2/1955. (II. 10.) BgyM rendelet
a sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozásáról
A sertés, marha, borjú és juh forgalmát, levágását, valamint a vágásból származó termékek értékesítését a földművelésügyi, az élelmiszeripari, a könnyűipari, a belkereskedelmi miniszterrel és a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben a következőkben szabályozom.
Állatforgalmi rendelkezések
1. § (1) Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút és juhot szabadon lehet vásárolni.
(2) Továbbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot - külön engedély nélkül - kizárólag a feladatkörüknél fogva arra kijelölt állami vállalatok (állatforgalmi vállalatok, juhot a gyapjúbegyűjtő vállalat) vásárolhatnak.
(3) Beadásra kötelezett termelők beadási kötelezettségük teljesítése céljából személyesen vagy társulva vásárolhatnak hízott sertést vagy vágómarhát.
(4) 60 kg-on felüli súlyú sertést állami vállalatok, üzemek, intézmények - a (2) bekezdésben foglalt állami vállalatok kivételével -, a földművesszövetkezetek pedig - a 2. §-ban foglalt rendelkezések kivételével - sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak.
2. § (1) Közfogyasztásra levágás céljából sertést, marhát, borjút és juhot a feladatkörüknél fogva arra kijelölt állami vállalatok (állatforgalmi vállalatok, juhot a gyapjúbegyüjtő vállalat) vásárolhatnak.
(2) Földművesszövetkezetek csak közfogyasztásra levágás céljából - sertésvásárlási és vágási utalvány alapján - vásárolhatnak hízott sertést. A hízott sertést a sertésbeadási kötelezettségüket teljesített termelőszövetkezetektől, egyénileg gazdálkodó termelőktől és beadásra nem kötelezett személyektől a megye területén, szükség esetén más megye szomszédos községében - az állami szabadfelvásárlási árak és feltételek mellett, kizárólag állandó alkalmazottaik útján - vásárolhatják meg.
(3) Az iparigazolvánnyal rendelkező magánhúsiparosokra és a vásári (lacikonyhás) pecsenyesütögetökre (továbbiakban: húsiparosok és árusítók) a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a húsíparosok és árusítók kizárólag személyesen vásárolhatnak hízott sertést.
3. § (1) Magánfogyasztásra levágás céljából hízott sertést az egyénileg gazdálkodó termelők és - a jelen rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével - a sertésbe-adásra nem kötelezett személyek vásárolhatnak.
(2) Marhát, borjút és juhot magánfogyasztásra levágás céljából vásárolni nem szabad.
4. § (1) Sertést, vagy szarvasmarhát csak az adhat el, aki marhalevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább 60 nap óta, az eladni kívánt szarvasmarha pedig legalább 90 nap óta a tulajdonában van. Sertésbeadásra kötelezett termelő, amennyiben sertésbeadási kötelezettsége 3 hónapon belül esedékes, sertést csak akkor idegeníthet el, ha esedékes beadási kötelezettségének határidőre való teljesítése megfelelő súlyú sertés hízóba állításával biztosítva van. A marhalevélkezelő sertés és szarvasmarha tulajdonjogát a vevőre csak ezeknek a feltételeknek fennforgása esetén írhatja át.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik az állami gazdaságokra és vállalatokra. Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának elnöke - a községi (városi) begyűjtési megbízott javaslatára - felmentést adhat.
(3) Sertés, illetőleg vágómarha beadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő a sertésbeadási kötelezettségének teljesítéséig 60 kg-on felüli súlyú sertést, vágómarhabeadási kötelezettségének teljesítéséig pedig szarvasmarhát nem idegenithet el.
Sertésvágások szabályozása
5. § Malacot, süldőt magánfogyasztásra - kényszervágás kivételével - levágni nem szabad.
6. § (1) Hízott sertés magánfogyasztásra való levágásához sertésvágási engedély szükséges.
(2) Annak, akinek már lejárt sertésbeadási kötelezettsége áll fenn, vagy aki a korábbi sertésvágása utáni zsírbeadási kötelezettségét nem teljesítette, sertésvágási engedélyt kiadni nem szabad.
(3) Ha a beadásra kötelezett termelőnek 30 kg-nál kisebb súlyú sertésbeadási hátraléka van, a sertésvágási engedélyt legfeljebb egy sertés levágására a hátralék kiegyenlítése előtt is ki lehet adni, ha a termelő a sertésbeadási hátraléknak 5 napon belül zsírral való teljesítését vállalja.
7. § (1) Magánfogyasztás céljára - a 6. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével - korlátozás nélkül kaphatnak sertésvágási engedélyt:
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok - termelőszövetkezetük sertésbeadási kötelezettségének teljesítésétől függetlenül - háztáji gazdaságukból származó sertések levágására;
b) az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és a sertésbeadási kötelezettség alá eső egyénileg gazdálkodó termelők, amennyiben a naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüket teljesítették:
c) a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső termelők, továbbá - a saját hízlalású sertéseikre -a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, amennyiben 60 napos sertéstartást tudnak igazolni.
(2) Azok a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, akik saját hízlalású sertéssel nem rendelkeznek, háztartási szükségletük fedezésére öt családtagig egy, ezen felül pedig két hízott sertés levágására kaphatnak sertésvágási engedélyt.
(3) Ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott termelő következő évi sertésbeadási kötelezettségének teljesítése a vágási engedély kérésének időpontjától számított három hónapon belül esedékes, részére sertésvágási engedélyt csak akkor szabad kiadni, ha kötelezettségének határidőre való teljesítéséhez a megfelelő súlyú sertést hízóba állította.
8. § (1) A sertésbeadási kötelezettség alá eső I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők - naptári évre megállapított sertésbeadási kötelezettségüknek az előírt hónapban való teljesítése előtt, az alábbi feltételek együttes fennforgása esetén - legfeljebb egy sertés levágására kaphatnak engedélyt:
a) ha a sertésvágási engedély kérésének időpontjában sertésbeadási hátralékuk nincs és a korábbi sertésvágásuk után előírt zsírbeadási kötelezettségüket teljesítették;
b) ha a sertésbeadási kötelezettségük határidőre való teljesítéséhez a megfelelő súlyú sertést - amennyiben a sertésbeadási kötelezettség teljesítése a sertésvágási engedély kérésének időpontjától számított 3 hónapon belül esedékes - hízóba állították.
(2) A közös sertésbeadásra társult termelők esetében a sertésfedezet az egyes társulókra nézve akkor tekinthető biztosítottnak, ha az együttes kötelezettség határidőre való teljesítéséhez a megfelelő súlyú sertést a közös beadásért felelős termelő (főbeadó) hízóba állította.
(3) A sertésbeadási kötelezettség esedékességének hónapjában az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal, az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a sertésvágási engedélyt csak az esedékes sertésbeadási kötelezettség teljesítése után szabad kiadni.
9. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a sertésbeadási kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mennyiségen felüli, kizárólag saját hizlalású sertéseikre korlátozás nélkül kaphatnak sertésvágási engedélyt, amennyiben a vágás időpontjáig esedékes sertésbeadási kötelezettségüket és a korábbi sertésvágásuk utáni zsírbeadási kötelezettségüket teljesítették.
10. § (1) Sertésátadásra kötelezett állami gazdaságok és vállalatok időszaki dolgozóik ellátására hizlalt sertésállományukból való sertésvágásra sertésátadási tervük teljesítésének arányában kaphatnak sertésvágási utalványt, ha hízott sertés átadási tervük időarányos részét legalább 75 százalékra teljesítették és a korábbi sertésvágásuk utáni zsírt beadták.
(2) Sertésátadásra nem kötelezett állami gazdaságok és vállalatok (üzemek), szociális és jóléti intézmények üzemi konyhájukon való felhasználás végett kizárólag saját hízlalású sertéseikre kaphatnak sertésvágási utalványt.
11. § (1) Közfogyasztásra szánt hízott sertéseket a földművesszövetkezetek, valamint a húsiparosok és árusítók közvágóhídon (közvágóhelyen) kötelesek levágni. Ahol közvágóhíd (közvágóhely) nincs, a községi tanács végrehajtóbizottsága által kijelölt magánvágóhelyen kell a sertést levágni.
(2) A húsiparosok és árusítók valamennyi sertésvágása sertésvásárlási és vágási utalványhoz kötött, közfogyasztásra történő sertésvágásnak minősül.
Sertésvágásból származó termékek felhasználása
12. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a kizárólag saját hizlalásból származó levágott sertést és termékeit - a közegészségügyi szabályok megtartásával - üzemi konyhájukon felhasználhatják, a tagok között szétoszthatják, vagy a hatóság által erre a célra kijelölt helyen értékesíthetik. Az értékesítéssel mást nem bízhatnak meg.
(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai; az egyénileg gazdálkodó termelők, valamint a beadási kötelezettség alá nem eső személyek hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát nem értékesíthetnek.
(3) A földművesszövetkezetek a közfogyasztásra levágott sertés termékeit - a közegészségügyi szabályok megtartásával - kizárólag saját üzlethelyiségükben, az állami kiskereskedelmi árnál nem magasabb fogyasztói áron értékesíthetik. Továbbeladás céljából hasított sertést, nyershúst a földművesszövetkezelek nem vásárolhatnak.
(4) A húsiparosok és árusítók értékesítéseire a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a húsiparosok és árusítók sertésből feldolgozott termékeket továbbeladás céljából nem vásárolhatnak.
Zsírbeadás
13. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, továbbá az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők és a beadási kötelezettség alá nem eső személyek - a háztartásukhoz tartozó személyek és a levágott sertések száma alapján - a jelen rendelethez mellékelt táblázatban megállapított zsírbeadást kötelesek teljesíteni. A táblázatban megállapított zsírmennyiség beadása a levágott sertés súlyára tekintet nélkül kötelező.
(2) A levágott sertések száma szerinti zsírbeadás mértékének megállapítása szempontjából minden év július hó 1. napjától a következő év június hó 30. napjáig levágott sertések számát kell figyelembevenni.
(3) Állami gazdaságok, vállalatok (üzemek) és intézmények a levágott sertések után darabonként 12 kg zsírt kötelesek beadni.
(4) Állami vállalatok (üzemek), szociális és jóléti intézmények a moslékos sertéshizlalási akció keretében levágott sertések után darabonként 5 kg zsírt kötelesek beadni. Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alatt álló szociális otthonok sertésvágásaik után a zsírbeadás alól mentesek.
(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a közös állományból levágott sertések után darabonként 5 kg zsírt kötelesek beadni.
(6) A húsiparosok és árusítók a levágott sertések után darabonként 12 kg zsírt kötelesek beadni.
(7) A levágásra kerülő sertés után beadandó zsírmennyiséget a vágási engedélyeken és utalványokon fel kell tüntetni.
14. § (1) A jelen rendeletben meghatározott zsírmennyiséget közfogyasztásra alkalmas, idegen anyagoktól mentes, házilag kiolvasztott állapotban, a vágástól számított 5 napon belül a vágás helyén kell a községi (városi) zsírbegyűjtőhöz hatósági áron beadni.
(2) A községi zsírgyüjtő az átvett zsírmennyiségről kiállított vételi jegyeket és azok összesítését köteles a községi (városi) begyűjtési megbízottnak a begyűjtési miniszter által megállapított határidőben megküldeni.
(3) A községi (városi) begyűjtési megbízott a zsírbeadás teljesítését a begyűjtési miniszter által meghatározott nyilvántartások alapján ellenőrizni köteles.
Sertéskényszervágások szabályozása
15. § (1) A magánháztartásban végrehajtott sertéskényszervágást a vágás helye szerint illetékes községi (városi) begyűjtési megbízottnak a kényszervágás előtt, vagy ha ez nem lehetséges, legkésőbb a kényszervágás végrehajtásától számított 24 órán belül be kell jelenteni. A kényszervágás szükségességét hatósági állatorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni.
