7/1955. (VIII. 4.) BgyM rendelet

a beadási kötelezettségüket nem teljesítő termelőkkel szembeni behajtási eljárás újabb szabályozásáról

Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló 1953. évi 27. törvényerejű rendelet 41. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, az élelmiszeripari miniszterrel és a SZÖVOSZ Igazgatósága elnökével egyetértésben az alábbiakat rendelem:

A hátralékos termelők felszólítása

1. § (1) Ha az egyénileg gazdálkodó termelő, a termelőszövetkezeti csoport tagja, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja (továbbiakban: termelő) valamelyik mezőgazdasági termékből előírt beadási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a községi (városi, városi kerületi) begyűjtési megbízott (a továbbiakban: begyűjtési megbízott) köteles a beadás teljesítésére a helyszínen haladéktalanul felszólítani. A helyszíni felszólítás alkalmával meg kell állapítani a beadás elmulasztásának okát is. A felszólítás megtörténtét, valamint a beadás elmulasztásának okát a termelő nyilvántartási lapjára és beadási könyvébe fel kell jegyezni.

(2) A gabonabeadási kötelezettségüket a cséplőgéptől nem teljesítő termelőknél a cséplési eredménylapnak a termelő részére történt átadását kell az (1) bekezdésben említett felszólításnak tekinteni.

(3) Ha a vágómarha beadásban hátralékos termelőnél a helyszíni felszólítás során megállapítják, hogy beadásra alkalmas (legalább 280 kg súlyú) hímivarú, illetőleg ivartalanított szarvasmarhával nem rendelkezik, a termelőt - meghallgatásával - a vágómarha beadási hátralék erejéig elsősorban hízott sertés, ennek hiányában baromfi-és tojás beadására kell kötelezni. Ennek teljesítésére 8 napos határidőt kell megállapítani. A határidő elmulasztása esetében a behajtási eljárást az előírt hízottsertés, illetőleg baromfi- és tojásbeadási hátralékra a jelen rendelet rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(4) Közös, vagy részes gazdálkodást folytató kulákkal szemben a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a begyűjtési megbízott megállapítja, hogy a közös, vagy részes gazdálkodást folytató termelő sem rendelkezik beadásra alkalmas hímivarú, illetőleg ivartalanított szarvasmarhával.

(5) Azokkal a termelőkkel szemben, akik a havi ütemezés szerinti tejbeadási kötelezettségüket részben vagy egyáltalában nem teljesítették, az (1) bekezdésben foglaltakat a tárgyhónapot követően kell végrehajtani.

2. § (1) Ha az 1. § rendelkezései szerint megállapítják, hogy a termelő beadási kötelezettségét saját hibájából nem teljesítette és hátralékát a felszólítás ellenére 24 órán belül nem rendezi, a be nem adott mennyiséget 10 százalékkal fel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a beadására a termelőt 3 napos határidő kitűzése mellett tértivevényes felszólítással fel kell hívni.

(2) A tejbeadási kötelezettségét saját hibájából nem teljesítő termelővel szemben az (1) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a termelőt fel kell hívni a 10 százalékkal felemelt hátralék beadásának 3 napon belül való megkezdésére. A felszólításban a fejési átlag figyelembevételével - a tej gyűjtő javaslata alapján -meg kell határozni, hogy a termelő naponta milyen mennységet köteles beadni ahhoz, hogy tárgyhavi kötelezettségét és egyben hátralékát is folyamatosan törlessze.

(3) Ha megállapítják, hogy a termelő beadási kötelezettségét a saját hibáján kívül, illetőleg az élőállatok és állati termékek beadását az állat elhullása, kényszervágása, megbetegedése, állategészségügyi zárlat miatt nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg új - legkésőbb a tárgyév végéig terjedő - határidőt lehet kitűzni.

A behajtási eljárás elrendelése és lefolytatása

3. § (1) Ha a termelő a 2. § (1) bekezdése alapján kibocsátott felszólításnak a 3 napos határidőn belül nem tesz eleget, illetőleg a 2. § (2) bekezdése alapján kibocsátott felszólításban meghatározott napi tejmennyiség beadását 3 napon belül nem kezdi meg, vagy a meghatározott tejmennyiségnél kevesebbet ad be, vagy a folyamatos tejbeadást ismét abbahagyja, a begyűjtési megbízott köteles a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága elnökének a melléklet szerinti nyomtatványon a behajtás elrendelésére haladéktalanul javaslatot tenni.

(2) Ha a begyűjtési megbízott olyan kulákkal szemben javasolja sertés vagy vágómarha beadási hátralék miatt a behajtási eljárás elrendelését, aki közös, vagy részes gazdálkodást folytat, a behajtási eljárás elrendelését a sertés, illetve vágómarha beadási hátralék tekintetében egyidejűleg a közös, vagy részes gazdálkodásban részvevő termelőkkel szemben is javasolni kell. Ugyanígy kell eljárni, ha a közös, vagy részes gazdálkodást folytató kulákot - hímivarú, illetőleg ivartalanított szarvasmarha hiányában - vágómarha beadási hátraléka erejéig az 1. § (3) bekezdése alapján sertés-, baromfi-, illetve tojásbeadásra kötelezték.

(3) A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke a javaslat záradékolásával - legkésőbb annak előterjesztésétől számított 24 órán belül - a behajtást elrendeli.

(4) Mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel szemben a behajtási eljárás elrendelésére a javaslatot a járási begyűjtési hivatal terjeszti elő és azt a járási tanács végrehajtóbizottságának elnöke záradékolja. A behajtási eljárás elrendeléséről a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályát is értesíteni kell.

(5) A behajtás elrendelését tartalmazó intézkedést a hátralékosnak vagy megbízottjának a behajtási eljárást lefolytató közeg a behajtási eljárás foganatosításának megkezdése előtt a helyszínen kézbesíti.

4. § (1) A behajtást elrendelő intézkedéssel szemben - annak kézbesítésétől számított 8 napon belül -panasznak van helye a közvetlen felettes (járási, megyei, városi) tanács végrehajtóbizottságához. A panaszt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságánál kell benyújtani.

(2) A panasznak az eljárás lefolytatására halasztó hatálya nincsen.

(3) A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke a beérkezett panaszokat a tényállás közlése és a vonatkozó iratok megküldése céljából a begyűjtési megbízottnak átadja. A begyűjtési megbízott a szükséges adatokat a végrehajtóbizottság elnökével 24 órán belül közli. Amennyiben a végrehajtóbizottság elnöke a rendelkezésére bocsátott adatok alapján megállapítja, hogy a behajtás elrendelésének nem lett volna helye, a behajtást elrendelő intézkedését hatályon kívül helyezi. Ellenkező esetben a panaszt 24 órán belül a közvetlen felettes (járási, megyei, városi) tanács végrehajtóbizottságához felterjeszti.

(4) A közvetlen felettes (járási, megyei, városi) tanács végrehajtóbizottsága a felterjesztett panaszokat a kézhezvételtől számított 3 napon belül elbírálja és határozatot hoz. A határozatot az érdekeltekkel haladéktalanul közölni kell.

(5) Ha a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke, vagy a közvetlen felettes tanács végrehajtóbizottsága a panasz alapján a behajtást elrendelő intézkedést hatályon kívül helyezi, a határozatban intézkedni kell a lefoglalt és a begyűjtőhelyre már beszállított mezőgazdasági termék tekintetében. A beszállított mezőgazdasági terméket elsősorban a termelőnek a beszállított mezőgazdasági termékből fennálló beadási kötelezettsége teljesítésére kell elszámolni, vagy ha beadási kötelezettségét abból a cikkből már teljesítette, előteljesítésként kell figyelembe venni, illetőleg a termék állami szabadfelvásárlási árát kell megtéríttetni. A beszállított mezőgazdasági terméket természetben csak a termelő kifejezett kérelmére szabad visszautalni. Ilyen esetben a beszállított élőállat helyett azonos súlyú és hasonló minőségű állatot kell a termelőnek visszaadni. A beszállított termékről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni az illetékes begyűjtési megbízottnak és átvevő vállalatnak.

(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a panaszt a járási tanács végrehajtóbizottságánál kell benyújtani és az elintézéshez szükséges adatokat a járási begyűjtési hivatal köteles közölni.

5. § (1) A behajtási eljárást a begyűjtési megbízott folytatja le, a behajtás elrendelésére vonatkozó javaslat záradékolásától számított 48 órán belül.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel szemben a behajtási eljárást a járási begyűjtési hivatal kiküldötte foganatosítja. A behajtási eljárás lefolytatásának időpontjáról a járási tanács végrehajtóbizottságának mezőgazdasági osztályát értesíteni kell.

6. § (1) A behajtási eljárást a hátralékos, vagy megbízottja, illetőleg nagykorú családtagja, vagy alkalmazottja jelenlétében kell lefolytatni. A nagykorú családtagot, vagy alkalmazottat a hátralékos megbízottjának kell tekinteni.

(2) Ha a hátralékos lakása zárva van, illetőleg a hátralékos vagy annak megbízottja nincsen jelen, a hátralékos részére írásbeli értesítést kell hagyni. Az értesítésben a behajtás újabb határidejét azzal a felszólítással kell közölni, hogy amennyiben a kitűzött időben a hátralékos vagy megbízottja nem lesz jelen, lakását felnyitják és a behajtást hatósági tanú jelenlétében folytatják le.

(3) A behajtási eljárást a termelő gazdaságán kívül le kell folytatni mindazokon a helyeken, ahol a termelő tulajdonát képező beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas mezőgazdasági termékek találhatók.

7. § (1) A behajtási eljárás lefolytatásáról 3 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a hátralékosnál kell hagyni.

(2) A jegyzőkönyvet a begyűjtési megbízotton kívül a hátralékosnak, vagy távollétében megbízottjának alá kell írni. Az aláírás megtagadása a foglalás hatályát nem érinti. Ha a behajtási a 6. § (2) bekezdése szerint hatósági tanú jelenlétében folytatják le, a jegyzőkönyvet a hatósági tanúnak is alá kell írni.

Beadásra alkalmas mezőgazdasági termékek lefoglalása

8. § (1) A behajtási eljárást a behajtást elrendelő intézkedésben megállapított, 10 százalékkal felemelt hátralék erejéig kell lefolytatni.

(2) A behajtás során elsősorban azokat a mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni, amelyeknek beadását a termelő elmulasztotta. Azok hiányában a begyűjtési miniszter által megállapított sorrendben beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Ilyen esetben a foglalást a 10 százalékkal felemelt hátralék búzakg-ban megállapított egyenértéke erejéig kell lefolytatni.

(3) Ha megállapítják, hogy a termelő sertésbeadási hátralékának teljesítésére alkalmas (legalább 105 kg súlyú) sertéssel nem rendelkezik, a 10 százalékkal felemelt sertésbeadási hátralék búza kg-ban megállapított egyenértéke erejéig - további rendelkezésig - az alábbi sorrend szerint a következő mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni:

a) bor,

b) kukorica,

c) takarmánygabona,

d) kenyérgabona.

(4) A behajtási eljárás során a, hátralékos termelő gazdaságában talált legalább 105 kg súlyú sertést a termelő beadási hátralékának fejében akkor is le lehet foglalni, ha a járlatlevél szerint a sertés tulajdonosa nem a hátralékos termelő.

(5) Ha közös, vagy részes gazdálkodást folytató kuláknál állatállomány hiányában a sertés, vagy a vágómarha beadási hátralék, illetőleg a vágómarha beadási hátralék helyett előírt sertés, baromfi, vagy tojásbeadási kötelezettség nem halható be, akkor beadásra alkalmas más mezőgazdasági termékek lefoglalása előtt az említett hátralékok behajtását a közös, vagy részes gazdálkodásban részvevő termelőnél kell foganatosítani

(6) A behajtási eljárás során csak hímivarú (ivartalanított) szarvasmarhát, kizárólag vágómarha beadási hátralék fejében szabad lefoglalni.

(7) Sertéshizlalási szerződéssel lekötött sertést csak sertésbeadási hátralék miatt szabad lefoglalni.

(8) A termelő sertésbeadási hátralékának rendezésére a behajtási eljárás során a társulások a mindenkor érvényben lévő rendelkezések szerint társulhat.

9. § (1) Ha a hátralékosnál kellő mennyiségű beadásra alkalmas mezőgazdasági termék nem található, a behajtási eljárást lefolytató begyűjtési megbízott jogosult a hátralékost lezárt helyiségek, vagy tárgyak felnyitására felhívni. Ha a hátralékos a felnyitást megtagadja, a lezárt helyiségeket, tárgyiakat a hátralékos költségére, hatósági tanú jelenlétében kell felnyitni.

(2) A foglalás során a termelő figyelmét fel kell hívni, hogy a lefoglalt mezőgazdasági termékek felhasználása, vagy elidegenítése bűncselekmény.

Foglalás alóli mentesség

10. § (1) Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet mentes a lefoglalás alól.

(2) A hátralékos termelő állatállományából vemhes koca, vemhes kocasüldő, tenyészkan, tenyészbika, nőivarú szarvasmarha (tehén, üsző), tenyészképes anyajuh és kos, bárány, 3 éven aluli ürü és ezek tartásához szükséges három havi takarmány-mennyiség nem foglalható le.

(3) A tejbeadási kötelezettségüket huzamos időn át nem teljesítő kulákok, üzérkedők és tejbeadási kötelezettségüket rendszeresen nem teljesítő (notórius hátralékos) termelők tehenei a (2) bekezdés rendelkezéseire tekintet nélkül lefoglalhatók.

A lefoglalt mezőgazdasági termék elszállítása és ellenértékének kiegyenlítése

11. § (1) A lefoglalt mezőgazdasági terméket a beadási kötelezettség teljesítésére a foglalás után azonnal, de legkésőbb 24 órán belül - állat lefoglalása esetében a legközelebbi gyűjtőnapon - az illetékes állami, vagy szövetkezeti átvevőtelephez kell beszállítani. Ha begyűjtési érdekből a lefoglalt állat elszállítása a legközelebbi gyüjtőnapig nem halasztható, az állatot a legközelebbi rakodóhelyre kell szállítani. A lefoglalt mezőgazdasági termék beszállítását a termelő saját igaerővel köteles teljesíteni, annak hiányában a beszállításról a termelő költségére kell gondoskodni. Ha a beszállítás nem a termelő saját szállítóeszközével történik, a szükséges igaerőt a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottsága biztosítja. Ha a hátralékos termelő a lefoglalt állat felhajtását megtagadja, az állatforgalmi vállalat járási kirendeltsége köteles a termelő költségére hajtóról gondoskodni.

(2) A sertésbeadási hátralék fejében a 8. § (3) bekezdése szerint lefoglalt mezőgazdasági termékeket a foglalástól számított 8 napig még a hátralékos termelő birtokában kell hagyni azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben 8 napon belül hátralékát sertés beadásával rendezi, a lefoglalt mezőgazdasági terméket a foglalás alól feloldják. Ha a termelő hátralékát sertés beadásával a foglalástól számított 8 napon belül nem rendezi, a lefoglalt mezőgazdasági terméket el kell szállítani.

(3) A sertéshizlalási szerződéssel lekötött és a 8. § (7) bekezdése szerint lefoglalt sertést csak a hizlalási szerződésben megállapított átadási határidő lejártakor kell a beadási hátralék rendezésére beszállítani.

(4) A 10. § (3) bekezdésének rendelkezései alapján lefoglalt nőivarú szarvasmarhát elszállítása előtt minden esetben állatorvossal meg kell vizsgáltatni. Az állatorvosi vizsgálat eredményéhez képest kell intézkedni a fennálló rendelkezéseknek megfelelően az állat levágása, illetve továbbtartásra történő értékesítése iránt mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére.

12. § (1) Az átvevőhelyre beszállított mezőgazdasági terméket a hátralékos nevére "B" jelleggel -illetőleg terménynél és bornál a begyűjtési miniszter által szabályozott sorrendben - kell vételjegyezni

(2) A vételjegyzett mezőgazdasági termék ellenértékét a szállítási költségek levonása és kiegyenlítése után az átvevő vállalat köteles írásbeli elszámolás kíséretében a hátralékos kezéhez nyugta ellenében kifizetni. A levonásra kerülő szállítási költségek összegét az átvevő vállalat a begyűjtési megbízott meghallgatásával állapítja meg.

(3) Ha a hátralék teljesítésére beszállított állat és állati termék súlya a hátralék mennyiségét meghaladja, a hátralékot meghaladó súlykülönbözetet a termelő részére állami szabadfelvásárlási áron kell kifizetni. Legalább 126 kg súlyú hízott sertés lefoglalása esetében a termelő jogosult nyilatkozni, hogy a hátralékot meghaladó súlykülönbözetet állami szabadfelvásárlási áron kívánja-e téríttetni, vagy előteljesítésként kívánja-e beszámíttatni.

(4) A 126 kg-on aluli súlyban lefoglalt sertés teljes élősúlyának csak 85 százaléka számítható be a hátralék rendezésére. A hátralékot meghaladó súlyt csak a naptári éves sertésbeadási kötelezettség teljesítésére lehet beszámítani. A hátralék, illetve a kötelezettség rendezésére elszámolt súlyért a beadási árat, a fennmaradó súlyért pedig - arra a kategóriára érvényes - állami szabadfelvásárlási ár 50 százalékát kell kifizetni.

A hátralék rendezéséhez szükséges mezőgazdasági termék megvételére kötelezés

13. § Ha a behajtási eljárás során megállapítják, hogy a termelő az érvényben lévő szabályok szerint a hátralék rendezésére alkalmas lefoglalható mezőgazdasági termékkel egyáltalában nem rendelkezik, vagy azok a fennálló hátralékot nem teljes mértékben fedezik, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke kötelezi a termelőt a 10 százalékkal felemelt hátralék, illetve a mezőgazdasági termékkel nem fedezett különbözet rendezéséhez szükséges mezőgazdasági termék 8 napon belül történő megvásárlására. A termelő a hátralék rendezéséhez szükséges mezőgazdasági terméket a mindenkor érvényben lévő forgalmi szabályok szerint vásárolhatja meg.

Ingó és ingatlan végrehajtás

14. § Azzal a termelővel szemben, aki a 13. § alapján kibocsátott felszólítás ellenére a hátralék rendezéséhez szükséges mezőgazdasági terméket 8 napon belül nem vásárolja meg és nem adja be, indokolt esetben ingó, illetve ingatlan végrehajtást lehet lefolytatni. Az ingó, illetve ingatlan végrehajtást a pénzügyi és a begyűjtési szervek együttesen végzik.

A hízóbaállítási kötelezettségüket nem teljesítő termelőkkel szembeni eljárás

15. § (1) A községi (városi, városi kerületi) begyűjtési megbízottak a sertésbeadásra kötelezett főbeadókat kötelesek az esedékesség időpontját megelőző negyedik hónap 10. napjáig tértivevényes felszólítással felhívni arra, hogy sertésbeadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges sertést a hónap folyamán legalább 60 kg-os súlyban állítsák hízóba.

(2) Ha a főbeadó az írásbeli felszólítás ellenére az esedékesség időpontja előtt legkésőbb 3 hónappal, legalább 60 kg súlyú sertést nem állít hízóba, sertésbeadási kötelezettségének teljesítése nyomban esedékessé válik. Az ilyén termelőkkel szemben jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mulasztás okát megállapítani nem kell.

Vegyes rendelkezések

16. § (1) Azokkal a termelőkkel szemben, akik értékesítési szerződésben vállalt, illetve a megállapított eladási kötelezettségüket határidőre nem teljesítik,; a 38/1955. (VII. 8.) MT rendelet 7. és 8. §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni, jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok figyelembevételével.

(2) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Egyidejűleg a 3/1954. (III. 19.) BgyM és az 5/1955. (IV. 22.) BgyM rendelet, valamint a 23/1955. (Bgy. É. 11.) BgyM és a 20.190/1955. BgyM utasítás hatályát veszti.

Szobek András s. k.,

begyűjtési miniszter

Melléklet a 7/1955. (VIII. 4.) Bgy. M. rendelethez