15/1955. (III. 4.) MT rendelet

az általános jövedelemadóról szóló 13.400/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Az általános jövedelemadóról szóló - a 42/1951. (II. 11.) MT, továbbá a 6/1952. (I. 19.) MT, a 14/1953. (III. 27.) MT, valamint a 8/1954. (I. 28.) MT és a 40/1954. (VII. 15.) MT rendeletekkel módosított és kiegészített - 13.400/1948. (1949. I. 7.) Korm. rendeletet 1955. január 1-től kezdve az alábbi módosításokkal és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

1. § (1) Általános jövedelemadót köteles fizetni az a természetes személy,

a) aki az ország területén az adóév első napján bármilyen címen 400 négyszögöl, vagy ennél nagyobb terjedelmű mező- és erdőgazdasági ingatlant (ideértve a kertet és a szőlőt is) használ;

b) aki az adóév első napján két évesnél idősebb ló, öszvér, tehén, ökör, vagy bivaly tulajdonosa (haszonélvezője).

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazása szempontjából a mező- és erdőgazdasági ingatlan használójának - bérbeadás esetében - a haszonbérlőt, vagy a felesbérlőt kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés aj pontja alá tartozó adózó az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt állatok közül csak a tulajdonában (haszonélvezetében lévő ló és öszvér után köteles általános jövedelemidőt fizetni.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai alá tartozó adózók általános jövedelemadójának megállapításánál az ország területén fekvő részben, vagy egészben bérbeadott házbirtokból származó jövedelmet is számításba kell venni.

(5) Az adóév első napján fennálló állapottal szemben a használatban, illetőleg a tulajdonban (haszonélvezetben) a adóév folyamán bekövetkező változás alapján évközben az adót nem lehet helyesbíteni.

2. § A közös háztartáshoz tartozók a családfő neve alatt együtt adóznak. A kiskorú gyermekesei és a közös háztartásban élő feleséget mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, az egyéb családtagot (szülőt, nagykorú gyermeket, testvért stb.) pedig abban az esetben, ha a családfővel együtt lakik és vele közösen gazdálkodik. A közös háztartáshoz való tartozást az adóév első napján fennálló állapot szerint kell elbírálni.

3. § Mentes az általános jövedelemadó alól a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak kifizetett földjáradék. valamint a bevitt élő és holt felszerelésért fizetett térítés.

4. § A földművelésügyi miniszter engedélye alapján újonnan telepített szőlő, vagy gyümölcsös ideiglenesen mentes az általános jövedelemadó alól. Az ideiglenes adómentesség a telepítés befejezését követő évvel kezdődik és szőlőnél négy évig, gyümölcsösnél pedig hat évig tart.

5. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja terhére az általa használt háztáji gazdaság jövedelme alapján, valamint a kataszteri tiszta jövedelem minden 10 koronája után megállapítható általános jövedelemadó együttes összege 80 Ft-nál több nem lehet.

(2) Az általános szabályok szerint kell általános jövedelemadóval adóztatni a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek azt a tagját, akinek háztáji gazdasága az alapszabályban megengedett egy kataszteri holdat meghaladja.

6. § Az adóévben elemi csapás folytán károsult földrészlet után megállapított általános jövedelemadót az elemi csapás mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehet, ha az elemi kár okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható és mértéke eléri, illetőleg meghaladja a 25 százalékot.

7. § (1) Az általános jövedelemadó fizetésére köteles adózó - a pénzügyminiszter által megállapított időben - a használatában lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanról, továbbá az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt állatállományáról és a részben, vagy egészben bérbeadott házbirtokáról bevallást köteles adni. A bevallást a lakóhely szerint illetékes községi tanács végrehajtóbizottságánál, illetőleg a városi, városi kerületi tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályánál kell beadni.

(2) Azt a bevallásadásra kötelezettet, aki a megállapított időben nem ad bevallást, a lakóhelye szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztálya a bevallásnak rövid, záros határidőn belül való beadására köteles felhívni.

(3) Ha az adózó bevallását nem a megszabott határidőben adja be, a megállapított adónak 10 százalékát, ha a bevallás beadására, vagy hiányának pótlására hozzáintézett felhívásnak a kitűzött határidő lejárta után tesz eleget, a megállapított adó 50 százalékát, a bevallásadási kötelezettség elmulasztása esetében pedig a megállapított adó kétszeresét kell a terhére bírság fejében az adóval egyszerre kivetni. A mulasztás vétlenségének igazolása esetében a bírságot törölni, az általános jövedelemadó változása esetében pedig megfelelően helyesbíteni kell.

8. § Az olyan magániparosok és kereskedők terhére, akik alkalmazottat foglalkoztatnak, az ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységből származó jövedelem után egyébként járó általános jövedelemadót egy alkalmazottnál havi 400, két alkalmazottnál havi 800 és minden további alkalmazottnál havi 1000 forinttal kell növelni.

9. § Azokat a magániparosokat, illetőleg kereskedőket, akik tevékenységüket 5000-nél kisebb lélekszámú községben folytatják, 20 százalékos általános jövedelemadó kedvezményben kel! részesíteni.

10. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy az általános jövedelemadóra vonatkozó hatályos jogszabályoknak a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó rendelkezéseit egységes szerkezetbe foglalva rendeletben kiadja.

Hegedüs András s. k.,

a Minisztertanács első elnökhelyettese