2/1955. (III. 20.) IM rendelet

az ügyvédek fegyelmi szabályzatáról

I. Fegyelmi felelősség és hatáskör

1. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd (ügyvédjelölt), aki

a) foglalkozásából folyó kötelességét megszegi;

b) olyan magatartást tanusít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével;

c) olyan magatartást tanusít, amely nem egyeztethető össze az ügyvédi hivatással.

2. § (1) A fegyelmi büntetések:

a) feddés,

b) pénzbírság,

c) felfüggesztés az ügyvédség gyakorlásától hat hónaptól két évig terjedő időre, illetőleg ügyvédjelölteknél a jelöltidő meghosszabbítása három hónaptól egy évig terjedő időre,

d) elmozdítás.

(2) A fegyelmi büntetés a betöltött ügyvédi tisztség elvesztésével jár.

3. § A fegyelmi büntetést az eset összes körülményeinek, a fegyelmi felelősségre vont ügyvéd egyéniségének, valamint a fegyelmi vétség közvetkezményeinek és az esetleges előző fegyelmi büntetéseknek a figyelembevételével kell kiszabni.

4. § (1) A kamara elnöke méltánylást érdemlő esetben a pénzbírság megfizetésére legfeljebb hat havi időtartamra halasztást, vagy e határidő keretein belül részletfizetést engedélyezhet.

(2) A pénzbírságot kiszabó jogerős fegyelmi határozat alapján az ügyvédi kamara bírósági végrehajtást kémet.

5. § Akit az ügyvédségtől elmozdítottak, azt öt év eltelte előtt az ügyvedek sorába felvenni nem lehet.

6. § (1) A fegyelmi jogkört elsőfokon a kamara közgyűlése által választott háromtagú fegyelmi tanácsok, másodfokon az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának teljes ülése által tagjai sorából választott háromtagú fegyelmi fellebviteli tanácsok gyakorolják.

(2) Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága a fegyelmi felelősségre vont ügyvéd bejegyzése szerint illetékes ügyvédi kamara helyett a fegyelmi eljárás lefolytatására szükség esetén más ügyvédi kamarát jelölhet ki.

(3) Az ügyvédi kamarák tisztikari tagjai és az Országos Bizottság tagjai felett a fegyelmi jogkört az igazságügyminiszter által kijelölt háromtagú fegyelmi tanács gyakorolja.

7. § (1) Ha a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év, vagy a kamara hivatalos tudomásszerzésétől három hónap eltelt, fegyelmi eljárást indítani nem lehet.

(2) Az ügyvédségről lemondás a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

II. Fegyelmi eljárás

8. § (1) A kamara elnöke köteles az ügyvéd elleni panaszt és bejelentést személyesen, vagy ha ezt az eset körülményei indokolják, a kamara fegyelmi megbízottja útján megvizsgálni. A vizsgálatnak az ügy összes körülményeire ki kell terjednie. Ennek érdekében az elnök, illetőleg a fegyelmi megbízott tanukat hallgathat meg, okiratokat szerezhet be, szükség esetén bírósághoz vagy más hatósághoz fordulhat és más vizsgálati cselekményeket végezhet.

(2) Ha az ügyben további eljárás látszik szükségesnek, alkalmat kell adni az ügyvéd szóban vagy írásban történő meghallgatására és lehetővé kell tenni, hogy a panasz vagy bejelentés tárgyát és az arra vonatkozó adatokat megismerje.

(3) A fegyelmi ügy megvizsgálását harminc nap alatt be kell fejezni. Ezt a határidőt a kamara elnöke legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha a vizsgálatot a fegyelmi megbízott folytatja le, az ügyvédi kamara elnöke számára összefoglaló vizsgálati jelentést készil. Ebben ismerteti a megállapított tényállási, az annak alapjául szolgáló bizonyítékokat és véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy fegyelmi vétség fennforog-e.

9. § (1) Ha az elnök fegyelmi vétséget lát fennforogni, az iratokat a fegyelmi megbízott jelentésével együtt, illetőleg a saját észleleteinek és véleményének közlésével a fegyelmi tanácshoz teszi át.

(2) Ha az elnök a felmerült adatok alapján csupán kisebb kötelességszegést lát fennforogni, az ügyvédet figyelmeztetésben részesíti A figyelmeztetés ellen az ügyvéd a választmányhoz panasszal élhet.

(3) Ha az elnök a felmerült adatok alapján felügyeleti intézkedést nem lát szükségesnek, a panaszost (bejelentőt) és az ügyvédet erről értesíti.

(4) A figyelmeztetésnek és a felügyeleti intézkedés mellőzésének eseteiről az elnök a kamara választmányának köteles beszámolni. A választmány az elnök határozatát jóváhagyja, vagy az ügyvédet figyelmeztetésben részesíti, vagy végül az ügyet a fegyelmi tanács elé utalja.

10. § (1) Az elsőfokú határozatot az ügynek a fegyelmi tanácshoz érkezésétől számított harminc nap alatt meg kell hozni.

(2) Ha az ügyvéd ellen büntető eljárás van folyamatban és az ügy a büntető eljárás befejezése előtt kellően nem tisztázható, a fegyelmi tanács az eljárást a büntető eljárás befejezéséig felfüggesztheti. Ebben az esetben a fegyelmi határozatot a büntető eljárás befejezésétől számított harminc nap alatt kell meghozni.

11. § (1) A fegyelmi tanács a fegyelmi tárgyalás határnapjáról az ügyvédet és a kamarai fegyelmi megbízottat azzal értesíti, hogy távolmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(2) Az ügyvéddel a tárgyalásra szóló értesítéssel egyidejűleg az ellene felhozottakat közölni kell. Az ügyvéd írásban észrevételeket lehet.

12. § (1) A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tanács egyik tagja ismerteti az ügyet. Ezt követően a fegyelmi megbízott és az ügyvéd észrevételeket tehet. A fegyelmi tanács szükség esetén bizonyítást vehet fel. Az ehhez szükséges intézkedéseket a fegyelmi tanács elnöke a tárgyalást megelőzően megteheti.

(2) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírja.

13. § (1) Ha a fegyelmi tanács fegyelmi vétséget nem lát fennforogni, a fegyelmi eljárást határozatával megszűnteti. Ha pedig fegyelmi vétséget állapít meg, fegyelmi határozattal fegyelmi büntetést szab ki.

(2) A határozatot indokolni kell és abban utalni kell a fellebbezés lehetőségére és határidejére.

14. § A fegyelmi tanács határozatát a fegyelmi tárgyaláson kihirdeti. Köteles továbbá a fegyelmi határozatot a tárgyalástól számított három napon belül az ügyvéddel, a fegyelmi megbízottal, valamint a panaszossal (feljelentővel) írásban közölni. A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.

III. Jogorvoslat

15. § (1) A fegyelmi tanács határozata, valamint a felügyeleti intézkedés mellőzését kimondó határozat ellen az ügyvéd, a fegyelmi megbízott és a panaszos a kézbesítéstől számított nyolc napon belül az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságához fellebbezhet.

(2) A fellebbezést az ügyvédi kamaránál kel! benyújtani. A kamara a fellebbezést az iratokkal együtt a fellebbezési határidő lejárta után három napon belül az ÜKOB-hoz köteles felterjeszteni. A fellebbezési eljárásra az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell. A határozatot az iratok megérkezésétől számított harminc napon belül kell meghozni.

(3) A fellebbezésnek az elsőfokú határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

16. § A fellebbviteli tanács az elsőfokú fegyelmi tanácsot a határozat hatályon kívül helyezése mellett új eljárásra utasítja, ha a határozat ellen csak az ügyvéd fellebbezett és a büntetés súlyosbítása látszik indokoltnak, továbbá, ha az elsőfokú határozatban megállapított tényállás hiányos és a másodfokú eljárás során sem tisztázható. Ezekben az esetekben a fegyelmi tanácsot megfelelő iránymutatással kell ellátni.

17. § (1) Ha az alapeljárásban nem érvényesített olyan új tény, vagy bizonyíték merül fel, amely; más határozatot eredményezhet, az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának fellebbviteli fegyelmi tanácsa a fegyelmi eljárás újrafelvételét rendelheti el. Ilyenkor az új eljárást vagy maga folytatja le, vagy azt az elsőfokon eljárt fegyelmi tanácsra bízza.

(2) Újrafelvétel elrendelésének halasztó hatálya csak akkor van, ha azt az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának fegyelmi fellebbviteli tanácsa engedélyezi.

18. § Az igazságügyminiszter a törvénysértő fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezheti, megváltoztathatja, vagy az Országos Bizottságot utasíthatja, hogy a törvénysértő fegyelmi határozatot a megjelölt irányelvek alapján vizsgálja felül és hozzon új határozatot.

IV. Vegyes rendelkezések

19. § (1) A fegyelmi tanácsi az ügyvédet az ügyvédség gyakorlatától a fegyelmi eljárás tartamára felfüggesztheti, ha ellene büntető eljárás indult, vagy ha a felfüggesztés kimondása az ügy súlyára tekintettel egyébként indokolt.

(2) A felfüggesztés négy hétre szólhat. Az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottsága a felfüggesztést további négy hétre, illetőleg, ha az ügyben büntető eljárás is indult, a fegyelmi eljárás befejezéséig meghosszabbíthatja.

(3) Az ügyvédség gyakorlatától való felfüggesztés ellen benyújtott fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

20. § Fegyelmi vétség megállapítása esetén a fegyelmi felelősség alá vont ügyvédet a felmerült kiadások megfizetésére kell kötelezni. A másodfokú eljárásban felmerült költségeket az elsőfokon eljárt kamara előlegezi és hajtja be.

21. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is megfelelően alkalmazni kell.

Kovács Kálmán s. k.,

az igazságügyminiszter első helyettese