(2) Ha a sertés tulajdonosa a kényszervágott sertést magánháztartásában kívánja felhasználni, a kényszervágáshoz az előző bekezdésben előírt bejelentés megtételével egyidejűleg sertésvágási engedélyt köteles kérni. Ebben az esetben a kényszervágott sertés után ugyanannyi zsírt kell beadni, mint az egyébként levágott sertés után
16. § (1) Ha a sertés tulajdonosa a kényszervágott sertést magánháztartásában felhasználni nem kívánja, azt az állami szabadfelvásárlási árnál 20 százalékkal alacsonyabb áron közfogyasztás céljára - a vágás helye szerint illetékes községi (városi) begyűjtési megbízott útján - a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának rendelkezésére köteles bocsátani. Ebben az esetben a kényszervágott sertés közfogyasztásra bocsátásához kényszervágási utalvány szükséges. Minden közfogyasztásra bocsátott kényszervágott sertést a vágási keret terhére - kényszervágási utalvány alapján - a közegészségügyi szabályok megtartásával a közfogyasztásra levágott sertésekre megállapított feltételek szerint az állami húsfeldolgozó vállalatok és a földművesszövetkezetek útján kell értékesíteni.
(2) A magánháztartásban kényszervágott sertés közfogyasztásra bocsátása iránt köteles intézkedni a községi (városi) begyűjtési megbízott minden olyan esetben, amikor a kényszervágott sertés tulajdonosa - mint hátralékos - a jelen rendelet rendelkezései alapján sertésvágási engedélyt nem kaphat.
(3) Ha a termelő magánháztartásában kényszervágott és közfogyasztásra bocsátott sertésének súlya mangalica sertésnél a 90 kg-ot, hússertésnél a 110 kg-ot meghaladja, a termelő kérelmére az állatorvosi bizonyítvánnyal igazolt súly 85 százalékát a termelő sertésbeadási kötelezettségének teljesítésébe be lehet számítani. A beadási kötelezettség teljesítésére beszámított súly után beadási árat kell kifizetni.
Selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh levágásának szabályozása
17. § Szarvasmarhát, borjút magánfogyasztásra levágni nem szabad.
18. § (1) Állami gazdaságok időszaki dolgozóik ellátására saját állományukból szarvasmarha átadási tervük teljesítése arányában kaphatnak - a vágásra betervezett mennyiség erejéig - selejtmarha, vagy selejtborjú levágásra vágási engedélyt.
(2) Az állami gazdaságok a selejtmarhát vagy selejtborjút közvágóhídon (közvágóhelyen) kötelesek levágni. A levágott selejtmarha vagy selejtborjú húsát továbbadni vagy értékesíteni nem szabad.
19. § (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és ezek tagjai, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok és ezek tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők és a beadási kötelezettség alá nem eső állattartók a kényszervágott szarvasmarhát és borjút az állami szabadfelvásárlási árnál 20 százalékkal alacsonyabb áron a vágás helye szerint illetékes községi (városi) begyűjtési megbízott útján a községi (városi) tanács végrehajtóbizottságának rendelkezésére kötelesek bocsátani. A kényszervágott szarvasmarhát és borjút a földművesszövetkezetek - a közegészségügyi szabályok megtartásával -értékesíthetik.
(2) A kényszervágott és közfogyasztásra bocsátott szarvasmarhát és borjút a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe beszámítani nem lehet.
20. § (1) Tenyésztésre, vagy továbbtartásra alkalmatlan selejtjuh, valamint három éven felüli ürü levágására kizárólag a juhtartók kaphatnak - állatorvosi igazolás alapján - vágási engedélyt.
(2) A magánfogyasztásra levágott juh húsát forgalombahozni nem szabad.
(3) A juhvágási engedélyek kiadásának részletes szabályait a könnyűipari miniszter állapítja meg.
21. § A levágott selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh bőrét - a fennálló rendelkezéseknek megfelelően - a levágott állat tulajdonosa a vágás után azonnal köteles a bőrgyúűjtőnek átadni és ennek megtörténtét a községi (városi) begyűjtési megbízottnál igazolni.
Vágási engedélyek és utalványok kiadása
22. § (1) A vágási engedélyek kiadására jogosult:
a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére hízott sertés és selejtjuh levágására a területileg illetékes községi (városi) begyűjtési megbízott;
b) a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, továbbá a I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai, az egyénileg gazdálkodó termelők, valamint a beadási kötelezettség alá nem eső személyek részére hízott sertés és selejtjuh levágására a lakóhely szerint illetékes községi (városi) begyűjtési megbízott.
(2) A vágási utalványok kiadására jogosult:
a) az állami gazdaságok részére hízott sertés, selejtmarha, selejtborjú és selejtjuh levágására a területileg illetékes járási (városi) begyűjtési hivatal;
b) az állami vállalatok (üzemek), a szociális és jóléti intézmények részére hízott sertés levágására a területileg illetékes megyei begyűjtési hivatal.
(3) Vágási engedélyt vagy utalványt csak annak lehet kiadni, aki marhalevél felmutatásával igazolja, hogy a vágásra szánt állat a tulajdonában van.
(4) A vágási engedély vagy utalvány csak egy állat levágására jogosít és a kiállítástól számított 5 napig érvényes.
(5) Amennyiben a sertés levágása nem a vágató lakóhelyén történik, a kiadott sertésvágási engedélyt a vágás helyén a községi (városi) begyűjtési megbízottal érvényesíttetni kell.
23. § (1) A földművesszövetkezetek, valamint a húsiparosok és árusítók részére a sertésvásárlási és vágási utalványokat a megyei tanács végrehajtóbizottságának élelmiszeripari osztálya adja ki.
(2) A sertésvásárlási és vágási utalvány a kiállítás hónapjában érvényes.
(3) A sertésvásárlási és vágási utalványt a megvásárolt hízott sertés marhalevelének átírása alkalmával a marhalevélkezelőnek be kell mutatni. A marhalevélkezelő köteles a sertés marhalevelének "Megjegyzés" alatti üres rovatába a sertésvásárlási és vágási utalvány számát, az utalvány mindkét szelvényére pedig a marhalevél sorszámát feljegyezni és aláírásával, valamint pecséttel ellátni. Az utalvány vágási szelvényét a sertés levágása alkalmával a marhalevéllel együtt be kell vonni és a vágási lajstromhoz kell csatolni. Egyidejűleg az utalvány sertésvásárlási szelvényére a vágás megtörténtét fel kell jegyezni.
(4) A földművesszövetkezetek, valamint a húsiparosok és árusítók a részükre kiadott sertésvásárlási és vágási utalványok vásárlási szelvényével a vágástól számítolt 5 napon belül a községi (városi) begyűjtési megbízottnak kötelesek elszámolni és a vágás utáni zsírbeadási kötelezettség teljesítését igazolni. Annak, aki a részére kiadott sertésvásárlási és vágási utalvánnyal a megállapított határidőig nem számolt el, további utalványt kiadni nem szabad és a már kiadott utalványt be kell vonni.
Vegyes rendelkezések
24. § A sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának szabályozása tárgyában kiadott jogszabályok megszegését és kijátszását, ha ez a gazdasági rend, vagy a közellátás érdekeinek sérelmével jár, a 8.800 1946. (VII. 28.) ME rendelet szerint kell büntetni.
25. § Az engedély nélküli állatvágásért jogerősen elítélt, illetőleg a vele közös háztartásban élő hozzátartozója a büntetés kitöltésétől számított egy évig nem kaphat vágási engedélyt.
26. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Hatálybalépésével a 2/1954. (III. 3.) BgyM rendelet és annak végrehajtása tárgyában kiadott 903.681/1954. BgyM utasítás, továbbá a 253.700/1951. (VII. 18.) ÉlmM rendelet és a 904.089/1954. BgyM utasítás hatályát veszti.
Szobek András s. k.,
begyűjtési miniszter.
Melléklet a 2/1955. (II. 10.) BgyM rendelethez
ZSÍRBEADÁSI TÁBLÁZAT
a levágott sertések után beadandó zsírmennyiségről
