11/1955. (IX. 27.) BgyM rendelet
a borbeadási kötelezettség teljesítéséről, valamint a bor forgalmának szabályozásáról
Az 1955. évi borbeadási kötelezettség teljesítésének biztosítására az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. számú tvr. 43. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az élelmiszeripari, a földművelésügvi, a közlekedés-és postaügyi miniszterrel, valamint a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:
A borbeadás: kötelezettség teljesítése
1. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tagjai, az egy katasztrális holdat meghaladó háztáji gazdasággal rendelkező termelőszövetkezeti tagok, az egyéni termelők, továbbá a községi és közületi gazdaságok (továbbiakban: termelők) szőlőtermésükből elsösorban borheadási kötelezettségüket tartoznak teljesíteni.
(2) A termelők által értékesítési szerződéssel lekötött és átadott borszőlő, must, seprősbor, egyszer- és kétszerfejtett bor a beadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be. Az átvevőszervek az értékesítési szerződéssel lekötött mennyiségeket, valamint szabadfelvásárlásra felkínált tételeket csak a borbeadási kötelezettség teljesítése után vehetik át.
2. § (1) A borbeadási kötelezettséget - a 6. § (7) bekezdésében említett kivétellel - saját termésű borszőlővel, musttal, vagy borral kell teljesíteni.
(2) A borbeadási kötelezettséget
a)
az 1. számú mellékletben felsorolt községekben (városokban) borszőlővel,
b)
a 2. számú mellékletben feltüntetett községekben (városokban) musttal,
c) az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt községekben (városokban) borral kell teljesíteni.
(3) A borbeadási kötelezettség csemegeszőlővel való teljesítésére az 56/1955. (Bgy. É. 33.) BgyM utasításban foglaltak az irányadók.
3. § A termelők a borbeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges szőlőt, mustot és bort a területileg illetékes borforgalmi vállalatnak, a 65/1955. (Bgy. É. 37.) BgyM utasítás szerinti területeken pedig a helyi földművesszövetkezeteknek kötelesek átadni.
4. § (1) Azokon a területeken, ahol a borszőlő, must, vagy bor átvételére jogosult átvevőszerveknek állandó telephelyük (pincészetük) nincs, a borszőlő, must, vagy bor átvételét ideiglenes telepek felállításával, vagy brigád átvétellel kell megoldani.
(2) A borforgalmi vállalatok és az állami begyűjtéssel megbízott földművesszövetkezetek kötelesek az átvételhez szükséges tároló- és szállító-térről, továbbá a hibás edényzet kijavításáról a szüret időpontjáig gondoskodni. Ahol a tároló- és szállítóedények kijavítása hanyagság miatt nem történik meg, felelősségrevonást kell alkalmazni.
5. § (1) A borszőlő, must és bor átvétel tervszerűségének biztosítása érdekében a területileg illetékes borforgalmi vállalat, illetve MESZÖV - a járási begyűjtési hivatalokkal és a járási tanácsok vb. mezőgazdasági osztályával egyetértésben - a szőlő érése és a szüret végső határidejének figyelembevételével községi átvételi ütemtervet köteles készíteni. Az átvételt az ütemtervnek megfelelően minden községben december hó 31-ig le kell bonyolítani.
(2) A községi átvételi ütemtervben meg kell jelölni, hogy egy-egy községben lakó termelők, mely időpontban tartoznak beadási kötelezettségüket teljesíteni. A községi átvételek időpontjáról a járási begyűjtési hivatalok a községi begyűjtési megbízottakat az átvétel időpontját megelőzően értesíteni kötelesek.
(3) A községi átvételek időpontja előtt a begyűjtési megbízottaknak a borbeadásra kötelezett termelőket a Begyűjtési Minisztérium által rendszeresített nyomtatványon fel kell hívni kötelezettségüknek az ütemterv szerinti időpontban történő teljesítésére.
6. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére elsősorban hazai (oltvány) fajtájú szőlőt, vagy hazai szőlőfajtákból szűrt mustot, vagy bort kell beadni. Akinek csak közvetlenül (direkt) termő szőlője van, borbeadási kötelezettségét direkttermő szőlővel, vagy ebből származó musttal, vagy borral teljesítheti. Az olyan termelő, aki mindkét szőlőfajtát termeli, a kétféle szőlőfajtával beültetett terület arányában hazai és direkttermő szőlőt, vagy mustot, vagy bort adhat be. Ilyen esetben azonban a kétféle szőlőfajtát külön kell szüretelni, mert direkttermővel kevert, vagy fertőzött hazai mustot, vagy bort, vegyesen szüretelt szőlőt az átvevőszervek csak direkttermőnek minősítve vehetnek át. Ugyancsak külön kell szüretelni a fehér és színes bort adó szőlőfajtákat is.
(2) Ha a termelő a direkttermő és oltvány szőlőterület községre (városra) megállapított arányát meghaladó mértékben direkttermő borszőlővel, musttal, vagy borral kívánja borbeadási kötelezettségét teljesíteni, úgy a direkttermő és az oltványszőlőfajtákkal beültetett szőlőterületének arányát köteles igazolni. Az igazolást a szőlő fekvése szerint illetékes községi (városi) tanács vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerve adja ki. Az említett igazolás hiányában az átvevőszerv az átvételt köteles megtagadni. Nem kell kérni igazolást a termelőktől azokban a községekben, ahol csak direkttermő szőlőfajtákat termelnek.
(3) A beadási kötelezettség teljesítésére egészséges, tiszta ízű, legalább 16 cukorfokos, erjedésmentes édesmustot; egészséges, tiszta ízű, legalább 10 Malligand fokos, természetes, legfeljebb 4 százalékos seprőt tartalmazó seprős újbort; egészséges, tiszta ízű, legalább 10 Malligand tokos, legfeljebb 1 százalék lebegő seprőt tartalmazó egy-szerfejtett újbort, vagy seprőt nem tartalmazó, kétszerfejtett bort kell beadni.
(4) Azokon a helyeken, ahol a borbeadási kötelezettséget borszőlővel kell teljesíteni, a termelő legalább 16 cukorfokos mustot adó egészséges, zúzatlan borszőlőt köteles beadni.
(5) Ha a szüretnek a községi tanács vb. által megállapított időtartama alatt - a kedvezőtlen időjárás miatt - a szőlő, továbbá az ebből szűrt must és bor cukor-, illetve szeszfok tartalma a (3) és (4) bekezdésben meghatározott fokhatárokat nem éri el, a szőlő fekvése szerint illetékes községi (városi) tanács vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerve engedélyezheti, hogy a termelők az előírtnál alacsonyabb fokú borszőlővel, musttal, illetve borral teljesítsék kötelezettségüket.
(6) A 8 Malligand foknál alacsonyabb szeszfokú bor, illetve 14 cukorfoknál alacsonyabb fokú borszőlő és must nem adható, illetve nem vehető át. Ez alól csak a begyűjtési miniszter tehet indokolt esetben kivételt.
(7) Ha a termelő mustja, illetve bora a (6) bekezdésben meghatározott minőségi követelményt nem éri el, borbeadási kötelezettségét a 13. § (2) bekezdésében szabályozott módon megvásárolt borral (musttal) teljesítheti. A megfelelő minőségű termés hiányát azonban a szőlő fekvése szerint illetékes községi (városi) tanács vb. mezőgazdasági szakigazgatási szerve köteles igazolni.
7. § (1) A beadási könyvben előírt kötelezettség 11,5 Malligand fokos borra vonatkozik. Ha ennél a termelő magasabb Malligand fokú borral teljesíti kötelezettségét, arányosan kevesebb liter mennyiséget, alacsonyabb fokú bor beadása esetén pedig több litert köteles beadni. Ugyanígy magasabb cukorfokú mustból kevesebbet, alacsonyabb cukorfokú mustból pedig többet kell beadni. A beadott mennyiség átszámításánál figyelembe kell venni, hogy 100 liter 11,5 Malligand fokos bornak 105 liter 18 cukorfokos must felel meg. A mennyiségi átszámításokat az átvevőnek kell végezni.
(2) Annak érdekében, hogy a termelők az átadott borszőlő-, must- és bortélelek árát, a must cukorfokának alkohol térfogat százalékra történő átszámítását, valamint a 11,5 Malligand foknál alacsonyabb vagy magasabb fokú borok 11,5 Malligand fokra való átszámítását ellenőrizhessék, az átvevő-helyeken megfelelő táblázatokat kell kifüggeszteni.
(3) A beadott must cukorfokának megállapítását a hőmérsékleti kiigazítások figyelembevételével magyar hitelesítésű hőmérős mustfokolóval kell végezni. Borszőlő beadása esetén a beadott szőlőből vett átlag minta alapján magyar hitelesítésű hőmérős mustfokolóval kell megállapítani a beadott szőlő cukorfokát.
(4) A beadott bor Malligand fokát hitelesített Malligand készüléken kell megállapítani.
(5) A borbeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mustot, vagy bort két évnél nem régebbi hitelesítésű feltöltött szállítóhordókban köteles a termelő a bor átvevőhelyre szállítani. Amennyiben a hordó 2 évnél régebbi hitelesítésű, úgy 1%, ha 5 évnél régebbi hitelesítésű, 2%, ha 10 évnél régebbi hitelesítésű, 3% mennyiségi levonást köteles az átvevő eszközölni.
(6) A mennyiség megállapításával kapcsolatos vita esetén, vagy ha az átadás hitelesítetlen hordókban történik, a bor mennyiségét súly szerint, a must vagy bor faj súlyának figyelembevételével kell megállapítani.
(7) Ha a termelő és az átvevőszerv megbízottjának a bor szeszfokára, minőségére, valamint a must cukorfokára, illetve minőségére vonatkozó megállapítása nem egyezik, a borból, illetve a mustból három darab, egyenként 1/2 literes átlagmintát kell venni. A mintavétel tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A mintákból egy darab a termelőnél, egy darab az átvevőnél marad, egyet pedig az Országos Borminősítő Intézetnek (Budapest, II., Frankel Leó u. 1.) kell megküldeni. A vizsgálat költségeit az a fél köteles viselni, amelyiknek megállapítása az Országos Borminősítő Intézet által végzett vizsgálat eredményétől nagyobb mértékben tér el. Egyenlő eltérés esetén a költségeket a termelő és az átvevőszerv egyenlő arányban viseli. Az Országos Borminősítő Intézet döntéséig a bort, illetve mustot az átvevőszerv minősítése szerint kell átvenni.
(8) Minden 100 liter bor 130 kg borszőlő beadásával teljesíthető. Az átszámításra vonatkozóan a Begyűjtési Minisztérium részletes táblázatot ad ki. A beadási könyvbe való bejegyzésnél ezt kell alapul venni.
8. § Az átvevőszervek kötelesek az átvett borszőlőt, mustot, vagy bort - mint társadalmi tulajdont -a legnagyobb gondossággal tárolni, kezelni, valamint azok mennyiségi, illetve minőségi megóvását biztosítani, felhasználásukra és elszállításukra vonatkozóan irányító szervük intézkedéseit betartani
9. § Az átvevőszervek által átvett borszőlő, must, illetve bor ellenértékeként a 6/1954. (Tg. É. IX. 2.) BgyM-ÁH rendeletben (megjelent a Begyűjtési Értesítő 1954. évi szeptember 23-i számában is) meghatározott árakat kell fizetni.
10. § (1) A borbeadási kötelezettség teljesítésére átadott borszőlő, must. vagy bor mennyiségéről - az ellenérték egyidejű kifizetése mellett - borvételijegyet kell kiállítani.
(2) A borforgalmi vállalatok és földművesszövetkezetek a borvételijegy kiállítása előtt kötelesek megvizsgálni, hogy a termelő földadó kötelezettségét rendezte-e. A földadó kötelezettség nemteljesítése vagy részbeni teljesítése esetén a szükséges mennyiséget a földadóba kell átvenni.
(3) A földadókötelezettség teljesítésére átvett borszőlő, must, vagy bor mennyiségét az átvevőszervek kötelesek búzakilogramra átszámítani és azt a vételijegyen feltüntetni.
(4) A borvételijegy községi begyűjtési megbízottat megillető példányát az átvevőszervek az átvételt követő 24 órán belül a községi begyűjtési megbízottnak kötelesek továbbítani.
11. § (1) A községi begyűjtési előadók a beérkezett vételijegyeket 24 órán belül kötelesek bevezetni a termény- és borbeadási naplóba, valamint a termelő nyilvántartási lapjának megfelelő rovatába. A vételijegyek hátlapján a termény- és botbeadási napló megfelelő sorszámát fel kell tüntetni és a vételijegyet a nyilvántartási lap mellékleteként gondosan meg kell őrizni.
(2) A teljesítések nyilvántartására, a hátralékotok kimutatására, valamint a községi teljesítések Jelentőszolgálatára vonatkozóan a 49/1955. (Bgy. E. 28.) BgyM utasítás, valamint annak végrehajtását szabályozó rendelkezések az irányadók.
12. § (1) A termelőknek borbeadási kötelezettségüket, az 5. § (2) bekezdése szerint megállapított időpontban kell teljesíteni.
(2) Ha a termelő az (1) bekezdésben meghatározott időpontig borbeadási kötelezettségét nem teljesítette, vagy részben teljesítette, a begyűjtési szervek kötelesek hátralékosként kimutatni és vele szemben a 7/1955. (VIII. 4.) BgyM rendelet rendelkezései szerint eljárni.
A bor forgalmának és szállításának szabályozása
13. § (1) A jelen rendelet megjelenésének időpontjától kezdve bort (mustot) a község 1955. évi borbegyűjtési tervének teljesítéséig (ideértve az állami szabadfelvásárlási tervek teljesítését is) csak a 3. § szerint átvételre jogosult átvevőszervek vásárolhatnak. A forgalmi korlátozás alá eső községekben a termelők a termelői borkimérési jogosítvánnyal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok kivételével -bort (mustot) sem egymásközti forgalomban, sem fogyasztók részére nem adhatnak el, nem cserélhetnek és nem ajándékozhatnak.
(2) A községi begyűjtési megbízott - amennyiben a termelő terméseredménye, vagy a termés minősége azt indokolja - a forgalmi korlátozás tartama alatt is engedélyezheti, hogy a termelő borbeadási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges bort (mustot) ugyanazon községben lakó termelőtől beszerezze. A megvásárlás csak olyan termelőtől engedélyezhető, aki borbeadási kötelezettséget teljesítette.
(3) Ha a község borbegyűjtési tervét teljesítette, a járási begyűjtési hivatal a területileg illetékes átvevőszervvel egyetértésben a megyei begyűjtési hivatalnak köteles javaslatot tenni a forgalmi korlátozás megszüntetésére. A megyei begyűjtési hivatal döntéséről a járási begyűjtési hivatalt értesíti.
(4) A járási begyűjtési hivatal a forgalmi korlátozási megszüntetéséről köteles az illetékes tanácsi, begyűjtési, ügyészségi, rendőri, pénzügyőri, átvevő-és fuvarozószerveket értesíteni. Ezenkívül a forgalmi korlátozás megszüntetését a helyileg szokásos módon közhírré kell tenni. Ugyanígy kell eljárni azoknál a községeknél, amelyeknek borbegyűjtési tervük nincs.
(5) Ha a községre vonatkozó forgalmi korlátozás megszűnik, a borbegyűjtési kötelezettségüket teljesített termelők saját termésű borukat szabadon felhasználhatják és az érvényben lévő jogszabályok betartásával értékesíthetik. Amíg azonban a bor forgalmára vonatkozó korlátozások országosan meg nem szűnnek, a szállítást ellenőrző szervek munkájának előmozdítása végett a községi begyűjtési megbízottak a beadási könyv hivatalos Feljegyzések rovatába, illetve beadásra nem kötelezett termelők esetén a szemleívre, az 1955. termelési évre vonakozó adatok mellett széljegyzetként a következőket kötelesek bejegyezni: "Bort szabadon hozhat forgalomba."
14. § (1) A forgalmi korlátozás alá eső községekből a korlátozás megszüntetéséig bort (mustot) vasúton, hajon, gépkocsin, vagy egyéb fuvareszközzel elszállítani - a jelen § (2), illetve (3) bekezdésében szabályozott kivételektől eltekintve - nem szabad.
(2) Szállítási engedéllyel szállíthatnak saját termésű bort (mustot)
a) a termelői borkimérési jogosítvánnyal rendelkező mezőgazdasági termelőszövetkezetek és termelő szövetkezeti csoportok borbeadási kötelezettségük teljesítése után értékesítés céljából a termelőhelyről a kimérés helyére,
h) a termelők a borbeadási kötelezettségük teljesítése után lakóhelyükre, továbbá
c) a mezőgazdasági munkavállalók természetbeni járandóságukat lakóhelyükre.
(3) Szállítási engedély nélkül szállíthatnak bort (mustot)
a) a termelők, ha a bort (mustot) közúti fuvareszközön - beadási könyvvel - az állami, illetve szövetkezeti átvevőhelyre szállítják,
b) a borforgalmi vállalatok, a MONIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, a 65/1955. (Bgy. É. 37.) BgyM utasításban meghatározott területeken a földművesszövetkezetek bélyegzővel ellátott fuvarlevéllel feladott szállítmányok esetén,
c) az állami, kísérleti, tan-, erdőgazdaságok, állami vállalatok és az állami vállalatok célgazdaságai a 3. számú melléklet szerinti cégszerűen aláírt kísérőjeggyel,
d) mindazok, akik 5 literen aluli mennyiséget a bor minősítésével megbízott szervek (Szőlészeti Kutatóintézet, Budapest, Országos Borminősítő Intézet, Budapest, Borvizsgáló Szakértő Bizottság, Budapest, Agrártudományi Egyetem Szőlő- és Borgazdasági Tanszéke, Budapest, Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet, Budapest) részére postán küldeményként adnak fel.
(4) A fuvarozószervek a bor forgalmára vonatkozó korlátozás megszűnéséről a 13. § (4) bekezdésében foglaltak szerint értesülnek.
(5) A szállítási engedélyeket az elszállítás helye szerint illetékes községi begyűjtési megbízott a 4. számú mellékletnek megfelelően egy példányban állítja ki. A szállítási engedélyeket egyébként kenyér- és takarmánygabona forgalmára és szállítására vonatkozó 54/1955. (Bgy. É. 32.) BgyM utasítás rendelkezései szerint kell nyilvántartani.
(6) A fuvarozószervek a bor (must) küldemények feladása alkalmával a szállító által felmutatott szállítási engedélyt kötelesek a fuvarokmányhoz való csatolás céljából bevonni.
(7) A bor (must) szállításánál a borforgalmi adóra vonatkozó rendeletnek az adóköteles italok szállításával kapcsolatos rendelkezéseit be kell tartani. Erre a begyűjtési megbízottak - a szállítási engedély kiadása alkalmával - kötelesek a szállító figyelmét felhívni.
Vegyes rendelkezések
15. § A bor forgalmára és szállítására vonatkozó rendelkezések megszegését és kijátszását a 8.800/1946. (VII. 28.) ME rendelet szerint kell büntetni.
16. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg a 726.990/1954. (Bgy. É. 34.) BgyM, valamint a 464 860/1953. (Bgy. E. 43.) BgyM utasítás hatályát veszti.
Szobek András s. k.,
begyűjtési miniszter.
1. számú melléklet a 11/1955. (IX. 27.) BgyM rendelethez
Baranya megye: Dunaszekcső.
Bács-Kiskun megye: Apostag, Balotaszállás, Borota, Csólyospálos. Dunaegyháza, Dunavecse, Felsőszentiván, Jánoshalma, Jászszentlászló, Harkakötöny, Kelebia, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kömpöc, Rém, Szank, Tompa, Zsana.
Csongrád megye: Algyő, Ásotthalom, Balástya, Baks, Bokros, Bordány, Csánytetek, Csengele, Csongrád, Csorva, Deszk. Dóc, Domaszék, Felgyő, Forráskút, Gyálarét, Kiskundorozsma, Kistelek, Kübekháza, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Sándorfalva, Sövényháza, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Tömörkény, Újszentiván, Üllés, Zsombó.
Győr-Sopron megye: Ágfalva, Balf. Fertőboz, Fertőrákos, Kopháza, Magyarfalva, Sopron.
Heves megye: Atkár, Csány, Detk, Domoszló, Ecséd, Eger, Gyöngyös, Gyöngyöshalász, Gyöngyössolymos, Gyöngyöstarján, Halmajugra, Hatvan, Hort, Karácsond, Lőrinci, Markaz, Nagyréde, Rózsaszentmárton, Szücsi, Vámosgyörk, Visonta.
Megjegyzés: Eger városban a vörösfajtájú szőlőkre vonatkozik a borbeadás borszőlőben történt elrendelése
Pest megye: Albertirsa, Budapest Főváros II., III., XI, XVII., XX. és XXII. ker., Inárcs, Kakucs, Kocsér, Mikebuda, Nagykörös, Nyáregyháza, Nyársapát, Pilis, Sári, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tököl, Újhartyán, Újszilvás.
Somogy megye: Balatonberény, Balatonboglár, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonújlak, Balatonöszöd, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Balatonmáriafürdő, Csákány, Hollád. Horvátkút, Kéthely, Marcali, Ordacsehi, Somogysámson, Somogyzsitva, Szőkedencs, Tikos.
