag kivetett megváltási árelőleg összegéről értesíteni.
7. §
(1) Az újonnan juttatott (igénylő) köteles a volt tulajdonosnak a házhellyel kapcsolatos igazolt befektetéseit (kerítésépítés, kút létesítése, faültetés, zöldkár stb.) megtéríteni.
(2) A kártérítés összegét, fizetésének módozatait és határidejét az igénybevétel alkalmával a tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. Az a fél, aki a határozattal nem ért egyet, harminc napon belül az illetékes járásbírósághoz fordulhat.
8. §
(1) Házhelyigénybevételi és juttatási ügyekben
elsőfokon:
a) községekben a községi tanács végrehajtóbizottsága, városokban a városi (városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának városgazdálkodási osztálya (csoportja),
b) Budapesten a fővárosi kerületi tanács végrehajtóbizottságának építési és közlekedési osztálya,
másod- (végső-) fokon:
a) községek esetében a járási tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási csoportja,
b) járási jogú városokban a megyei tanács végrehajtóbizottságának város- és községgazdálkodási osztálya,
c) megyei jogú városokban a városi tanács vb, város- és községgazdálkodási osztálya,
d) Budapesten a fővárosi tanács végrehajtóbizottságának városrendezési és építészeti osztálya
jár el.
(2) Az elsőfokú határozat ellen irányuló fellebbezést a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
9. §
Az 1952. évi 4. számú törvényerejű rendelet alapján állami tulajdonba vett ingatlanoknak házhely céljára juttatását külön rendelet fogja szabályozni. Ezek az ingatlanok a rendelet megjelenéséig házhelyjuttatás céljára nem használhatók fel.
10. §
(1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével a 2.400/ 1945. (V. 6.) FM számú rendelet 33. §-a hatályát veszti, az 1/1954. (II. 28.) VKGM számú együttes rendelet 2. §-a pedig a jelen rendeletnek megfelelően módosul.
Szabó János s. k.,
város- és községgazdálkodási miniszter