5/1954. (VII. 25.) IM rendelet

az ügyvédi díjszabásról

Általános rendelkezések

1. §

A jelen rendelet hatálya kiterjed az ügyvédi munkaközösségekre és a magángyakorlatot folytató ügyvédekre.

2. §

(1) Az ügyvédi munka díjának megállapításakor figyelembe kell venni az ügy jellegét és jelentőségét, a megbízás teljesítéséhez előreláthatóan megkívánt ügyvédi munkát, valamint a fél szociális helyzetét.

(2) Ugyanazon ügyvédi munkáért csak az egyik féltől jár díjazás. Ha a pervesztes ellenérdekű féltől a díjazás befolyik, e díjazásnak megfelelő összeget a díjazást előzően teljesen vagy részben lerovó ügyfélnek javára kell írni, illetőleg vissza kell fizetni.

(3) Ha az ügyfél a díjszabásban meghatározott összegnél nagyobb összeget fizetett, az ügyvéd a többletet köteles visszafizetni.

3. §

(1) Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodást az ügyvédi megbízás adásakor kell megkötni. Ha ez az ügy kellő ismerete hiányában nem lehetséges, a megállapodást azonnal meg kell kötni, mihelyt az ahhoz szükséges adatok rendelkezésre állnak.

(2) A kikötött ügyvédi munkadíj összegét fel kell tüntetni a megbízás vállalásakor készült feljegyzési lapon; e feljegyzési lapot az ügyvéd, illetőleg a munkaközösség vezetője aláírja.

(3) Az ügyvédi munkadíj az ügyvédi megbízás adásakor, illetőleg a díjazásban való megállapodáskor esedékes; indokolt esetben az ügyvéd az ügyfélnek részletfizetési kedvezményt adhat.

4. §

(1) Az ügyvédi munkaközösségben az ügyvédi díjra vonatkozó megállapodást a munkaközösség vezetője köti meg. A munkaközösség vezetője felelős a díjszabásnak a munkaközösségben való helyes alkalmazásáért.

(2) A munkaközösség megbízása esetén az ügyfél az ügyvédi munkadíjat az ügyvédi munkaközösség pénztárába fizeti be.

5. §

A díjszabás megsértése miatti panasz tárgyában az ügyvédi kamara köteles a panasz beérkezésétől számítolt 15 napon belül dönteni.

Munkadíj büntető ügyekben

6. §

Büntető ügyek elsőfokú viteléért a következő munkadíj számítható;

a) kisebb jelentőségű ügyekben 200 Ft-ig,

b) olyan büntető ügyekben, amelyekre a felkészülés hosszabb időt vesz igénybe, 500 Ft-ig,

c) bonyolult büntető ügyekben, melyek különleges kérdések tanulmányozását igénylik, 800 Ft-ig terjedő munkadíj számítható.

d) rendkívüli esetekben az adott ügy különleges bonyolult jellegére és más sajátosságaira, vagy az ügy ellátásához szükséges különleges felkészülésre való tekintettel 800 Ft-ot meghaladó, de legfeljebb 1500 Ft díj számítható.

7. §

(1) Ha a kirendelt ügyvéd a vádlottal szemben díjazást kér, a 6. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Ha a kirendelt ügyvéd nem kéri a munkadíja megállapítását a vádlottal szemben, az 54.100/ 1950. (IX. 1.) IM számú rendelet rendelkezései irányadók.

Munkadíj polgári ügyekben

8. §

(1) Polgári ügyekben az ügy elsőfokú viteléért a következő munkadíj számítható:

a) 1000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén legfeljebb az ügyérték 10%-a,

b) 1000 Ft-tól 5000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén legfeljebb az 1000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 8%-a,

c) 5000-10.000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén legfeljebb az 5000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 6%-a,

d) 10.000 Ft-ot meghaladó ügyérték esetén legfeljebb a 10.000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 5%-a.

(2) Személyi állapotot tárgyazó ügyek elsőfokú viteléért legfeljebb 500 Ft-ig terjedő díj számítható.

(3) Különösen bonyolult ügyekben a jelen §-ban írt díjak legfeljebb 50%-kal emelhetők.

Íratok készítésének, államigazgatási és egyéb ügyek vitelének munkadíja

9. §

(1) Ha a megbízás beadványok készítésére vonatkozik - nem pedig az ügy egész első, vagy másodfokú vitelére, vagy az egész ügy lebonyolítására - a következő munkadíj számítható:

a) 500 Ft-ig terjedő ügyérték esetén legfeljebb 3D Ft,

b) 500-1000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén legfeljebb 50 Ft,

c) 1000-5000 Ft-ig terjedő ügyérték esetén, valamint a személyi állapotot tárgyazó ügyekben legfeljebb 100 Ft,

d) 5000 Ft-on felüli ügyérték esetén legfeljebb 200 Ft.

(2) Különösen bonyolult esetekben az (1) bekezdésben megjelölt díjak 50%-kal emelhetők.

10. §

Az ügyvéd a dolgozó részére panaszbeadványt csak akkor készíthet, ha az adott ügyben az összes rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.

11. §

Államigazgatási ügyek viteléért a díjat a 9. § megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

Vegyes rendelkezések

12. §

(1) Ha ugyanabban az ügyben az ügyvéd több ügyfelet képvisel, egy ügyfél után a teljes, egy további ügyfél után 60%-os, minden további ügyfél után 40%-os díjat számíthat fel.

(2) Csak egy ügyfél után számíthat díjat az ügyvéd, ha az ügyfelek igénye, illetőleg tartozása közös, vagy egyébkent képviseletük során külön munkát nem okoz az, hogy többen vannak.

(3) Több ügyfél képviselete esetében a díj az egyes ügyfeleket megállapodásuk arányában, ha megállapodásuk nincs, egyenlő arányban, illetőleg ha védelmük különböző munkával jár, ennek arányában terheli.

13. §

A fellebbviteli eljárásért az elsőfokú eljárás díjának 40%-a számítható, ha a felet a fellebbviteli eljárásban az elsőfokú eljárásban eljárt ügyvéd képviseli. Ha a felebbviteli eljárásban más ügyvéd járt el, az elsőfokú eljárásra megszabott díj 80%-a számítható. Ugyanilyen díj számítható fel a fellebbviteli eljárásban akkor is, ha a felet az elsőfokú eljárásban ügyvéd nem képviselte.

14. §

A perújítási kérelem elkészítéséért a 9. §-ban meghatározott díj jár. A perújítási eljárás lefolytatása esetén a rendes díjszabást kell alkalmazni, ebben az esetben azonban a perújítási kérelem elkészítéséért fizetett díjat az eljárásért fizetendő díjba be kell számítani.

15. §

Szerződések, végrendeletek, valamint egyéb okiratok készítéséért a következő munkadíj számítható:

a) 5000 Ft-ig terjedő ügyleti érték esetén legfeljebb 5%,

b) 5000-15.000 Ft-ig terjedő ügyleti érték esetén legfeljebb 5000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 3%-a,

c) 1500 Ft-on felüli ügyleti érték esetén legfeljebb a 15.000 Ft-ot meghaladó ügyérték további 2%-a.

16. §

(1) Olyan ügyek viteléért, amelyeknek értéke meg nem állapítható, 200 Ft-ig terjedő díj számítható.

(2) Perenkívüli egyezséggel kapcsolatos tárgyalásokért a 8. §-ban meghatározott díj 50%-a köthető ki.

17. §

Tanácsadásért 30 Ft-ig, ha pedig a tanácsadáshoz ügyiratok tanulmányozása, vagy más előtanulmányok stb. folytatása is szükséges, 100 Ft-ig terjedő díj számítható.

18. §

Ha a megbízás a munka egészének teljesítése előtt szűnt meg, az ügyvédei a díjazás csak a ténylegesen elvégzett munka arányában illeti meg.

19. §

(1) A díjazás tételei kizárólag a munkadíjat foglalják magukban, az ügy vitelével kapcsolatos tényleges kiadásokat külön meg kell téríteni.

(2) Kiszállás esetén az ügyvéd utazási, ellátási és szállásköltségeit a munkadíjon felül a közszolgálati és vállalati beosztott alkalmazottak kiküldetésére vonatkozó jogszabályok szerint meg kell téríteni.

20. §

(1) Az ügyvéd állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetekkel a jelen díjszabás keretei között megállapodhat, ügyeik vitelére és azok díjazására nézve; a másik féllel szemben való költségmegállapítást az esetleges megállapodás nem érinti és az e címen befolyó összeg a 2. § (2) bekezdése értelmében a megbízót illeti.

(2) Ha állami, szövetkezeti és társadalmi szervezetek képviseletét az ügyvéd nem állandó megbízás alapján látja el, ennek a díjszabásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

21. §

A munkaközösség vezetője köteles a munkaértekezleten beszámolni az olyan ügyekről, amelyekben rendkívüli munkadíjban állapodott meg. [6. § d) pont, 8. § (3) bek., 9. § (2) bek.].

22. §

(1) A jelen díjszabás hatálybalépése előtt létrejött, az ügyvédi munkadíjra vonatkozó megállapodások hatályban maradnak, kivéve ha a kikötött díj a jelen szabályzatban megállapított legmagasabb díjat meghaladja. Ebben az esetben az ügyfél a megbízást visszavonhatja, vagy a jelen utasításnak megfelelő új díjmegállapodást kezdeményezhet. A fél e jogára az ügyvéd köteles a fél figyelmét felhívni.

(2) A megbízás visszavonása esetén az addig végzett munkáért a jelen díjszabás szerinti legmagasabb díjazás arányos része jár.

(3) Azon a címen, hogy befejezett, vagy folyamatban lévő ügyben a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött megállapodás alapján az ügyfél a jelen díjszabásban megállapított összegnél előleg, vagy végkiegyenlítés címén többet fizetett, visszakövetelésnek helye nincs.

23. §

Az ügyvéd az általa készített beadványon akkor is köteles feltüntetni, hogy a beadványt ő készítette, ha azt meghatalmazás hiányában nem írja alá.

24. §

Az ügyvéd a jelen díjszabás rendelkezéseinek megtartásáért - az egyéb jogszabályokban meghatározott esetleges büntető felelősségen kívül - fegyelmi felelősséggel tartozik.

25. §

A jelen rendeletet az ügyvédi irodában szembetűnő helyen ki kell függeszteni.

Erdei Ferenc s. k.,

igazságügyminiszter