Tolna megye: Bölcske, Dunaföldvár.
Veszprém megye: Várvölgy.
2. számú melléklet a 11/1955. (IX. 27.) BgyM rendelethez
Bács-Kiskun megye: Alpár, Akasztó, Ágasegyháza, Baja, Bácsalmás, Bácsszőlős, Bocsa, Bugac, Császártöltés, Csátalja, Csávoly, Csengőd, Csikeria, Dávod, Érsekcsanád, Fülöpháza, Fülöpszállás, Hajós, Harta, Helvécia, Hetény, Imrehegy, Izsák, Jakabszállás, Kaskantyú, Kecel, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskörös, Kiskunfélegyháza, Kunbaja, Kunbaracs, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Lászlófalva, Madaras, Mélykút, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Pálmonostora, Pirtó, Solt, Soltszentimre, Soldvadkert, Sükösd, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tabdi, Tázlár, Tiszakécske, Újsolt, Vaskút.
Borsod megye: Abaújszántó, Alsóberecki, Alsóregmec, Arnót, Alsózsolca, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Bodrogszegi, Bogács, Borsodgeszi, Bükkábrány, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Csobaj, Emőd, Erdőbénye, Erdőhorváti, Felsőberecki, Felsőregmec, Felsőzsolca, Füzérradvány, Golop, Hejőkeresztúr, Hejőszalonta, Hercegkút, Karcsa, Karos, Kács, Károlyfalva, Kistokaj, Komlóska, Kovácsvágás, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mályi, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnyárád, Mezőzombor, Mikóháza, Miskolc, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Rudabányácska, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajókeresztúr, Sajópálfalva, Sajóvámos, Sály, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szakáld, Szegilong, Széphalom, Szerencs, Szirmabesenyő, Szomolya, Tarcal, Tard, Tállya, Tibold-daróc, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu, Vatta, Végardó, Vilyvitány.
Csongrád megye: Mórahalom, Zákányszék.
Fejér megye: Csókakő, Etyek, Mór, Kőszárhegy, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Tác.
Hajdú megye: Álmosd, Bagamér, Kokad, Nagyléta, Újléta, Vámospércs, Vértes.
Heves megye: Abasár, Andornaktálya, Átány, Boconád, Eger, Felnémet, Erdőtelek, Gyöngyösoroszi, Gyöngyöspata, Heves, Kisnána, Maklártálya, Ostoros, Tenk, Vécs.
Megjegyzés: Eger városban a fehérfajtájú szőlőkre vonatkozik a borócadás mustban történt elrendelése.
Komárom megye: Ászár, Bársonyos, Császár, Esztergom, Kerékteleki, Kisbér, Komárom, Szőny, Tata.
Pest megye: Abony, Alsónémedi, Aporka, Budakalász, Budaörs, Cegléd, Csemő, Csobánka, Diósd, Farmos Gyón, Hernád, Jászkarajenő, Kiskunlacháza, Kóka, Majosháza, Monor, Nagykáta, Nagymaros, Ocsa, Örkény, Pomáz, Ráckeve, Sóskút, Szentendre, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Tatárszentgyörgy, Táborfalva, Tápióbicske, Tápióság, Törtel, Újlengyel, Üröm, Vácrátót, Veresegyháza.
Szabolcs-Szatmár megye: Ajak, Anarcs, Dombrád, Döge, Fényeslitke, Gyulaháza, Jéke, Kálmánháza, Kékese, Kisvárda, Komoró, Kótaj, Napkor, Nyiregyháza, Nyírlövő, Nyirpazony, Oros, Papp, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcs-veresmart, Újfehértó.
Szolnok megye: Csépa, Cibakháza, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy, Jászszentandrás, Kunszentmárton, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Vezseny.
Veszprém megye: Akaii, Alsóörs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonfüred, Balatonrendes, Balatonszepezd, Borszörcsök, Cserszegtomaj, Csopak, Dörgicse, Diszel, Doba, Gyenesdiás, Gyulakeszi, Hegymagas, Káptalantóti, Keszthely, Kisapáti, Kővágóörs, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Lovas, Paloznak, Pécsely, Raposka. Révfülöp, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely; Szigliget, Tapolca, Zalahaláp, Zánka.
3. számú melléklet a 11/1955. (IX. 27.) BgyM rendelethez
4. számú melléklet a 11/1955. (IX. 27.) BgyM rendelethez
