1955. évi 35. törvényerejű rendelet

a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - a mezőgazdasági lakosság jogos kívánságának eleget téve - elhatározta a mezőgazdasági ingatlan műveléséből származó jövedelem adóztatásának lényeges egyszerűsítését. Ennek megfelelően megszünteti a mezőgazdasági ingatlannak a tiszta jövedelem alapján való adóztatását és a növénytermelés átlagos jövedelmét adóztatja évenként megállapítandó adótételekkel. Az adótételeket a földterület terjedelme, művelési ága és kataszteri tiszta jövedelmének átlaga határozza meg. Az állatok közül csak a két évesnél idősebb lovak (öszvérek) után kell adót fizetni. Az adórendszer egyszerűsítése lehetővé teszi, hogy az adót maguk az adózók is kiszámíthassák.

A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának új rendszerét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a következőkben szabályozza:

Adókötelezettség

1. § (1) Mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját köteles fizetni az, aki

a) az ország területén az adóév első napján gazdaságilag művelhető földterületet bármilyen címen használ,

b) az adóév első napján két évesnél idősebb ló vagy öszvér tulajdonosa (haszonélvezője).

(2) Bérbeadás esetében a földterület használójának a haszonbérlőt, vagy a felesbérlőt kell tekinteni.

(3) Az állami tartalékterületből haszonbérelt földterületet az adózó által használt egyéb földterületektől elkülönítve kell adó alá vonni.

(4) Az adóév első napján fennálló állapottal szemben a használatban, illetőleg a tulajdonban (haszonélvezetben) bekövetkezett változás alapján évközben az adót nem lehet helyesbíteni.

2. § Aki gazdaságilag művelhető földterületet használ, azonban jövedelmének egyrésze nem mezővagy erdőgazdasági termelőmunkából származik, a nem mező- vagy erdőgazdasági termelőmunkából származó jövedelme után az egyéb lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó szabályok szerint adózik.

3. §[1] A közös háztartáshoz tartozók a férj (apa), ha az nem él, az anya (a továbbiakban: családfő) neve alatt együtt adóznak. A kiskorú gyermeket és a közös háztartásban élő feleséget mindenkor a közös háztartáshoz tartozónak kell tekinteni, az egyéb családtagot (szülőt, nagykorú gyermeket, testvért stb.) pedig abban az esetben, ha a családfővel együtt lakik, az eltartja és a családtag mező- és erdőgazdasági ingatlanának jövedelmét a családfő rendelkezésére bocsátja.

Állandó és ideiglenes adómentesség

4. § Mentesek a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól:

a) azok a külföldi állampolgárok, akiknek adómentességét nemzetközi egyezmények biztosítják;

b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részéről eltartásban (járadékban) részesülő termelőszövetkezeti tagok a háztáji gazdaságuk után;

c) az állami tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök haszonbérlői a haszonbérelt tartalékszőlők és tartalékgyümölcsösök után;

d)[2] azok, akik által használt valamennyi földterület összesen négyszáz négyszögölnél kisebb, a földterület után;

e)[3] azok, akik által használt földterület kataszteri tiszta jövedelmének egy kataszteri holdra eső átlaga egy aranykoronát nem halad meg, a földterület után.

5. §[4] Az újonnan telepített gyümölcsös és erdőterület, illetve a zárt, összefüggő területen újonnan telepített szőlőterület ideiglenesen mentes a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója alól. Az adómentesség időtartama gyümölcsösnél 2-10, erdőnél 20, szőlőnél 4 év.

Az adó alapja és mértéke

6. § A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója két részből áll:

a) a növénytermelés átlagjövedelme alapján megállapított egy kataszteri holdra eső adótételből;

b) a lovak (öszvérek) darabszáma alapján megállapított adótételből.

7. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján fizetendő tételeit a Minisztertanács állapítja meg. Ennek alapján a pénzügyminiszter az adózók által használt valamennyi földterület

a) nagyságára,

b) művelési ágára,

c) művelési ágankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelmére figyelemmel évenként állapítja meg az egyes járások (megyei jogú és járási jogú városok és főváros) adózói által fizetendő adóösszeget.

(2) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a lovak (öszvérek) után darabszám szerint járó tételeit a Minisztertanács állapítja meg.

(3) Az adótételeket

a) egyrészt a használt földterület nagyságára (birtokcsoportra), művelési ágára (művelésiág csoportra) és művelési ágankénti átlagos kataszteri tiszta jövedelmére (minőségi csoportra) tekintettel,

b) másrészt a lovak (öszvérek) darabszámához igazodóan fokozatosan emelkedően kell megállapítani.

(4) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak a mintaalapszabályban meghatározott háztáji gazdaságai után a 6. § a) pontja szerint fizetendő adótételt - a (3) bekezdés a) pontjától eltérően - művelési ágra való tekintet nélkül, a községi (városi) átlagos kataszteri tiszta jövedelemre tekintettel, egységesen kell megállapítani.

8. § (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának a növénytermelés átlagjövedelme alapján járó tételeit a következő birtokcsoportok szerint kell fokozatosan emelkedően megállapítani:

I. 1 kat. holdnál nem nagyobb gazdaság,

II. 1 kat. holdnál nagyobb, de 3 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

III. 3 kat. holdnál nagyobb, de 5 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

IV. 5 kat. holdnál nagyobb, de 8 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

V. 8 kat. holdnál nagyobb, de 10 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

VI. 10 kat. holdnál nagyobb, de 15 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

VII. 15 kat. holdnál nagyobb, de 20 kat. holdat meg nem haladó gazdaság,

VIII. 20 kat. holdnál nagyobb, de 25 kat, holdat meg nem haladó gazdaság,

IX. 25 kat. holdnál nagyobb gazdaság,

X.[5]

(2) A birtokcsoportba sorolásnál az egy kataszteri holdon felüli 800 négyszögölnél kisebb földterületet figyelmen kívül kell hagyni, a 800 négyszögöl vagy ennél nagyobb földterületet pedig egész kataszteri holdként kell számításba venni.

(3) A birtokcsoportokon belül a földterületeket művelési ágak szerint a következőképpen kell csoportosítani:

a) szántó és rét,

b) szőlő és kert (gyümölcsös és öntözéses zöldségkertészet) ,

c) legelő, erdő és nádas.

(4) A minőségi csoportok a földterületek művelésiág csoportjainak egy kataszteri holdra eső átlagos kataszteri tiszta jövedelme szerint a következők:

a) szántó és rétnél:

4 aranykoronáig,

4 aranykoronán felül, 8 aranykoronáig, 8 aranykoronán felül, 12 aranykoronáig,

12 aranykoronán felül, 16 aranykoronáig,

16 aranykoronán felül;

b) szőlőnél és kertnél (gyümölcsösnél és öntözéses zöldségkertészetnél):

9 aranykoronáig,

9 aranykoronán felül, 18 aranykoronáig, 18 aranykoronán felül, 25 aranykoronáig, 25 aranykoronán felül, 35 aranykoronáig, 35 aranykoronán felül;

c) legelő, erdő és nádasnál: 3 aranykoronáig,

3 aranykoronán felül, 8 aranykoronáig, 8 aranykoronán felül.

(5) A minőségi csoportokba való sorolásnál az egy kataszteri holdra eső átlagos kataszteri tiszta jövedelem kiszámításánál az 50 fillérnél kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 50 fillér, vagy ennél nagyobb összegű maradékot pedig felfelé kell kikerekíteni.

9. § A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot, ha az adóévet megelőző évben - a termelőszövetkezet kimutatása szerint - saját hibájából a megállapítottnál kevesebb munkaegységet teljesített, háztáji gazdasága után az egy kataszteri holdnál nem nagyobb gazdaságokra megállapított adótételek alkalmazásával kell adóztatni.

10. §[6] (1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága után a 6. § a) pontja szerint fizetendő adótétel kétszeres összegét kell kivetni abban az esetben, ha a háztáji gazdaságon belül 400 négyszögölet elérő vagy meghaladó szőlőterület van.

(2)[7] A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója fizetésére kötelezettet, ha gazdaságában az adóévet közvetlenül megelőző évben rendszeresen idegen munkaerőt alkalmazott, rendszeresen alkalmazott idegen munkaerőnként a földterület után 10%-kal magasabb adótétellel kell adóztatni. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az idegen munkaerő rendszeres foglalkoztatása az adózó munkaképtelensége folytán vált szükségessé.

11. § (1) Az egyes községekre érvényes adótételeket a járási tanács végrehajtóbizottságának javaslatára a megyei tanács végrehajtóbizottsága állapítja meg. A járási tanács végrehajtóbizottsága javaslata megtételénél - az egyes községek gazdasági adottságaitól függően - a pénzügyminiszter által a járásra megállapított adótételektől felfelé és lefelé legfeljebb 10 százalékkal eltérhet, úgy azonban, hogy a járás egészére a pénzügyminiszter által megállapított tételeknek megfelelő adóösszeg kivetését biztosítsa.

(2)[8] A megyei tanács végrehajtó bizottsága indokolt esetben egyes községek tekintetében a jarásra megállapított adótételektől 10%-nál nagyobb mértékű eltérést is engedélyezhet.

(3)[9] Az az adózó, akinek gazdálkodásból származó jövedelme az átlagosnál lényegesen magasabb, az e jogszabályban megállapított adó helyett, a pénzügyminiszter által megállapított jövedelemadót köteles fizetni.

(4)[10] A (3) bekezdésben foglaltak termelőszövetkezeti tag esetében nem alkalmazhatók, ha a tag használatában levő földterület a háztáji gazdaságokra vonatkozó jogszabályban megállapított mértéket nem haladja meg, a tag a gazdaságában idegen munkaerőt rendszeresen nem foglalkoztat.

(5)[11] A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók abban az esetben sem, ha a termelőszövetkezeti tag szabályos háztáji gazdasága mellett átmenetileg egyéni használatára visszahagyott szőlőterületen gazdálkodik.

Adókedvezmények

12. §[12] (1)[13] A termelőszövetkezeti csoporttagot a termelőszövetkezeti csoportba bevitt földterület után a 6. § a) pontja alapján megállapított adótételből 20% kedvezmény illeti meg abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti csoport az alapszabályban foglaltaknak megfelelően gazdálkodik, továbbá, ha a termelőszövetkezeti csoport tagja a közgyűlés határozatában foglalt kötelezettségének eleget tesz.

(2)[14] A 6. § a) pontja alapján megállapított adótételből a szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezet és szakcsoport (valamint hegyközség) tagját a használatában levő szántóterület után 20% kedvezmény illeti meg, ha az alapszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz és szántóterületén táblás gazdálkodást folytat, valamint a szántás, vetés munkáját közösen végzi.

(3) Azt a 65. életévet betöltött férfi-, illetőleg 60. életévet betöltött nő-adózót, akinek kizárólag mező- és erdőgazdasági termelő munkából van jövedelme és nincs munkaképes - vele együtt adózó férfi családtagja, a 6. § a) pontja alapján megállapított - esetleg a jelen § (1) és (2) bekezdései alapján mérsékelt - adótételekből 50%, de legfeljebb ezer forint kedvezmény illeti meg.

(4)[15]

(5)[16] Az adóévben alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai terhére a 6. § a) pontjában megállapított adóból 30 százalék kedvezményt lehet engedélyezni, ha a termelőszövetkezet - rajta kívül álló okból - a közös gazdálkodást csak az adóévben kezdődő gazdasági évvel kezdi meg, de tagjai kötelezettséget vállalnak arra, hogy közvetlenül a megalakulás után

a) közös takarmánybázist létesítenek,

b) saját erőből vagy részben állami hozzájárulással megkezdik az állatok elhelyezésére szolgáló közös férőhelyek megépítését.

13. §[17] (1)[18]

(2) A községi (tanyai) körzeti orvos és az állami állatorvos egy ló után a 6. § b) pontja szerinti adótételt nem fizeti, ha legfeljebb 1 kataszteri hold földterületet használ és bérfuvarozást nem végez.

14. § Szőlő felújítás esetén - a felújítás arányában - a felújított szőlő használójának adókedvezményt kell nyújtani. Az adókedvezmény tartamát és mértékét a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter állapítja meg.

Az adó kivetése

15. §[19] A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetéséhez szükséges adatokról az adózók az adóévben a pénzügyminiszter által megállapított időben bevallást kötelesek adni. A bevallást az illetékes tanács vb. pénzügyi szervénél kell beadni. Ugyanez a szerv a megállapított határidő eltelte után köteles az adózót a bevallás beadására felhívni.

16. §[20] A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját az illetékes tanács vb. pénzügyi szerve évenként veti ki.

17. § (1) A föld termésében elemi csapás által okozott károk esetében az adót a kár mértékének megfelelően csökkenteni, illetőleg törölni lehel abban az esetben, ha az elemi csapás okszerű gazdálkodás mellett nem volt elhárítható és mértéke eléri vagy meghaladja a 25 százalékot. A kár mértékét kárbecslő bizottság állapítja meg.

(2)[21] Az adó csökkentését, illetőleg az adótörlést az elemi csapás bekövetkezését követő 30 napon belül a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivető pénzügyi szervnél lehet kérni, Erre fel kell hívni az adózók figyelmét s a bejelentésről elismervényt kell adni.

18. § (1) A ló (öszvér) után kivetett adónak a ló (öszvér) elhullását követő évnegyed első napjától esedékessé váló részét az adózó bejelentése alapján törölni lehet.

(2)[22] Az adózó a ló (öszvér) elhullását az elhullástól számított 15 nap alatt a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját kivető pénzügyi szervnél bejelenteni és egyúttal igazolni köteles. Elkésett bejelentés (igazolás) esetében az adót csak a bejelentés (igazolás) napját követő évnegyedtől kezdve kell törölni.

Jogorvoslatok

19. §[23] (1) A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetése, továbbá a 17. és 18. §-ok alapján igényelhető adócsökkentés és adótörlés tárgyában hozott határozatok ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést írásban az adóív, illetőleg a határozat kézbesítését követő 15 napon beiül az adót kivető pénzügyi szervnél kell előterjeszteni. A fellebbezés elbírálására az adót kivető pénzügyi szerv közvetlen felettes pénzügyi szerve illetékes, amely a fellebbezés beérkezésétől számitott 30 napon belül végérvényesen dönt.

(2) A kivetett adót kivételesen részben vagy egészben el lehet engedni, ha az adóévben az adózótól függetlenül bekövetkezett rendkívüli körülmény folytán az adózó gazdasági helyzetében olyan kedvezőtlen változás állott be, hogy a kivetett adó behajtása az adózó megélhetését veszélyeztetné.

Büntető rendelkezések

20. § (1)[24] A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadóját 5 százalékkal emelt adótétel alkalmazásával kell kivetni abban az esetben, ha az adózó bevallását a pénzügyminiszter által kiadott felhívásban megállapított határidőn túl csak az adókivető pénzügyi szerv külön felhívásában kitűzött határidőn belül adja be. 20%-kal emelt adótételt kell alkalmazni azzal az adózóval szemben, aki bevallását az adót kivető pénzügyi szerv felhívásában kitűzött határidőn túl adja be. 50%-kal emelt adótételt kell alkalmazni azzal az adózóval szemben, aki a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadója elsőfokú kivetésének megtörténtéig nem tesz eleget bevallásadási kötelezettségének.

(2) A mulasztás vétlenségének igazolása esetén a rendes adótételeket kell alkalmazni.

21. § Pénzügyi szabálysértés miatt 5000 forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azzal szemben, aki a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának kivetése céljára tett bevallásában vagy beadványában - ideértve a jogorvoslati beadványokat is - vagy az illetékes szervek részéről hozzá intézett kérdésre adott válaszában valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítása szempontjából jelentős, általa ismert tényt elhallgat, vagy a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó jogszabályban megállapított kötelezettségét olyan módon szegi meg, amely az adó megrövidítésére alkalmas.

Hatálybalépés

22. § A jelen törvényerejű rendelet 1956. január 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Darabos Iván s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára