14/1955. (III. 3.) MT rendelet

a külterületi településeken történő építkezések szabályozásáról

1. § Állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületet csak az alább felsorolt külterületi helyeken szabad létesíteni:

a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) már beépített, valamint az ezzel összefüggő beépítésre szánt területén;

b) állami gazdaság (vállalat),

c) állami mezőgazdasági gépállomás, vagy

d) termelőszövetkezet külterületi gazdasági (üzemi) telepén;

e) kivételes esetben egyéb külterületi helyen.

2. § (1) Az 1. §-ban felsorolt helyeken állandó jellegű lakás céljára szolgáló épületek létesítésére építési engedély csak az alábbi feltételek fennállása esetén adható ki:

a) község (város) határában fejlesztésre kijelölt település (tanyaközpont) beépítésre szánt területén akkor, ha a település (tanyaközpont) jóváhagyott részletes rendezési terve, illetőleg ennek hiányában jóváhagyott házhelyrendezési terve rendelkezésre áll;

b) állami gazdaság (vállalat) külterületi gazdasági (üzemi) telepén akkor, ha a gazdaság jóváhagyott üzemrendezési tervvel rendelkezik, az üzemrendezési tervben foglalt telepítési terv szerint.

Annak érdekében, hogy az üzemrendezési tervben a településpolitikai szempontok megfelelő módon érvényesüljenek, az üzemrendezési tervek készítési és jóváhagyási eljárásába be kell vonni, a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot, illetőleg a tanácsok város- és községgazdálkodási szerveit.

Azokban az állami gazdaságokban, amelyeknek üzemrendezési terve még nem készült el, vagy nem nyert jóváhagyást, csak a legszükségesebb mértékben szabad építkezni. Az ilyen gazdaságok üzemi központjában összesen legfeljebb 10, egyéb majorjaiban pedig egyenként legfeljebb 5 új lakást szabad építeni.

Állami gazdaságok területén magánépítkezések céljára építési engedély nem adható ki;

c) állami mezőgazdasági gépállomás külterületi üzemi telepén a gépállomás jóváhagyott telepítési terve szerint, a legszükségesebb készenléti munkaerőszükséglet mértékéig, legfeljebb azonban összesen 10 lakásig;

d) termelőszövetkezet külterületi gazdasági telepén akkor, ha a gazdasági telep a legközelebbi község (város) belterületétől legalább 4 km távolságra van és - figyelembevéve a termelőszövetkezet(ek) jövőbeni fejlődését - legalább 40 lakóház felépítése biztosított.

A 4 km-es körzetben lévő, szomszédos termelőszövetkezetek részére csak egy lakótelepen szabad lakóházépítésre építési engedélyt kiadni. A lakótelep helyének meghatározásánál törekedni kell arra, hogy az az érdekelt termelőszövetkezetek területéhez viszonyítva központos fekvésű legyen. Az építési engedély kiadásának ebben az esetben is előfeltétele, hogy a beépíteni szándékolt külterületi hely jóváhagyott részletes rendezési (házhelyrendézési) terve rendelkezésre álljon;

e) egyéb külterületi helyeken akkor, ha a beépíteni szándékolt külterületi hellyel szomszédos községek belterületén - házhelyek hiányában - a felmerült lakóházépítési igények nem elégíthetők ki és ha e községek belterülete műszaki, vagy egyéb okokból nem fejleszthető. Az építési engedélyek kiadása előtt ebben az esetben - az egyes, egyedi külterületi építési engedélykérelmek kivételével - a város- és községgazdálkodási miniszter előzetes hozzájárulását kell megszerezni.

(2) Az építési engedélyek kiadása az illetékes járási tanács végrehajtóbizottsága községgazdálkodási csoportjának, városokban a városi tanács végrehajtóbizottsága városgazdálkodási osztályának (csoportjának) a hatáskörébe tartozik.

3. § Az 1. és 2. §-ban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a külterületen lévő mező- és erdőgazdálkodással kapcsolatos, illetőleg az állattenyésztés folytatásához szükséges, továbbá az őrház jellegű egyes épületekre (ilyen pl.: csőszház, erdészlak, pásztorház, vasúti őrház, útőrház, gátőrház stb.), valamint a vasúti üzemek zavartalan működését biztosító és legszükségesebb készenléti lakóépületekre.

4. § (1) Állami gazdaság (vállalat) vagy mezőgazdasági gépállomás külterületi gazdasági (üzemi)] telepén történő lakóházépítés esetén az állami gazdaság (vállalat, mezőgazdasági gépállomás) az építési engedély kiadása iránti kérelmében köteles igazolni, hogy a gazdasági (üzemi) telepen elhelyezésre kerülő dolgozók és családtagjaik kulturális, egészségügyi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítéséről gondoskodik.

(2) Termelőszövetkezeti lakóházépítkezések esetén a termelőszövetkezet, illetőleg az érdekelt minisztérium a területileg illetékes megyei tanács végrehajtóbizottságának szakigazgatási szervei útján köteles gondoskodni a lakosság szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítéséről.

(3) A lakótelepeken elhelyezésre kerülő dolgozók közszükségleti cikkekkel való ellátása érdekében biztosítani kell számukra a megfelelő vásárlási lehetőségeket.

(4) A települések létesítése során a beruházások keretében bekötő utak létesítéséről is gondoskodni kell.

5. § (1) A külterületi lakótelepek elhelyezésére szolgáló területek kijelölésére a helykijelölési eljárás szabályai, az építési engedélyek kiadása iránti kérelmek benyújtására és az engedélyek kiadására vonatkozóan pedig az építési engedélyezési eljárás szabályai irányadók.

(2) Az építési engedélyek kiadása alkalmával biztosítani kell a vízügyi, egészségügyi, közlekedési és egyéb érdekelt hatóságok szakszempontjainak érvényesülését.

6. § (1) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából külterületnek kell tekinteni a község (város) igazgatási területének az 1.300/1949. (II. 12.) Korm. rendelet 3. §-a szerint megállapított belterületi határon kívüli részét.

(2) Jelen rendelet alkalmazása szempontjából belterületnek minősül a község (város) területének már beépített, valamint az ezzel összefüggő beépítésre szánt területe. Belterületnek kell továbbá tekinteni a már beépített területtel össze nem függő részben lévő bányatelep, ipartelep, gyógyhely, üdülőhely stb. beépítésre kijelölt területét is.

(3) Amennyiben a beépíteni szándékolt külterületi hely közvetlenül csatlakozik a megállapított belterülethez, gondoskodni kell annak belterületté nyilvánításáról.

(4) A belterület módosítására a községi tanács végrehajtóbizottságának javaslata alapján a járási tanács végrehajtóbizottságának községgazdálkodási csoportja tesz előterjesztést a járási tanács végrehajtóbizottságához a vízügyi, egészségügyi és a mezőgazdasági szakszervek szempontjainak figyelembevételével. Városok esetében a városi tanács végrehajtóbizottsága városgazdálkodási osztályának a vízügyi, egészségügyi és a mezőgazdasági szakszervek szempontjainak figyelembevételével tett előterjesztése alapján a városi tanács végrehajtóbizottsága dönt a belterület módosításának kérdésében.

(5) Ha a község (város) belterületének módosítása, illetőleg újabb megállapítása a község (város) általános rendezési terve jóváhagyásának idejére esik, a rendezési terv szerint javasolt belterület megállapítására az általános rendezési terv jóváhagyására jogosult hatóság az illetékes.

7. § Olyan külterületi helyeken, ahol állandó jellegű lakás létesítése céljára építési engedélyt kiadni nem szabad, házhelyeket sem szabad kialakítani.

8. § (1) Kulturális és egészségügyi intézményeket létesíteni csak az 1. §-ban megjelölt területeken szabad.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól - különös méltánylást érdemlő esetben - a területileg illetékes megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtóbizottsága az érdekelt szakigazgatási szervek előterjesztése alapján kivételt engedélyezhet.

9. § Az ország településhálózata fejlesztésének irányításával kapcsolatos teendőket a város- és községgazdálkodási miniszter látja el.

10. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, szabálysértés miatt 500 Ft-ig terjedhető pénzbírság szabható ki azzal szemben, aki a rendeletben foglalt rendelkezések megsértésével építkezik, vagy ilyen építési munkában vállalkozóként (iparosként) részt vesz.

(2) A pénzbírság kiszabása a járási (városi) tanács végrehajtóbizottságának hatáskörébe tartozik.

(3) A szabálysértés miatt az eljárás csak az illetékes építési hatóság feljelentésére indítható meg.

(4) A szabálysértési eljárás során a tilalom ellenére emelt épület lebontása is elrendelhető. (1937. évi VI. törvény 19. §-a.)

11. § (1) Jelen rendelet az 1955. évi március hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Végrehajtásáról a város- és községgazdálkodási miniszter az állami gazdaságok miniszterével és a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanyaközpontok kialakításának előmozdításáról szóló 1.300/1949. (II. 12.) Korm. rendelet hatályát veszti.

Apró Antal s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese