1955. évi 18. törvényerejű rendelet

az egyesületekről

Az egyesület célja

1. § (1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységének fejlesztése érdekében alkotmányosan biztosítja az egyesülési jogot [Alkotmány 56. § (1) bekezdés].

(2) Az egyesületnek (szövetségnek, társaságnak, társulatnak, körnek stb., a továbbiakban: egyesületnek) működésével a népi demokrácia társadalmi, gazdasági és kulturális célkitűzéseit kell szolgálnia. Az egyesület megalakítása és működése az Alkotmánnyal, illetőleg a jogszabályokkal nem ellenkezhetik.

Az egyesület megalakulása

2. § (1) Egyesület akkor jön létre, ha legalább tíz személy az egyesület megalakulását önként és együttesen elhatározza, alapszabályát megállapítja és írásba foglalja, ügyintéző és képviselő szerveit kirendeli és az egyesületet az annak működési köre szerint illetékes felügyelő szerv nyilvántartásba veszi.

(2) Az egyesületek mint országos, vagy helyi egyesületek működnek. Az országos egyesületek helyi csoportokat szervezhetnek, a hasonló célkitűzésű helyi egyesületek pedig közös szövetségbe tömörülhetnek.

Az egyesület tagjai

3. § (1) Az egyesületnek tagja lehet minden nagykorú magyar állampolgár.

(2) Az egyesület alapszabálya rendelkezhetik arról, hogy az egyesületnek kiskorú személyek is tagjai lehetnek, illetőleg, hogy az egyesület ifjúsági csoportokat, vagy köröket is létesíthet, amelyekben a kiskorúak működésüket kifejthetik.

(3) Külföldi állampolgár akkor lehet az egyesületnek tagja, ha Magyarországon állandó lakása van, felvételét az alapszabály nem zárja ki és felvételéhez a felügyelő szerv hozzájárult.

(4) A fegyveres és rendészeti testületek tagjainak egyesületi tagságát az illetékes miniszter a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseitől eltérő módon szabályozhatja.

4. § (1) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg. Az egyesület tagjai résztvesznek az egyesület munkájában és hozzájárulnak az egyesület feladatainak teljesítéséhez.

(2) Az egyesület tagjai csak az alapszabályban meghatározott vagy az alapszabályszerűen megállapított díjakat tartoznak az egyesületnek megfizetni, az egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.

Az egyesület alapszabálya

5. § Az egyesület alapszabályában rendelkezni kell különösen az egyesület nevéről, székhelyéről, működési területéről, céljáról, tárgyáról, szervezetéről, ügyintéző és képviselő szerveiről, a tagság keletkezéséről és megszűnéséről, valamint a tagok jogairól és kötelességeiről.

Az egyesület (helyi csoport) nyilvántartásba vétele

6. § (1) Az egyesületet a felügyelő szerv veszi nyilvántartásba. Nyilvántartásba vételnek akkor van helye, ha az egyesület célja megfelel a jogszabályoknak, az egyesület megalkotta alapszabályát, az egyesületnek az alapszabályban meghatározott számú, de legalább tíz tagja van és a felügyelő szerv megállapítása szerint az egyesület működésre képes. A már nyilvántartásba vett egyesület helyi csoportját a felügyelő szerv akkor veszi nyilvántartásba, ha az egyesület a helyi csoport megalakulásához hozzájárult és a helyi csoport működésre képes.

(2) Ha az egyesület (helyi csoport) az előző bekezdésben említett feltételeknek nem felel meg, a felügyelő szerv a nyilvántartásba vételt megtagadja.

Az egyesület szervezete

7. § (1) Az egyesület közgyűlése az egyesület legfőbb szerve.

(2) Az egyesület közgyűlése végső fokon dönt az egyesületet érintő minden kérdésben, továbbá minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlés választja meg az egyesület ügyintéző és képviselő szerveit, továbbá az alapszabályban esetleg megjelölt egyéb szerveket. Az egyesület szervei a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel.

(4) A közgyűlésnek kell megtárgyalnia az egyesület évi költségvetését, az ügyintéző szerv évi beszámolóit és döntenie kell a következő évi munkáról.

(5) Az országos egyesületek közgyűlés helyett küldött közgyűlést tarthatnak.

8. § (1) A közgyűlést legalább évenként egyszer össze kell hívni, közgyűlést kell összehívni a tagok egyharmadának kívánságára is.

(2) A közgyűlés határozatképességéhez a tagok felének jelenléte szükséges; ha a határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani, a másodszorra összehívott közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) Az alapszabály elrendelheti, hogy a közgyűlést kisebb időközökben hívják össze, meghatározott kérdésekben a határozat meghozatalához minősített többséget írhat elő, kimondhatja, hogy a határozatképességre vonatkozó szabályokat a közgyűlésnek határozatképtelenség miatti elhalasztása után másodszor összehívott közgyűlésre is alkalmazni kell, végül az alapszabály az (1) bekezdéstől eltérően állapíthatja meg, hogy a tagok mekkora hányadának kívánságára kell rendkívüli közgyűlést összehívni.

(5) A küldött közgyűlésre ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a közgyűlésre, azzal az eltéréssel, hogy a küldött közgyűlést legalább 3 évenként kell összehívni.

Az egyesület jogképessége

9. § (1) Az országos és helyi egyesület jogi személy.

(2) Az alapszabály az országos egyesület nagyobb működési területre kiterjedően szervezett, vagy nagylétszámú helyi csoportjait is meghatározott körben önálló jogképességgel felruházhatja, ha erre az egyesület és a helyi csoport működésének érdekében szükség van. Azt, hogy a helyi csoport jogképességgel felruházása szükséges-e, a helyi csoport nyilvántartásba vételekor a felügyelő szerv vizsgálja és annak elismerését a nyilvántartásba bejegyzi.

(3) Az egyesület képviseletéről az alapszabály rendelkezik. Az egyesület helyi csoportja - az alapszabály külön rendelkezése nélkül is - az egyesület képviselő szerveként, az egyesület nevében jár el.

Az egyesület megszűnése

10. § (1) Az egyesület megszűnik, ha feloszlását a közgyűlés kétharmad szótöbbséggel kimondja, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott szám alá csökken, ha más egyesülettel egyesül, vagy abba beleolvad, ha felügyelő szerve feloszlatja, végül ha a felügyelő szerv megállapítja az egyesület megszűnését annak következtében, hogy egy évnél hosszabb idő óta nem fejt ki működést.

(2) A megszűnt egyesületet a nyilvántartásból törölni kell.

Az egyesület vagyona

11. § (1) Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

(2) Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabályban vagy a közgyűlés által megállapított módon kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata; felszámolóként ellenkező rendelkezés hiányában a felügyelő szerv felügyelete alatt a megszűnt egyesület volt ügyintéző szerve jár el.

(3) Ha a vagyon hovafordítása felől az alapszabály, vagy a közgyűlés nem rendelkezett, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnt meg, illetőleg ha a felügyelő szerv megállapítja az egyesület megszűnését, vagyona a hitelezők kielégítése után társadalmi tulajdonba kerül és azzal a volt egyesület tevékenységi köre szerint illetékes felügyelő szerv rendelkezik.

Az egyesület felügyelete és ellenőrzése

12. § (1) Az országos egyesületek felett a felügyeletet az egyesület alapszabályszerű célja szerint illetékes minisztérium, (országos hatáskörű szerv), ha pedig az egyesület alapszabályszerű célja több minisztérium területét érinti, a leginkább érdekelt minisztérium (országos hatáskörű szerv) a többi érdekelt minisztériummal (országos hatáskörű szervvel) egyetértésben gyakorolja.

(2) A helyi egyesületek, valamint az országos egyesület helyi csoportjai felett a felügyeletet a járási, városi, illetőleg a megyei tanács végrehajtóbizottságának az egyesület alapszabályszerű célja szerint illetékes szakigazgatási szerve gyakorolja. A helyi szakigazgatási szerv felügyeleti joga nem érinti az országos központ felelt felügyeletet gyakorló minisztériumnak (országos hatáskörű szervnek) a helyi csoportok feletti felügyeleti jogát, a helyi egyesületek tekintetében pedig az illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv) a felügyelet jogát magához vonhatja.

(3) A fegyveres és rendészeti testületek tagjainak helyi egyesületei, valamint országos egyesületeinek helyi csoportjai felett a felügyeletet a fegyveres, illetőleg a rendészeti testület megfelelő szerve gyakorolja.

13. § (1) A felügyelő szerv feladata az egyesület (helyi csoport) nyilvántartásbavétele és az alapszabály megtartásának, valamint az egyesület vagyonkezelésének az ellenőrzése.

(2) A felügyelő szerv az egyesület törvényellenes, vagy egyébként a dolgozók érdekeit sértő határozatait megsemmisíti. Ha az egyesület vezetése az egyesület működését veszélyezteti, vagy ha annak tevékenysége alapszabállyal ellentétes, a felügyelő szerv az egyesület önkormányzatát felfüggeszti és felügyelőbiztost rendel az egyesület vezetésére. Ha az egyesület működése sérti, vagy veszélyezteti a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét, a felügyelő szerv az egyesületet feloszlatja.

(3) A felügyelő szerv megállapíthatja az egyesület megszűnésének tényét, ha az egyesületnek egy évnél hosszabb idő óta szervei nincsenek és alap-szabályszerű működést egyébként sem fejt ki.

(4) Az országos egyesület a helyi csoportjainak, az egyesületek szövetsége pedig a tagegyesületeinek működését a felügyelő szerv előzetes engedélyével felfüggesztheti, illetőleg megszüntetheti, vagyonkezelését pedig ellenőrizheti.

Az egyesületek szövetsége

14. § Az egyesületek területi és országos szövetségeinek legfőbb szerve a tagegyesületek küldötteiből álló küldött közgyűlés. A szövetség nyilvántartásbavételére, jogképességére, szervezetére és működésére, egyébként az egyesületekre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A törvényerejű rendelet hatálya

15. § (1)[1] A jelen törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a szakszervezetekre, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségére, valamint a Dolgozó Ifjúság Szövetségére, továbbá azokra a szervezetekre, amelyeknek megalakulásáról és működéséről külön jogszabály rendelkezik, illetőleg amelyeket külön jogszabály a jelen törvényerejű rendelet hatálya alól kivon. A jelen törvényerejű rendelet hatálya alá nem tartozó szervezetek keretében működő sport- és más hasonló jellegű szervezetek azonban a jelen törvényerejű rendelet hatálya alá tartoznak.

(2) Az előző bekezdésben nem említett tömegszervezeteket (Magyar Szovjet Társaság, Magyar Vöröskereszt stb.), továbbá a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésekor jóváhagyott alapszabály alapján már megalakult szervezeteket a jelen törvényerejű rendelet alapján működő szervezeteknek kell tekinteni.

Hatálybalépés

16. § (1) A jelen törvényerejű rendelet az 1955. évi július hó 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az egyesületekre vonatkozó jogszabályoknak a jelen törvényerejű rendelettel ellentétes rendelkezései - így különösen a 77.000/1922. (Rendeletek Tára 233. lap.) B. M. számú, 5.084/1919. M. E., 289.000/1946. (V. 16.) B. M., 438.300/1947. B. M.,- 1.140/1948. (II. 13.) Korm. számú rendeletek - hatályukat vesztik.

(2) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) állapítja meg.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára